Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-10 / 34. szám
Főiskola M egszoktuk, természetesnek találjuk, hogy Szabolcsnak két főiskolája van. Jó tizenöt évvel ezelőtt ez még csak óhaj volt. Nem köny_ nyű és nem rövid út vezetett addig, amíg megértek a feltételek a megyeszékhelyen a főiskolák alapítására __ Közvetve az egész megye szellemi arculatát is formálja a két főiskola jelenléte. Két szellemi „bázis”, — vagy inkább műhely, — ahol tudományos, kulturális energiák fejlődnek és sugároznak a falakon túlra. De megfe- lelő-e a kulturális kisugárzás, élünk-e eléggé a két szellemi műhely által kínált helyi lehetőségekkel? Oktatási szakemberek szerint jó tíz-tizenöt év kell ahhoz, hogy egy új főiskola — vagy egyetem — beérjen. Ügy tűnik a két szabolcsi főiskola — a mezőgazdasági és a tanárképző — most jutott el ehhez a szakaszhoz. Ez mindjobban „kint” is érezhetővé válik. Egyre több az olyan rendezvény, amelynek gazdája, színhelye a két főiskola. Országos, sőt nemzetközi oktatási tanácskozások, találkozók gyakori színhelye a tanárképző főiskola. Itt zajlanak zömében a TIT által szervezett Nyári Egyetem programjai is. A főiskola kerengőjében képzőművészeti tárlatokat láthatnak a hallgatók és az itt megforduló vendégek. Kulturális rendezvényeiken, — hangversenyek, irodalmi estek, iró- olvasó találkozók — mind nagyobb az érdeklődés a város közönsége részéről is. A tehetséges női kórus, az irodalmi színpad sem csupán házi fellépéseken szerepel, nyíregyházi és megyei eseményeken is részt vesznek. Hasonlóan érezhető a megye kulturális életében a mezőgazdasági főiskola jelenléte, a tudományos, szakmai tanácskozások mellett élénk művelődési tevékenység is kibontakozott az agrár szakembereket képző intézetben. Itt is nyitnak tárlatokat, országos és megyei rendezvényeket. A főiskola ifjúsági klubjában a tangazdasági fiatalok, szakmunkások találkoznak a hallgatókkal. M ind nyitottabbá válik tehát a két nyíregyházi főiskola, az érdeklődésre számott tartó rendezvények lerövidítik az utat a városközpont és a nem éppen közeli főiskola között. Indokolt, hogy még állandóbb és színvonalasabb legyen részvételük a megyeszékhely művelődésének életében, s jobban igénybe venni a megyeszékhely művelődési intézményeinek is a két szellemi bázis által nyújtható lehetőségeket. P. G. A SZOVJET KULTÚRA ÉS TUDOMÁNY HÁZÁBAN Belvízszivattyúzás. A tiszaszalkai szivattyútelepen az új, hordozható szivattyúk mellett még dolgoznak az 50 éve beállított Diesel-masinák is. Percenként 2,2 köbméter vizet emelnek a Tisza árterébe. (Elek Emil) KGST-jubileumi megemlékezés A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfordulója alkalmából péntek délután, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában ünnepi megemlékezést tartottak. Papp László, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese országaink fejlődésének, összefogásának eredményeit érzékeltetve elmondta, hogy a három évtized alatt a KGST-tagálla- mok nemzeti jövedelme tízszeresére, ipari termelése tizenhétszeresére emelkedett. A világ ipari termelésének körülbelül egyharmadát ma már a KGST-országokban állítják elő. Magyarország a KGST munkájában az alapítás óta aktívan részt vesz. Az együttműködés módot ad anyagi és szellemi erőforrásaink hatékony felhasználására, segíti a termelési szerkezet átalakítását és a hosz- szú távú termelési kapcsolatok megalapozását. Együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi KGST-ország- gal hazai építőmunkánk szilárd nemzetközi támasza. A KGST-ben a gyakorlatban valósult meg a partnerek igazi egyenjogúsága, érvényesül a szervezet demokratizmusa. A harminc év eredményei méltán növelték közös szervezetünk nemzetközi tekintélyét. A megemlékező ünnepi beszéd után a Kijevi Polgári Repülési Főiskola művész- együttese adott nagysikerű műsort. A közélet hírei GÁSPÁR SÁNDOR ÓBUDÁN Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságénak tagja, a SZOT főtitkára pénteken Óbudára látogatott. A III. kerületi párbizottság székházéiban a kerület vezetőivel eszmecserét folytatott a párt- munka időszerű kérdéseiről. Ezt követően felkereste a Budapesti Rádiótechnikai Gyárat. Az üzemlátogatás során Gáspár Sándor megismerkedett a sokcsatornás ipari magnetofonok szerelésével. Gáspár Sándor végül tájékoztatót adott a pártbizottság székházában a függetlenített munkatársaknak a szakszervezet időszerű feladatairól. HUSZÁR ISTVÁN BORSOD MEGYÉBEN Huszár István, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, pénteken Borsod megyébe, Kazincbarcikára látogatott. A Borsod megyei pártbizottság, a megyei tanács, a városi pártbizottság és a tanács vezetői tájékoztatták a vegyiparáról nevezetes város fejlődéséről, a tervezett fejlesztésekről. A Minisztertanács elnökhelyettese a városnézés után a Borsodi Vegyi Kombinátba látogatott el. FOCK JENŐ BÉKÉSBEN Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai kétnapos látogatást tett Békés megyében. A megye vezetőinek társaságában ellátogatott a FÉKON Ruházati Vállalat békéscsabai gyárába. Fook Jenő a látogatás első napjának délutánját Orosházán töltötte, ellátogatott a helyi Uj Élet Tsz-be. majd az orosházi üveggyárat tekintette meg. A látogatás második napján, pénteken Fock Jenő a Békéscsabai Agráripari Egyesülés vezetőivel találkozott. A tokaj—rakamazi Tisza-híd minden idők eddigi legnagyobb árlevonulását élte át. A víz magassága majdnem ellepte a híd kőpilléreit, (elek) EREDMÉNYES VOLT A SZERVEZETT VÉDEKEZÉS Elmúlt a közvetlen veszély Dr. Pénzes János, az Ar- és Belvízvédekezés! Területi Bizottság elnöke nyilatkozik a Kelet-Magyarországnak zabban is hatalmas területeket öntött el megyénkben az áradás. Az ár- és belvíz elleni küzdelem tehát hosszú évszázadok óta jellemezte az itt élő lakosságot. A szabályozás, a védelmi munka nagyarányú fejlődése különösen az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkentette a veszélyeztetett területeket. Az elmúlt másfél hónap alatt megyénkben két alkalommal is meg kellett küzdeni a jeges árral és a belvízzel. A múlt év december 31- én és január utolsó napjaiban kezdődő veszély gyakorlatilag napjainkban is tart. A két árhullám összesítő tapasztalata az, hogy az 1970- es szamosközi árvíz gyakorlataiból okulva jelentős intézkedések történtek a gátak megerősítése érdekében, a műszaki feltételek javítása céljából, de nem utolsósorban azért, hogy a védekezési munka szervezettségét fokozzuk. A mostani árhullám sok területen meghaladta az 1970- es szintet, egyes folyószakaszokon pedig az 1888 óta mért maximumot is. Mindkét árhullám esetében nehezítették a védekezés munkáját a jeges ár miatt keletkezett nagy jégtorlaszok, amelyek következtében a folyók szántje igen rövid idő alatt duzzadt fel. s növelte a veszélyhelyzetet. Különösen nehéz volt a helyzet a Tisza megyénkben lévő alsó szakaszain, így például Tiszadob- nál is nagy erővel kellett felvonulni. Az itteni védekezési munka több mint egy hete tart, bár a közvetlen veszély már elmúlt a folyók lassú apadása következtében. A terület biztonsága érdekében 450 ember — tsz-tagok, KISZ- fia tatok és a honvédség — nagy arányú gáterősítési munkát végeznek. A töltést, amelynek az alapjai eláztak, megfeszített munkával, 46 ezer homokkal rakott zsákkal1, 64 szállító járművel és 5 honvédségi lánctalpas úszójárművel sikerült megerősíteni. FebnMr 9-én vált lehetővé, hogy fokozatosan csökkentsük az emberi és gépi védekező erőt ebben a térségben. Igen nagy gondok elé állította megyénk lakosságát a belvízhelyzet. Egy hete több, mint 50 ezer hektár került víz alá megyénkben. Ebből tízezer hektáron az őszi vetés és 17 ezer hektáron a szántó. A kedvezőtlenebbé vált időjárás és a nagyarányú belvízvédekezés! munka következményeként 15 ezer hektárról már levonult a víz. A belvizes terület csökkentése érdekében több intézkedésre is sor került. A termelő- szövetkezeteik, állami gazdaságok, illetve a helyi tanácsok nagy szervezettséggel, a rendelkezésükre álló szivattyúk üzembe helyezésével folytatják a víz levezetését. Tekintettel arra, hogy az elkövetkező hetekben újabb belvízre számíthatunk, a 79- es mezőgazdasági termés megóvása újabb intézkedéseket követel. Pótolni kell a kiesett területeket és hasznosítani a jelenleg még víz alaitt állókat is. Ezért is hívunk fel minden illetékes mezőgazdasági egységet az üzemi és üzemközi csatornák karbantartásának, kiépítésének meggyorsítására. Az idén e célra mintegy 80 millió forintos állami támogatás áll rendelkezésünkre, amely több a tavalyinál. Igen fontos, hogy ezt az öszeget célszerűen, koncentráltan, a meliorációs munkák komplex, összehangolt végzésével használjuk fel. Sajnos a belvíz, a folyók magas vízállása, az átszivár- gás megyénk számos községét érinti. Szabolcs-Szatmár- ban jelenleg is 140 lakás áll vízben 44 lakás összedőlt, több házból kellett kiköltöztetni az embereket. Jóllehet a vízkárt szenvedett lakosság ideiglenes elhelyezéséről és ellátásáról gondoskodtunk, törődnünk kell ezeknek az embereknek a további sorsával is. Megyénkben több, mint 1200 belvizes lakással kell számolni. Az illetékes megyei szervekkel már intézkedtünk, hogy a házak újjáépítéséhez végezzük el a szükséges felméréseket, az építtetők kapják meg az OTP- kölcsönökét, vásárolhassák meg az építőanyagot és építőipari kapacitás is rendelkezésükre álljon. Az ár- és belvízvédekezés jelenlegi tennivalói több tanulsággal is járnak. Az egyik ilyen, hogy a községekben a tanácsoknak konkrétabb és határozottabb intézkedéseket kell tenniük azért, hogy a lakosság a maga területén tegyen eleget vízelvezetési kötelezettségének. A nagy veszély most tehát elhárult. Annikor az ár- és belvízvédekezési bizottság, dt a megye vezető szervei nevében is köszönetemet fejezen ki a védekezésben részt vevőknek áldozatos, fáradtságod nem ismerő munkájukért, e kell mondanom: a továbbiakban is szükséges minden megtennünk azért, hogy csők kenjenek, és a termelés szol gálatába állhassanak a belvizes területek, s hamarosat megindulhassanak a helyre állítási munkálatok is 1 gyors intézkedések azért i szükségesek, hogy a tavasszs még várható ár- és belvize veszélyt megelőzhessük — fe jezte be lapunknak adó; nyilatkozatát az Ár- és Be! vízvédekezési Területi Bízott ság elnöke. Ritkán tapasztalható veszélyeket hordoz magában az idei tél. Január eleje óta a második hatalmas árhullám vonult végig megyénk folyóin és a belvízzel elöntött terület is jóval meghaladta a korábban mért maximumokat. Milyen ma megyénkben a helyzet, miilyen intézkedéseket tettünk és teszünk az emberek és az értékek védelmére? — e témában kereste meg munkatársunk dr. Pénzes Jánost, a megyei tanács elnökét, az ár- és belvízvédekezési területi bizottság vezetőjét. Pénzes elvtárs a fentiekről a következőket nyilatkozta : — Szabolcs-Szatmár megye az ár- és belvizes veszély tekintetében sajátos — úgy is mondhatnám különlegesen nehéz — helyzetben van. Megyénk a Szovjetunióban és a Román Szocialista Köztársaságban lévő hegyek alatt, az ottani vízgyűjtő területek lábánál terül el, amely azt jelenti, hogy az időjárástól és a csapadéktól függően gyorsan veszélyhelyzetbe kerülhet, hiszen a víz áradása nálunk szinte azonnal jelentkezik. A Tisza, a Szamos, a Kraszna és a Túr, ilyen esetekben szinte órák alatt felduzzad, s jelent ár- és belvízveszélyt a megyére. A veszély mértékét jelzi, hogy lakosságunk közel 40 százaléka — mintegy 200 ezer ember — él e folyók, vagy a folyókat összekötő vízelvezető csatornák árterületén, illetve ezek közelében. Ezért is van az, hogy évente visszatérő nálunk az ár- és belvízveszély, amelynek elhárítása nerrfcsak az illetékes vízügyi szervek, de mi.ndannyiunk állandó feladata is. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy még a múlt száy KeletHbflyarnrszág [ XXXVI. évfolyam, 34. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. február 10., szombat
