Kelet-Magyarország, 1979. március (36. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-14 / 61. szám
•XXXVI. évfolyam, 61. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. március 14., szerda AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA Elismerés a társadalmi munka élenjáróinak Együttes ülést tartott a megyei tanács vb, a népfront és az SZMT elnöksége Borítékon kívül „Csak tudnám, mire költik a többit” — mondta a vállalat egyik dolgozója, miután megkapta a nyereségét. De mondják ezt többen is, akik kevésbé vagy egyáltalán nem figyelnek oda, ha a vállalati gazdálkodás olyan részéről van szó, mint például a szociális juttatás. Emberi tulajdonság, hogy amíg nincs valami, sokakat fdglalkoztat, de ha van, figyelemre sem méltatják, hiszen természetes. Igen, természetes, hogy egy olyan nagyvállalat mint a Mezőgép, évi nyolcmillió forintot költ szociális célokra. Egy-egy dolgozóra ebből a pénzből 3000 forint jut. De miként és hogyan? Néhány nagy tétel: étkezési hozzájárulás 2,5 millió, utazási bérletre 1,5 millió, munkásla- kás-építésre, lakásépítési kölcsönre félmillió. Van még ezenkívül óvodai, bölcsődei hozzájárulás, orvosi rendelők fenntartási költsége, vállalati üdültetés és számos kisebb-na- gyobb tétel. A borítékon kívüli juttatás mértéke nemcsak a nyíregyházi Mezőgépnél, de minden vállalatnál, üzemnél, intézménynél évről évre növekszik. Ez is természetes. Amiként a termelési érték, az eredmény gyarapszik, annak függvényében képezhetők a különböző alapok szociális, kulturális, sport- és egyéb célokra. Ezek a pénzek is mindig jó helyre, közvetve vagy közvetlenül a megteremtőikhez kerülnek. A Mezőgép példájánál maradva: az orvosi rendelőket szinte mindenki igénybe veszi, a dolgozók 30 százaléka az üzemi konyhán étkezik, a létszám 38 százaléka bérlettel utazik, 225- en szabadságukat a válla- ti üdülőben töltötték, 100- an külföldi túrán vettek részt és a dolgozók gyerekei — hatvanan — szintén üdültek. Hová megy hát el a pénz? Szükséges-e vagy szükségtelen kiadni ilyenformán a milliókat, ez nem lehet vitaalap. Még csak annyit: nagymértékben romlana a dolgozók munkahelyi közérzete, ha ezek a juttatások nem lennének.- Éppen ezért ne tegyünk úgy, mintha nem tudnánk róla. Inkább arra törekedjünk, hogy gondosabb, jobb munkával a borítékok súlyosabbodása mellett, a mindenki hasznára váló alapok is bővüljenek. S. E. A megyei tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias Népfront megyei elnöksége és a szakszervezetek megyei tanácsa kedden együttes ülésen értékelték az 1978. évi társadalmi munkát. Többek között megállapították: a telepítést fejlesztő társadalmi munka szervezése, végzése az elmúlt évben is eredményesen járult hozzá megyénk lakossága életkörülményéinek javításához, a települések kulturáltabbá, szebbé tételéhez. Megyénkben is egyre inkább előtérbe kerülnek azok a társadalmi munkák, amelyek a település esztétikai képének, otthonossá tételének fejlesztését hivatottak szolgálni. A helyi tanácsi és népfrontszervek megfelelő szervező munkát végeztek a település- fejlesztő társadalmi munkáért. A lakosság mellett bevonták a vállalati, szövetkezeti kollektívákat is. A szak- szervezetek, a KlSZ-bizott- ságok eredményesen oldották meg a kommunista műszakok szervezését. E műszakok eredményéként négymillió forinttal segítették a tanácsok gazdálkodását. 1978-ban megyénkben a lakosság által végzett településfejlesztő társadalmi munka értéke 188 millió forint. A megye egy lakosa az előző évi 265 forintos teljesítéssel szemben 1978-ban 328 forintos értékkel gazdagította lakóhelyét. A három szerv köszönetét fejezi ki ezért a megye lakosságának, társadalmi és tömegszervezeteinek, a vállalati, szövetkezeti, intézményi kollektíváknak, és kéri: tevékenységükkel ebben az évben is segítsék a megyei célok megvalósítását, terveink túlteljesítését. Felhívták a helyi szervek figyelmét, hogy évenként a községfejlesztési tervvel együtt fogadják el a társadalmi munka tervét is. Ebben Szabolcs-Szatmár megyéből az utóbbi 12 évben több mint 23 ezer középiskolás dolgozott az építőtáborokban — hangzott el tegnap a KISZ megyei bizottságának ülésén, ahol megtárgyalták az idén 22. alkalommal sorra kerülő nyári önkéntes ifjúsági építőtáborok szervezésével kapcsolatos feladatokat. Az idén a népgazdaság előtt álló feladatok megoldására országos szinten hatvanezer középiskolás fiatal épí- tőtáboroztatására kerül sor. Szabolcs-Szatmár megyéből 4200 diáknak nyílik lehetőség arra, hogy 11 táborhelyen bizonyítsa szorgalmát, helytállását. Ez azt is jelenkapjon nagyobb -szerepet a környezet- és természetvédelem. Az eddiginél fordítsanak nagyobb gondot a már létrehozott parkok, sportpályák fenntartására, megvédésére. A több éves hagyománynak megfelelően három kategóriában értékelték a társadalmi munka végzésére indított versenyt. A legjobban teljesítő településeket pénzjutalommal díjazzák. Az első kategóriában első helyezett Ilk, jutalma 300 ezer forint, második Nyírgelse, jutalma 200 ezer forint, harmadik Tisza- mogyorós, jutalma 100 ezer forint. A második kategória első helyére Nyírbogát került, jutalma 500 ezer forint, a második Máriapócs 300 ezer forintot, a harmadik 100 ezer forintot kapott. A harmadik kategóriában első lett Tiszalök, jutalma egymillió forint, második Mátészalka, jutalma 500 ezer forint, harmadik Kisvárda, jutalma 300 ezer forint. A legjobban teljesítő ötszáz társadalmi munkás kitüntető plakettet, negyvenen pedig oklevelet kapnak. ★ Az együttes ülés után a megyei tanács végrehajtó bizottsága többek között értékelte Máriapócs nagyközség Végrehajtó Bizottságának tevékenységét, és határozatot hozott a megyei tanács összehívására. A végrehajtó bizottság a megyei tanácsot március 22-ére, 9 órára hívja ösz- sze. Napirendjére javasolja többek között Szabolcs-Szatmár megye környezet- és természetvédelmére vonatkozó távlati koncepció megállapítását, valamint a megyei bíróti, hogy az előző évihez képest megyénkből félezerrel több fiatal vesz részt építőtábori munkában. Az elmúlt években a sza- bolcs-szatmári fiatalok becsületesen helytálltak a termelőmunkában, a fogadó gazdaságok elégedettek voltak diákjaink munkájával. Emellett az építőtáborok eredményesen szolgálták a fiatalok munkára nevelését. Az idén a legtöbben — csaknem 2300-an — Nyíregyháza városból és a nyíregyházi járásból utaznak építőtáborokba, de jelentős Kisvárda város (680), valamint Mátészalka város és a járás (540) keretszáma is. sag elnökének beszámolóját. Losonczi Pál megyénkbe látogatott Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden kétnapos látogatásra Szabolcs-Szatmár megyébe érkezett. Losonczi Pált a megye határán dr. Tar Imre, a megyei párthizottság első titkára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke fogadták. A vendég Nyíregyházára érkezése után a megyei pártszékházban találkozott a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjaival és megyénk társadalmi életének vezetőivel. Az Elnöki Tanács elnökének adott tájékoztatójában dr. Tar Imre felvázolta a Losonczi elvtárs 1972-es Szabolcs megyei látogatása óta elért eredményeket, ismertette megyénk jelenlegi helyzetét és feladatait. Az elmúlt hét esztendőben a lakosság eredményes munkája nyomán jelentősen változtak a termelési és társadalmi viszonyok, emelkedett az életszínvonal —kezdte tájékoztatóját Tar elvtárs. — A szabolcsi iparban és építőiparban ma már 70 ezer munkás dolgozik, közülük 44 százalékos a szakmunkások aránya és jelenleg is tízezren tanulnak szakmunkás- képző iskoláinkban. Felgyorsult a munkássá válás folyamata is. Mezőgazdaságunkban ugyancsak gyors ütemű a nemzedékváltás: az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek nagy teljesítményű gépekkel dolgoznak, százezer hektáros területen folyik az iparszerű termelés. A megyében dolgozó értelmiségiek száma megközelíti a tizenháromezret, az utóbbi érvekben különösen a műszakiak és az agrár szakemberek sorai gyarapodtak jelentősen. A negyedik ötéves terv során 25 milliárd forintot ruházott be a megye. 126 jelentősebb létesítménnyel gazdagodtunk, amelyből 45 termelő jellegű. Az ipar ebben az öt évben 87,5, az építőipar 57, a mezőgazdaság pedig 21 százalékkal növelte a termelést. A tervezettnél több lakást, bölcsődét és óvodát építettünk, amelyben jelentős szerepe volt a lakosság társadalmi munkájának. 1976 és 80 között 30 milliárdos beruházást terveztünk. Hatmilli- árdot fordítunk az ipar, ugyanennyit a mezőgazdaság fejlesztésére, korszerűsítésére. Az elmúlt évben ipari üzemeink 25 milliárdos értéket termeltek, s külön öröm, hogy nincsenek elf ekvő készleteink. A kedvezőtlen időjárás ellenére 1978-ban 8 milliárdot termelt a mező- gazdaság, s hozzákezdtünk az élelmiszeripari tevékenység jelentős bővítéséhez. A tervek szerint növeljük a szarvasmarha- és sertéshús-, a burgonya-, a télialma-feldolgozó kapacitást. Tervezett beruházásaink többsége határidőre és az előírt költségen belül valósulnak meg Jól halad megyénkben a lakások, az iskolák, az egészségügyi létesítmények és a közművek építése is. A^ megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatójában elhangzott: megyénkben ma a belterjes gazdálkodásra való áttérés a központi feladat minden szektorban. 1979 első két hónapjának tanácskozásai és termelési tapasztalatai egyaránt mutatják, hogy megyénk dolgozói megértették a tennivalókat, s terveink — amelyek már a magasabb követelményeket támasztják — teljesítésére minden lehetőség adott. Ezt követően az Elnöki Tanács elnöke kért szót. Bevezetőben átadta a résztvevőknek és a megye egész lakosságának a párt Központi Bizottsága és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa üdvözletét, majd elmondta: nagy érdeklődéssel hallgatta a tájékoztatót, amely jó munkát tükröz. — Örömmel hallottam azt is, hogy a foglalkoztatás — amellyel a megyében még legutóbbi látogatásom során is gondok voltak — úgyszólván a távolabbi településeken is megoldódott. A Politikai Bizottság 1965-ös, Szabolcs megye fejlesztésével kapcsolatos határozata óta eltelt idő jól bizonyítja, azoknak volt igazuk, akik akkor a szabolcsi iparosítást szorgalmazták. Szép az is, hogy például az ipari dolgozók 44 százaléka szakmunkás, s hogy az itt dolgozók gyorsan elsajátítják az új technikát. Jó volt hallani, hogy a megye mezőgazdasága az ipartól semmiben sem kevesebb tudást igénylő technikai fejlődés útját járja. — Talán ez a legnagyobb siker, amit az elmúlt évtizedben elértünk, hogy egy viszonylag elmaradott vidék felzárkózik az ország fejlettebb területei közé. Losonczi elvtárs ezt követően arról szólt: a gazdasági munka feltételei általában nehezedtek, bonyolulttá váltak. Ez nemcsak nálunk van így — folytatta — fejlettebb országok is hasonló gondokkal küzdenek. Drágultak a nyersanyagok, a piacokon élesedik a verseny, s ezzel nem tudunk minden tekintetben megbirkózni. A nemzetközi és a hazai piac is korszerűbb, versenyképesebb árut igényel, s ennek a feladatnak kell megfelelnünk. Arra van szükség, hogy ki-ki a maga területén többet tegyen le az ország asztalára. Az utunk: a termelés szolidabb növelése mellett minden piacon értékesíthető árut előállítani. Közös a felelősségünk azért, hogy ezt elérjük. Jobban kell dolgoznunk, ezt célozza idei tervünk is. Bőven van tartalékunk ahhoz, hogy a feladatokat megoldjuk. Jobban ki kell használnunk például a munkaerőt. Nem mindig népszerű intézkedésekkel jár d kapun belüli felesleges kapacitás lekötése, a papírmunka csökkentése, de meg kell tenni és ezt csak az adott munkahely tudja megoldani. Az a kívánatos, hogy korszerű gépeinket akár három műszakban is működtessük, a korszerűtlen termékeket gyártó, elavult technikával működőket pedig egyáltalán ne dolgoztassuk. Nagy a tartalék a munka intenzitásának növelésében. Sok új üzemünk van, ahol a munka termelékenysége indokolatlanul alacsony, hiszen az üzemen belüli munkaszervezés, munkarend nem hat kényszerítőleg, hogy a munkaidő minden percét kihasználják. Ezen a helyzeten javítani az üzemi vezetők kötelessége, de általában szükséges javítani egész gazdasági irányításunkat is. Mindenütt, konkrétan kell meghatározni, mi az, ami a népgazdaságnak kívánatos, s a feleslegeset visszafogni, a szükségeset támogatni kell. — Biztos vagyok abban — és ezt az eddigi munka is bizonyítja —, a szabolcsiak értik a feladataikat. Eredményeik mutatják: ettől nehezebb feladatokat is megoldottak, s megoldják a most következőket is. Losonczi Pál kora délután a Taurus nyíregyházi gyárát kereste fel. Ütjára elkísérte dr. Tar Imre, dr. Pénzes János, Hegymegi István, a Központi Bizottság tagja, Strinni Ferenc, a Központi Bizottság munkatársa, Szemerszki Miklós, a városi pártbizottság titkára, Gyuricsku Kálmán, a városi tanács elnöke. A nyíregyházi üzem bejáratánál Gergely Ferenc gyárvezető és (Folytatás a 4. oldalon) Losonczi Pál íogadása a megyehatáron A megyei pártbizottságon dr. Tar Imre tájékoztatja az Elnöki Tanács elnökét II SSE I i Magyarország Készülődés a nyári építőtáborokra Lehetőség 4200 szabolcsi diáknak
