Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-07 / 55. szám

1979. márciu$.7. KELET-MAGYARORSZÁG 7 wmmgm vlvlvlvlvlv* IH H !v!v!v HE vl S^E v! vMv/X'Xv • •••"•*•*•*•%*••*• •"•*•••••. .•_• .»• ••••••••••• • .• * _•_• AV«Vr»V« • • *•*• Vi •#ViV«V»V*V víílyíííííXWXwIví:'^^^ olvasóink leveleiből Postabontás Pazarlás M átészalkai olvasónk említi, hogy állan­dóan energiataka­rékosságról beszélünk, mégis számtalan állami tulajdonban lévő gépjár­művet lát az utcákon — éjjel-nappal a telephelyen kívül — parkírozni. Is­mer egy gépkocsivezetőt, aki napjában kétszer-há- romszor is hazaugrik vál­lalati kocsival, s tesz-vesz órákon át. Nemcsak a munkaidőt, hanem az üzemanyagot is lopja. Kü­lönösen az utóbbival, va­jon hogyan számol el? Egy másik levélben ol­vastuk, hogy a termelő- szövetkezet udvarán két éve rozsdásodik egy mun­kagép. Kiselejtezték, nem volt célszerű már felújí­tani. De lehet, ha alkat­részeire bontják, sok hiá­ba keresett alkatrész ke­rül ki belőle, s így is hasznát látták volna, míg most, a rozsda martaléka. Az ingatlankezelő válla­lat által rendezett leg­utóbbi lomtalanítás idején írta egyik nyíregyházi la­kos, hogy sokan örültek, akik megszabadultak a sok kacattól, de azok is, akik a lomok között talál­ták meg a régóta hiányzó és beszerezhetetlen holmi­kat. Amit valaki felülete­sen, nagyvonalúan elhají­tott, annak más felismerte hasznát. A közelmúltban meg­tudtuk azt is: miként fű­tik az utcákat. Egy-két éve épült lakótelepi la­kásban élő fiatal pár pa­naszkodott, hogy lelkiis­meretlenül végzett mun­kát hagytak maguk után az építők. Az ajtók, abla­kok olyan rosszak, hogy a távfűtő vállalat fűthet rendületlenül, de az utcá­ra, bent a lakásban alig van meleg. összeírták ugyan a hibákat annak idején, de nem javították ki. Miért nem büntetik meg a hanyag munkát végzőket? kérdezte le­vélírónk. Z. M.-né fehérgyarmati lakos az ellen ágál, hogy nem lehet csupán magán­ügy az, ha valaki szorgal­mával, de az állam nem kis hozzájárulásával vég­re hasznosíthatná a tanul­takat, és mégsem ezt te­szi, hanem inkább odébb­áll és egy számára jöve­delmezőbb (alacsonyabb tudást, szellemi tevékeny­séget igénylő) munkát vál­lal. Például maszek zöld­ségboltot nyit, mint levél­írónk ismerőse. Csak néhány levelet tudtunk felsorolni a sok közül, melyek bizonyítják: nem erős oldalunk a ta­karékosság. Pazarlunk né­ha meggondolatlanul, de legtöbbször vétkesen. Munkánk is sok kívánni­valót hagy maga után. Pe­dig ha a maga posztján mindenki becsületes mun­kát végezne, kevesebb ér­ték menne veszendőbe. Soltész Ágnes FERDE VOLT. — Tente, tente» szervizecske ... Tavaly novemberben vá­sároltam egy férfikerékpárt a mátészalkai áruházban. Másnap vettem észre, hogy ferde a váza. A vásárlást kö­vető harmadik napon vissza­vittem a boltba, de nem cse­rélték ki — mondván: egy napot Ikéstem — a javító szervizbe küldték. Kerékpá­rom azóta is a garanciális javításra hivatott szervizben van, immár négy hónapja. Mondanom sem kell, hogy a 'kerékpárra nagy szükségem volna, azért vettem. Ha nem tudják megjavítani, akkor cseréljék ki. Ebben pedig az áruház is segíthetne, ha már korábban nem tették ezt — panaszolja Kulina Ferenc Aranyosapáti, Honvéd utca 13. szám alatti lakos. CORVITAL A cukorbetegéknek szinte nélküílönzhetetlen a Corvital. Mégis hiánycikk. A város minden üzletét végigjártam az elmúlt napokban, de hiá­ba, a válasz: nincs és nem is tudják, mikor lesz. Sajnos, sokan szenvednek cukorbe­tegségben. Nekik a javulást, az elviselhető közérzetet a gyógyszer és a speciális táp­lálkozás hozza meg. Ezért nagyobb figyelmet érdemel­nek ezek az emberek. Talán nem volna túlzás az sem, ha egyszer Nyíregyházán olyan boltot is nyitnának, ahol a cukorbetegek számára ké­szült specialitásokat árusíta­nák — javasolja M. I. nyír­egyházi lakos. FIGYELMESSÉGEK Február 23-án az Őrösről tíz órakor induló autóbusz­hoz siettem. Egy kicsit késve érkeztem, de az autóbuszve­zető megvárt, nem indította el a kocsit, míg fel nem szálltam. Sajnos, a rohanás közben kabátomról az öv le­oldódott, amit - szintén az autóbuszvezető vett észre, s a hangosbemondón át figyel­meztetett, szálljak le és ve­gyem fel. Tóth János gépko­csivezetőnek köszönhetem, hogy kabátom e fontos tarto­zékát nem vesztettem el — olvastuk PopoVics Istvánná Nyíregyháza, Marx Károly utca 20. szám alatti lakos levelében. „Én a táskámat felejtettem a közelmúlt­ban a 8-as autóbuszon. Lippai Ferenc gépkocsi- vezetőnők köszönhetem hogy megkerült. Példás ma­gatartásról tett tanúbizony­ságot” — olvastuk S. J. Nyír­egyháza, Toldi utcai lakos le­velében. T. M-né jósavárosi lakos a következőiket írja: „A Nyírfa Áruház férfikonfek- ció-osztályán vásároltam fér­jemmel. Egy rendkívül ked­ves, figyelmes eladónővel is­merkedtünk meg. Mint ké­sőbb megtudtuk Kovácsné- n(ak hívják. Színe és visszája „PÉLDÁS” MAMA Sokáig beszédtéma lesz a jegyautomata. Nincs pontos értesülésem róla, hogy hány­szor kellett ezeket javíta­niuk a karbantartóknak, mert a kétforintos helyett idegen tárgyat dobtak bele az utasok. Február 27-én a 8-as autóbuszon én is szem­tanúja voltam egy ilyen eset­nek. Egy anyuka 10—12 év körüli fiát bíztatta: „Tedd csak bele nyugodtan a két egy forintost, ki kell, hogy adja a jegyet. Mádkor is így csináltam...” A gyermek nem szólt semmit, csak cso­dálkozott anyukáján, és a tötbbi beleegyezően hallgató felnőttön. Az autóbuszról le- szállva, s a zebra előtt a zöld jelzésre • várva, alkal­mam volt hallgatni a mama és a kisfiú további beszélge­tését: „Anya, ugye megve­szed a távcsövet, azt a há­romezer forintost?” — „Per­sze — hangzott a válasz emigyen — megígértem, de ugye nagyon fogsz rá vi­gyázni ...” Igen, a távcső az féltett kincs lesz, mert az az övék. A jegyautomatát lehet rongálni, mert az vala­mennyiünké, a közösségé, te­hát nem kell rá vigyázni. Sajnos a közösségi szellem nem mindenkinek vele szü­letett tulajdonsága — jegyzi meg levelében G. P-né nyír­egyházi lakos. MÉG ŐK SEM? Megszoktuk, hogy Nyír­egyházán csak úgy utazha­tunk autóbuszon, ha bérle­tünk, vagy kétforintos ér­ménk van. Az utóbbival sokszor vagyunk bajban, mert legtöbbször akkor fogy el, amikor autóbuszra aka­runk szállni, de nem tehet­jük, mert pénztárcánk leg­eldugottabb sarkában sem ta­lálunk egy árva kettest. Ilyenkor szaladunk váltani, mint én is tettem ezt febru­ár 16-án az Erdei kitérőben lévő Volán-irodába. Megle­petésemre nem tudták a húsz­forintosomat felváltani, il­letve nekik sem volt egyet­len kétforintosuk sem. Ki gondolná, hogy pont a Volán­iroda pénztárában nincsenek felkészülve ilyen igényekre. Jó lenne, ha ilyen „apróság­gal” is szolgálatunkra lenne a vállalat — jegyzi meg Szi­lágyi László Nyíregyháza, Sóstói út 8. szám alatti la­kos. ANTENNA Az Északi körút 54. szám alatti épület központi anten­nája majd egy hónapja rossz. Nem tudjuk nézni a televí­zió adásait, hiszen mi — ügyelve a városképre, és az épület külső megjelenésére — nem szereltünk fel külön- külön is pótantennákat. Nem követtük az oly sokszor szó­vá tett rossz példát, erkélyen, ablakon át kidugott anten­nákkal nem rontjuk az épü­let hatását.-" De türelmünk már elfogyott, hiszen a köz­ponti antenna hibáját hetek­kel ezelőtt szóvá tettük, és az illetékesek nem intézkednek — panaszolják az említett ház lakói. VÉKONY „NAP” A „Nap” szövet kedvelt alapanyaga a kézimunkázni szerető asszonyoknak. Szomo­rúan tapasztalom, hogy a minősége egyre romlik: pók­háló vékonyságúvá válik. Erre viszont már nehéz hí­mezni, lyükhíímzést pedig egyáltalán nem lehet alkal­mazni a kézimunka szélére — teszi szóvá Kelemen Je- nőné nyíregyházi lakos. HIDEG — Nem hóember, ö a pénztá­ros . .. ! (Kiss Ernő rajzai) A nyírbogáti ABC-áruház- ban február eleje óta nincs fűtés — írja Nyírbogátról Fügedi Imre. — A boltvezető szóvá tette ezt, és egy alka­lommal meg is jelentek a szerelők, de ennél több nem történt. A boltban dolgozók pedig fáznak, különösen a pénztáros, akire percenként nyitják az ajtót. Szerkesztői üzenetek Csorba Ottóné kocsordi, id. Szabad József ópályi lakosoknak levélben vála­szoltunk. Borbély Mária tiszavas- vári, Kása Endre kömörői, Gazsa Béláné tarpai, Len­csés Ferencné pócspetri, Divin Károly záhonyi, Pethő Lászlóné pátrohai, Dudás Pálné szamossályi, Bogár Pál nyíregyházi, Kosztárt Margit nyíregy­házi, Királyházi Mihály- né fényeslitkei, Radványi Kálmánná mátészalkai, Kulirta Ferenc aranyos­apáti, H. Kiss László nagyvarsányi, Kovács Sándor tunyogmatolcsi és Osváth Jánosné csengeri lakosok ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Jelencsics Istvánná ti- sza vas vári és özv. Németh Bálintné ibrányi lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk. örülünk, hogy segíthettünk. Kucsa Tünde nyíregy­házi olvasónkat értesítet­tük, hogy a tanulmányi szabadság kérdését a 9/1978. (VIII. 15.) MüM. sz. rendelet szabályozza, és többek közt kimondja, hogy a vizsgán való rész­vétel érdekében olyan mértékű szabad idő illeti meg a dolgozót, hogy a vizsga időpontjára az ok­tatási intézménybe beér­hessen és a vizsgán részt vehessenek. Erre az időre a dolgozót átlagkeresete megilleti. Reha Mihály kéki la­kos televízióját a nyír­egyházi Elekterfém Szö­vetkezet megjavította. özv. Lovas Mihályné apagyi olvasónkat a köz­ségi tanács tájékoztatta, hogy csak akkor jogosult katonai családi segélyre, ha munkaképességének legalább a 67 százalékát elvesztette, s ezt az orvosi bizottság is megállapítot­ta. özv. Németh Bálintné ibrányi lakos által kért cserépkályhát a kommu­nális és szolgáltató válla­lat rövidesen elkészíti. Kálmán Bajos aranyos­apáti olvasónkat a Felső­tiszai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság igazgatója tájékoztatta, hogy a részé­re korábban számfejtett jubileumi jutalom összege megfelel a Munka Tör­vénykönyve, valamint an­nak végrehajtási utasítá­sában előírtaknak. Vagy­is „a jubileumi jutalom a dolgozó egy havi alapbé­re.” Az alapbér a megál­lapított személyi órabért jelenti. Az alapbér egy órára, egy napra, vagy hónapra történő kiszámí­tásánál a dolgozók mun­kakörére meghatározott törvényes munkaidőt kell alapul vqnni ____ Az HIetékes válaszol ÚJRA NYITVA A február 7-i Fórum ro­vatban a TÜZÉP Makarenko utcai telepével kapcsolatosan tett érszrevételt az egyik le­vélíró. Elmondjuk, hogy a Makarenko utcai boltunk január 2-től (szombat kivé­telével) délelőtt 9—13 óráig nyitva van. Ezt megelőzően személyi problémák miatt a telep valóban zárva volt. A bolt feladata a környék la­kosságának kistételes tüzelő­megrendelésének kielégítése. Január óta jó minőségű be- rentei darabos szén kapható telepünkön, és úgyszintén fű­részelt tűzifa és alágyújtós is. A bolt azonban nem vál­lalkozhat — a Debreceni úti forgalomelterelés miatt — minden igény kielégítésére, ezt a fuvar növekedése sem indokolja. A Makarenko ut­cai telepen 3 szenet belterü­leti áron 2,20 Ft/q értékkel növelten veheti meg a vásár­ló, mint a Debreceni úti nagytelepünkön. Ehhez páro­sul, hogy a Maíkarenkó utcán fuvart vállaló magánfuvarozó kisiparosok 10 Ft/q egységdí­jat is elkérnek a tüzelő ház­hoz számításáért. A Debrece­ni úti telepünkön a Tempó fuvarvállaló irodája 5 km-es körzeten belül 6,— Ft/q egy­ségdíjtételért fuvarozza a tü­zelőanyagot. Kelet-magyarországi Tüzelőszer- és Építőanyag­kereskedelmi Vállalat Tanulmányi szabadságról a téeszben Lóczi Gábor olvasónk 1978. őszén szakközépiskola le­velező tagozatára iratkozott be. Osztálytársaitól tudta meg, hogy a továbbtanuló dolgozóknak tanulmányi szabadság jár és ő, mint tsz-tag, kérelemmel fordult a tsz vezetősé­géhez: neki is biztosítsák a tanulmányi szabadságot és a tanulmányi szabadság idejére átlagkeresetet adjanak. Ügyében érdemleges állásfoglalás a mai napig nem szü­letett, sőt, több esetben azt közölték vele szóban, hogy neki tanulmányi szabadság nem jár. Nem tartja törvé­nyesnek a termelőszövetkezet álláspontját, mert vélemé­nye szerint a törvény mindenkire vonatkozik és ha osz­tálytársait megilleti a szabadság, akkor őt is. Olvasónknak nincsen egészen igaza, mert a törvény másként szabályozza a munkaviszonyban álló dolgozók szabadságát és másként a termelőszövetkezeti tagokét, ugyanis más dolog a munkaviszony és más dolog a tag­sági viszony. A munkaviszonyban álló dolgozók tanulmá­nyi szabadságát a 23/1974. MüM. sz. rendelet szabályozza, míg a termelőszövetkezeti tagok tanulmányi szabadságát a termelőszövetkezeti törvény, valamint a miniszteri ren­delet végrehajtása tárgyában kiadott 12/1977. MÉM. sz. rendelet 34—35. §. A termelőszövetkezeti tag akkor jogosult tanulmányi szabadságra és a tanulmányi szabadság idejére átlagré­szesedésre, (és nem átlagkeresetre), ha folyamatosan dol­gozó tagról van szó és a vezetőség előzetes engedélyével olyan iskolarendszerű továbbtanulásban, vagy továbbkép­zésben vesz részt, amelynek megszerzése munkakörének betöltéséhez szükséges és ennek megszerzését jogszabály, alapszabály, vagy egyéb belső szabályzat előírja. Ez eset­ben a tanulmányi szabadságon túl más munkaidő-ked­vezmény is megilleti a tagot és jogosult az összes egyéb kedvezményre is. Ugyanez a szabály érvényesül akkor is, ha a termelőszövetkezet valakivel tanulmányi szerződést köt. A hivatkozott rendelet 2. §-a kimondja, hogy ha a tag a vezetőség engedélyével középfokú oktatási intéz­ményben tanul tovább, a munkajogi szabályok szerinti munkaidő-kedvezményre és tanulmányi szabadságra jo­gosult, továbbá átlagrészesedésre. Olyan továbbtanulás is lehetséges, ami nem esik a fenti oktatási módok egyikébe sem, az esetben, ha a ve­zetőség engedélyezte az ilyen irányú továbbképzést, a tagot megilleti a tanulmányi szabadság, de a tanulmányi szabadság idejére, átlagrészesedésre nem jogosult. A levélből kitűnően, olvasónk nem kért előzetes en­gedélyt a vezetőségtől a továbbtanulásra és így a vezető­ség jogszerűen tagadhatja meg a tanulmányi szabadság ■biztosítását, természetesen annak sincs törvényi akadá­lya, hogy a vezetőség utólag adja meg az engedélyt, de tudomásul kell venni, hogy a vezetőség az ilyen engedé­lyek megadásánál és az ezzel járó terhek vállalásánál a termelőszövetkezet érdekeit tartja szem előtt, mindenek­előtt a szakember-ellátottság biztosítását. Dr. Juhász Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents