Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-30 / 75. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. március 30. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság megállapította: tár­sadalmunkban erősödik a dolgozó tömegek politikai öntudata, a közügyek iránti fele­lősségérzete, áldozatkészsége. Ez kifejezésre jut vívmányaink értékelésében és megbecsü­lésében ugyanúgy, mint az előrehaladásun­kat akadályozó hibák, fogyatékosságok bí­rálatában, a közéletben való aktívabb rész­vételben. A közvélemény a korábbinál reálisabban ítéli meg az ország bel- és külpolitikai hely­zetét. Egyre inkább felismeri, hogy népünk, hazánk tekintélyét a világban a hazai építő­munka eredményei alapozzák meg. Ebből kiindulva egyre jobban érti, hogy a fő fel­adat szocialista vívmányaink megőrzése, az anyagi termelés eredményeinek és az elért életszínvonalnak a megszilárdítása, a továb­bi fejlődés feltételeinek megteremtése. Kész az ország fejlődéséért a magasabb követel­mények szerint dolgozni. Országépítő mun­kánkban, feladataink megoldásában bizton támaszkodhatunk az öntudatos dolgozó tö­megek helytállására. O Belpolitikánk, szocialista építőmun­kánk legfontosabb területe a gazda­ság. Az 1979-re kitűzött tervfeladatok végre­hajtása nagyobb zökkenők nélkül megkezdő­dött. A felkészülés szakaszában javult a párt-, az állami, a gazdasági és a társadal­mi szervezetek munkája s együttműködése. A termelőüzemekben ütemes munka folyik, az energiaellátás biztosított, a termelés anya­gi-műszaki megalapozottsága általában meg­felelő. A trösztök, vállalatok, szövetkezetek több­sége megértette és terveiben a korábbiaknál jobban érvényesítette a népgazdasági terv­nek az egyensúly javítására irányuló köve­telményeit. A vállalatok nagy része törekszik a gazdaságosság, a termékszerkezet javítá­sára, a hazai szükségletek kielégítésére, az exportképesség növelésére. Egyes vállalatok — mindenekelőtt azok, amelyek jobban gaz­dálkodnak — a termelést és az értékesítést az igényekhez igazítják, konkrét intézke­déseket tesznek a munkaerő ésszerű felhasz­nálására, átcsoportosítására. Ezeket a törek­véseket politikailag is támogatni kell. Tapasztalható az is, hogy a központi, a középfokú, valamint a helyi irányító szer­vekben dolgozó egyes vezetők még nem ér­tik világosan a gazdasági munka jelenlegi követelményeit. Ez is szerepet játszik abban, hogy a vállalatok, szövetkezetek egy kisebb részének termelési, értékesítési törekvései eltérnek a népgazdasági terv céljaitól. He­lyenként a lehetőségeket túlértékelik, ere­jüket meghaladó vállalkozásokba fognak, máshol pedig a felsőbb utasításokra várva elmaradnak a helyi, önállóan is megtehető intézkedések. Még nem elég erőteljes a tö­rekvés a takarékosságra, a szellemi és az anyagi erőforrások ésszerű felhasználására, még nem általános és még nem elég rugal­mas az alkalmazkodás a gazdálkodás meg­változott feltételeihez. A népgazdaság fejlesztésében, az élet- színvonal emelésében elért eredményeink megszilárdítása és a további fejlődés meg­alapozása a fő feladat. Ennek érdekében mindent el kell követni, hogy a Központi Bi­zottság decemberi határozatát, az idei terv­ben foglalt célokat maradéktalanul elérjük, a minőségi és hatékonysági követelménye­ket minden területen következetesen érvé­nyesítsük. Ezt segítse a politikai munka, a pártszervezetek irányító, szervező, nevelő és ellenőrző tevékenysége, s ez jusson kifejezés­re a szocialista munkaversenyben is. O A Központi Bizottság megállapította, hogy állami életünk egészségesen fej­lődik, javult az államapparátus munkája. Erősödött a központi irányítás, fejlődött a kormány testületi tevékenysége és ágazati irányító munkája. Javult a döntések előké­szítése, a végrehajtás szervezettsége, terv­szerűbb lett az ellenőrzés. Jobb az összhang a központi és a helyi állami szervek között. Az intézkedések eredményeként az eljárá­sok egy része egyszerűbbé és gyorsabbá vált. Az állami szervek munkájában tapasztal­ható fejlődés mellett az is megállapítható, hogy a lehetségesnél lassúbb a magasabb kö­vetelményekhez való igazodás. Az állampol­gárok részéről gyakran hangzanak el jogos kifogások a hosszadalmas és olykor lélekte­len ügyintézés miatt. Az állami szerveknél az ügyintézés korszerűsítését és egyszerűsí­tését annak tudatában kell következetesen folytatni, hogy ez az állampolgárok közérze­tére is kiható fontos politikai kérdés. Az össztársadalmi és helyi célok megva­lósítását segíti a tanácsok népképviseleti ön- kormányzati és államigazgatási jellegének erősödése. A fővárosi, a megyei tanácsok, a járási tanácsi hivatalok, a városi, a városi kerületi és a községi tanácsok többnyire jól élnek önállóságukkal, hatáskörükkel. Szük­séges azonban, hogy az eddigieknél jobban tárják fel a helyi anyagi és szellemi erőfor­rásokat, a község- és várospolitikában a me­gye, az ország terveihez illeszkedve mégin- kább építsenek a helybeli tenniakarásra, a népfront szerveinek aktív közreműködésére. Az előttünk álló feladatok megkövetelik, hogy egyidejűleg erősítsük a központi irá­nyítást, a helyi kezdeményezést, önállóságot az állami munkában is. O A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Nép- köztársaság fegyveres erői egymással és a dolgozó tömegekkel szorosan együttműködve védelmezi népünk szocialista vívmányait, társadalmi rendünket, hazánk függetlenségét, a békét. Népihadseregünk a Varsói Szerződés szer­vezetébe tömörült testvéri országok fegyve­res erőivel szoros együttműködésben telje­síti feladatát. Néphadseregünkben eredmé­nyesen folyik a kiképzés, katonáink elsajá­títják a korszerű technika alkalmazásához szükséges ismereteket. A csapatok politikai, erkölcsi állapota, harckészültsége megfelelő. Katonáink elismerésre méltóan kiveszik ré­szüket a népgazdasági feladatok megoldásá­ból is. A katonák — a többi fegyveres tes­tület tagjaival együtt — példásan helytáll­nak az elemi csapások, károk elhárításában. A belügyi szervek — a biróságokkal és az ügyészségekkel együtt — rendeltetésük­nek megfelelően, jól látják el feladataikat. Fontos szerepük van abban, hogy népköz- társaságunk belső rendje, a szocialista tör­vényesség és a közbiztonság szilárd. A rend­őrség és a határőrség hivatása betöltésében, feladatai megoldásában támaszkodhat az ön­kéntes rendőrök és határőrök ezreinek ön­zetlen segítségére. A munkásőrség -a munkásosztály önkéntes fegyveres testületéként méltóan betölti hi­vatását. Tevékenységét a rendszerünk mel­letti áldozatkész kiállás, a munkásöri köte­lességek becsületes teljesítése jellemzi. A munkásőrök munkahelyükön, a köz- és ma­gánéletben tanúsított magatartásukkal poli­tikai, erkölcsi tekintélyt vivtak ki. A Központi Bizottság megvan győződve arról, hogy a fegyveres erők és testületek a jövőben is becsülettel teljesítik megtisztelő kötelességüket. Népünk érdekeinek, szövet- ségesi kötelezettségeinknek megfelelően, az ország gazdasági lehetőségeivel összhang­ban fejlesztjük honvédelmünket, gondosko­dunk a fegyveres erők és testületek műkö­déséhez szükséges személyi, tárgyi feltéte­lekről. O Pártunk a XI. kongresszus határoza­tainak alapján végzi munkáját, irá­nyítja, szervezi a magyar társadalom erőit az időszerű feladatok megoldására. Az el­múlt időszak egyik fontos jellemzője, hogy növekedett a párttagság aktivitása a mun­kában, a közéletben, a párt politikájának képviseletében. A kommunisták túlnyomó többsége pártszerű magatartást tanúsít, pél­damutatóan él és dolgozik, teljesíti kötele­zettségeit. A párt belső életének egészséges fejlődé­se, a párttagság növekvő aktivitása kedvező hatást gyakorol egész közéletünkre, a szo­cialista demokrácia elmélyülésére. Mindez együtt nélkülözhetetlen feltétele a párt és a tömegek közti kapcsolat további erősítésé­nek, az előttünk álló tennivalók jó elvégzé­sének. O Pártunk és népünk a Magyar Tanács- köztársaság kikiáltásának 60 évfordu­lóján felemelő rendezvényeken emlékezett meg nemzeti történelmünk és a magyar for­radalmi munkásmozgalom e kiemelkedő ese­ményéről. . ' A Szovjetunióban, a szocialista országok­ban, a fejlődő világban, a kapitalista orszá­gokban számos testvérpárt és más haladó szervezet méltatta történedimünk e nagyszerű eseményének nemzetközi jelentőségét. A ma­gyar nép, a magyar munkásosztály forradal­mi harcának elismerése, a közös küzdelem­ben megedződött internacionalista barátság jut kifejezésre abban a magas kitüntetésben ás, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának elnöksége a jubileum alkalmából a Csepel Vas- és Fémművek kollektívájának adományozott. • A Központi Bizottság ezúton is köszöne­tét mond a testvérpártoknak, külföldi bará­tainknak az internacionalista megemlékezé­sért. Megköszöni mindazokat az üdvözlete­ket és jó kívánságokat, amelyeket a Magyar Tanácsköztársaság veteránjaitól, munkahelyi kollektíváktól, társadalmi és tömegszerveze­tektől, párttagoktól és pártonkívüliektől ka­pott. ★ ★ ★ A Központi Bizottság szervezeti, személyi kérdéseikben döntött: — Jakab Sándor elvtársat, a Központi Bi­zottság tagját más fontos megbízatása miatt, érdemeinek elismerése mellett, felmentette osztályvezetői beosztásából; — Baranyai Tibor elvtársat, a Központi Bizottság osztályvezető-helyettesét osztály- vezetővé nevezte ki. A Központi Bizottság ajánlásokat foga­dott el állami tisztségek betöltésére. (MTI) A nemzetközi élet hírei MOSZKVA Jegyzőkönyv aláírásával ért véget csütörtökön Moszk­vában a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 89. ülése. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, miniszterelnök­helyettesei vettek részt. Ha­zánkat Marjai József minisz­terelnök-helyettes képviselte. A végrehajtó bizottság ülésé­ről közleményt tesznek köz­zé. HANOI A hanoi sajtó naponta kö­zöl beszámolókat a kínai ag- resszorok háborús bűncse­lekményeiről, újabb s újabb tömegsírok feltárásáról, a be­hatolók szándékos gazdasági kártevéséről, kulturális és történelmi emlékek elpusztít tásáról. Az agresszió áldoza­tává vált vietnami nép szá­mára azonban még e bűncse­lekménysorozat tudomásul vétele után is különösen nagy fájdalmat okozott egy csütörtökön közzétett jelentés, amely szerint Cao Bang tar­tományban a kínaiak lerom­bolták és meggyalázták a vi­etnami nép egyik különleges tisztelettel övezett történelmi emlékhelyét, azt a barlang­rezidenciát, amelyből Ho Si Minh elnök a háború idején a vietnami kommunisták forradalmi küzdelmét irányí­totta, ahol a párt 8. konfe­renciáját és első kongresszu­sát tartották. BERLIN Erich Honecker, az NDK államtanácsának elnöke csü­törtökön személyes üzenetben fordult Hafez Asszad Szíriái köztársasági elnökhöz. Ho- necker aggodalmát fejezte ki az egyiptomi—izraeli külön- megállapodás következmé­nyeként kialakult közel-kele­ti helyzet miatt. Erich Ho­necker üzenete válasz volt Asszadnak az NDK államfő­höz intézett, ugyancsak csü­törtökön nyilvánosságra ho­zott személyes üzenetére. Ebben a Szíriái elnök a közel- keleti helyzet veszélyes ki­éleződésére figyelmeztetett. JERUZSÁLEM Mose Dajan izraeli külügy­miniszter a Jeruzsálemben akkreditált diplomáciai kép­viseletek vezetői előtt csü­törtökön kijelentette, hogy az Egyesült Államok kötelezett­séget vállalt arra az esetre, ha az ENSZ nem lenne haj­landó részt venni az egyip­tomi—izraeli békeszerződés végrehajtásában. A külügy­miniszter reményét fejezte ki, hogy az ENSZ-csapatok továbbra is az izraeli és az egyiptomi hadsereg között húzódó ütközőövezetben fog­nak állomásozni akkor is, amikor majd a Sinai-félszige- tet három év múlva újból tel­jesen Egyiptom fennhatósága alá helyezik. BUKAREST Csütörtökön ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az ülésről kiadott közlemény személyi változásokat jelen­tett be. Egészségügyi állapom tára való tekintettel, saját kérésére felmentették minisz­terelnöki tisztségéből Manea Manescut és helyére Ilié Ver- detet, a miniszterelnök eddigi első helyettesét nevezték ki. Két új KB-titkárt választot­tak: Dumitru Popa, eddigi vegyipari államtitkár és Ilié Radulescu, eddigi KB-osz- tályvezető-helyettes személyé­ben. Gheorge Radulescut mi­niszterelnök-helyettesi tiszt­ségéből elnöki rendelettel fel­mentették. Emil Bobut, akit nemrég mentettek fel KB-tit- kári funkciójából és nevez­tek ki munkaügyi miniszter­ré, valamint a Román Szak- szervezetek Általános Szö­vetségi Központi Tanácsa el­nökévé, felmentették az ál­lamtanács alelnöki tisztsé­géből. WASHINGTON Carter elnök a kongresz- szushoz intézett üzenetében a kormányzat tudományos és műszaki politikájának irány­zatait körvonalazta. Az ame­rikai kormányzat — a kong­resszusi üzenet szerint a fegyvergyártás technológiai bázisainak bővítésére 1979— 80-ban évente mintegy 14 százalékkal, míg a katonai kutatásokra szánt összege­ket hozzávetőlegesen 20 szá­zalékkal szándékszik növel­ni. Az elnöki üzenetből egyértelműen kiderül, hogy az amerikai tudomány fej­lesztésében á prioritás a ka­tonai célkitűzéseket illeti meg — fejeződik be a TASZSZ kommentárja. KAIRO A Perzsa-öböl menti olaj­termelő arab országok a múlt év óta felfüggesztették Egyiptomnak nyújtott gaz­dasági támogatásukat — je­lentette ki Anvar Szadat egyiptomi elnök Washington­ban elhangzott és Kairóban csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkozatában. Ez­zel kapcsolatban emlékezte­tett arra, hogy Egyiptom 15 milliárd dollár összegű gaz­dasági segélyt szeretne kapni az Egyesült Államoktól, az NSZK-tól és Japántól. Ugyanekkor élesen bírálta a Szilárdság Frontjához tartozó országokat és lekicsinylőén utalt arra, hogy annak idején ezek az államok ötmilliárd dollárt ajánlottak fel neki arra az esetre, ha letér az Iz­raellel folytatott különtárgya- lások útjáról. A munkás—paraszt szövetség a tanácshatalom heteiben megyénkben 4. HOGYAN FEJLŐDÖTT ÉS MILYEN TERJEDELMŰ VOLT A MEGYEBEN A TERMELŐSZÖVETKEZETI MOZGALOM? A kormányzótanács kez­dettől fogva erősen szorgal­mazta, hogy a nagybirtoko­kon termelőszövetkezeti for­mában folytassák a terme­lést. Az első szövetkezetek a megyében már március utol­só napjaiban létrejöttek. EL- sőként a kisvárdai járásban Tuzséron a Salamon Forgács Margit grófnő földbirtokának egy részén alakult meg már­cius 27-én. Már az első szö­vetkezet alakításánál is lát­ható, hogy nem hagyhatták figyelmen kívül Tiszabezdéd és Tuzsér szegényparasztsá­gának és mezőgazdasági munkásainak követelését sem: az előbbi községben kiosztot­tak 204, az utóbbiban 450 holdat és csak a fennmaradó birtokon alakítottak szövet­kezetét. A helyi pártszerve­zet és munkástanács ésszerű­en összekapcsolta a szövet­kezetalakítást a földosztással. Csak a kettő kombinálása hozhatta meg a megnyugvást a községekben. Megközelítően teljes ké­pünk van a termelőszövetke­zetek helyzetéről és terjedel­méről. Szabolcs megye 9 já­rásából április 9-ig az alábbi szövetkezetek alakultak: — A dadai alsó járásban 7 szövetkezet: (Tiszaeszlá­ron 3, Tiszalökön 2, Búj és TiszaLadány községeik­ben 1—1.) — A dadai felső járásban 3 szövetkezet: (Kenézlőn, Pa- szabcsúcstanyán, Rózsás­tanyán.) — A tiszai járásban 4 szö­vetkezet : (Kopócsapáti­ban, Újkenézen, Révára- nyosban, Tuzséron.) — A nyírbogdányi járásban: Oroson 1 kertészeti szö­vetkezet. — A kisvárdai járásban: Pátrohán 1 szövetkezet. — Nyíregyháza város terüle­tén: Varjúlaposon és Be- legrádon 1—1 szövetkezet. Szabolcs megyében össze­sen tehát 18 termelőszövet­kezet jött létre. Ebből azon­ban a Tiszaeszláron alakult 3 szövetkezet néhány napos „működés”, után fel is osz­lott. Négy szövetkezet pedig tulajdonképpen egy nagyobb gazdaság összefüggő üzem­egységeit képezte, amelyek­nek a vezetése is közös volt. Ugyanakkor négy járásban — a ligetaljai, nagykáílói, nyírbaktai és nyírbátori — nem jöttek létre szövetkeze­tek. E szövetkezetek zömében az április 3-i agrárrendeLet előtt születtek. Alakulásuk­ban döntő szerepet a Tanács^ köztársaság általános agrár- politikai törekvése játszott, amely a szövetkezetek szer­vezését szorgalmazta. Az alakítók maguk is tájé­kozatlanok voltak a szövet­kezetpolitikai irányelvek­ben: a szövetkezeteket úgy fogták fel, hogy annak javai­val szabadon rendelkeznek és a föld a tulajdonukba kerül. Tulajdonképpen még az ura­dalmi cselédségnek is csak egy része fogadta el ezt a megoldási módot. Zömében az uradalmi cselédek és al­kalmazottak is távol tartot­ták magukat ettől a megol­dástól, helyette inkább a fel­emelt bérekért akartak dol­gozni. A szervezés során a vármegyei direktórium külö­nösebb pressziót n^m gyako­rolt. Ellenkezőleg, a lehető-, ségekhez mérten a paraszt­ság különböző rétegeinek tö­rekvéseit is kifejező kombi­nációkat alkalmazott. Szövetkezetek később már nem alakultak. Ez azzal ma­gyarázható, hogy a román királyi csapatok támadása e területen hamar bekövetke­zett, április közepére már a megye keleti területei eles­tek, és a honvédelem gondjai kerültek előtérbe. INTÉZKEDÉSEK A NÉPJÚLÉT EMELÉSÉRE ÉS A KÖZÉLELMEZÉS BIZTOSÍTÁSÁRA A fentieken túl mit kapott még a parasztság a tanács­hatalomtól? Az agrárpolitika egyik legjelentősebb eredmé­nye, hogy felemelte az ura­dalmi cselédek és alkalma­zottak bérét. Ennek megálla­pításában a megyei direktó­riumok megfelelő önállóság­gal járhattak el. Szabolcs megyében ennek rendezésére március 28-á,n került sor, és még aznap létre is jött az el­ső megállapodás a királyteleki (ima Nyírtelek) Dessewffy- uradalom tulajdonosai és gazdasági alkalmazottai, il­letve feles dohánykertészei között. Dr. Botár József (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents