Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-22 / 68. szám

1979. március 22. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Számadás és program : BEFEJEZŐDTEK és sok tanulsággal szolgálnak az 'év végi beszámoló tag­gyűlések. A gondosan és kollektiven készí­tett beszámolók reálisan ér­tékelték az elmúlt esztendő párt- és gazdaságpolitikai munkáját, a pártmegfoíziatá- sokat és ezernyi hasznos ja­vaslattal segítik az idei meg­növekedett feladatokat, ame­lyeket a beszámoló és a nagy gonddal, kollektív munkával készült cselekvési programok sűrítenek. Nyíregyháza párt- szervezeteinél so*k helyen be­vonták e dokumentumok ki­munkálásába a gazdasági ve­zetőket, mérnököket, techni­kusokat, a kiváló szakmun­kásokat, a szocialista brigád- vezetőket. Mi jellemezte ezeket a ta­nácskozásokat? Elsősorban a felelősség megnövekedése, a nagyfokú aktivitás a párt­tagság részéről. Tanulság­ként levonható: a párttagság várta és igényelte a követ- kezetesebb vártirányítást az egész gazdasági munkában. Megfigyelhető volt, hogy a pártirányításban előtérbe ke­rült a gazdasági munka, a minőséggel, a hatékonyság- gal, a gazdaságosság és a ta­karékosság kérdéseivel való érdemi foglalkozás íme néhány kiragadott pél- da ennek bizonyítására. A MEZŐGÉP vállalat Il-es alapszervezete az üzemfenn- tartási munka hatékonyságát és a tervszerűséget állította megoldási feladatként a gaz- dasági vezetők és a pártcso- portok tagjai elé. A VOR- ban a cselekvési program a munka ésszerűbb szervezésé­re hívta fel a figyelmet, ösz­tönzött az átfutási idők csök­kentésére és a helyes kész­letgazdálkodásra. A TITÁSZ pártvezetősége az erőmű be­ruházásának megvalósításá­val kapcsolatban adott „test- reszabott” párbmegbízatáso- kat. A Volán 5-ös számú Vál­lalat III-as alapszervezete a rakodás hatékonyságára, a gépek kihasználására érde­keltségi rendszer kidolgozá­sát jelölte feladatként. Már ézen munkálkodnak is az érintett párttagok, osztályve­zetők. A Ságvári Tsz-ben behatóan vizsgálták a szocia­lista munkaverseny előrelé­pésének lehetőségeit. És so­rolhatnánk tovább, hol, mi­SZÁLLÍTÓ csigasor A gabonaforgalmi és malomipari vállalat nyíregyházi köz­ponti telepén készítik a kisvárdai takarmánykeverő üzem kapacitásnöveléséhez a szállítócsigákat. Cserés Sándor és Barta Sándor a csigasort állítják össze. (Császár Cs. telv.) Lakáskarbantartó bázis épül Folytatódnak az ipart szövetkezetek beruházásai Mintegy százmillió foriritot irányoztak elő szolgáltatás­fejlesztésre a megye ipari szövetkezetei az ötéves terv időszakában, amelyhez je­lentős segítséget is kapnak. A fejlesztésre szánt összeg­nek például mintegy negy­ven százalékát a tanács biz­tosítja. A beruházásra szánt összeg időarányos részét — jóval több, mint felét — már elköltötték. A szolgáltatásfejlesztési terv végrehajtása során nyílt meg Nyíregyházán, a Jósaváros- ban a lakáskarbantartó szol­gáltatóház, új központi mű­helycsarnok épült a háztar­tási berendezések javításának meggyorsítására az ELEK- TERFÉM-nél, egy-egy fod­rászszalon működik már Jó- savárosban és a Búza téren, valamint egy harmadik Zá­IZ, ILLAT, CSOMAGOLÁS Nagyító alatt a minőség A pultokon fölhalmozott húsárukkal, péksütemények­kel, csalogató cukrászkészít­ményekkel és a többi élel­miszerrel szemben nemcsak az a követelmény, hogy ét- vágygerjesztőek legyenek. íz­ben, összetételben, frisseség­ben — azaz minőségben is meg kell felelniük a szab­ványnak. Közel 800 vizsgálat két vizsgáltunk meg. Az ál­talunk vett minták mintegy lü százalékánál tapasztaltunk valamilyen hiányosságot. Pél­dául: nem volt megfelelő az íze, illata, összetétele, előfor­dult súly-, illetve térfogathi­ány, vagy egészségre káros szennyeződés is az élelmisze­ren. Minőségromlást jelent a rossz csomagolás, az olvas­hatatlan jelölés is — ilyen esetekkel szintén találkoz­tunk. Nem megfelelő minősé­gű készítmények gyártása vagy forgalmazása miatt 68 alkalommal adtunk figyel­meztetést, sőt 25 fegyelmi és 28 szabálysértési eljárást is kezdeményeztünk. A Hajdú-Bihar megyei Élelmiszer-ellenőrző és Vegy­vizsgáló Intézet munkatársai tavaly októberig 90 szabolcsi élelmiszeripari üzemben ösz- szesen 180, mintegy 370 ke­reskedelmi egységben és ven­déglátóhelyen pedig több, mint 400 alkalommal tartot­tak ellenőrzést, illetve vettek mintát a készítményekből. Tavaly október 25-én adták át a Szabolcs-Szatmár me­gyei intézetet Nyíregyházán, így ekkortól megyénkben ez a központ vette át az ellen­őrzés feladatát. Ha lejár a szavatosság Tavaly októberig a szabol­csi vállalatok, intézmények 885 mintát maguk juttattak el az intézetekhez. de volt, amit kivontak a for­galomból. Ki kell emelni a Szabolcs-Szatmár megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari, illetve a Nyíregyházi Sütőipa­ri Vállala' termékeit. Ezek ugyancsak a szigorú belső el­lenőrzés hatására egyenletes, jó minőségben kerültek for­galomba tavaly. 1978-ban a következő, me­gyénkben gyártott terméke­ket minősítették kifogástalan­nak: a gabonaforgalmi válla­lat lisztjeit, a párizsit, virslit, zsírt, füstölt húst, szalonnát (húsipari vállalat), savanyú­ságokat, gyümölcsleveket, zöldborsót (Nyíregyházi Kon­zervgyár), vajat (tejipari vál­lalat), kenyeret, zsömlét, kif­lit (Nyíregyházi, Mátészalkai Sütőipari Vállalat), pálinká­kat, likőröket, üdítőket, bur­gonyacukrot (Kisvárdai Szesz­ipari Vállalat). A korábbi tapasztalatokat' Gönczy Árpád, a hajdú-bihari intézet igazgatója így foglalta össze: — Laboratóriumunkban, il­letve a helyszínen 1169 tétel élelmiszert, italt, élvezeti cik­— Példaként említem az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatot. Belső ellenőrei rendszeresen küldtek mintát hozzánk az elfekvő vagy le­járt szavatosságú készletek­ből. Szaktanácsadásunk alap­ján több tételt leértékeltek, F ülpösdarócon, a falu végén ál­lunk. Hátunk mögött az egykori Lu- by-.kastély, velünk szemben, az út másik oldalán egy hosszú pa- raszitház, melynek kertje a Holt-Szamosba szalad. A folyó túllsó partján a szomszédos falu, Géberjón tornya látszik. — No látod! Itt írta Petőfi a „Falu végén kurta kocsma” című versét. — mutat a lá­ba elé Peoséry Lajos, aki talán legjobban is­meri Fülpösdaroc tör­ténetét. — Ott, a régi öregek miég emlékez­nék rá, annak a ház­nak a helyén egy kocs­ma állott. Itt volt a rév is, a kert alatt keltek át az emberek a vizen. Mindenki tudja, hogy Petőfi sokat vendéges­kedett a Lu/by család­nál, akiknek -nemcsak Nagyaron, hanem ná­lunk is volt kastélyuk. Itt szállt meg a kas­télyban, s innen járt át a kocsmába. Azt mondják, volt ott egy igen igen szép asz­Amerre a költő járt... 4z öreg gépész „szerencséje” Főleg a választék bővítését szolgálják az ÁFÉSZ-ek. ter­melőszövetkezetek — például a vállaji Rákóczi, vagy a nyírtassi Dózsa Tsz — kis­üzemeiben gyártott sütemé­nyek, konzervek, húsáruk. Címke nélkül? Új gépek vásárlása, mo­dern technológiák bevezeté­se. s jobb belső ellenőrzés ré­vén tavaly jó pár megyei ter­mék minősége javult. Ide so­rolhatók a húsipar felvágott­jai. a Nyíregyházi Konzerv­gyár hefőttiei. lekvárai. a Nyírkémia Vállalat üdítői. — Találkoztunk hiányossá­gokkal is. így a Kisvárdai Szeszipari Vállalat forgalom­ba hozott címkézetten sörö­ket. Néhány alkalommal ér­téktelen testrészeket tartal­mazott a kisvárdai baromfi- feldolgozó csomagolt termé­ke. Legsúlyosabb hiányossá­gokat a presszókávénál ta­pasztaltunk. A vizsgálatok 70 százalékánál kiderült, hogy az adagok kevesebb őrle­mény fölhasználásával ké­szültek mint a norma — ez egy duplánál 6 gramm. Az élelmiszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézet ezért több alkalommal 500-tól 1300 forintig terjedő bírsággal sújtotta a szabálysértőket: többek közt a Fehérgyarmati ÁFÉSZ-t 2, a Kisvárdai és Gávavencsellői ÁFÉSZ-t 1—1 alkalommal. Házi Zsuzsa honyban. A Kisvárdai Tex­tilruházati Szövetkezet ezen­kívül méretes szabóságot is létesített a vasutasvárosban. Jánkmajtison szolgáltatóház létesült, Mátészalkán a szer­vizüzemet bővítették és kor­szerűsítették, nagyobb lett a vegytisztító üzem, megújult a fodrászszalon. Néhány hónap- ja új szervizüzem kezdte meg a gépkocsik javítását Ti- szalökön. A tervidőszak szolgáltatás- fejlesztési beruházásait két­ségtelenül a megyei lakás- karbantartó bázis kialakítása képezi. Ez egymaga — a sa­ját fejlesztési alappal együtt — mintegy hatvanmillió fo­rint. Az ezzel járó fejleszté­sek az építőipari szövetkezet­nél folyamatosak, s a terv- időszak végén, 1980-ban fe­jeződnek be. Befejezéshez közeledik a nyíregyházi új gépjárműszerviz üzem építé­se a Jég utcában, amelyet a Tempó üzemeltet majd. Gyors, cipőjavító szalon léte­sítését is tervezik Nyíregy­házán és Mátészalkán. Ezek­ben a szalonokban a kisebb javításokat akár meg is lehet majd várni. Demecser: Gyárépítés társadalmi munkával Egymillió forintos 'költ­séggel új tm'k-csairnok épül a demecseri gyapjú­fonó. és szövőgyárban. Az épület vaSszerkezétét az ÉPSZER állította össze, a befejező munkálatokat a gyár dolgozói végzik imajd el. Ebben nagy szerepe lesz az üzem építőbrigád- jánalk, akiknek nem ez lesz az első jelentős mun­kájúk, hiszen ők építették fel az új 'kivarró üzem­részt is, s lelkiismeretes munkájúkkal csaknem százötven ezer forintot ta­karítottak meg. Az új tmlk-épület nagy­sága a kiszolgáló egysé­geikkel bétszáahúsz négy­zetméter lesz, s ehhez jön még egy gépkocsi garázs és egy szerelőműhely. Az épület minél hamarabb történő átadása érdeké­ben a gyár szocialista brigádjai jelentős rneny- ny.iségű társadalmi mun­kát ajánlottak fel. Ezek közüli is kiemelkedik a Kandó Kálmán nevét vi­selő szocialista brigád, amely vállalta, hogy tár­sadalmi munkában elvég­zi az épület villanyszere­lését. Utcai telefonok Nyíregyházán, a százezer lelkes megyeszékhelyen ez idő szerint 34 nyilvános utcai telefon van. Persze ez nem azt jelenti, hogy valamennyi működőképes is. Mint a posta távközlési osztályá­nak egyik vezetője. Tóth Gábor erről tájékoztatott, pontosan egyetlen esetben sem tudják megállapítani, hogy hány a mű­ködőképes, s mennyi a rossz. Betörték a telefonfülke üvegaj­taját a Tanácsköztársaság téren, a megyei tanáccsal szemben, üresen, kifosztva tátong a Bocs­kai utcai, az SZTK-rendelőintézet tőszomszédságában lévő is. Szinte kideríthetetlen, kik azok, akik e nyilvános telefonál­lomásokat időről időre elhallga­tásra kényszerítik. S bár az ellopott perselypénzt nem, de a telefonkészüléket, a felszerelést pótolni kell. Nem le­het némaságra, süketségre ítélni a vandálok miatt egy százezer lel'kes nagyvárost. Ez viszont újabb kiadás, újabb költség. Va­lamennyiünk zsebére megy. El­mondták a szakemberek, hogy egyetlen utcai telefonfülke tele­pítési költsége 6—8 ezer forint. Ehhez jön a készülék beruházá­sa. mely 3500—4000 forint, s nem is említve egy telefonvonal meg­építését, mely potom 12 ezer fo­rintba kerül. Es a mun'ka, amely- lyei üzembe helyezik. f. k. lyen fontos céloíkat jelöltek meg a beszámolókban a cse­lekvési programokban. Ezők ismeretében érthető hogy a programok és azok megvalósítása körül alakult ki a legélénkebb vita a tag­gyűléseken. Itt újabb javas­latok, módszerek hangzottak el arra, hogyan lehet tovább javítani a termékek minősé­gét, feltárni és hasznosítani az üzemi és emberi tartalé­kokat, okosan felhasználni az élőmunkát, takarékoskodni anyaggal, energiával. Való­jában möst a pártszerveze­tek vezetésének szervező és következetes munkájától függ, tudja-e, képes-e moz­gósítani erre a kollektívák, a pártcsoportok erejét, a szo­cialista brigádokat, az üzem­ben tevékenykedő KISZ­szervezetebet, szakszerveze­teket. TANULSÁG AZ IS, hogy közelebb került az üzemi, vállalati párt­vezetés a valósághoz, mert a sajátos helyi viszo­nyokra és a gazdasági ter­vekre épülve kellett megha­tározni: hogyan tovább? Er­re épültek a pártmegbízatá­sok, amelyek most még konkrétabbak, kézzelfogha­tóbbak és ellenőrizhetőbbek lettek. És főleg, a termelő­munkát veszik figyelembe. Ezelk az év végi beszámoló taggyűlések igazolták a párt­csoportok életképességét, s azt is,, hogy még mindig ren­geteg tartalék rejlik ezekben a kollektívákban. Nyíregy­háza pártszervezeteiben, a taggyűlések előtt a pártcso­portok 86 százaléka vitatta meg a beszámolókat, a cse­lekvési programokat, mielőtt elfogadásra kerültek. Igazán kollektív bölcsesség sűrűsö­dött ezekben az elemzések­ben. Ha a végrehajtásban, a cselekvési programok meg­valósításában is legalább ilyen mértékben igénylik a pártcsoportok segítségét, megvalósulnak a kitűzött cé­lok. Végeredményben ez jelzi majd igazán a szemléletvál­tozást, s azt a következetes­séget, amelyet csaknem min­den taggyűlésen követelték a párttagok a pártvezetőségtől. Farkas Kálmán szony. S onnan a mu­zsika, tényleg áthallat­szott a kastélyba, ami zavarta az uraikat. Szó­val itt írta, máshol nem is írhatta. Aztán kivágja a végső érvet: — Hiszen Matolcson a közelben sem volt kastély. Itt meg minden a helyén van. ★ Furcsa egy ember ez a Pecséry Lajos bácsi. Nagyhírű gépész csa­lád sarja: apja a Lu- byaiknál volt uradalmi gépész, s ő is itt tanul­ta ki a gépésamestersé- get. A harmincas évek­ben már a megye egyik legjobb’ szakem­bereként emlegették. Megfordult Pesten is, majd hosszú ideig a Hodászi Állaim! Gazda­ság főgépésze volt. Az­tán közelebb keresett munkát, Mátészalkára jött az ISG-foe dolgoz­ni. Innen is ment nyug­díjba 1970-fben, a nagy árvíz idején. Az árvíz! Most is a legnagyobb csapásként emlegeti. Amiartt nem tudott leérettségizni. Mert Lajos bácsi an­nak rendje, módja sze­rint elvégezte Szálkán a gimnázium négy osz­tályát, s már jött vol­na az érettségi, de az árvíz közbeszólt. Hat­vanéves volt akkor. Pedig milyen szép lett volna akkor szerezni meg az érettségi bizo­nyítványt, miikor nyug­díjba vonul. — Lajos bácsi! — mondóim neki. — Miért pont ötvenhat éves ko­rában gondolt arra, hogy be kellene irat­koznia a gimnázium­ba? — Tudja a jó ég! — legyint. — Eszembe volt az már nékem ko­rábban is, de valahogy akkor nyílott rá igazán lehetőség. Szálkán dolgoztam, ott volt a gimnázium is, hát be­levágtam. Szerettem én mindig a betűt, ma is ezzel töltöm a legtöbb időt. Móricz Zsigimond, Galgóczi Erzsébet, Vá­ci Mihály könyveit szeretem a legjobban. ★ Jó szárazkolbászt, házi szalonnát falato­zunk. Az asztalon bor — -saját termés, — szó­davíz, savanyú uborka, meg egy kitöltetlen to­tószelvény. — Azt hiszed ér va­lamit? — kérdezi az öreg. — Nem is tudom hány éve játszom már, de még csak egyszer volt egy tízesem. Bez­zeg a lottó! Azzal a fe­leségem játszik, s a múltkor csak úgy szó­rakozásképpen egy kis papírdarabra én is fel­írtam öt számot, s mit gondolsz hányasom lett volna? Négyes. — Hányadik nem jött be? — Az utolsó. De en­nek külön története van, — teszi le a kést az asztalra, s abba­hagyja az evést. — Az első négy szám már megvolt, az ötödiken gondolkoztam. Aztán az asztalra pillantok, ott van a zsoltáros könyv, kinyitom, a 89. zsoltárnál nyílik szét a könyv. Ott, ahol -az „Úrnak irgalmát örök­ké éneklem” című vers kezdődik. Leírom a papírra a 89-es számot hát pontosan az nem nyert. Rájöhetsz, mit gondoltam akkor? Mindig tudtam, isten útjai kifürkészhetetle- nék, de hogy eny- nyire...? Balogh Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents