Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-31 / 76. szám

Életünk alapköve MA Ifjú városok találkozója <*. oldal) Korszerűbb termékszerkezet (3. oldal) Hét végi sportműsor (12. oldal) Ülést tartott a HNF Országos Tanácsának elnöksége Csütörtökön, Kállai Gyula elnökletével, ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. A ta­nácskozáson megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára. Az el­nökség meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottsá­gának március 28-i üléséről. Az elnökség támogatta az MSZMP Központi Bizottságá­nak javaslatát a Miniszterta­nácsban javasolt személyi változásról. üz Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendeletet fogadott el, amely 1979. júli­us 1-vel hatályba lépteti az új Büntető Törvénykönyvet, rendelkezik a szükségtelenné vált jogszabályok hatályon kívül helyezéséről, továbbá a törvénykönyv végrehajtásá­val és értelmezésével kapcso­latos más fontos rendelkezé­seket tartalmaz. Az új Büntető Törvény- könyv egyes rendelkezéseiver összhangban az Elnöki Ta­nács módosította a büntető- eljárásról szóló 1973. évi. I. törvényt. Figyelemmel a Magyar Tu­dományos Akadémia megnö­vekedett és kiszélesedett fel­adataira, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel újólag szabályozta az Akadé­mia jogállását és hatáskörét. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi ágazat területi ál­lami irányításának fejleszté­se érdekében az Elnöki Ta­nács módosított néhány tör­vényszintű hatásköri sza­bályt. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben dön­tött: Dr. Bíró József külkeres­kedelmi minisztert — érde­mei elismerésével, nyugállo­mányba vonulása miatt — felmentette tisztségéből és | Veress Pétert külkereske- | delmi miniszternek megvá- I lasztotta. Bálint Józsefet felmentet­te államtitkári tisztségéből és Nyitrai Ferencné' * dr.-1 államtitkárnak kinevezte. Egyidejűleg a Miniszterta­nács Bálint Józsefet — érde­meinek elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — felmentette a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nöki tisztségéből, egyben Nyitrai Ferencné dr.-t a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nökévé kinevezte. Az Elnöki Tanács . Nagy Tibort büntetés-végrehajtási— vezérőrnaggyá, az igazság­ügy-miniszter pedig a bünte­tés-végrehajtás országos pa­rancsnokává kinevezte. Az Elnöki Tanács végül egyéb folyamatban lévő ügyekben döntött. * Az Elnöki Tanács dr. Bíró Józsefnek, a külkereskede­lemben kifejtett eredményes tevékenysége . elismeréseként — nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Vö­rös Zászló Érdemrendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Veress Péter külkereske­delmi miniszter pénteken a Parlamentben letette a hi­vatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetés átadásánál és az eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Veress Péter életrajza i Veress Péter 1928-ban szü- I letett a Csík megyei Gyimes- középlakon. 1950-ben végez­te el a Külkereskedelmi Főis­kolát, majd a külkereskede­lemben dolgozott. Főként ál­lamközi kapcsolatainkkal fog­lalkozott. 1958 és 1962 között külkereskedelmi kirendeltsé­geket vezetett, ezután főosz­tályvezető-helyettesként, il­letve főosztályvezetőként te­vékenykedett a Külkereske­delmi Minisztériumban. 1964 óta több alkalommal képvi­selte hazánkat az ENSZ Ke­reskedelmi és Fejlesztési Alapjának (UNCTAD) konfe­renciáin, az UNCTAD taná­csában és különböző bizott­ságaiban. 1971 és 1974 között külkereskedelmi miniszter- helyettesként dolgozott. 1974 novemberében rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezték ki, és megbízták hazánk párizsi nagykövetsé­gének vezetésével. Az építőiparról és a lakásépítésről tárgyalt a Megyei pártbizottság Az ülésen felszólalt Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára Az MSZMP Szabolcs-Szatmár me­gyei Bizottsága 1979. március 30-án dr. Tar Imre első titkár elnökletével ki­bővített ülést tartott. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a váro­si-járási pártbizottsá'gok első titkárai, a megyei tanács, a szakszervezetek me­gyei tanácsa, a KISZ és a Hazafias Népfront megyei bizottságának veze­tői, valamint a megyében működő épí­tő, tervező és beruházó szervezetek párt- és gazdasági vezetői. Az ülésen részt vett és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. A pártbizottság Hosszú Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának elő­terjesztésében megtárgyalta az építő­ipar helyzetéről és feladatairól szóló jelentést és a 15 éves lakásépítési terv irányelveire vonatkozó javaslatot. Ezt követően dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára adott tájékoztatót a Központi Bizottság 1979. március 28-i üléséről. A vitában felszólaló Bor­bély Sándor elöljáróban át­adta a megyei pártbizottság­nak a Központi Bizottság, Kádár János elvtárs szemé­lyes jókívánságait és sok si­kert kívánt a megye fejlesz­tésében végzett munkához. Ezt követően rámutatott: az építőipar és a lakásépítés té­mája rendkívül fontos a megye további gyarapodása szem­pontjából. Mind az előter­jesztés, mind a vita jól bi­zonyítja, hogy a • fejlődés gondjai szerepelnek a párt­bizottsági ülés napirendjén. A lakosság hangulatát, maga­tartását nem kis mértékben az dönti el, hogyan élnek, él­hetnek az emberek a me­gyében. Az építőipar pedig olyan ágazat, amely komplex módon teremti meg a mun­kahelyeket, a lakásokat, az egészségügyi, oktatási és kulturális létesítményeket — mindazt, ami az emberek életét meghatározza, befo­lyásolja. A Központi Bizottság tit­kára a továbbiakban hangsú­lyozta, hogy Szabolcs-Szat­már megyében ^z elmúlt 12—13 évben végbemenő gyors ütemű fejlődés a jelen­tős eredmények mellett új gondokkal is jár. Üj városok alakultak, korszerűsödtek a községek. A újonnan emelt épületek megóvására, városa­ink, környezetünk rendjére, tisztaságára nagyobb figyel­met kell fordítani, mert az új lakónegyed és lakás ön­magában még nem tudja ga­rantálni a megfelelő életfel­tételeket. Ezért is helyes, hogy a megyei pártbizottság sürgeti a lakások karbantar­tásához nélkülözhetetlenül fontos és a mai igényeknek megfelelő felújító-javító há­lózat kialakítását. — Felvetődött az előter­jesztésben és a vitában is — folytatta a KB-titkár — egy, az építőiparral kapcsolatos fontos kérdés, a munkafegye­lem. Ennek vannak politikai, morális és gazdaságszervezési összetevői. Mert ahhoz, hogy egy építőipari munkás rendben dolgozhasson, meg kell teremteni számára a jó munka feltételeit. Ilyen szempontból a szabolcsi épí­tőipar előnyös helyzetben van. A megye építőiparában 26 ezer ember dolgozik, ezer- kétszázan tagjai a pártnak és 14 ezer a szervezett munkás. Az építővállalatok dolgozói­nak 35—40 százaléka kvalifi­kált szakmunkás. Ez a 26 ezer ember nem kis tömeg, óriási i politikai, a gazdasá­gi és társadalmi súlya. Az építőipar nem szavakkal fejezi ki, hol tart, hanem konkrét épületekkel, s ha itt, az önök megyéjében körülné­zünk, akkor azt látjuk, olyan épületekkel gazdagodtak, amelyek megállják a ver­senyt a nemzetközi összeha­sonlításban is. Az építőipar helyzetiét vizsgálva sok gon­dot, problémát felsorolha­tunk, de azt senki nem ta­gadhatja, hogy ez az ipar já­rult hozzá a megye arcula­tának megváltoztatásához, a megye dolgozói életfeltételei­nek— és hozzátenném, hogy a gondolkodásának — meg-' változásához is. Az építés az utóbbi években nagyipar lett Szabolcsban. Mind magasabb a beruházás, a tervezés szín­vonala is. Szabolcs-Szatmár- ban jelenleg 35 építőipari szervezet működik. Elisme­rést érdemelnek, mert ko­moly munkát végeznek a me­gyében, emellett a nagyvál­lalatok Hajdúban, Borsodban, a fővárosban és külföldön is kitűnő véleményt vívtak ki munkájukkal. Van tennivaló a továbbiak­ban a gépesítésnél, a techni­kai fejlesztésnél, amelyhez az építővállalatok mind több támogatást kapnak a beruhá­zóktól. Ahhoz, hogy az építés a jövőben igazi vállalkozás lehessen, méltán megérdemli a további anyagi segítséget. Az építőipar teljesítőképes­sége az ötödik ötéves tervben ebben' a megyében 15,7 milli­árdos. Ezt nyilvánvalóan tel­jesíteni is fogja. De a még jobb munkához nagyobb szer­vezettségre van szükség, hi­szen a teljesítmények közt ma nagy az eltérés. A meg­levő eszközökét is jobban ki kell használni, mert ez ma még sok kívánnivalót hagy maga után. Külön figyelmet követel a munkaerőhelyzet vizsgálata, hiszen a fejlődés iránya ma már itt sem a lét­számnövelés, hanem a maga­san képzett szakmunkások ki­nevelése. Sok szó esett a tervezői ka­pacitás szűkös voltáról — mondta ezután Borbély Sán­dor, aki arról szólt, hogy a Nyírtervben országosan elis­mert színvonalú és gazdasá­gos tervezőmunka folyik. Ez, s a növekvő megyei igények is indokolják a kapacitás fej­lesztését, amely olcsóbbá is teszi az építkezéseket. Ehhez támoqp.tni kell az új székház­építési törekvésüket, de a létszámot is bővíteni szüksé­ges. Már ma le kell telepíte­ni a fiatal szakembereket, akik holnap majd produkál­ni tudnak Szabolcs megyé­ben a jövő számára. Általá­ban fontos a szellemi erők bevonása a megye gazdasági vérkeringésébe — hangsú­lyozta a továbbiakban a Köz­ponti Bizottság titkára, aki hasznosnak és fontosnak ítélte a különböző építőipari szervezetek együttműködését és a kapcsolatok további ja­vítását szorgalmazta a kivite­lezők, a tervezők és a beru­házók között. A Központi Bizottság leg­utóbbi üléséről szólva el­mondta: a nagy eredmények mellett vannak az országban gazdasági gondjaink is. Hely­zetünk nem minden terüle­ten olyan, amilyennek látni szeretnénk. Ám ennek is megvan az az előnye, hógy rákényszerít minket a gaz­dasági szféra minden te­rületén jobban, okosabban dolgozzunk. A magyar gaz­daság arra készül, hogy offenzívan fog fejlődni — ez egész életünk kulcskér­dése. E törekvés sikere meg­követeli, hogy minden vezetői poszton ne csak eleget te­gyünk, hanem oldjuk is meg a gondokat. Ebben nagy sze­repük van a kommunisták­nak — akik döntő többség­ben eddig is példásan helyt­álltak. A hatékony és a mi­nőségi munkáról sokat be­szélünk manapság. Fontos, hogy tudjuk: ez mindenek­előtt eszköz a fejlett szocia­lista társadalom felépítésé­hez, ahhoz, hogy gyorsabban tudjunk előrehaladni. Felté­tele gazdasági helyzetünk ja­vulásának, életszínvonalunk további stabilitásának — mondotta a többi között Bor­bély Sándor. A Központi Bizottság tit­kárát a délutáni órákban a megyei tanácson dr. Pénzes János elnök tájékoztatta Sza­bolcs-Szatmár mezőgazdasá­gának helyzetéről, irányításá­ról és a megye lakosságának ellátásáról. ■jTReletH^HB |U| XXXVI. évfolyam, 76. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. március 31., szombat nemzetközi helyzet- i ről, az MSZMP nem- . zetközi tevékenységé- ; I ről szóló jelentést, valamint I a belpolitikai élet egyes idő- ; szerű kérdéseiről előterjesz- j tett tájékoztatót vitatta j meg és fogadta el a Köz- | ponti Bizottság március 28-i 1 ülésén. Belpolitikai életünk egyes ! időszerű kérdéseit elemez- ! ve a Központi Bizottság jo- I gos elégedettséggel állapít- | háttá meg: a párt vezető szerepe érvényesül, s ez leg- | főbb biztosítéka annak, j hogy a további haladás fel­tételeit megteremthessük. Ezeknek a feltételeknek a j korábbiaknál célszerűbb kialakításához adott nagy segítséget a testület 1978. április 19—20-i ülésének — a XI. kongresszus óta vég­zett munkáról és a párt fel­adatairól szóló — határoza­ta. A Központi Bizottság mostani ülése hangsúlyozta: az áprilisi határozatban fog­laltak végrehajtása — össz­hangban a XI. kongresszus határozatainak megvalósí­tásával — megfelelő úton I halad, a cselekvés egységét, célratörését, ritmusát és ha- I tásosságát azonban némely területen javítani kell. Ezt elsősorban a gazdasá­gi tevékenységre, valamint az állami élet fejlesztésére érthetjük, vonatkoztathat­juk. A Központi Bizottság ismételten aláhúzta: szocia­lista építőmunkánk legfon­tosabb terepe má a gazda­ság, s azon belül is első he­lyen most az 1979. évi nép- gazdasági tervben foglaltak végrehajtása, a tervcélok- » kai egyező ágazati, vállalati cselekvés áll. Az idei nép- gazdasági program kezdete — amint azt a közlemény­ben olvashatjuk — megfe­lelő munkáról tanúskodik. Éppen emiatt kell fölfigyel­ni arra a tapasztalatra, hogy nem mindenütt értik világosan — az iparcsoporti, iparági irányításban épp­úgy, mint a termelőhelye­ken — az új követelmé­nyeknek megfelelő gazda­sági tennivalókat, s ezért a célszerű cselekvés is késik a termelőtevékenység némely részterepén. A minőségi, ha- i tékonysági követelmények i előtérbe állítása — amire j egyebek mellett módot kí- I nál a termelésnövekedés | visszafogottabb üteme, a I folyó beruházásokra törté- | nő koncentrálás — nem be­látás kérdése, hanem szük- | ségszerűség. A szigorúbb í gazdálkodási feltételek elle- I nére közösségek sora bizo- j nyitotta, hogy megvannak, j illetve előteremthetők a for- j rások a népgazdaság egyen­súlyi helyzetét javító csele- i kedetekhez, fejlesztésekhez és termelési eredmények­hez. K iegyensúlyozott belpo­litikai életünk alap­köve sr párt bevált po­litikája, s ezt a politikát a tömegek cselekvőén támo­gatják. Ez éppúgy kedvező hatással van a szocialista demokrácia erősödésére, gazdagodására, mint ahogy serkentően hat arra a párt­tagság megnövekedett akti­vitása is, s azon belül a kommunista példamutatás, a nehéz feladatok vállalása, a kezdeményezések fölkaro­lása. Hatalmas erő rejlik a cselekedni készek táborá­nak szüntelen gyarapodásá­ban, s ezért nagy a cselek­vés egységének szerepe ter­melő- és lakóhelyen egy­aránt. A teendők lényegét a Központi Bizottság így fo­galmazta meg: „A fő fel­adat szocialista vívmánya­ink megőrzése, az anyagi termelés eredményeinek és az elért életszínvonalnak a megszilárdítása, a további fejlődés feltételeinek meg­teremtése”.

Next

/
Thumbnails
Contents