Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-22 / 68. szám

1979. március 22. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Célgépek A Rába Magyar Vagon- és Gép­gyár célgép gyáregysége speciális alkatrészgyártó automatákat ké­szít belső, gyári igények kielé- gítésére. A termelékenység ne­velése több hagyományos gép ki­váltását teszi szükségessé a Rába több üzemében. A gyáróriás há­zon belül megoldja a gépcserét, s ezzel devizát takarít meg a nép­gazdaságnak. Képünkön: a hát- sóhíd gyáregység részére készülő fúrógép, melyet koszorúagyak fúrásához használnak majd. Diétával az ér­elmeszesedés ellen A bolgár gerontológusok érde­kes kísérletbe kezdtek: sósze­gény diéta alkalmazásával pró­bálják meggátolni az érelmesze­sedést. A klinikai eljárást évekig tartó állatkísérlet-sorozatok előz­ték meg. Ezek során a” Mihail Rasev professzor vezette kutató- csoportnak sikerült kimutatnia a nátrium-klorid káros szerepét az érelmeszesedés keletkezésénél. A kísérletsorozatban 51 nyug­díjas vesz részt, akiknek átlag- életkora 68 év. Gyógymódjuk a következő: csökkentik a szöve­tek nátriumtartalmát. Ezért a napi táplálkozás legfeljebb 7—8 gramm sót tartalmaz csupán. Emellett hetente 1—1,5 Diureti- cum Saluretin tablettát szednek az idős páciensek. Az első hó­napban egyszer, a következő időszakban pedig háromhavonta vizsgálják meg náluk a koleszte­rinszintet, általában a vérsavó összetételét. Az eredmények biztatóak. Az 51 nyugdíjas egészségi állapota normalizálódik, testi és szellemi tevékenysége élénkül, és erősö­dik. A klinikai sikerekről beszámo­ló előadás a legutóbbi szófiai gerontológiai és geriátriai kong­resszuson nagy érdeklődést kel­tett. Radioaktív besugárzással jobb termés A radioaktív izotópok, a besu­gárzástechnika helyet kapott a mezőgazdasági termelés minden­napos gyakorlatában, s a fel- használás körét tovább lehet szé­lesíteni anélkül, hogy a fogyasztó a legkisebb mértékben károsod­na, akár csak közvetett módon is — ezt állapította meg az Állat­orvostudományi Egyetemen meg­rendezett tanácskozás, amely a radioaktív izotópok felhasználá­sának lehetőségeit elemezte az élelmiszer-termelésben. A szakemberek szerint a radio­aktív kezelés széles körben al­kalmazható. A kis dózisokkal a vetőmagvakat kezelhetik,. kivált­va ezzel a növénytermesztés szempontjából előnyös hatásokat. A Bólyi Állami Gazdaságban olyan zöldborsót termesztenek, amely a sugárzás nyomán növel­te fehérjetartalmát és termésát­laga is nőtt. A F'elgyői Állami Gazdaságban ezzel, a módszerrel ,,nemesített” és növényi beteg­ségekkel szemben ellenálló ta­karmányokat nyertek, míg a herceghalomi kutatóintézetben a búzatermesztésben kamatoztatják az izotópokat. Az enyhe dózis semmiféle ká­ros hatással nem jár. A nagy adagú sugárzással a káros mik­roorganizmusokat pusztíthatják el. Igen erős fertőtlenítő hatást érhetnek el egyebek között; az állattenyésztő telepek hulladé­kának megsemmisítésénél, a kór­okozók elölésénél. Különleges fűtés Különleges fűtési kísérle­tek kezdődtek meg Győrött, az építőipari vállalat házgyá­rában. Előre gyártott elemek összeállításából közületi épü­leteik padlózatában olyan fo­lyadékkal megtöltött, fűthető tartályokat (zárt csöveket) helyezték el, amelyeket éjjel kedvező villamosenergia- üzemelés mellett tűtenek és nappal villamos energia nél­kül a folyadék halmazálla­pot-változása következtében nagy mennyiségű hőt ad ki. Jelenleg még közületi épü­leteken folyik a kísérlet, de remélhetőleg nagy jövője lesz majd a lakóépületeknél is. A kísérletet a Budapesti Műszaki Egyetem és a győri építőipari vállalat, valamint a győri tervező vállalat szak­emberei közösen végzik. (MTI Fotó — Matusz Ká­roly) A Baranya megyei Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állo­másának laboratóriumában, Pécsett tízezer takarmány- és huszonhá­romezer talajmintát vizsgáltak meg tavaly. A mérési eredményeket számítógéppel dolgozták fel. Az így kapott adatok ismeretében a mezőgazdasági üzemek hatékonyabban takarmányozhatják állataikat és végezhetik el a talajerő-utánpótlást. A képen: a vizsgálandó anyagban lévő mikroelemeket lángfotóméterrel határozzák meg. Hatféle Zsiguli AUTÓ—MOTOR „Okos" jelzőlámpák A gépkocsik vagy repülő­gépek műszerfalán található jelzőlámpákat nemegyszer csak „buta fényekként” em­legetik és nem is ok nélkül. Ezek a jelzőlámpák ugyanis csak akkor jeleznek, amikor a baj már megtörtént, de ezt megelőzően semmi olyan jel­zést nem adnak, amellyel felhívnák a figyelmet a baj közeledtére. A különböző mérőműszerek már jobb és több tájékoztatást adnak, ezek viszont gyors rápillan- tással vagy messzebbről ne­hezen olvashatók le. Most egy új vállalat, a smitihtow- ni (New York) Varilite Cor­poration egy olyan egyedül­álló jelzőlámpát fejlesztett ki, amely ugyanolyan pon­tos, mint a mérőműszerek és nem is drága. A Varilite jelzőlámpa a változó feltételeknek megfe­lelően különböző színű jel­zéseket tud adni. Ha a jelző­lámpát például gépkocsiba építik be az olajnyomás el­lenőrzésére, akkor a lámpa a maximális, illetve normális olajnyomást zöild fénnyel, az az olajnyomás csökkenését — a csökkenés mértékének megfelelően — sárga, boros­tyánszínű és narancsszínű fénnyel, végül a nagyon ala­csony olajnyomást, illetve az alajnyomás megszűnését pi­ros fénnyel jelzi. Ilyen mó­don a gépkocsivezető már jó előre tudomást szerezhet a változásrál, még mielőtt a baj bekövetkezne. A gyártó cég szerint a Va- riliite jelzőlámpát fel lehet használni sztereó és más elektronikus berendezések­ben is. Nagyobb változatát pedig esetleg színházaknál, változó színű fényt adó szín­padi lámpaként lehet majd alkalmazni. Egy lámpa ára mindössze 10 dollár. A Volgái Autógyár hatféle Zsiguli-modellt gyárt, s je­lenleg évente 700 000 gépko­csi készül el itt. Ezek az au­tók a világ több mint 40 or­szágának útjain láthatók. Belgiumban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiá­ban, Norvégiában, Kanadá­ban és sok más, fejlett saját autóiparral rendelkező or­szágban is polgárjogot nyer­tek. Togliatti város gépkocsi­tervezői jelenleg az ott gyár­tott személyautók szerkezeté­nek tökéletesítésén dolgoz­nak. Valamennyi modellen megkezdték az „Ózon—2” tí­pusú benzinporlasztó alkal­mazását. Ami pedig az új modelle­ket illeti, a Volgái Autógyár állandóan korszerűsíti ter­mékeit, s ennek következté­ben hamarosan megszületik a „Zsiguli 2105” és a „Zsigu­li 2107”. A 2105-ös gépkocsik kísérleti példányai lényegé­ben elkészültek, sorozatgyár­tásuk még ebben az évben megkezdődik. kistermeIBk-kiskertek Levélfodrosodás és „gutaütés" Az őszibarack növényvédelme Az őszibarack termesztésében nagy növényvédelmi problémát okoz a levélfodrosodás (Taphri- na-deformáns) és a mézgásodás, vagy népies nevén a „gutaütés”. Rovartani szempontból elsősor­ban a levéltetvek és -molyok je- lentik a legnagyobb gondot. A betegség tüneteit az ősziba- rackfák elvirágzása után először akkor tapasztaljuk, mikor a gyümölcsök babszem nagyságú­ak. A beteg levelek megvörösöd- nek, majd — a növekedés előre­haladtával — fodrosodni kezde­nek. A tavasszal képződő leve- lek szinte egymás után fertő­ződnek, a hajtásnövekedés ennek kapcsán szinte teljesen leáll. Az ilyen levelek asszimilációs tevé­kenysége nem kielégítő, aminek következménye a nagymérvű vagy teljes gyümölcshullás. A betegségre elsősorban a sárga húsú fajták fogékonyak. A vege­tációs idő előrehaladtával a fer­tőzött levelek lehullanak, és új, egészséges hajtásnövekedés in­dulhat meg, de a „tavaszi beteg­séget” a fa igen megsínyli és ez kihat az évi termés mennyi­ségére és minőségére is. Sajnos a kórokozó fellépése a következő évi termelésre is káros hatással van. Az eredményes és hatásos vé­dekezés alapjait tavasszal tudjuk megteremteni. Köztudott az őszi­barack lombosodás utáni rézér­zékenysége. Ezért rezet csak ad­dig szabad kipermetezni, míg a fán a levélkék nem jelennek meg. Ez a fenológiai fázis virág­zás után következik be. Az ed­digi gyakorlatban általában szi- í omhullásig egyszer -permetez­tünk, 0,5 százalékos rézkészíl- ménnyel. A hazai és külföldi ta­pasztalatok alapján megállapítást nyert, hogy ez a permetezési szisztéma nem elég hatásos. Kí­sérleti eredmények alapján a be- tegség ellen csak akkor tudunk biztonságosan védekezni, ha a fa fehérbimbós fenológiai stádiumá- is kétszer permetezünk — lemo- sásszerűen — 1,0—1,2 százalékos rézkészítménnyel. A réz, mint ismeretes, kitűnő gombaölő hatással rendelkezik. Erre alkalmas készítményeket a rézoxi-klorid, vagy rézoxi-klorid plusz Zineb, vagy Mankoceb-tí- pusú gombaölő szerek, pl.: Co- box, Vitigrán, Cuprosan-Szuper D. stb. A zöld levélkék megje­lenése után kizárólag rézmentes készítményeket használjunk, pél­dául: Orthocid, Dithán M—45. Poliram-Combi, ezek töménysé­ge 0,2—0,3 százalékos. Ez a véde­kezési szisztéma jól illeszthető a mézgásodás csökkentésére irá­nyuló metszési és kémiai véde­kezési ajánlattal. Kísérletek igazolták, hogy a „gutaütést” elsősorban egy gomba és egy baktérium idézi elő. E két kórokozó fertőzőké­pessége a fagymentes napok megszűnésével fokozatosan csök­ken. Az őszibarackfák metszését tehát nem szabad elhamarkodni és a metszési munkákat csak fagymentes időszakban szabad végezni. A metszési felületeket indokolt lenne sebkezelni. Ez természetesen- igen aprólékos munka. Célszerű tehát e munka meggyorsítására a második rezes permetezést — lemosásszerűen — a korábban említett rézkészítmé­nyekkel, metszés után végrehaj­tani. Gyümölcsfáink tavaszi metszé­sénél igen sok esetben indokolt az idősebb termőágak lefűrésze- lése. Ez mind nyílt seb, melye­ken keresztül igen sok kórokozó gomba szinte akadálytalanul ha- tol be és súlyos növényegészség­ügyi problémát okoz. Az ilyen nyílt sebek kezelésére igen al­kalmas készítmény a SANTAR— SM fasebkátrányt helyettesítő készítmény, amely (Captafol) ha­tóanyag-tartalma alapján meggá­tolja a különböző parazita gom­bák megtelepedését, és egyhen biztosítja a sebek gyors és egész­séges hegedését. A paszta 1:2 arányban vízzel hígítható és ecsettel felkenhető. Dr. Fodor Tamás Jól hasznosíthatók a fóliasát­rak uborka hajtatásával. Saláta­készítésre a budai korait és a budai félhosszút érdemes hajtat­ni. a budai korai igen rövid te­nyészidejű, ivarjellegét tekintve túlnyomóan nővirágú. Termő- képessége kiváló. Termése: sö­tétzöld, világos csíkozású. A bu­dai félhosszú szintén igen rövid tenyészidejű, ivarjellegét tekint­ve túlnyomóan nővirágú. Ter­mőképessége igen jó. Termése: finoman fehértüskés, a magház középnagy vagy nagy. A magvakat a gombás beteg­ségek ellen Pol-Thiurám 1 85-tel kell csávázni, 3—5 g/kg dozíro- zással. A mielőbbi termőrefordu- lás érdekében a magvakat sza­porítóládában homokban, vagy fűrészporban célszerű előcsíráz­tatni. A sor- és tőtávolság 3 cm legyen, s a magvakat laposan fektetve, 5—10 mm mélyre ves­sük. Ha közvetlenül cserépbe akarjuk vetni, úgy 10—12 cm-es állami kedvezmények az állattartók­nak Állami intézkedések is egyen­getik a ház körüli állattartás ügyét. Több száz községben, vá­rosi kerületben módosították az állattartást korlátozó rendelke­zést, s egyértelművé tették az állatok, az állati terméket rend­szeresen értékesítők adózását. Áz állattartás után ma az a te­nyésztő fizet adót, akinek évi bevétele eléri vagy túlhaladja a 150 ezer forintot. A szarvasmar­hatartás jövedelme teljesen adó­mentes. Az OTP-fiókok és taka­rékszövetkezetek 5 ezer forinttól ötvenezerig adhatnak kölcsönt állattartást szolgáló beruházások­ra, állat- és takarmányvásárlás­ra. Biztonságosabbá vált az álla­tok értékesítése is. A húsipar — a szerződésben foglaltak szerint — időben átveszi a vágósúlyt el­érő állatokat. A hízott sertés nagy részét már több éves szer­ződés alapján állítják elő a fa­lusi, városi emberek, s részesül­nek e szerződés alapján adható, valamint a mennyiségi felárban is. cserepekbe két—két magot ves­sünk. Amikor a palánták elérik a négyhetes kort, és alkalmasak lesznek az ültetésre, négyzetmé­terenként két palánta ültethető. Nem szabad megfeledkeznünk az ültetés előtti talajfertőtlení­tésről sem: a Basudin 5 granu­látumból 5—7 g szükséges négy­zetméterenként. Az uborka ápolási munkái kö­zül legjelentősebb a metszés, amely három—négy lomblevélnél esedékes. A második visszacsí- pést az elsőrendű oldalhajtáso­kon 5—6 lomblevél megjelenése­kor végezzük. így mintegy húsz másodrendű hajtást nyerhetünk, amelyeken elegendő termés ala­kulhat ki. Az uborkalisztharmat fellépését, illetve elhatalmasodá­sát 0,1 százalékos Afugannal, vagy 0.1 százalékos Karathane FN—57 kipermetezésével akadá­lyozhatjuk meg. Széles Csaba Budai korai, budai félhosszú Áz uborka hajtatása fólia alatt Ismerjük meg kertünk talaját I. KÖTÖTTSÉG, KÉMHATÁS A különböző talajokat fizikai jellemzőik és kémiai tulajdonsá­gaik szerint csoportosítjuk. Fi­zikai tulajdonságaik szerint szá­mos talajt ismerünk, az egysze­rűbb áttekinthetőség kedvéért most a három legfontosabbat is­mertetjük. FIZIKAI TULAJDONSÁGOK A homoktalaj elsősorban a Du­na—Tisza közére. Somogy egyes vidékeire és Szabolcsra jellemző Kisebb-nagyobb kvarcszemc.se- ket tartalmaz, színe általában sárgás, de léteznek barna, sőt, fekete homokok is. Ezek laza .ta­lajok, a vizet könnyen beszívjál-:, de ugyanolyan hamar kiszárad­nak. A homok könnyen művel­hető és gyorsan melegszik. A legtöbb gyümölcs, szőlő, korai és melegigényes zöldségféle szépen díszük benne, ha elegendő vizet és tápanyagot kap. A középkötött váiyogtalajokban a homokszemcsék mellett agyag­részeket Is találunk. Ezek sok ásványi anyagot tartalmaznak, segítik a talajmorzsák kialaku­lását. A homoktalajnál sókkal jobban gazdálkodnak a vízkész­letükkel. A növények számára kedvezőbb tenyészfeltételeket biztosit, mint a homoktalaj. Úgy­szólván minden növény sikere­sen megterem benne. A kötött agyagtalajban alig ta­lálunk homokot, fő alkotórészük az elmállott kőzet Sok viz hatá­sára megdagadnak, a víz és a levegő nehezen hatol át részecs­kéik között Tavasszal a napsu­garak hatására nehezen meleg­szik fel, hideg talajnak is nevez­zük. Nehezen művelhető, a me­legigényes növények nem ked­velik. Ilyen talajokon csak erő­teljes. edzett gyökérzetű. vad­alanyra oltott gyümölcsfajták, s hidegtűrő zöldségfélék termeszt­hetők sikeresen. KÉMIAI TULAJDONSÁGOK Kémiai tulajdonságaik szerint ismerünk savanyú, közömbös és lúgos (meszes) talajokat. A kémhatást pH számmal je­lezzük. Ha a talaj pH értéke 5,5- néi kisebb, akkor az erősen sa­vanyú, 5,5 és 6,4 között gyengén savanyú. 6,5 és 7,4 között gya­korlatilag közömbös, 7,5—8,5 között gyengén lúgos és 8,5 fe­lett erősen lúgos kémhatású. A különböző növények nem érzik magukat egyformán jól mindegyikben. Legjobbak a gyengén savanyútól a gyengén lúgosig terjedő kémhatású tala­jok. (Léteznek olyan növények, amelyek kimondottan a savanyú, mások pedig a meszes, tehát a lúgos talajokat kedvelik.) Kertünk talajának kémiai tu­lajdonságát is megállapíthatjuk egyszerű eszközökkel. Legköny- nyebb a mésztartalom vizsgálata. MÉSZTART ALOM- VIZSGALAT Vegyünk különböző rétegekből talajmintát. Szárítsuk meg. te­gyünk belőle kis mennyiséget egy tányérra, vagy üveglapra, s csepegtessünk a talajmintára só­savat, esetleg erős ecetet. Ha pezsgést nem. vagy alig észle­lünk, a mésztartalom 0—2 száza­lék lehet Erősebb pezsgés már 2 —8 százalék meszet jelez, na­gyon erős pezsgés ennél is több mésztartalmat mutat. (A legtöbb növény 2—6 százalékos mésztar­talom mellett díszük.) A KÉMHATÁS A pH megállapítása bonyolul­tabb. kémcsövek, vegyszer (bá­rium-szulfát) és indikátor kell hozzá. A különböző rétegekből vett és megszárított, porrá tört talajmin­tákat 2—3 cm magasságban a kémcsövekbe töltjük, majd egy késhegynyi bárium-szulfátot adunk hozzá. A kémcsövet 3 4 részig vízzel töltjük fel és 8—10 csepp Univerzál indikátorral jól összerázzuk. 2—3 percnyi állás után vizsgáljuk a kialakult színe­ket. A rózsaszín savanyú, a na­rancssárga—sárga enyhén sava­nyú, a sárgászöld—zöld közöm­bös, a kék színeződés pedig lú­gos talajt jelez. TALAJSZELVÉNY A termelés szempontjából, kü­lönösen ha szőlőt vagy gyümöl­csöt telepitünk, fontos a talaj termőréteg-vastagságának meg­állapítása is. Ezt úgynevezett ta- lajszelvény-vizsgálattal, mintagö­dör készítésével végezhettük el. A fent leírt vizsgálati mód­szerek csak durva eredményt ad­nak Aki kertiének talaját szak­szerűen akarja megvizsgáltatni, talajvizsgáló - laboratóriumokba küldhet talajmintát. A szükséges talajminta vételéhez is minta­gödör készítése szükséges, ennek módja a következő. MINTAGÖDÖR Kiskertekben, ha a talaj nagy­jából egyforma minőségű, ele­gendő egy készítése. Ásunk egy 50—60 cm széles, 70 cm hosszú és 150 cm mély gödröt, mégpedig úgy, hogy az egyik fal függőle­ges legyen, s ezt a nap világítsa meg, így a különböző rétegek színe lobban látható. Minden el­térő színű rétegből, különböző szerkezetű sávból vegyünk 1—l kg-nyit. Ponyván, papíron szá­rítsuk meg, törjük össze és ke­verjük jól össze. A földmennyi­séget osszuk négy részre, két részt dobjunk el, a maradékot keverjük ismét össze. Ezt ismé-^ teljük mindaddig, amíg kb. 1—2 kg földünk marad Ez az átlag­minta, amelyet erős műanyag zacskóba töltünk, lekötünk. A zsákocskára lehetőleg kemény, tartós cédulán fel kell tüntetni a tulajdonos nevét, pontos címét, a minta mennyiségét. Az egész területre trágyázási. telepítési szaktanácsot ad írásban a labo­ratórium 60 forintért. Egy-egy ta­lajminta vizsgálata 140 forint. Ez a költség a sikeres termesztés­ben sokszorosan megtérül. Kistermelők, kertbarátok talaj­mintáit két laboratórium vizs­gálja: a Pest megyei Termelő­szövetkezetek területi Szövetsé­ge talajlaboratóriuma (Cegléd. Borz u. 16.) és a Budapest kör­nyéki Mezőgazdasági Szövetke­zetek Közös Agrokémiai Labora­tóriuma (Budapest, XI., Ménesi út 26.) ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents