Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-25 / 71. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. március 25. Sikeres pályázat a nyíregyházi belvárosra Városkép az ezredfordulóin Nyíregyháza városközpontjának rekonstrukciójára, a kiskörút kiépítésének terv- javaslatára hirdetett országos pályázatot az ÉVM-mel közösen a Nyíregyházi Városi Tanács. A tervpályázat nagy sikerrel zárullt, 31 pályamunka érkezett, amelyek sóik jó, és továbbfejleszthető ötletet tartalmaznak. A helyszíni értékelés a héten történt. Négyszázhúszezer forintot fizetett ki a tanács pályamű- vekre, de ez az összeg a sok jó javaslat révén hamar megtérül: olyan végleges tervet állítanak majd össze, amely nemcsak az ezredfordulóig, hanem annál hosz- szabb ideig is meghatározza a megyeszékhely központjának fejlődését. A pályázat meghirdetésénél az volt a feladat, hogy a tervezett kiskörút által ha- . tárolt városrész még be nem épített, meg nem tervezett területére beépítési javaslatot adjon, továbbá a körút Rákóczi utcai csomópontjától, a déli szakaszán át a tervezett Bocskai utcai csomópontig szintén dolgozzon ki ajánlásokat a legcélszerűbb beépítésre. (Az északi részre ugyanis már van terv, sőt indul a kivitelezés is.) Sok értékes és fontos terület beépítéséről van szó, s nem közömbös, hogy a régi, karakteres nyíregyházi épületek hogyan illeszkednek majd be a jövő belvárosi képébe. Űjszerű javaslatok készültek a Dózsa György utca—Véső utca—Lenin tér tömbjének beépítésére. Többen szállodát, vendéglátó- kombinátot javasoltak ide. Változatosan' oldották meg a^Zrínyi Ilona-utca,' Kiskörút, Felszabadulás út, Kossuth tér tömbjének leendő üzletnegyedét. Értékes területeiket tártak fel a Kelet Aruház környékén. Érdekessége volt a tervpályázatnak, hogy sok hasznos javaslatot adtak a tervező kollektívák olyan területekre is, amelyek ugyan nem képezték a pályázat feltételét, de kapcsolódtak ahhoz. Kiderült például, hogy van jobb megoldás az Irodaház lezárásaként épülő kiskörúti ópületsor tömbbelsőjének megközelítésére, ami elsősorban a ki- és behajtó járművek forgalma miatt fontos. Kétségessé tették,, a Zrínyi Ilona; utca Sétálóutcává történő majdani kialakítását. Gazdagították a tervpályázatok a város leendő felvonulási útvonalának kialakítási lehetőségeit, a Szabadság tér rendezéséhez, az oda kerülő Lenin-szobor elhelyezéséhez is jó javaslatokat adtak. A tervpályázatokat a közeljövőben kiállítják a Szabadság térd bemutatóteremben. A pályázatok legjobb elemeit pedig az egyes városrészekre készülő tanulmánytervekben, kiviteli tervekben hasznosítják M. S. Megmondja a Házi Jogtanácsadó Magánlakás, használt gépkocsi, eltartás A Házi Jogtanácsadó 1979. évi januári, februári számában két, nagy érdeklődésre számot tartó téma szerepel. Az első a magánerőből történő lakásépítés sok gondot okozó kérdéseire ad választ. Azok, akik először kezdenek ehhez a nehéz vállalkozáshoz, — ide tartozik az építkezők túlnyomó többsége —, jó, ha tudják, milyen kötelezettségeik vannak. Az állam, a lehetőségekhez képest jelentős támogatást- nyújt, de ennék mértékét és módját célszerű jól ismerni. A tájékoztató már a szervezés feladatait is felvázolja és konkrét eligazítást ad. A nemzetközi gyermekév külön időszerűséget ad a másik fő témának. Leírja a gyermek jogi helyzetét a családban, a társadalomban. A Házi Jogtanácsadó népszerű rovataiban külön érdeklődésre tarthat számot a használt gépkocsik cseréjéről szóló információ, mely sok tévedést, félreértést tisztázhat. Ugyancsak sok család gondja az