Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-31 / 76. szám
Életünk alapköve MA Ifjú városok találkozója <*. oldal) Korszerűbb termékszerkezet (3. oldal) Hét végi sportműsor (12. oldal) Ülést tartott a HNF Országos Tanácsának elnöksége Csütörtökön, Kállai Gyula elnökletével, ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége. A tanácskozáson megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. Az elnökség meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának március 28-i üléséről. Az elnökség támogatta az MSZMP Központi Bizottságának javaslatát a Minisztertanácsban javasolt személyi változásról. üz Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet fogadott el, amely 1979. július 1-vel hatályba lépteti az új Büntető Törvénykönyvet, rendelkezik a szükségtelenné vált jogszabályok hatályon kívül helyezéséről, továbbá a törvénykönyv végrehajtásával és értelmezésével kapcsolatos más fontos rendelkezéseket tartalmaz. Az új Büntető Törvény- könyv egyes rendelkezéseiver összhangban az Elnöki Tanács módosította a büntető- eljárásról szóló 1973. évi. I. törvényt. Figyelemmel a Magyar Tudományos Akadémia megnövekedett és kiszélesedett feladataira, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel újólag szabályozta az Akadémia jogállását és hatáskörét. A mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat területi állami irányításának fejlesztése érdekében az Elnöki Tanács módosított néhány törvényszintű hatásköri szabályt. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben döntött: Dr. Bíró József külkereskedelmi minisztert — érdemei elismerésével, nyugállományba vonulása miatt — felmentette tisztségéből és | Veress Pétert külkereske- | delmi miniszternek megvá- I lasztotta. Bálint Józsefet felmentette államtitkári tisztségéből és Nyitrai Ferencné' * dr.-1 államtitkárnak kinevezte. Egyidejűleg a Minisztertanács Bálint Józsefet — érdemeinek elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — felmentette a Központi Statisztikai Hivatal elnöki tisztségéből, egyben Nyitrai Ferencné dr.-t a Központi Statisztikai Hivatal elnökévé kinevezte. Az Elnöki Tanács . Nagy Tibort büntetés-végrehajtási— vezérőrnaggyá, az igazságügy-miniszter pedig a büntetés-végrehajtás országos parancsnokává kinevezte. Az Elnöki Tanács végül egyéb folyamatban lévő ügyekben döntött. * Az Elnöki Tanács dr. Bíró Józsefnek, a külkereskedelemben kifejtett eredményes tevékenysége . elismeréseként — nyugállományba vonulása alkalmából — a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Veress Péter külkereskedelmi miniszter pénteken a Parlamentben letette a hivatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. A kitüntetés átadásánál és az eskütételnél jelen volt Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Veress Péter életrajza i Veress Péter 1928-ban szü- I letett a Csík megyei Gyimes- középlakon. 1950-ben végezte el a Külkereskedelmi Főiskolát, majd a külkereskedelemben dolgozott. Főként államközi kapcsolatainkkal foglalkozott. 1958 és 1962 között külkereskedelmi kirendeltségeket vezetett, ezután főosztályvezető-helyettesként, illetve főosztályvezetőként tevékenykedett a Külkereskedelmi Minisztériumban. 1964 óta több alkalommal képviselte hazánkat az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Alapjának (UNCTAD) konferenciáin, az UNCTAD tanácsában és különböző bizottságaiban. 1971 és 1974 között külkereskedelmi miniszter- helyettesként dolgozott. 1974 novemberében rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezték ki, és megbízták hazánk párizsi nagykövetségének vezetésével. Az építőiparról és a lakásépítésről tárgyalt a Megyei pártbizottság Az ülésen felszólalt Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága 1979. március 30-án dr. Tar Imre első titkár elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek a megyei pártbizottság osztályvezetői, a városi-járási pártbizottsá'gok első titkárai, a megyei tanács, a szakszervezetek megyei tanácsa, a KISZ és a Hazafias Népfront megyei bizottságának vezetői, valamint a megyében működő építő, tervező és beruházó szervezetek párt- és gazdasági vezetői. Az ülésen részt vett és felszólalt Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A pártbizottság Hosszú Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának előterjesztésében megtárgyalta az építőipar helyzetéről és feladatairól szóló jelentést és a 15 éves lakásépítési terv irányelveire vonatkozó javaslatot. Ezt követően dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára adott tájékoztatót a Központi Bizottság 1979. március 28-i üléséről. A vitában felszólaló Borbély Sándor elöljáróban átadta a megyei pártbizottságnak a Központi Bizottság, Kádár János elvtárs személyes jókívánságait és sok sikert kívánt a megye fejlesztésében végzett munkához. Ezt követően rámutatott: az építőipar és a lakásépítés témája rendkívül fontos a megye további gyarapodása szempontjából. Mind az előterjesztés, mind a vita jól bizonyítja, hogy a • fejlődés gondjai szerepelnek a pártbizottsági ülés napirendjén. A lakosság hangulatát, magatartását nem kis mértékben az dönti el, hogyan élnek, élhetnek az emberek a megyében. Az építőipar pedig olyan ágazat, amely komplex módon teremti meg a munkahelyeket, a lakásokat, az egészségügyi, oktatási és kulturális létesítményeket — mindazt, ami az emberek életét meghatározza, befolyásolja. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban hangsúlyozta, hogy Szabolcs-Szatmár megyében ^z elmúlt 12—13 évben végbemenő gyors ütemű fejlődés a jelentős eredmények mellett új gondokkal is jár. Üj városok alakultak, korszerűsödtek a községek. A újonnan emelt épületek megóvására, városaink, környezetünk rendjére, tisztaságára nagyobb figyelmet kell fordítani, mert az új lakónegyed és lakás önmagában még nem tudja garantálni a megfelelő életfeltételeket. Ezért is helyes, hogy a megyei pártbizottság sürgeti a lakások karbantartásához nélkülözhetetlenül fontos és a mai igényeknek megfelelő felújító-javító hálózat kialakítását. — Felvetődött az előterjesztésben és a vitában is — folytatta a KB-titkár — egy, az építőiparral kapcsolatos fontos kérdés, a munkafegyelem. Ennek vannak politikai, morális és gazdaságszervezési összetevői. Mert ahhoz, hogy egy építőipari munkás rendben dolgozhasson, meg kell teremteni számára a jó munka feltételeit. Ilyen szempontból a szabolcsi építőipar előnyös helyzetben van. A megye építőiparában 26 ezer ember dolgozik, ezer- kétszázan tagjai a pártnak és 14 ezer a szervezett munkás. Az építővállalatok dolgozóinak 35—40 százaléka kvalifikált szakmunkás. Ez a 26 ezer ember nem kis tömeg, óriási i politikai, a gazdasági és társadalmi súlya. Az építőipar nem szavakkal fejezi ki, hol tart, hanem konkrét épületekkel, s ha itt, az önök megyéjében körülnézünk, akkor azt látjuk, olyan épületekkel gazdagodtak, amelyek megállják a versenyt a nemzetközi összehasonlításban is. Az építőipar helyzetiét vizsgálva sok gondot, problémát felsorolhatunk, de azt senki nem tagadhatja, hogy ez az ipar járult hozzá a megye arculatának megváltoztatásához, a megye dolgozói életfeltételeinek— és hozzátenném, hogy a gondolkodásának — meg-' változásához is. Az építés az utóbbi években nagyipar lett Szabolcsban. Mind magasabb a beruházás, a tervezés színvonala is. Szabolcs-Szatmár- ban jelenleg 35 építőipari szervezet működik. Elismerést érdemelnek, mert komoly munkát végeznek a megyében, emellett a nagyvállalatok Hajdúban, Borsodban, a fővárosban és külföldön is kitűnő véleményt vívtak ki munkájukkal. Van tennivaló a továbbiakban a gépesítésnél, a technikai fejlesztésnél, amelyhez az építővállalatok mind több támogatást kapnak a beruházóktól. Ahhoz, hogy az építés a jövőben igazi vállalkozás lehessen, méltán megérdemli a további anyagi segítséget. Az építőipar teljesítőképessége az ötödik ötéves tervben ebben' a megyében 15,7 milliárdos. Ezt nyilvánvalóan teljesíteni is fogja. De a még jobb munkához nagyobb szervezettségre van szükség, hiszen a teljesítmények közt ma nagy az eltérés. A meglevő eszközökét is jobban ki kell használni, mert ez ma még sok kívánnivalót hagy maga után. Külön figyelmet követel a munkaerőhelyzet vizsgálata, hiszen a fejlődés iránya ma már itt sem a létszámnövelés, hanem a magasan képzett szakmunkások kinevelése. Sok szó esett a tervezői kapacitás szűkös voltáról — mondta ezután Borbély Sándor, aki arról szólt, hogy a Nyírtervben országosan elismert színvonalú és gazdaságos tervezőmunka folyik. Ez, s a növekvő megyei igények is indokolják a kapacitás fejlesztését, amely olcsóbbá is teszi az építkezéseket. Ehhez támoqp.tni kell az új székházépítési törekvésüket, de a létszámot is bővíteni szükséges. Már ma le kell telepíteni a fiatal szakembereket, akik holnap majd produkálni tudnak Szabolcs megyében a jövő számára. Általában fontos a szellemi erők bevonása a megye gazdasági vérkeringésébe — hangsúlyozta a továbbiakban a Központi Bizottság titkára, aki hasznosnak és fontosnak ítélte a különböző építőipari szervezetek együttműködését és a kapcsolatok további javítását szorgalmazta a kivitelezők, a tervezők és a beruházók között. A Központi Bizottság legutóbbi üléséről szólva elmondta: a nagy eredmények mellett vannak az országban gazdasági gondjaink is. Helyzetünk nem minden területen olyan, amilyennek látni szeretnénk. Ám ennek is megvan az az előnye, hógy rákényszerít minket a gazdasági szféra minden területén jobban, okosabban dolgozzunk. A magyar gazdaság arra készül, hogy offenzívan fog fejlődni — ez egész életünk kulcskérdése. E törekvés sikere megköveteli, hogy minden vezetői poszton ne csak eleget tegyünk, hanem oldjuk is meg a gondokat. Ebben nagy szerepük van a kommunistáknak — akik döntő többségben eddig is példásan helytálltak. A hatékony és a minőségi munkáról sokat beszélünk manapság. Fontos, hogy tudjuk: ez mindenekelőtt eszköz a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez, ahhoz, hogy gyorsabban tudjunk előrehaladni. Feltétele gazdasági helyzetünk javulásának, életszínvonalunk további stabilitásának — mondotta a többi között Borbély Sándor. A Központi Bizottság titkárát a délutáni órákban a megyei tanácson dr. Pénzes János elnök tájékoztatta Szabolcs-Szatmár mezőgazdaságának helyzetéről, irányításáról és a megye lakosságának ellátásáról. ■jTReletH^HB |U| XXXVI. évfolyam, 76. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. március 31., szombat nemzetközi helyzet- i ről, az MSZMP nem- . zetközi tevékenységé- ; I ről szóló jelentést, valamint I a belpolitikai élet egyes idő- ; szerű kérdéseiről előterjesz- j tett tájékoztatót vitatta j meg és fogadta el a Köz- | ponti Bizottság március 28-i 1 ülésén. Belpolitikai életünk egyes ! időszerű kérdéseit elemez- ! ve a Központi Bizottság jo- I gos elégedettséggel állapít- | háttá meg: a párt vezető szerepe érvényesül, s ez leg- | főbb biztosítéka annak, j hogy a további haladás feltételeit megteremthessük. Ezeknek a feltételeknek a j korábbiaknál célszerűbb kialakításához adott nagy segítséget a testület 1978. április 19—20-i ülésének — a XI. kongresszus óta végzett munkáról és a párt feladatairól szóló — határozata. A Központi Bizottság mostani ülése hangsúlyozta: az áprilisi határozatban foglaltak végrehajtása — összhangban a XI. kongresszus határozatainak megvalósításával — megfelelő úton I halad, a cselekvés egységét, célratörését, ritmusát és ha- I tásosságát azonban némely területen javítani kell. Ezt elsősorban a gazdasági tevékenységre, valamint az állami élet fejlesztésére érthetjük, vonatkoztathatjuk. A Központi Bizottság ismételten aláhúzta: szocialista építőmunkánk legfontosabb terepe má a gazdaság, s azon belül is első helyen most az 1979. évi nép- gazdasági tervben foglaltak végrehajtása, a tervcélok- » kai egyező ágazati, vállalati cselekvés áll. Az idei nép- gazdasági program kezdete — amint azt a közleményben olvashatjuk — megfelelő munkáról tanúskodik. Éppen emiatt kell fölfigyelni arra a tapasztalatra, hogy nem mindenütt értik világosan — az iparcsoporti, iparági irányításban éppúgy, mint a termelőhelyeken — az új követelményeknek megfelelő gazdasági tennivalókat, s ezért a célszerű cselekvés is késik a termelőtevékenység némely részterepén. A minőségi, ha- i tékonysági követelmények i előtérbe állítása — amire j egyebek mellett módot kí- I nál a termelésnövekedés | visszafogottabb üteme, a I folyó beruházásokra törté- | nő koncentrálás — nem belátás kérdése, hanem szük- | ségszerűség. A szigorúbb í gazdálkodási feltételek elle- I nére közösségek sora bizo- j nyitotta, hogy megvannak, j illetve előteremthetők a for- j rások a népgazdaság egyensúlyi helyzetét javító csele- i kedetekhez, fejlesztésekhez és termelési eredményekhez. K iegyensúlyozott belpolitikai életünk alapköve sr párt bevált politikája, s ezt a politikát a tömegek cselekvőén támogatják. Ez éppúgy kedvező hatással van a szocialista demokrácia erősödésére, gazdagodására, mint ahogy serkentően hat arra a párttagság megnövekedett aktivitása is, s azon belül a kommunista példamutatás, a nehéz feladatok vállalása, a kezdeményezések fölkarolása. Hatalmas erő rejlik a cselekedni készek táborának szüntelen gyarapodásában, s ezért nagy a cselekvés egységének szerepe termelő- és lakóhelyen egyaránt. A teendők lényegét a Központi Bizottság így fogalmazta meg: „A fő feladat szocialista vívmányaink megőrzése, az anyagi termelés eredményeinek és az elért életszínvonalnak a megszilárdítása, a további fejlődés feltételeinek megteremtése”.
