Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. március 29. ORSZÁGOS MÉRCÉVEL Népességben: 3. Szabolcs A megyében élők tudják a legjobban, hogy Szabolcs- Szatmár állandóan gyarapo­dik, mind gazdagabb lesz az anyagi és szellemi javakban. Mégsem árt egy kis összeha­sonlítás, a számok és ered­mények összevetése más me­gyékkel, hogy tudjuk, hol tart ma Szabolcs-Szatmár. Ezt árulja el a közelmúltban megjelent Területi Statiszti­kai Évkönyv, amely az 1978. január 1-i adatokat tükrözi. Területét tekintve hatodik helyen áll az ország megyéi közül Szabolcs-Szatmár 5973 négyzetkilométerrel. A lakó- népesség számában viszont már harmadik a megye 573 ezer emberrel, s csak Pest és Borsod megye előzi meg. To­vábbra is itt születik a leg­több gyerek, az ezer lakosra jutó élveszületések száma 19,7, míg a legalacsonyabb Budapesten, ahol ugyanez csak 14,4-et tesz ki. Hogy mégiscsak 4 ezrelékkel nö­vekszik a megye lakossága, az annak tudható be, hogy még mindig sokan költöznek más vidékre, összesen 3618- an költöztek el 1977-ben. szeg elmarad az országos 24 ezer forintos átlagtól. A szál­lodai helyek számát tekintve ugyancsak gyengén áll a me­gye, még a fele akkora Nóg- rád is több vendéget fogad­hat. A javuló egészségügyi el­látást bizonyítja, hogy az or­szágos átlag duplájával nőtt a megyében az orvosok szá­ma, lett több kórházi ágy a betegek ápolására. Az egy- egy körzeti orvosra jutó be­tegek száma is az országos arányoknak megfelelően ala­kul. Kedvezőtlen viszont, hogy a tízezer lakosra jutó 13,4 orvossal hátul kullog a megye. Jobb az országostól, s igen szép az ezer lakosra jutó 34,9 óvodai hely, kevesebb tanuló jut az általános iskolákban egy tanulócsoportra, mint a megyék többségében. A kö­zépiskolai tanulók tízezren felüli számával szintén a leg­jobbak között van Szabolcs- Szatmár, s a kilencezer szak­munkástanuló Budapest és Borsod után a harmadik he­lyet jelenti. Lányi Botond Ez a divatos női ruha a baktalórántházi Vertikal Ipari Szövetkezet textilüzemében készült NSZK-megrendelésre. A nyugatnémet cég az ezerdarabos elömegrendelését ame­rikai exportra szállítja. (Elek Emil felvétele) RAZZIA A KOCSMÁKBAN A gyarapodást jelzi az egy lakosra jutó beruházások ér­téke. Sajnos itt utolsó a me­gye az országban 10 471 fo­rinttal, míg az országos átlag 17 ezer forint. A foglalkozta­tottak száma állandóan nő, 236 ezren vannak munkavi­szonyban íi megyéből. Az ipar 60 ezer embernek, az építőipar 15 ezernek, a mező- gazdaság és erdőgazdálkodás 71 ezer embernek ad kenye­ret. A keresetekkel viszont nem lehetünk elégedettek, mert minden szektorban ha­vi 4—500 forinttal magasabb az országos átlag, mint a me­gyei, amely havi 2931 Ft-os összegével a megyék között csak az utolsó helyre jogosít. Az ipari fejlődésben viszont az első helyen áll a megye, az 1977. évi termelés az 1975. évihez képest 30,2 százalék­kal emelkedett, míg az orszá­gos átlag csak 10,3 százalék. A mezőgazdasági termékek értékesítésének aránya szin­tén meghaladta az országos átlagot az említett két év százalékában 16,9-et tett ki a növekedés. Jellemző adat, hogy a szabolcsi közel 37 ezer hektár gyümölcsös után Pest és Bács-Kiskun megye kö­vetkezik 16 ezer hektárral. Itt található a mezőgazdaság állatállományából a legtöbb szarvasmarha, 149 ezer, van 387 ezer sertés, 13 ezer ló, 278 ezer juh. Jól áll a megye a boltok számát illetően, hiszen közel kétezer üzlet várja a vásárló­kat. Két év alatt 6,9 százalék­kal nőtt a boltok alapterüle­te, itt viszont a megye nagy­ságához képest még akad ja­vítanivaló. Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forga­lomban a vegyes iparcikkek vezetnek közel hét és fél ezer forinttal, míg az öszes el­adás egy évben 19 ezer 300 forint lakosonként. Ez az ösz­Háromnegyed nyolc. A kis- várdai Sorompó bisztró nyi­tott ajtaján hangos veszeke­dés hangja állítja meg a já­rókelőt, s aki arra is kíván­csi: bent mi történik, megle­pő kép fogadja. Az asztalok nagy rendetlenségben állnak egymás mögött, néhány szék felborulva várjla, hogy valaki helyére állítsa, az asztalok tetején az üres üvegek, fél- decis poharak mellett tucat­szám kiborított csikkek. A pult előtt italra várók sorakoznak, néhányan csők azért nem esnek össze, mert a pult tartja meg őket. Kö­rülöttük 5—6, 8—10 éves .gyermekek somfordolnák, két fiú — 12—13 évesek lehetnek — a fal mellett „pótolnak össze” egy-egy féldecire. A pult előtti sort nézzük, s míg ácsorgunk, egy részeg fiú épp a nyomozótiszt nya­kába esik. Kikíséri az ajtóig, s köziben elmondja: jobb, ha hazamegy, úgysem kap már semmit. Csak néhány perc telik el, a részeg visszajön. Beáll a sorba, elküldik, de két perc múlva ismét három sört rendel. — iNam érti, hogy nem kap? — kérdi tőle a csapos­nő, de a részeg nem tágít. Ismétli a három sört, s a keményebb felszólítás sem jut el tudatáig. Leültetik egy asztalhoz, csomagját — amelyből cigaretta hamuval megszórt kenyér kandikál ki — maga ele teszii. Vár, hátha valaki megkönyörül rajta. Ml nézelődünk, a kereske­delmi felügyelő a raktárban az ellenőrzési naplóba rögzí­ti a látottakat. Szól, írjuk alá mi is, s mire ottlíágyjuk név­jegyünket, a részeg elé há­rom féldeci pálinka kerül. Észreveszi, hogy ismét ott vagyunk, de mire a felszol­gálónővel elvitetnénk előle, egyet már 'kiiszik. — Ki kérte neki? — pró­báljuk megtudni a józanabb társaságtól, ők az ajtón kívül álló részegre mutatnak. Az ajtóig megyünk, a férfi le­sütött szemmel áll félesége előtt. — Nem szégyelled magad, te részeg disznó. Én tartalak el a hat kölyiköddel együtt. Most kaptál egy kis pénzt, azt se hozod haza, a haver­jaidnak fizetsz. A férfi egy szót sem szól, elindul az asszony után ... A bent ülő részeg elől köz­ben elviszik a megmáradt pá­linkát. Felállítjuk, mondjuk neki, hogy visszük a detoxi- kálóba. Megrémül: nem kell éngem toxikálni — nyögi ki, s a fai mellett óvatos léptek­kel elindul talán hazafelé. Bent még mindig van né­hány csendesebb részeg, s a felszolgálónőnek is akad ide­je néhány mondatra. — Csak két perccel kellett volna előbb jönni, egy nagy verekedés volt, azért van ilyen rendetlenség. Látják, ketten vagyunk* itt a csapos- nővel, mit tehetünk ennyi ré­szeggel. Telefonunk nincs, nem tudjuk kihívni a rend­őrséget. A vezető mintha csak hal­laná, hogy férfira van szük­ség, megérkezik. Mondani sem kell, mát láttunk, ő is pillanatok alatt felméri a helyzetet, s panaszkodni kezd. — Négy inget szabdaltak már szét rajtam, s hiába kérjük hetenként a rendőr­séget, hogy gyakrabban jöj­jenek erre. Ahogy fél hétkor bejön a vonat, már ittasan jönnek ide áz emberek, nem bírunk velük. Most a költ­ségvetési üzemnél fizették a nyereséget, azért van ennyi részeg. Más mód nincs, zárórát kell elrendelni. „Záróra, uraim, záróra.” A néhány jó­zan embert valószínű sérti, de belátják, nincs más meg­oldás. Szerencsére a leírt eset kirítt abból a közel negyven­ből, amelyet a múlt hét vé­gén az italboltok, éttermek, presszók ellenőrzése során tapasztaltunk. Volt persze olyan hely is — például Mándokon, —, ahol míg a kereskedelmi felügyelő visz- szamérte a szemmel látható­an is kevesebb konyakot, a pultos a szeme előtt öntött egy másik vendégnek is jó­val kevesebbet. Szerencsére a legtöbb helyen rend volt., Ennek oka pedig nemcsak a vendégek körében keresendő. Fűre lépni szabad. (Császár Csaba felvétele) Balogh József A DAB KÜLÖNDlJÁT NYERTE í-zés a népnyelvben Nyíregyházi diáksikerek Egerben Március 24-én fejező­dött be Egerben a XFV. országos tudományos diák­köri konferencia. A négy­napos tanácskozásra az or­szág valamennyi felsőokta­tási intézményéből eljöttek a társadalomtudományok­kal foglalkozó diákok leg­jobbjai. * A nyíregyházi tanárkép­ző főiskola 14 tudományos dolgozattal vett részt, öt dolgozat az orosz nyelv, il­letve irodalom, három a magyar nyelv, három a tör­ténelem, kettő a zene, egy a néprajz szekcióban ke­rült bemutatásra. Az ered­mény: 2 első, 2 második, és 2 harmadik díj. Egy dolgo­zat a harmadik díjnál jobb különdíjat kapott. Útban Egerből hazafelé 3 díjnyertes résztvevővel be­szélgettünk. Károlyi Margit, a főiskola magyar nyelvi tanszékének tanársegédje az első díjjal egyenértékű Debreceni Aka­démiai Bizottság különdíjat kapta. Bemutatott dolgozatá­ban az í-zés eseteit vizsgálta a hajdúhadházi népnyelv­ben. — Hogyan gyűjtötte az anyagot? — Kérdőíves módszerrel, magnóval, ám ezek nem nyújtanak minden esetben valós képet. Ezért van szük­ség a passzív megfigyelésre is. Az ember például beáll valahol egy sorba. Hogy mi­nél tovább figyelhessen, min­denkit maga elé enged. Amíg bírja a megjegyzéseket. — Hogyan kerül egy tanár a diákok számára kiírt ver­senybe? — Tavaly végeztem el a főiskolát, s munkám is az itt töltött évek közben ké­szült. Mivel országos konfe­rencia csak kétévenként van, ezen egy évvel tanulmá­nyai befejezése után még mindenki részt vehet. — Ezért jöhetett el Egerbe Fekete Jolán, magyar-törté­nelem szakos tanár is. — Rendkívüli szabadságot kaptam. Válaszként viszem az „igazolást”, a II. díjat, melyet a magyar nyelv név­tani szekciójában nyertem. Szinte az utolsó pillanatban si­került felkészülnöm. Szeptem­bertől már tanítok Hollóhá­zán, s emellett nem sok idő jut a nyelvészeti munkára, amit nem szeretnék abba­hagyni. S csak egyetlen adat Joli munkájának illusztrálására: a dolgozat 195 db-os név­anyagának kiválasztásához húszezer szócikket kellett át­néznie. Antal Attila IV. éves hall­gató — a történelem szekció­ban — az egri „Ho Si Minh” Tanárképző Főiskola főigaz­gatójának a második díjjal egyenértékű külömdíját kap­ta. — Mi volt a dolgozat té­mája? — Szabolcs megye Állan­dó Bizottmányának politiká­ja 1848-ban. —- Hogyan születik egy dolgozat? — A témaválasztás után a nyomtatásban már megjelent szakirodalmat tanulmányoz­tam. Ezután következett a neheze. Megtanulni „kézírá­sul” olvasni, délutánonként beülni a levéltárba, s neki­látni a közgyűlési jegyző­könyveknek, alispáni iratok­nak. — Mi lesz a dolgozat, mi a díj sorsa? — A dolgozatot — remé­lem — elfogadják szakdolgo­zatnak. A díjból? Jó néhány könyv van, amit régóta sze­retnék megvenni, s elköltünk barátaimmal egy flaska bort is az örömre. Csendes Csaba Helybe viszik a hivatalt Szerdán este hétig lesz ügyfélfogadás a nyíregyházi városházán Nagy az ügyfélforgalom a Nyíregyházi Városi Taná­cson: hetenként több, mint 8 ezer ügyirat, határozat, jegy­zőkönyv, feljegyzés készül. Sok ügyfél személyesen ke­resi fel a tanács különböző osztályait. Szerdánként már eddig is reggel nyolctól délután fél ötig kereshették fel az állam­polgárok az ügyintézőket. Április 1-től tovább bővítik az ügyfélfogadást: szerdán reggel nyolctól este hatig áll majd az állampolgárok ren­delkezésére a tanácsi appa­rátus. Intézkedés történt ab­ban is, hogy a hatóságok a hivatalos idézések egy részét is erre az időpontra irányít­sák. Mindezek elsősorban azt a célt szolgálják, hogy a külön­böző munkahelyekről minél kevesebb dolgozónak kelljen kilépni hivatalos ügyinek intézése miatt. Természete­sen nem korlátozódik ezen­túl sem csupán a szerdai napra, a munkaidő utáni ügyfélfogadásra az ügyinté­zés. Az egyszerűbb, a gyak­rabban előforduló ügyekben azonban az állampolgárok­nak érdemes lesz élni az új lehetőséggel. így például a különböző adóügyekben az egyszerűbb építésigazgatási, lakás- és gyámügyekben, a szociálpolitikai ipari-keres­kedelmi ügyintézés során. vagy a művelődési osztály területét érintő óvodai, isko­lai feladatokkal összefüggő kérdésekben célszerű lenne a munkaidő után felkeresni a városházát. Más változások is várha­tók a tanácsi ügyintézésben. Az egyiik lényege abban fog­lalható össze, hogy a külön­böző nagyvállalatokhoz hely­be viszik az államigazgatást. Első ízben március 29-én, csütörtökön délután fél 2- től 4 óráig a papírgyárban tartanak kihelyezett tanácsi fogadóórát, amelyen a taná­csi tisztségviselők és az egyes osztályok vezetői vesznek részt. Ettől a formától nemcsak azt várják, hogy kevesebben kérnek majd tanácsi ügyin­tézés miatt kilépőt a munka- padok mellől, hanem azt is, hogy a dolgozók saját mun­kahelyükön közvetlenebbül mondhatják el gondjaikat, problémáikat, mint a tanácsi hivatali helyiségben. Hasonló kihelyezett fogadó­napot később más nagyüze­mekben is tartanak. Azt is tervezik, hogy nemcsak az ügyintézés minden területét átfogó, sok embert foglalkoz­tató résztémákról (például lakásépítés, lakásügy, kisajá­títás) is tartanak a tanács szakemberei vállalati foga­dóórákat. Záróra, uraim, záróra...

Next

/
Thumbnails
Contents