Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-27 / 72. szám

Közös közlemény a látogatásról Kádár János fogadta a portugál államfőt Kádár Janos fogadta Kamalho Kanes portugál köztársa­sági elnököt (a képen balra). A találkozón jelen volt Loson- czi Pál is. (Kelet-Magyarország telefoto). A paradicsommagágy takarását végzi a szabolcsvercsmarti kertészeti brigád. Sürget a szántóföldi munka Minden jó időt ki kell használni a gazdaságokban A leveleki Dózsa Termelőszövetkezet 120 hektáros sö­vényrendszerű almás telepítésén ’ dolgozik. Az ültetés előtt Szabó Lajos traktoros egyengeti a földet. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az Elnöki Tanács tagja, hétfőn a Parlament nándor­fehérvári termében fogadta a hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodó Antonio dos Santos Ramalho Eanes tábornokot, a Portugál Köz­társaság elnökét. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. ★ A portugál államfő hétfőn nemzetközi sajtókonferenci­án találkozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőivel a Duna Interkontinental-szálló- ban. Simon Ferencnek, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökhelyettesének megnyitója után a portugál köztársasági elnök magyaror­szági tárgyalásainak eredmé­nyeit összegezte. — A portugál külpolitika alapvető célja, hogy a vala­mennyi nép iránti kölcsönös bizalom, a megértés, és az államok közötti együttműkö­dés elvein alapuló kapcsola­tok útján hozzájáruljon a béke, a nemzetközi biztonság és a haladás elmélyítéséhez — húzta alá. — Magyaror­szági látogatásunkat fontos állomásként, az előbb emlí­tett célokhoz való hozzájáru­lásként értékeljük. A portugál államfő ezt kö­vetően rámutatott: — Mindkét ország alapve­tő törekvése a biztonságon és a népek jólétén alapuló béke elérése. Kormányunk külpo­litikáját döntően meghatároz­za az enyhülés iránti elköte­lezettség, az enyhülés kiter­jesztésének és elmélyítésének szándéka, a leszerelési törek­vések támogatása. A főbb nemzetközi kérdések áttekin­tése, megbeszéléseink is hoz­zájárultak ahhoz, hogy job­ban megértsük egymás állás­pontját. Portugália elnöke az 1980- as európai biztonsági és együttműködési értekezletről szólva kiemelte: az előkészü­let időszakában 'újabb erőfe­szítésekre van szükség, hogy ismét a Helsinkiben megin­dult dinamikus lendülettel munkálkodhassanak az érde­kelt országok a béke és az enyhülés érdekében. Az országgyűlési képvise­lők megyei csoportja — Hosszú László elnökletével — hétfőn Nyíregyházán tartott ülést, amelyen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, Erdei Lászlóné, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Az ÉP­SZER Vállalat központjában tartott ülésre meghívták több nagyüzem vezetőjét és az MTESZ képviselőjét is. László András, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese a megye gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek 1979. évi terveiről tájékoztatta a képviselőket. Elmondta: me­gyénk gazdálkodó egységei időben elkészítették a tervei­ket. Érvényesítették azokat az alapelveket, amelyek az in­tenzív fejlesztést, a termék- szerkezet korszerűsítését, a gazdaságos exportot célozták. Megyénk mezőgazdasága 9,7 milliárdos termelésre szá­mít. A vetésszerkezet hasonló a tavalyihoz, bár a megye né­hány fő növényéből kisebb csökkenést terveztek. A ter­vezett termésátlagok maga­sak, almából például az 1977. évi rekordtermésnél kismér­tékben ugyan, de többet ter­veztek gazdaságaink. A megyei összegezésből ki­tűnik, hogy a gazdaságok több szarvasmarhát, sertést tártának az idén, 15 százalék­kal több juh és 35 százalék­kal több baromfi értékesíté­sét irányozták elő. A tavalyival közel azonos összeget — másfél milliárd forintot — költenek a gazda­ságok beruházásokra; 2100 hektár gyümölcstelepítést ter­veznek. A megye ipara a tervek szerint 25 milliárdot termel az idén. Növekszik a teljesít­A Portugál Köztársaság el­nökének magyarországi hiva­talos látogatásáról közös köz­leményt hoztak nyilvánosság­ra. A két fél teljes elégedett­ségét fejezte ki a látogatás eredményeivel kapcsolatban, örömmel nyugtázták, hogy a két ország véleménye számos kérdésben hasonló vagy közel áll egymáshoz. Meggyőződé­sük, hogy tárgyalásaik jelen­tősen hozzájárultak a ma­gyar—portugál barátság erősí­téséhez és új távlatokat nyi­tottak a két ország kapcsola­tainak szélesítése előtt. Antonio dos Santos Ra­malho Eanes tábornok, a Portugál Köztársaság elnöke őszinte köszönetét fejezte ki a szívélyes, vendéglátásért és hivatalos portugáliai látoga­tásra hívta meg Losonczi Pált, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­ménybérben dolgozók száma, s a vállalatok terveiből az is kitűnik, hogy a nagyértékű gépeket igyekeznek jobban kihasználni. Az építőipar vár­hatóan 3jß milliárdért vállal kivitelezést; ez 6,2 százalék­kal több, mint tavaly volt, s a növekedést csaknem teljes egészében a termelékenység javításával érik el. Gond azonban, hogy vállalataink húzódoznak a munkaigényes beruházásoktól, s nehéz kivi­telezőt találni a gyermekin­tézmények építésére is. A képviselők Hozzászólásai során Biszku Béla a szerző­déskötések állásáról, az ön­költség alakulásáról és az ér­tékesítésről kérdezett, amely­re válaszként László András elmondta: a vágómarha és hí­zott sertés szerződéseinek ki­vételével minden más szerző­dést 100 százalékban megkö­töttek, egyes termékeknél a tervezettnél többet is leszer­ződtek a felvásárlószervek. Az önköltségcsökkentés terve­zésében a vállalatok túlzottan óvatosak voltak, a megyei összegezésben kedvezőbb kép­re számítottak. Ä megye ipa­ri és mezőgazdasági termékei kelendőek, nincs lényeges el­fekvő készlet, áruink ver­senyképesek. Gulyás Emilné dr. a falu­gyűlések néhány tapasztala­tát mondta el. Sok helyen vetették fel a tavalyi burgo­nyatermés miatti gondo­kat, jó néhány gazdaságban a pénzügyi szabályozás né­hány új eleme foglalkoztatja a vezetőket Főleg a gyen­gébb termelőszövetkezetek­ben gondokat okoznak. Tóth Géza a szakemberképzésről szólt. Hangoztatta, hogy főleg a nők képzettségének fokozá­sára van szükség. Szóvátette: a megye néhány gyáregységé­ben túl későn kapták meg a A megye más területeihez hasonlóan a vásárosnaményi járás mezőgazdasági üzemei­ben is a belvíz okozza a leg­több gondot. A múlt év őszén a járás területén 9400 hektá­ron vetettek kalászos növé- -nyeket, ezen belül 6100 hek­tár a- búza. Ebből 1500 hektár teljesen, míg 1000 hektár fol­tokban pusztult ki. A megma­radt, alig 4000 hektárnyi bú­zaterületnek a harmada mondható jónak, a többi kö­zepes, vagy annál gyengébb fejlettségű. Ezt fejtrágyázás­sal javítják. Eddig a műtrá­gyázandó terület 70 százalé­kán végeztek a munkával. A kipusztult kultúrák he­lyére tavaszi árpát, zabot, napraforgót, valamint kuko­ricát és silókukoricát vetnek a mezőgazdasági nagyüzemek. A legtöbb helyen megkezdőd­tek a talajmunkák, s a vető­gépek is „ugrásra készen áll­nak” mindenütt, a kedvezőbb időre várva, hogy a talajra mehessenek. Sürget a munka, hiszen kezdeni kellene a ta­vaszi árpa, a zab és a cukor­répa vetését, amelynek nagy része tavaly ilyenkor már a földben volt. Tavasszal a gáz­terveket. Szabó Gusztáv el­mondta, hogy a tsz-ek egy része hitelre vásárolja a nö­vendékmarhákat, de ehhez későn kapják meg a hitelke­retet. Széles Lajos arról be­szélt, hogy választókerületé­ben 1000—1500 vagon almát termelnek a háztáji gazdasá­gokban, ahol korábban a szö­vetkezetek végezték a nö­vényvédelmet. Ebben — fő­leg a növényvédőszer-beszer- zés miatt — várhatóan gon­dok lesznek, amelyeket meg kellene előzni. Szviridov Ivánné szóvátet­te, hogy ismét elszaporodtak a különböző irányító szervek (gyakran terjedelmes) körle­velei, sok gyűlést szerveznek, s ezek miatt tetemes munka­idő esik ki. Felhívta a figyel­met, hogy a kereskedelem­ben kevés a mezőgazdasági kisgép. Pilóczy Lajosné a ta­karmánytápok gyakori minő­ségingadozását tette szóvá. A kérdésekre László And­rás és Hosszú László adott választ. A képviselőcsoport ezután idei munkaprogram­járól tárgyalt. ★ Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, Nyíregyháza országgyűlé­si képviselője délután a váro­si tanácson találkozott a vá­ros és a megye vezetőivel. A találkozón részt yett Bíró László, a közelmúltban nyug­díjba vonult városi tanácsel­nök is. Nyíregyháza fejleszté­séről Gyuriesku Kálmán ta­nácselnök adott tájékoztatót, majd Biszku Béla megtekin­tette a városközpont rekonst­rukciójának országos tervpá­lyázatára beérkezett pálya­munkákat. daságokban tízezer-hatszáz hektáron kell földbe juttatni a vetőmagvakat, míg a háztá­jiban 5000 hektár vár vetésre. Kukoricából 4800 hektár a tervezett terület, s ehhez még hozzájön a 4000 hektár háztá­ji kukorica is. Napraforgóból 2000, cukorrépából pedig 1200 hektár a vetendő terület. A vetőmagvakat, a műtrágyát, a szükséges növényvédő sze­reket mindenütt időben be­szerezték az üzemek, megfe­lelő mennyiségű és minőségű készlet áll rendelkezésükre. A járásban a téli alma ter­mőterülete 1600 hektár. Az első permetezést először Nyír- madán kezdték meg, s az el­ső forduló három szövetkezet kivételével közvetlenül a be­fejezés előtt áll. A szakszerű növényvédelem elvégzésére betanítottmunkás-képzést indítottak nemrég, melyen 165-en vesznek részt. Az aranyosapáti, a nyírma­Részközgyűlést tartott hét­főn a Gabona- és Ipari növények Termelési Rendsze­rének Szabolcs-Szatmár me­gyei alközpontja. A közgyűlé­sen — amelyen részt vettek a taggazdaságok képviselői — értékelték a tavaly végzett munkát és meghatározták az idei feladatokat. A Gabona- és Iparinövé­nyek Termelési Rendszeré­nek a Szolnok megyei rákő- czifalvi Rákóczi Termelőszö­vetkezet a gesztorgazdasága és a gyengébb termőhelyi adottságokkal rendelkező nagyüzemek rendszere. A Szabolcs-Szatmár megyei ter­melőszövetkezetek az elmúlt évben csatlakoztak a rend­szerhez, s ma már tizenöt gazdaság több, mint 17 ezer hektáron folytat intenzív nagyüzemi termelést. A kalá­dai. a vásárosnaményi, a ti- szaszalkai és a beregdaróci tsz-ben megkezdték a tava­sziak alá a talaj-előkészítést, amit a pénteki és a hétfői eső sajnos egy időre ismét megakasztott. A kisvárdai járásban a fé- nyeslitkei Tisza-Gyöngye Mg Tsz szabolcsveresmarti kertészeti telepén három 750 négyzetméteres, negyvenöt 90 négyzetméteres fóliasátorban nevelik elő a százhektárnyi területre szükséges paradi­csompalántákat. A termelő- szövetkezet kertészeti brigád­jának dolgozói a 6300 négy­zetméternyi területből közei háromezer négyzetméternyi területen vetették el a para­dicsommagot. Míg az asszo­nyok a fóliasátrakban dolgoz­nak a férfiak a melegágyak vázszerkezetét javítják, elő­készítik a talajt és fóliával vonják be a kijavított váz- szerkezeteket. . szosok — búza, rozs, árpa — mellett kukoricát, naprafor­gót, szóját, olajlent és ká­posztarepcét termesztenek a rendszeren belül a megyei gazdaságok. A táblára előké­szített termesztési techncVó- giát, valamint a vetőmagot, a műtrágyát, a gépeket a rend­szer biztosítja a taggazdasá­goknak. Központi alkatrész- raktárral is rendelkeznek, emellett a nyíregyházi alköz­pontban is létesítenek ápri­lisban egy másfélmillió fo­rintos készlettel rendelkező raktárát. A rendszer munkája külö­nösen az értékesítés terén je­lentős, ami javítja a gyenge adottságú tsz-ek pénzgazdál­kodását. A rendszerközpont a termelőszövetkezetektől fel­vásárolt áru ellenértéke felett nettó árrést is biztosít, (sb) (Folytatás a 4. oldalon) Napirenden: megyénk gazdasága Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Kalászosok és ipari növények 17 ezer hektáron r UJ technológia a termelési rendszerben ■I Kelet­IBagyarország | XXXVI. évfolyam, 72. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. március 27., kedd Elutazott Budapestről Eanes tábornok

Next

/
Thumbnails
Contents