eltartási szerződés, amely elméletileg mind az eltartónak, mind az eltartottnak ideális megoldást jelent. Kiválasztott egy csinos lányt Példás büntetés nemi erőszakért Szinte példátlan az erőszakos nemi közösülések történetében az az aljas módszer, amelyhez három újkenézi nős ember folyamodott, hogy ösztöneiket kielégíthessék. Míg az ilyen cselekmények többségét a véletlenség jellemzi: ittas ember, vagy társaság teper le útjába kerülő védtelen nőt, addig az újkenéziek egyike már hetekkel korábban kiszemelte áldozatát. A BIZALMASA FÉRKŐZÖTT Dicső Jenő 38 éves kétgyermekes apa a vásárosnaményi kórház véradós kocsijának volt a sofőrje. A naményi járás egyik községében felfigyelt egy csinos, 17 év körüli lányra, aki rendszeresen járt vért adni. A múlt év február 14-én Dicső egy munkatársnőjét vitte autón és a Krasz- na-hídon meglátta a lányt. Megállt, felvette a kocsira, s hogy bizalmába férkőzzön, hazaszállította. Március 10-én a 30 éves Dicső Attilával, az ugyancsak kétgyermekes rokonával felöntött a garatra és elindultak Nagy Árpád kétgyermekes újkenézi lakossal a lány lakására. Dicső Jenő a lány szüleinek azt a mesét adta be, hogy egy 10 tagú KISZ-csoportot akarnak alakítani a rendszeres véradókból. A lány a nagyszülőknél volt, így Dicsőék kocsival indultak a keresésére. Később ismét visszamentek, a lány apjával is beszéltek. Az apa gyanúsnak találta a dolgot, szólt a feleségének: írja fel a kocsi rendszámát, de mire az asszony kiért, már nem volt ott az autó. PISZTOLLYAL FENYEGETŐZTEK A keresés 8 óra tájban eredménnyel járt. Megtalálták a lányt, aki épp akkor szállt le a buszról. Dicső Jenő felajánlotta, hogy hazaviszik, de mivel a lány nemet mondott, erőszakkal tuszkolták be a kocsiba. A kocsi Tá- kos határában egy dülőúton állt meg. Ütközben megmondták a lánynak, hogy mit akarnak, s egy szelepsapkát nyomtak a kezébe: ,,ez egy pisztolygolyó, s ha nem hagyja magát, ez lesz a halála” — mondták a kísérőszöveget. Közben őrnagynak, főhadnagynak szólították egymást, s figyelmeztették, hogy a kesztyű- tartóban o.tt a pisztoly is. A lányt mindhárman megerőszakolták, a jajgatást, a segítségkérést a határban nem hallotta meg senki. Hajnali öt óra tájban Dicső Attila fuvarozta haza a lányt, akit szülei egész éjszaka kerestek, s a rendőrségnek is jelentették eltűnését. Reggel együtt indultak a rendőrségre feljelentést tenni. Nevet ugyan nem tudtak, de a lány azt tudja, hogy a kórházban sofőr, s ott megmondták a nevét. TÍZEZRET KÍNÁLTÁK A kórházban dolgozó Dicsőné amikor megtudta, mi történt, hazament Üjkenézbe, felverte a férjét, hogy a lány feljelenti őket. Dicsőék Nagy Árpádhoz rohantak, pénzt raktak a zsebbe, hogy lefizessék a lányt. A rendőrségre is elmentek, hogy megtudják: járt-e már ott a sértett család, de innen már ki sem jöttek, mert letartóztatták őket. Egy hónapja tartott már a nyomozás. amikor Dicsőék szülei keresték meg a lány családját és tízezer forintot ajánlottak fel, ha azt mondják, hogy nem volt erőszak. A lány szülei látszólag belementek ebbe, de amikor a pénzt átadták, tanút is állítottak. Az „előleg” ötezer forinttal a rendőrségre mentek, így a bűn- cselekménynek hat vádlottja lett. A megyei bíróság másodfokon példás ítéletet hozott. Dicső Jenőt és Nagy Árpádot 5—5, Dicső Attilát 3 és fél év börtönre ítélte. Hamis tanúzás miatt özv. Dicső Zsigmondnét 2000, Dicső Árpádot 3000, Varga Lászlót 3500 forintra büntették. Az ítélet jogerős. (balogh) Sok hó, csapadék Mínusz 19 fok volt a téli hidegrekord megyénkben Az utóbbi években az időjárás elkényeztetett bennünket, így hát a mostani telet — bár az évszaknak megfelelő jellege volt — zordabbnak éreztük. A decemberi középhőmérséklet megegyezett a sokévi átlaggal, a januári ugyanakkor alatta maradt megfelelőjének négy tized fokkal. Február kárpótolt bennünket: másfél fokkal melegebb volt, mint az utóbbi ötven évben a második hónapban általában. A hideghullám, amelyik több európai országban súlyos gondokat okozott, hazánkba, s igy Nyíregyházára, az év első napján érkezett meg. A tél során a legnagyobb hideget Nyíregyházán január 17-én mérték, mínusz 19 fokot. Érdekes, hogy néhány nappal ezután olyan nagy volt a felmelegedés, hogy a három téli hónap legmagasabb hőmérsékletét is januárban — 29-én — mérték: plusz 12 fokot. December, január és február során a Központi Meteorológiai Intézet nyíregyházi főállomásán 16 zord napot jegyeztek fel Ezeken a napokon á hőmérő híganyszála mínusz tíz fok, vagy az alá süllyedt. Érdekes, hogy ezek közül tizenkét januárban volt. Februárban már úgynevezett téli nap sem volt. Téli napnak nevezik a meteorológusok, ha 52 csapat 156 pajtása négy szakterületen mérte össze tudását a napokban a Nyíregyházán megrendezett tudományos-technikai úttörő- szemle megyei döntőjén. Az orosz nyelv barátai országos vetélkedőjén április 5—12. között Varga Erika, Berki Katalin és Juhász Emese fehérgyarmati pajtások képviselik megyénket Csillebércen. Ugyancsak a tavaszi szünetben rendezik a maximális hőmérséklet nulla fok, vagy az alatt van. Csapadékban gazdagabb volt az idei tél, mint az utóbbi öt év hideg évszaka. A sokévi átlag szerint a januári csapadék 29 millimér tér, ezzel szemben az idén 82 millimétert mértek. A februári adatok már megegyeznek a sokévi átlagéval. A legnagyobb hóvastagságot a meteorológusok Nyíregyházán, január 16-án mérték: 19 centimétert. A három hónap alatt 17 napon hullott legalább egy tized mi'lliiméternyi hó. Február kivételével a napsütéses órák száma elmaradt a sokévi átlagtól. Novemberben 26 napon keresztül nem bújt elő a felhők mögül a nap. A napsütéses órák száma ekkor az átlagos 67 órával szemben mindössze 5 óra volt. Januárban is csupán feleannyi napsütés volt, mint máskor ilyen idő tájt. A szélerősséget az időjárás ellenőrei egy speciális műszerrel — szobából mérik. A szabadban csupán a szélkanál, a szélzászló és a széllökésmérő készülék van, a szélíró műszert pedig az épületben helyezték el. Így aztán percről percre rögzíthető a szélerősség. A legerősebb szelet az újév napján mérték, amikor a szélerősség 70 kilométer volt óránként, sőt egyes helyeken még ennél is erősebb. az úttörő technikusok versenyét Pécsett. Ide Lizanecz László, Szabó János és Végh Zoltán kisvárdai pajtások utaznak. A tanév végén Csillebércen találkoznak az ország legjobb társadalom- és ter- mészetkuitató úttörői. Erre Nagy Erika, Szabó Gabriella és Gyurján Mária fehér- gyarmati, valamint Szabó Zoltán, Katona Oszkár és Varga Károly pajtások utaznák. Figaróvizsga C sattog az olló, a hajszálakon szánkózik a borotva. A figaró többször is elnézést kér a kedves vendégtől, majd újra rágyújt. A vendég tapintatos, nem kérdezősködik, bár észreveszi, egy kicsit bizonytalanabbul mozog a fodrász keze. Többször le is ejti a szerszámokat... „Tudja, ma még vizsgázni fogok” — mentege- tödzik. A hajszárító duruzsolá- sa elnyomja a vendég kérdését. A közlékeny figaró nem is nagyon várja ezt, folytatja: „Mert nem úgy van ám az, hogy az ember egyszer s mindenkorramegta- nulta a szakmát, ötévenként nekünk is vizsgázni kell. Ügy bizony. És aki nem teszi, ugrik a két százalék a fizetéséből...” A vendégnek ilyenkor illik megkérdezni, vajon mi újat tanulhat még egy ilyen kiváló és már nem éppen pelyhező állú „mester”. A figarót nem szédíti el a hízelgés, úgy látszik, tudja a régi titkot, az ember örök diák marad .. „Én azt tartom, még egy gyerektől is tanulhat az ember, ollófogást, miegymást. Meg mindig van valami új a frizurákban is. Az is lehet, hogy a mellettem dolgozó kollé- ■ ga tud olyat, amit én nem, vagy nem ugyanúgy tudom. És mi van, ha holnap az ö vendégét kell majd nyírni, borotválni ... Hát ez is a titokhoz tartozik. Megfelelni úgy, mintha én lennék a másik, s ideiem is éppolyan elégedettek legyenek a vendégek. Így nem „ugfik” a két százalék a bérből. És mi, vendégek sem ugrunk majd a fodrásznak, mert urambocsá' nem ismerünk magunkra a tükörben .. . P. G.------—--------------1 Vidéki iskolák nyertek az úttörőszemlén Kábelek „a világ végéig“ Az óra mutatója az éjfélhez közeledik. Nyíregyháza központjában teljes nyugalom. Egy-két hazasiető gyalogos, meg az utcán suhanó autók szinte erősítik a csendet. A megyei postahivatal Kálvin téri főbejáratát hatalmas vasrácsos kapu őrzi. A csengetésre Babitz József portás jött ajtót nyitni. Itt a műszerek beszélnek — Kézbesítő postás voltam sokáig — mondta. — A Vöröshadsereg útján jártam, a páratlan oldalon végig a naményi útig, meg a közbeeső utcákba. Annak idején, a lovaspostásnál kezdtem, mint hajtó. Lépcső is rengeteg van a lábam alatt. Szóval, a nagy strapa juttatott ide. De ez is szolgálat. Késő este behozták az utolsó postagépkocsit, fél egykor már itt az első sofőr. Unatkozni itt nincs idő ... A posta agyközpontjában az 52 éves Gácsi Antal műszerész teljesített szolgálatot. — Harmincöt évet húztam le eddig a postánál — kezdte a beszélgetést. — Ismerem a távközlés sok apró részletét is. Itt a műszereké a szó. Olvasni kell tudni a nyelvükön. Munkánk igazában akkor adódik, ha mégis meghibásodik valamelyik vonal. Ezek a kábelek a világ végéig vezetnek, onnan meg vissza. Igaz, ebből itt csak a megye vonalait vigyázzák. Nincs a világnak olyan hálózatba kötött tája, ahonnan rajtunk keresztül ne jönnének, vagy ne mennének hírek, baráti, meg családi üzenetek. Anglia, Svájc és egy segélyhívás A kézikapcsolásű teremben Török Ferencné postafőellen- őr, távbeszélő-kezelő teljesített szolgálatot, aki 28 éve dolgozik a postán: —A számtalan tudakozóhívás mellett, — „behoztam” már a fél országot — mondja. — Ma már lebonyolítottunk egy angliai, meg egy svájci beszélgetést. Pillanatról pillanatra gyúl- nak ki a jelzőlámpák. Halló, itt a tudakozó! Egy segélykérő hívás is befutott. A kezelőnő hangja nyugalmat, kedvességet áraszt... 30 mázsa Kelet- Magyarország — Mi éjfélkor kezdünk — közölte Koleszár András vezető expeditőr. — A Kelet- Magyarország ma 68 661 példányban jelenik meg. Ennyi a lehívás. Ez súlyban több, Rozsé Istvánná a nyíregyházi telefonközpont éjszakai ügyeletén. mint 30 mázsa. Ezt a meny- nyiséget, míg megszámoljuk, zsákokba rakjuk és a gépkocsikra felhordjuk, mind a négyen háromszor mozgatjuk. A megye különböző helységeibe 500, darabra pontosan megszámolt újságceo- magot készítünk. Az első szállítmány egy óra harminc perckor Biri, Balkány, Bö- köny térségébe indul. Ezt két óra tíz perckor Nyírgyulaj, Nyírlugos, Nyírmeggyes követi. Az utolsó szállítmány — 19 550 újság—a megyeszékhelyé. Az expeditőrök hajnali ötkor fejezik be a munkát. A város még igazi álmát alussza. Sigér Imre Nyíregyháza, Felszabadulás útja — a regi városközpont. ÉJJEL A POSTÁN
