Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. március 3. Leonyid Brezsnyev beszéde a Szovjetunió bel- és külpolitikájáról PRÁGÁI LEVELŰNK Védjegy és márka S ofia Lorennek eléggé szecessziós ízlése van. Török­ország viszont az egyszerű, finom díszítést része­síti előnyben. E meglepő és a végleteket is ma­gában foglaló felfedezésre egy múzeumban tettem szert. Ahol mindez látható: múzeum és kiállítás egyszerre, a világhírű Karlovy Vary-j porcelángyár egyik üzeme, a fürdővárostól néhány kilométerre fekvő Nová Role- b<en. Itt a megrendelt és leszállított készletekből jó­formán az egész sorozat megtalálható — a gyár hír­nevének öregbítésére és persze az esetleges hiányok pótlására. Az olasz filmsztár tányérjai bíborvörös sze­gélyűéit, sok-sok arany arabeszikkel és egy hatalmas S betűvel díszítve. A török megrendelésre szállított porcelánok pedig elefántcsontszínűek, vékony arany­szegéllyel és aranyozott félholddal. Ezekkel a készle­tekkel terítenek a török diplomáciái képviseleteken — szerte a világon. Hogy a kiállítás érdekességeit sorol­jam: látható a csehszlovák köztársasági elnöki hivatal számára gyártott étkészlet, államfők, uralkodók rende­lésére készült, sokszor ezernél is több darabos szerviz. És hogy a politikai következtetés se maradjon el: aki itt nézelődik, rájöhet arra, hogy a törékeny porcelán gyakran tartósabb, mint egy-egy diktatúra. Mert — bár trónjuk összeomlott — az afgán király vagy a per­zsa sah egykori étkészlete itt még megtalálható, Kabul­ban vagy Teheránban a hatalomnak cserepei sem ma­radtak. A Karlovy Vary-i porcelánkészítésnek évszázados hagyományai vannak. Az első gyár, vagy inkább manu­faktúra — Brezová — 1850-ben kezdte meg a munkát és még ma is csak részben automatizált. Az itt készült termékek értékét éppen a kézi munka adja, és persze a két keresztbe fektetett kalapács alatt körbefutó „PIRKEN HAMMER” védjegy vagy a „Royal Dux Bo­hemje” márkajelzés. Brezován az étkezésiedény-készí- tés csak másodrendű, a készleteket az automatizált Nová Role-ban gyártják. A régi gyárban főleg vázá­kat, porcelán figurákat, dísztárgyakat, óratesteket for­málnak. A tányérok kivételével valamennyi termék ké­zi festésű. A figurák rendkívül változatosak. Láttam művészi barokk szobrokat és — mit tagadjuk — akadt porcelán cica porcelán pamutgombolyaggal is. A pén­zéért a külföldi megrendelő ezt is megkaphatja. A leg­érdekesebbek azonban azok a modern vonalú dísztár­gyak, amelyéket a gyár kis létszámú, de tehetséges művészgárdája tervezett és készített. Bár a porcelánt ma már nem övezi az a titokza­tosság, mint hajdanán — amikor értéke az aranyéval volt egyenlő —, az adalékok aránya bizonyára minden gyár saját titka, minőségének biztosítéka. A munkakész keverék semmitmondóan szürke, de formálható. A tá­nyérokhoz például henger alakú tömbben érkezik a nyersanyag. Ezt Brezovában kézzel, Nová Role-ban pe­dig géppel szeletelik. A szeletelés módját — érzésem szerint — csakis asszony találhatta ki. Megtévesztésig hasonlít ugyanis a körítésnek tálalt, hosszúkás kelt tészta, a krvédli felvágásához. Azt is ilyen drótszálas alkalmatossággal szeletelik egyforma vastagra. A to­vábbi munkát már gép végzi, a korong alakú szele­tekből formálja a tányérokat. A sokféle munkafolya­mat — szárítás, máz felvitele, égetés — közül érdekes a mintázás. Százezer tányért nem lehet kézzel festeni. A mintát vagy gumibélyegzővel nyomják a nyers por­celánra, vagy matricákat ragasztanak körbe-körbe az ügyes kezű asszonyok. Így készül a világhírű kobalt­kék „hagymamihtás” porcelán. D csomagolóbál 40 ország felé indulnak útnak a •kávés- és teáskészletek, étkezőedények. Teáznak belőlük Moszkvában és Londonban, kávé kerül a findzsáikba Ankarában és Bécsben, az ünnepi asztal díszei Párizsban, Rámában, Sidney-ben. És bár a por­celán értékét ma már nem arannyal mérik, — még most is becses áru, Csehszlovákia keresett exportcikke és jelentős bevételi forrása. Prága, 1979. március. rDmu JHáfia. (Folytatás az 1. oldalról) a szovjet demokrácia által adott lehetőségeket a gazda­sági haladás érdekében, mert ez az anyagi alapja a szov­jet emberek jogai érvényesí­tésének, "a szocialista demok­rácia további felvirágoztatá­sának is. A kínai agresszió veszélyezteti a békét Nemzetközi kérdésekről szólva Brezsnyev kiemelte: a legutóbbi választás óta eltelt években továbbfejlődtek a szocialista országok, új győ­zelmeket értek el Afrika, Ázsia, Latin-Amerika népei a nemzeti és társadalmi felsza­badulásért vívott harcban, jelentősen megnövekedett a tőkés országokban a dolgo­zók osztályharcának aktivitá­sa, megszilárdult a kommu­nista és munkáspártok befo­lyása. Ugyanakkor azonban eb­ben az időszakban az impe­rializmus legreakciósabb erői, a fegyvergyárosok és a mili­taristák a hidegháború hívei és csatlósaik vagy önkéntes kiszolgálóik egyesített erővel széles körű kampányba kezd­tek az enyhülés és a leszere­lés, a népek felszabadító har­ca ellen. Az általuk kitalált „szovjet fenyegetésre” hivat­kozva mind több anyagi esz­közt követelnek háborús cé­lokra, mind nagyobb- rom­boló erejű fegyverfajták lét­rehozására. Erővel akarják elnyomni a népek felszaba- dítási mozgalmát, beavatkoz­nak más országok belügyei- be, Kína vezetőinek politiká­ja mindinkább egybeesik az imperializmus ilyen politiká­jával — mondotta az SZKP főtitkára. — Peking mostani vezetői a szomszédos kisebb ország, a szocialista Vietnam ellen indított példátlanul arcátlan, gonosz támadásukkal vég­képp leleplezték az egész vi­lág színe előtt nagyhatalmi politikájúik alattomos, ag­resszív lényegét. Most min­denki látja, hogy jelenleg a világon ez a politika veszé­lyezteti a legnagyobb mér­tékben a békét. Ma minden eddiginél világosabb, milyen veszélyes bármilyen formá­ban is támogatni ezt a poli­tikát. — A szovjet nép a világ minden békeszerető népével együtt követeli, hogy hala­déktalanul vessenek véget a Vietnam ellen indított kínai agressziónak, az utolsó kato­49 — Helyes. Hadd szokjon hozzá a csirkefogó a francia börtönhöz. Hétfőn a Crédit Lyonnais banktól igazolást kell kérni, hogy a csekk fe­dezetnélküli. — Hétfőn semmit nem tu­dunk meg. A bankok ünne­pe. Csak kedden — jegyez­te meg a rendőrfőnök. — Nem baj. Legfeljebb egy nappal tovább ül a kis­madár a mi kalitkánkban. Annál inkább fog vágyakoz­ni az Ambasador Szállodába. Gyorsan el kell intézni azt is, hogy a két kereskedő ju­talmat kapjon a madárka le­leplezéséért. Hétfőn a két rendőr ismét a főkapitány elé hurcolta MacArecket. A szép öltöny tönkrement, sötét foltok ék­telenkedtek rajta: a vérnyo­mok. Szeme bedagadt az ütésektől, szája felrepedt, megdagadt. — Na, mi van, csirkefogó? — üdvözölte a főkapitány, — Van kedved vallani? — Tiltakozom, hogy egy amerikai állampolgárral szemben így viselkednek — válaszolt mister MacAreck. — Ez megint a magáét fúj­ja. Biztosan jól érezted ma­nóig Vonják ki a vietnami területről az intervenciós csapatokat. Barátságunkat a testvéri Vietnammal sok éven át a gyakorlat bizonyí­totta. Most, amikor a viet­nami nép nehéz órákat él át, teljes mértékben szolidári­sak vagyunk vele. Senki szá­mára sem lehet kétséges, hogy a Szovjetunió hű a két országot összekapcsoló barát­sági és együttműködési szer­ződéshez. A Vietnami Szo­cialista Köztársaság igazsá­gos, nemes harcot folytat. Oldalán áll a világ minden becsületes, békeszerető em­bere. Ezért győzhetetlen Vi­etnam ügye, ezért van ku­darcra ítélve az agresszor minden terve — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. Véget vetni a fegyverkezési versenynek A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke ismételten aláhúzta: ma az emberiség legfontosabb fel­adata az, hogy véget vessen a fegyverkezési versenynek, elhárítsa a nukleáris világ­háború fenyegetését. A Szov­jetunió és a többi szocialista ország nem sajnálja erőfe­szítéseit ennek megvalósítá­sára. A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületének nemrég elfogadott nyilatkozata szá­mos olyan jelentős, új eszmét tartalmaz, amely a nemzet­közi légkör megjavítására, a leszerelésre irányul. Ezzel összefüggésben hang­súlyozta : nagyfontosságú az új szovjet—amerikai szerző­dés kidolgozása a hadászati támadó fegyverek korlátozá­sáról. Hatéves munka befe­jezése most már közelinek tűnik. Bár a szerződés a Szovjetunió szempontjából nézve tehetne jobb is, s nem is felel meg minden­ben kívánalmainak, még­is olyan ésszerű komp­romisszumot jelent,- ami mindkét fél érdekeit figye­lembe vesszi. így. egészében nagy jelentőségű, hasznos lé­pés, amely — ha aláírják, ra­tifikálják és érvénybe lép — 1985-ig számos fon­tos területen megakadá­lyozná a leginkább pusztító és a legdrágább fegyverek to­vábbi felhalmozását. A szer­ződésben kifejezésre jut a fe­lek egyenlőségének, egyenlő biztonságának elve. A SALT—2 megállapodás meg­kötése után megkezdődik a munka a SALT—3 megál­lapodás előkészítésére, s ez gad odalent. Vissza akarsz menni? Beszélj, amíg jó kedvem van! — Megtagadok minden vá­laszt, amíg nem beszélhetek az Egyesült Államok kon­zuljával és az ügyvédemmel, Jean Charbonneauval. — No, nézzétek csak! Jog­tanácsosa van. Utoljára kér­dezem, MacAreck, bevallód az autólopást? — Megtagadok minden választ, amíg nem beszélhe­tek az Egyesült Államok konzuljával és a jogtanácso­sammal — ismételte a le­tartóztatott. — Sajnálom — mondta a kapitány. — De magadra még tovább mehet: meg­akadályozhatja az új fegyver­fajták fejlesztését, nemcsak korlátozhatja a fegyverzet növekedését, hanem elősegít­heti annak csökkentését a két fél részéről. A SALT—2 megállapodás megkötése min­den bizonnyal megélénkítheti a munkát a most folyó egyéb tárgyalásokon, kedvező hatást gyakorol a nemzetközi lég­körre. Ha az új szerződés előkészítése befejeződik, azt minden bizonnyal Carter el­nökkel sorra kerülő találko­zómon írjuk alá, remélem, a a nem távoli jövőben — mondotta Brezsnyev. — „Ar­ra számítunk, hogy egyúttal megvitatjuk a szovjet—ame­rikai kapcsolatok továbbfej­lesztésének több más kérdé­sét, az enyhülés megszilárdí­tásának, a béke megszilárdí­tásának egyéb problémáit.” Brezsnyev kitért a fegyver­kezést korlátozó egyéb meg­állapodásokra, az eddig el­ért eredményekre, az ENSZ- közgyűlés ezzel összefüggő állásfoglalásaira, az ott elő­terjesztett szovjet javaslatok kedvező fogadtatására. Hang­súlyozta: a Szovjetunió kész a tárgyalások megkezdésére a nukleáris fegyverek gyár­tásának teljes tilalmáról, a meglévő készletek csökken­téséről. Méltatta az európai biztonsági és együttműködé­si konferencia eredményét, a helsinki záróokmányt, rá­mutatva: ma az elsőrendű fontosságú feladat, hogy a politikai enyhülést kiterjesz- szék katonai területre is. Ez különösen azért fontos, mert a NATO-tömb rendkívül gyorsan fejleszti fegyverze­tét, ezzel bonyolítja az euró­pai helyzetet. Enyhülést katonai területen is Brezsnyev szólt a bécsi haderő-csökkentési tárgyalá­sokról, rámutatva: az eddigi eredménytelenségért a nyu­gati hatalmak a felelősek. Európában általában katonai egyensúly áll fenn, akkor is, ha a felek fegyveres erői szer­kezetében eltérés van. Ebből a tényből kell kiindulni a rendezésnél — hangoztatta az SZKP KB főtitkára. Ki­tért a Pentagon terveire, amelyek szerint az NSZK- ben közép-hatósugarú rakétá­kat kell elhelyezni a Szov­jetunió elleni felhasználás­ra, s kijelentette: ha ezeket a terveket, vagy a neutron­fegyverre vonatkozó ameri­vess, magad akartad. — A rendőrökhöz fordult: — Vi­gyétek a pincébe, Jean, An­toine és Miohel külön foglal­kozzanak vele. Verjék ki a fejéből, hogy a konzullal és a jogtanácsosával akar be­szélni. MacArecket visszavitték a pincébe. — Mi legyen ezzel az ame­rikai szélhámossal? — kér­dezte másnap a rendőrfőnök. — Átadjuk az ügyésznek? Már harmadik napja ül ná­lunk. — Ki kell hallgatni, be kell szerezni a banktól az igazo­lást, hogy nincsen fedezete a csekkjének és átszállítani az kai terveket megvalósítanák, akkor ez csak a feszültség növekedését hozná magával Európában, a fegyverkezési verseny növekedéséhez ve­zetne, s növelné az NSZK számára a veszélyeket. A Szovjetunió amellett foglal állást, hogy a teljes kölcsö­nösség alapján csökkentsék a nukleáris raketafegyvereket és más fegyvereket is. Ez az Európában lévő közép-ható­sugarú rakétafegyverekre is kiterjed, természetesen fi­gyelembe véve azt, hogy a kontinensen amerikai kato­nai támaszpontok is vannak. Támogatás a haladásért küzdő népeknek Beszédében részletesen szólt arról, hogy a Szovjet­unió külpolitikájának elvei közé tartozik a nemzeti füg­getlenségért és a társadalmi haladásért küzdő népek tá­mogatása. Fontos lépésnek nevezte azt, hogy a Szovjet­unió barátsági és együttmű­ködési szerződést kötött An­golával, Etiópiával, Mozam- bikkal, Afganisztánnal. „Ezek nem katonai szövetsé­gek, mások ellen irányuló koalíciók, hanem valóban ba­rátsági és együttműködési dokumentumok. A Szovjet­unió sehol sem keres önző előnyöket, nem akarja magá­nak megszerezni más orszá­gok természeti kincseit” — hangsúlyozta. A Közel-Keletről szólva az SZKP főtitkára ismét állást foglalt az arab népek törvé­nyes jogainak érvényesítése, az izraeli agresszió következ­ményeinek felszámolása mel­lett, elítélte az imperialista diktátumokat, a különutas kapitulans alkut. Üdvözölte az iráni népi, imperialistael- lenes, nemzeti felszabadító forradalom győzelmét. Kife­jezte azt a reményét, hogy az új körülmények között gyü­mölcsözően továbbfejlődik a két ország jószomszédi vi­szonya a kölcsönös megbe­csülés, jóakarat és a bel- ügyekbe történő be nem avat­kozás alapján. — Célunk az, hogy megte­remtsük a tartós békét és a biztonságot a szovjet embe­rek számára, a tartós békét és a békés együttműködést a világ minden országa között. Fáradhatatlanul, erőnket és energiánkat nem kímélve harcolunk továbbra is ezért a célért — mondotta beszédé­ben Leonyid Brezsnyev. ügyészségre — mondta a fő­kapitány. A rendőrfőnök néhány perc múlva telefonált a bankba. A legnagyobb meg­lepetésére megtudta, hogy mister MacArecknek félmil­lió frankja van a bankban, de ha úgy rendelkezik, akkor utasítására több milliót is ki­fizetnek. Tudnak arról is, hogy Ferrarit és villát akar vásárolni. A rendőrfőnökök egymás­ra hárították a felelősséget. — Te voltál az, aki megpa­rancsoltad, hogy vegyék ke­zelésbe. Véres az arca, beda­gadt a szeme, most aztán mit tegyünk vele? Aztán a két kereskedőt vádolták, akiket azonnal be is hivat­tak, hogy bocsánatot kérje­nek a letartóztatottól. — Bocsánatot kell nekünk is kérni, hogy ne jelentsen fel minket. Beszélni kell ve­le — mondta a kapitány. Kopogtak az ajtón. Megje­lent a két kereskedő. — Tiszteletünk, rendőrfő­nök úr — mondta az egyik. — Azért jöttünk, mert úgy gondoltuk, hogy mi ajánlunk fel két-két ezer frankot a rendőröknek, amiért elkap­ták a madárkát. — Sz ... a pénzetekre. Szé­pen behúztatok bennünket a csőbe. — Mi történt? — Az, hogy egy ártatlan embert vádoltatok, egy ame­rikai milliomos gyárost, aki mellényzsebéből megvehet- né a ti kócerájótokat. Ha fel­jelent bennünket, minket le­váltanak, de előbb tönkre­tesziek benneteket — üvöl­tötte. — Semmit sem értünk. Kérem, nyugodjon meg... — Elég. Azt hittétek, hogy na autót cserél egy ilyen milliomos, akkor számolgat­ja a filléreket? Idehivatom, beszélünk vele és bocsánatot kérünk, mert ha... Káromkodott, és intett a rendőrfőnöknek, hogy vezes­sék elő MacArecket. Néhány perc múlva rettenetes álla­potban megjelent a letartóz­tatott. — Tragikus tévedés történt — kezdte a rendőrfőnök. — A téves párizsi távirat, a té­ves bejelentés ... Nagyon saj­náljuk ... — Még egy elvetemült gyilkossal sem lehet így bán­ni, ahogy velem bántak — szakította félbe MacAreck —, elégtételt követelek. A veré­sért is, a jogtalan letartózta­tásért is, a hamis feljelen­tésért is... Nézzenek rám, ezt tették velem — mutatott önmagára MacAreck. — Nagyon kellemetlen... — Mit akar még velem? Tovább gyötörni a pincéjé­ben? — Ugyan kérem, ön sza­bad. — Akkor a viszontlátásra. A jogtanácsosom Jean Char- bonneau ügyvéd, akit még ma megbízok, hogy képvisel­jen és tárgyaljon az elégté­telről. Egy pillanatig sem óhajtok önökkel tovább be­szélni. önöknek ezért meg kel] fizetni! Viszontlátásra — udvariasan meghajtotta ma­gát és elment. Két nappal később Char- bonneau jogtanácsos telefo­non értesítette a négy urat, hogy délután öt órára várja őket az irodájában „ama kel­lemetlen incidens ügyében”. Pontosan megjelentek. Az ügyvéd elmondotta, hogy MacAreck felhatalmazta őt az eljárás lebonyolítására. Szégyenkezve tárta a rend­őrök elé az orvosok igazolá­sát a súlyos testi sértésről, mert mint francia, ő is rop­pant sajnálta, hogy a látlelet igazolta megbízója állítását, amit nem akart elhinni. (Folytatjuk) Jerzy “^Mister MacAreck üzletei FORDÍTOTTA: BÁBA MIHÁLY ,

Next

/
Thumbnails
Contents