Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-15 / 62. szám
1979. március 15. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Szénfejtés az ég alatt A Mecseki Szénbányák külfejtési üzemének 1979. évi terve 10 százalékkal magasabb az elmúlt évinél. Segíti a munkát az is, hogy a géppark nagyobb teljesítményű kotrógépekkel gazdagodott. A képen: a karolinai külfejtés. (MTI fotó) AUTÓ-MOTOR Blokkolás elleni fékszabályozás A tapasztalt autóvezető tudja, hogy a jármű lelassulása nem akkor a legnagyobb, ha a kerekeket állóra („blokkolóra”) fékezzük. A leblokkolt, csúszó gumiabroncsoknál ugyanis csúszó súrlódás áll elő, míg a forgónál tapadó súrlódásról van szó, ami majdnem mindig nagyobb az előzőnél. Mindamellett a leblokkolt kerekeknek úgynevezett oldalvezetésük sincsen, a kocsi tehát megfarolhat, és kormányozhatat- lanná válhat. Elsőrendű érdek tehát, hogy a fékezésnél ne blok- kolódjanak le a kerekek. De mivel ez nem függhet csupán az autóvezető fékezési tudományától, egy ideje automatikus fékszabályozókat, blokkolásgátlókat építenek be még a szerényebb kivitelű gépkocsikba is. Ezek minden kereket azon a csúszástartományon belül tartanak, amely az út tapadóképességét a fékezés céljára optimálisan használja ki. Ezáltal a fékutak lényegesen megrövidülnek, különösen nedves úttesten biztonságossá válik a fékezés és a kocsi még kanyarban sem tér le a nyomról megfarolás következtében. A blokkolásgátló szerkezetek lényege az, hogy a kocsi hirtelen lelassulását érzékelve — a veszélyes blokkolást megelőzendő — oldják a féket, majd a gyorsuló mozgás hatására ismét növelik a fékerőt. Ez a játék egy-két másodperc alatt többször is ismétlődik, míg a kocsi „kíméletesen” meg nem áll. Az egyszerűtől a a bonyolult és költséges fékszabályozó rendszerekig sokféle megoldás megtalálható a mai gépkocsikon. A szériakocsik többségénél az autó hátsó hídjára felszerelt blokkolásgátló akkor lép működésbe, ha erőteljes fékezéskor az első kerekekre eső súlyhányad nő, a hátsókra jutó pedig csökken. Ilyenkor a kocsi fara — a hídhoz képest — megemelkedik, működésbe hozván egy szelepet, amely csökkenti a hátsó fékekre ható folyadéknyomást. A lendület e módon való gyors változásai — a szelep segítségével — folyamatos szabályozást hajtanak végre a kocsi végső megállásáig. Angol kutatók ezt a rendszert akként fejlesztették tovább, hogy a kanyarokban is tökéletes fékezési biztonságot nyújtson. Olyan szelepekkel is kiegészítették a rendszert, amelyek a kocsi hossztengelye körüli mozgásokra reagálnak — ilyenek állnak elő az éles kanyarokban való fékezéseknél —, s gondoskodnak a kerekekre ható fékerő elosztásáról. Az elektronikus blokkolásgátlók a kerék forgássebességének hirtelen csökkenését érzékelik. Az elektronika a sebességcsökkenést gyorsan egybeveti a megengedett értékekkel és nyomban kapcsol, parancsot továbbítván az elektromágneses szabályozó szelephez, amely az érintett kerék folyadéknyomását oly mértékben csökkenti, hogy a rohamos sebességzuhanás megálljon. A most már kevésbé fékezett kerék ismét fel is gyorsul, az érzékelő ezt is észreveszi és az elektronika ismét reagál. A mai legdrágább, mikroprocesszorok vezérelte fékszabályozó szerkezetekkel egyelőre csak a luxusautókat látják el. Ezek már valóban mindent „tudnak”, és a haladás legkisebb egyenetlenségeire is érzékenyen reagálnak. Miután napjainkban a mikroprocesszorok — a rendkívüli kis méretű integrált áramkörös, önmagukban is programozható elektronikus egységek — olcsóbbodásának és nagy elterjedésének vagyunk tanúi, várhatóan rövidesen ilyen építőelemekkel látják el majd a szériakocsikat is. B. I. Hidrogén gömbtartályokban A Budapesti Kőolajipari Gépgyár a Tiszai Kőolajfinomító Vállalat részére hidrogén tárolására szolgáló gáztartályokat gyártott. A mínusz 40 fokon, 64 atmoszféra nyomásnak ellenálló gömbtartályok elkészítése modern gyártási technológiát és nagy pontosságot kívánt. (MTI fotó) Lézer a számítás- technikában A számítógéptermek egyik legfontosabb berendezése a sornyomtató, amelyeken megjelennek a gép által feldolgozott adatok. Az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézetében az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával kidolgozták lézeres változatát. Az új berendezés a hagyományos, mechanikus elven működő sornyomtatónál mintegy négyszer gyorsabb, egy perc alatt egymillió számot vagy betűt ír ki. A lézersugár tiszta és szép betüfor- mákat rajzol, ezért a nyomdaiparban is használható a berendezés. A képen: a lézersugaras sornyomtató. (MTI fotó) Épül az északdéli metró A KÉV Metró főépítésvezetőségének dolgozói építik az észak— déli metróvonal több mint 2 kilométeres szakaszát a Könyves Kálmán körúttól a Határ útig. A szakasz három állomását és a vonalalagutat 1980 első felében átadják a forgalomnak. Képünkön: a Pöttyös utcai állomás szerkezeti építése. (MTI fotó) KISTERMELŐK- KISKERTEK Növényvédelmi előrejelzés 540 milliós forgalom egy évben Szakosodás a kisgazdaságokban A mezőgazdaság szocialista átszervezése után a kézimunkaigényes növények termelése . fokozatosan átkerült a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésszerkezetébe. Ugyanígy fordítva is érvényes volt a tendencia, a jól gépesíthető növényeket a nagyüzemek termelik. Ma már az uborka 90 százaléka a háztájiból kerül ki és ki gondol búza- termesztésre a kisgazdaságokban? Ezért mondják azt, hogy a munkaigényes növények a kisüzemek növényei. Közben az eltelt évek alatt változtak az igények is. A belföldi piacra való termelés mellett már exportárut is értékesítenek a kisgazdaságokból. Ezért nagyon fontos a minőség és egyáltalán annak a meghatározása, mit akar termelni a kistermelő, kinek és hol akarja értékesíteni termékeit. Be lehet rendezkedni önellátásra, helyi ellátásra, vagy éppen a központi árualap bővítésére, amikor is egy helyen, nagy mennyiségű terméket állítanak elő. A háztáji termelésben nagy a , szerepe a helyi jellegnek. Sok esetben az emberek azt termelik, ami nagy nyereséget hoz a termelőszövetkezetben is, esetleg régi hagyománya van azon a területen. Érdemes megvizsgálni minden háztáji és kisegítő gazdaságban, kiskertben, mit érdemes az adott területen termelni, számításokat végezni a termelés várható költség- és nyereségalakulására. Ezen túlmenően fontos tényező az értékesítési lehetőség megkeresése, egyáltalán a kereslet mértéke. Csak termelni valamit önmagáért nem érdemes. Értékesíthető, keresett árut forgalomba hozni annál inkább, a tájjelleget pedig nem szabad kizárni. Szabolcs-Szatmár megyében elterjedt mind a zöldség, mind pedig a gyümölcs termesztése a házikertekben, emellett széles körű a kisállatok tenyésztése is. A gyümölcsfélék közül a legnagyobb területen a téli almát termesztik. A megyében szinte mindenütt megtalálható, régen elterjedt növény, azonban nagy szakmai hozzáértésre van szükség a termesztésénél. A mennyiségi termeléssel már nincsen probléma. Nem is sokat termelni nehéz, hanem jó minőségben kell előállítani a gyümölcsöt. A tápanyag-visszapótlás, a metszés, a növényvédelem mind-mind alapja és meghatározója az eredményes termelésnek. Értékesítési gond nincs, bármilyen meny- nyiségű téli almát átvesznek a felvásárlók. A gyümölcsfélék közül korlátlan értékesítési lehetőséget kínál a cseresznye és a meggy. Nem tudnak annyit termelni, amennyit át ne venne az áfész. Érdemes minél többet telepíteni ezekből a gyümölcsökből. Igaz, munkaigényesek, de a jövedelem kárpótolja a fáradtságot. Ugyanez mondható el a körtéről, a szilváról, az őszibarackról, a köszmétéről, málnáról, szamócáról is. A primőrök közül elsősorban a paradicsom, a csípős paprika, az uborka hajtatását végzik fóliasátrak alatt a kisgazdaságokban. A sátrak egyre jobban terjednek, gomba módra szaporodnak. Jelentős az a mennyiség, ami évente a lakosság asztalára kerül a fóliasátrakból. A kisállatok közül a nyúlte- nyésztést mintegy 20 százalékkal lehet még növelni, ennyire van piac. Jelenleg évente 100 vagon élő állatot adnak át a tenyésztők a felvásárlóknak. A tenyésztéshez nincs szükség nagy beruházásra, drága épületekre. Galambból szintén kevesebb van a keresletnél, ezért korlátlan értékesítési lehetőség rejlik tenyésztésében. A kisgazdaságoknál napjainkban egy bizonyos termelésszerkezet-változás tapasztalható. Nem egy helyen több növény termesztésével, vagy állat tenyésztésével foglalkoztak. Egyre inkább szakosodnak a háztáji gazdaságok is, ami jó, mert elmélyültebb, rendszeresebb munkát feltételez. Több időt fordíthatnak a szakmai tudás megszerzésére, ezzel egy/enes arányban növekszik a termék minősége. Ez nem közömbös az értékesítés szempontjából, hiszen a kisáru- termelők 1978-ban 540 millió forint értékű terméket forgalmaztak Szabolcs-Szatmár megyében. A termelői kedvet pedig nem szabad csökkenteni, éppen azért, mert óriási szükség van a háztáji gazdaságok termékeire. Sipos Béla Márciusban időszerűvé vált, hogy eltávólítsuk a rózsák tövéről a takaróföldet és megkezdjük metszésüket. A tearózsák metszésekor fontos teendőnk az arányos bokor kialakítása, melyhez legalább három vázágat célszerű biztosítani. Ha kecses, megfelelő nagyságú és színű virágokat akarunk nyerni, úgy erőteljes és teljesen beérett vesz- szőkre van szükségünk. Ezért a beteg, gyenge, éretlen, fölösleges vesszőket és gallyakat tőből ki kell vágni. Ajánlatos eltávolítani az elöregedett részeket is, amelyektől már nem várhatunk erőteljes hajtásokat. A bokrokat szellősekké tehetjük, ha a bokor közepén lévő vagy befelé növekvő, egymást keresztező vesszőket eltávolítjuk. Mindig gondosan kiélezett metszőollóval dolgozzunk, mert Az időjárás alakulásától függően (egy-két hét múlva) ismét megkezdődik a télialma-ültetvényekben a növényvédelmi munka. E hosszú — márciustól augusztusig, szeptemberig tartó — tevékenység során többször felmerül a kérdés: mivel, mikor, hogyan és mi ellen permetezzünk? A kora tavaszi permetezéseket mindig az előző évben felhalmozódott és áttelelt fertőző anyag mennyisége és életképessége határozza meg. Ha most visszagondolunk az 1978-as évre, elsőnek az almafavarasodás, a takácsatka és a sodrómolyok fertőzése elevenedik fel bennünk. Az almafavarasodás fertőző képletei az ősszel lehullott lombleveleken telelnek át. Itt a tel folyamán speciális érési folyamat játszódik le. Ennek megakadályozásában nagyon sokat segített a helyesen elvégzett őszi lombfertőtlenítés. A kártevők közül a házikertekben a nagy számban kitelelo, tojásból előjövő takácsatkalárvák jelentenek tavaszai fertőzésveszélyt. Vizsgálataink szerint a téli hideg időjárás a telelő (piros) tojásokat nem nagyon károsította. A fertőzés minimálisra való csökkentése érdekében nem szabad elmulasztani a sárgaméreggel vagy olajos készítménnyel történő téli lemosó permetezést. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a készítmények csak úgy biztosítanak megfelelő védőhatást, ha rügyduzzadáskor gyorsan és tökéletes bevonatot biztosítva hajtjuk végre a permetezést. Helyenként megfigyelhető volt az elmúlt év őszén a sodrómolyok egyedeinek elszaporodása is. Lárváik telelése az ágakhoz tapasztott száraz levelek alatt megy végbe. Tavasszal első tennivaló ezek mechanikai megsemmisítése, majd a lemosó permetezések hatásának kihasználása. Keresztesi István másként a metszésfelület egyenetlen lesz, a hegedés vontatottá válik és sebparaziták támadhatják meg a növényeket. A rózsák a fiatal, hajtások végén hozéak virágaikat, ezért igénylik a rendszeres, évenkénti metszést. A metszést mindig ferdén, szorosan a rügy fölött végezzük, úgy. hogy a rügy mindig a metszés magasabbik oldalán legyen, s a legfelső rügy mindig arra nézzen, amerre az új hajtást nevelni akarjuk. Ha gyenge növekedésű- ek a vesszők 3—4 szemre, ha közepes növekedésűek 5—6 szemre, ha erős növekedésűk, úgy 6—8 szemre metsszük, de a metszés helye ne legyen túlságosan távol a szemtől, mert a fölösleges rész elszárad, a rügy esetleg besül. Széles Csaba A rózsák helyes metszése Szakszerűbb növényvédelmet! Mivel pótolhatók az import permetezőszerek? A múlt esztendőben Szabolcs- Szatmár megyében 414 millió forint értékű növényvédő és gyomirtó szert használtak fel a mező- gazdasági termelés védelmére. Óriási összeg ez még akkor is, ha az időjárás a kártevőknek kedvezett. Keresztély Józsefnek, a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás igazgatójának tette fel munkatársunk a kérdést : — Vajon szükség volt-e ennyi védekező szer felhasználására? — A kártevők, betegségek fellépése nagymértékben összefügg az időjárással. Mindezek ellenére, tapasztalatok alapján állítom, hogy sok termelőszövetkezetben pazaroltak. Nem egy helyen 20—22 permetezést is végeztek az almásokban és az eredmény itt sem volt jobb, mint máshol. Hogy ne csak általánosságban beszéljek, példát is említek. Tiszanagyfaluban és Biliben jóval a megyei átlag felett használtak fel nyugati importból származó növényvédő szert, ennek ellenére a termésük minősége messze elmaradt a szomszéd rakamazi, vagy a nágy- kállói tsz-ekétől, akik egy negyedével kevesebbszer permeteztek. Azért is említettem a közvetlen szomszédokat, mert az időjárás azonos volt. Sajnos, felsorolhatnék több gyenge eredményt elérő szövetkezetei is, ahol a permetezések száma a megyei átlag fölött volt. — Miben vétettek a gyenge minőséget produkáló szövetkezetek? — Hiányzott náluk a pontos előrejelzés, így nem a legmegfelelőbb időben kezdték a védekezést. A permetezés idejét elnyújtották, a kedvező 2—4 napos forduló helyett 8—10 napig is eltartott a védekezés. Mindezek szervezési, szakmai hiányosságokból fakadnak. — Ügy tudom, 1979-ben kevesebb import védekező szert kapnak a gazdaságok, tehát még inkább szükség van az okszerű védekezésre. — Így van. A múlt évi import szereknek mintegy kétharmada áll rendelkezésünkre. Elsősorban vonatkozik ez a gombaölő szerekre, mint a Dithane M 45, a Rubigán, a Topszinmetil, vagy az Orthocid, de a rovarölő szerekből is kevesebb lesz, így a Wofa- toxból, Ultracidból és egyebekből. — A hiányzó egyharmadot mivel helyettesíthetik a gazdaságok? — Hazai és KGST-szerekkel. A nyugati gombaölő szereket Zi- nebbel, Fundazollal és réztartalmú anyagokkal lehet pótolni. A rovarölő szerek helyett ajánljuk a Bi—58, Unifosz, Ekalux és még egy sor egyéb készítményt. — Az elmúlt hónapokban az illetékes szervekkel a gazdaságok gyümölcsterületének arányában elosztottuk a .rendelkezésre álló szereket. Szakembereink minden gazdaságban segítették a növényvédelmi és agrokémiai üzemi tervek elkészítését. Ezekben a tervekben már eleve gondoltunk az import vegyszerek takarékos használatára. Az almásokban az első permetezést sárgaméreggel terveztük, majd a következő kettőt réztartalmú szerekkel, amelyekből elegendő van raktáron. A elmúlt években sok gazdaságban már a második, harmadik permetezést is nyugati import szerekkel végezték, pedig erre nincs szükség. Az általunk készített tervekben a negyedik permetezéstől mintegy 8—10 további permetezéshez elegendő szer van. Szerintünk 13— 15 permetezéssel még kedvezőtlen időjárás esetén is megvédhető a termés. — Hogyan javítható a munka minősége, hatékonysága? — Első helyen említem a növényvédő szakember szerepét. A napokban is tapasztaltam az egyik nagygazdaságban, hogy a növényvédő mérnököt olyan ügyben utaztatták, ami az állattenyésztők dolga. Sajnos, hasonló esetek a nyári permetezési kampányok idején is előfordmhak. Állomásunk rendszeresen ad megyei előrejelzést, de azt ki kell egészíteni helyi, táblára szóló megfigyelésekkel. Az optimális permetezési forduló 2—4 nap. Ezért egy-két napos eltérés — korábbi vagy későbbi kezdés — igen lerontja a hatékonyságot. Tehát a vegetációs időben a növényvédő mérnöknek a kertben a helye. Ezekben a napokban pedig a munka szervezése, a gépek ellenőrzése a feladata. — A minőség érdekében a technológia szigorú betartása elengedhetetlen. Ide tartozik a gépek kifogástalan állapota, a szórófejek pontos működése, hiszen négyzetcentiméteres és milligrammos pontossággal kell végezni a munkát. A gépeknél sok a csorgás-csepegés. A vezetők figyelmét felhívnám a vagyonvédelemre is. Van olyan tapasztalatunk, hogy a raktárból kiadott növényvédő szer nem mindenütt jut ki az utolsó grammig a kertbe. Ilyen esetben a lopás a kisebb kár, a nagyobb veszteség a minőség romlása, amely az elégtelen hatóanyag-kipermete- zésből adódik. — Milyennek tartja a permetezést végző szakmunkások felkészültségét? — Általában hozzáértő szakemberek végzik a permetezést, szeretném hangsúlyozni, hogy minden gazdaságban csak egészséges embert engedjenek a vegyszer közelébe. Az óvó rendszabályokat tartsák be, használják a védőfelszerelést. A veszélyes munkát ismerjék el a bérezésben is. Jó lenne, ha a permetezőbrigádokat közvetlenül is érdekeltté tennék a minőségi termés előállításában. A permetezési fordulók rövidítése végett általánossá kellene tenni az éjszakai permetezést is. — Egyre nagyobb területen váltja fel a kapát a vegyszer. Mi a véleménye a vegyszeres gyomirtásról? — A nyugati import gyomirtó szerekből is kevesebb lesz, mint a múlt évben, de a pótlásról hazai és KGST-termelésből gondoskodtunk. Sok gond van itt is a szakszerűséggel. Még a rendszerekben termelő gazdaságok részére is területre szabják meg a vegyszert, holott tábla és tábla között igen nagy különbség lehet még egy üzemen belül is. Helyi gyomismeret, a gyomflóra összetétele és az előfordulási sűrűség ismerete nélkül szakszerű gyomirtás lehetetlen. Csak a helyszínen, nagy szaktudással rendelkező szakember tudja megállapítani a hatékony vegyszer- adagot és a technológiát. — Milyen ellátásban részesülnek a kistermelők? — Az import szerekhez hasonló összetételben és mennyiségben juthatnak ők is, mint a nagyüzemek. Ahol a termelőszövetkezetek végzik a permetezést a kistermelőknek, oda egy tételben utaltuk ki a szereket, hasonlóan a szakcsoportoknak is. Mások az áfészektől és a vegyszert árusító üzletekből szerezhetik be a szükséges permetező szereket. — összegezve: van-e elegendő vegyszer a minőségi gyümölcs- termeléshez? — Van. Ha a nyugati import szereket javaslatunk szerint egészítik ki a hazai és KGST-gyárt- mányokkal, akár rekord export- minőséget is előállíthatnak. Csikós Balázs ÚJDONSáBOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK
