Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-09 / 33. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1979. február 9. FEBRUAR 23: Megyei úttörő-vezetői konferencia Három év eredményei a mérlegen Számadásra készülnék megyénk úttörővezetői ezekben a hetekben. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége áprilisiban hívja ösz- sze az úttörővezetők országos konferenciáját, s ezt megelőzően minden szinten értékelik az elmúlt 3 év munkáját, s megválasztják az új testületeket. Az elmúlt év december 15- ig lezajlottak a csapatszintű úttörő-vezetői értekezletek, most januárban került sor a járási-városi úttörő-vezetői konferenciára, február 23-án pedig, Nyíregyházán tartják a megyei úttörő-vezetői konferenciát. Az értékelés szempontjait a legutóbbi, a VI. országos úttörő-vezetői konferencia állásfoglalása és az 1974-es pártitkársági határozat adta alapul. Hasznos, jó megyei kezdeményezésék születtek az utóbbi 3 évben, amelyek lényege, hogy a ma eredményeinek megismerésével formálják az úttörőket. Ilyen volt például a szabolcsi fákilyajáték vagy az idei zászlóvivő akció, amelyet a KISZ-szel közösen kell megoldaniuk az úttörőknek. Az Egy üzem — egy iskola mozgalom jelentősen hozzásegíti a tanulóikat a ma életének gyakorlatban való megismeréséhez. Különös szerep jut a társadalmi szakkörvezetőknek. Ma még sajnos kevés társadalmi, vagyis üzem területén tartott szakkör működik megyénkben, de az igény igen nagy rá a csapatok részéről. Az eredményesen dolgozó társadalmi, más megnevezéssel pályaválasztási szakkörök között kell megemlíteni Fehérgyarmaton a Metripond Mérleggyár szatmári gyáregységében, Nyírbátorban a Csepel Művek Szerszámgépgyára helyi gyáregységében, valamint Nyíregyházán a SZÁÉV-nél működő szakköröket, amelyeknek igen nagy részük van a pajtások munkára, munkássá nevelésében. A pártolótagok segítségére a kulturális és a honvédelmi nevelőmunkában is nagy szükség van; Példát mutat a nyírbátori művelődési központ gyermekszakköre. Az úttörőgárda alegységeinek megalakításában és további irányításában megyénkben a fegyveres alakulatok komoly lelkiismeretességgel vesznek részt. A mozgalom gyermekszervezeti jellegének erősödése megmutatkozik a szabadidős tevékenység színvonalasabbá válásában is. Az úttörők mintegy fele jut el a jól felszerelt járási, városi táborokba. Ezek mellett azonban igen fontos lenne a váltótáborok adta lehetőségek még jobb kihasználása. Nagy az érdeklődés a pajtások körében a Szatmár-Bereg történelmi útjain elnevezésű megyei kerékpártúra iránt, amelyen 8 nap alatt, 8 állomást érintve 240 kilométeres szakaszt karikáznak be a pajtások. K. V. * Hangversenyek, irodalmi estek Előzetes a pedagógiai és művészeti hetek programjából Már csak néhány művész vendég idejének egyeztetése hiányzik a végleges összeállításból — egyébként elkészült az idei pedagógiai és művészeti hetek programja. A Nyíregyházi Városi Tanács művelődésügyi osztályán közel harminc pedagógiai rendezvény előkészítésén dolgoznak. A korábbiaknál kevesebb ilyen eseményre invitálják a nevelőket, gondolva az új tantervvel kapcsolatos fokozottabb megterhelésre, ám valamennyi alkalommal éppen az új tanterv egyes részkérdéseivel foglalkoznak. A szákmai rendezvények mellett ezúttal is fórumot kapnak a szülők, továbbá találkozókat szerveznek az iskolák és a patronáló üzemek vezetői között. Március 1-én ünnepélyesen nyílik meg a rendezvénysorozat, mely egyben a művészeti hetek kezdetét is jelenti. A legbőségesebb választékot a komoly zene kedvelőinek kínálják. Háromszor ad koncertet a Szabolcsi szimfonikus zenekar, a debreceni operatársulat előadásában ismét színre kerül Erkel: Hunyadi László-ja, március elején pedig vendégszereplésre érkezik megyénkbe a romániai Szatmári Filharmónia kamarazenekara. Egy-egy alkalommal a nyíregyházi, illetve a kisvárdai zeneiskola művésztanárai is bemutatkoznak, s hagyományosan felŐSBEMUTATÓ NYÍREGYHÁZÁN Fejek Ferdinándnak Üj magyar darabot mutatott be a debreceni Csokonai Színház Nyíregyházán, Gör- gei Gábor: Fejek Ferdinándnak c. groteszkjét. Bár a színlap történelmi komédiának nevezi — nem nagyon lehet műfajilag besorolni. Ám ez lenne a legkisebb baj... Görgei Gábort úgy is szokták emlegetni, mint az abszurd irányzat magyar képviselőjét. Ennek jegyében indul a Fejek Ferdinándnak is. Ám a szándék és a megvalósulás nem mindig találkozik. A hosszú idők óta törököt nem látott végvári vitézek a semmittevésnek, a holt unalomnak már-már idegroncsoló állapotában vannak, kardjukat „rozsda marja”, az egyik hálót köt két fakanállal, a másik törököt rajzol a porba. Improduktívnak érzik magukat, szükségtelen embereknek ezek az elszánt harcosok, az átmeneti béke, a „lelkeket sorvasztó nyugalom” idején. És mint ahogyan az a hosszú fegyvernyugvások idején lenni szokott, se zsold (anyagi elismerés), se megénekelt hőstett (erkölcsi elismerés), se hadizsákmány (mellékjövedelem) stb. A további analógiák felsorolását a darab történelmi ideje és a mi korunk közt nem folytatom, mert ezek sem pontosak és a darabban egyetlen analógia se eléggé végiggondolt. Jónapot Mihály várnagy fejében megszületik a nagy ötlet. Egyezkedni kezd a törökkel, hogy fölösleges embereiket adják át nekik, mert a császári biztos minden törököt bevált, „fejenként” egy tallérért. És mert fölösleges, a vezetés számára nem kívánatos ember szép számmal akad mindenütt, megindul tehát a török fejek áradata Ferdinánd császárhoz, s a várnagy kasszájába dőlni kezd a pénz. Ám a török fejek előbb-utóbb elfogynak, hiszen hol van az a „pasa”, aki ne érezne mindenkit fölöslegesnek saját magán kívül. Ennyi tehát az ötlet és ennyi körülbelül az első felvonás. De a darabot tovább kellett írni. Ebben az ötletben viszont nem nagyon van több, ezért a második felvonás lényegében a megtárgyalt problémákat járja ismét körbe, ezenkívül egy álomjelenetben megpróbálja felvillantani az igazi hősiesség, a tartalmas „vitézi élet” lehetőségét, melyet ők ezzel a kétes „fej üzlettel” elszalasztottak, valamint a „kert- Magyarország” nem túl sikeres és egyáltalán nem meggyőző gondolatával csinál happy endet, boldog és reményteljes befejezést. Sándor János, Jászai-díjas rendező, ötletek tömkelegével igyekszik átvészelni a darab gyengébb jeleneteit és igyekszik meggyőzni akkor is, amikor a szöveg nem meggyőző. Kitűnő térszervezéssel, függőlegesen is osztott színpadképpel dolgozik. Látványos és igazán mozgalmas színházi estét teremt. Segítségére vannak a színészek is, különösen azok, akiknek ezt a szerepe is engedi. Somodi Kálmán feszült pillanatokat teremt, nagyon jók a katonái is: Horányi László, Dienes Kálmán, Szarvas József és Szoboszlai Zoltán. Korcs- máros Jenő kitűnően megformálta figuráját, a kedélyes császári biztost Simor Ottó játssza, a tőle megszokott humorral. <3k ketten egyetlen poént sem hagynak ki, s a közönség jókat derül. A fiatal és kitűnő megjelenésű Bessenyei Zsófiának sok színe és sok eszköze van a jó szerepformáláshoz, kár, hogy a szerepe nem elég jól megírt, Kis Anna (Horváth Kati) nem illik ebbe az abszurdnak indult drámába, ellenpontnak pedig erőtlen szerep. Legproblematikusabb a várkapitány figurája. (Csikós Sándor játssza egyébként, igen tehetségesen, mértékkel.) Ö a „főszereplő”, akinek időnként összegeznie kell a darab gondolatait. Igenám. de az esetek többségében nemigen van mit összegezni, s ha van is, az legtöbbször csak jól bevált közhely. O. Szabó István szintén igen szimpatikus igyekezettel próbálja megformálni a költő (lantos?, deák?) teljesen elhibázott figuráját. A díszletet Kőrössi Sándor tervezte sok ötlettel, Gre- guss Ildikó jelmezei is jók, ám az ő munkájukon is érzik egy kicsit az erőfeszítés. Mester Attila lép a Vasvári gimnázium női kara is. öt egyfelvonásossal érkezik Nyíregyházára a Miskolci Nemzeti Színház „A mi Csellovunk” című produkcióval. A debreceni művészek Róze- wicz: Kartoték-ját adják elő. Több irodalmi esten hallhatják kedvenc költőiket a versbarátok. Juhász Jácint műsorát Ady és József Attila költeményeiből állította ösz- sze, a nyíregyházi amatőr előadók pedig Radnótira emlékeznek. A néptánc kedvelői a műfaj egyik legrangosabb hazai képviselőjét, a Bihari tánc- együttest láthatják, valamint a 15. éves jubileumát ünneplő Szabolcs-Volán táncegyüttest. Az évforduló alkalmából meghívták a színpadra az együttes régi tagjait. Ebben az időben zajlanak az Igaz ez a szép szocialista brigádvetélkedő versenyei. A mozik műsorából két magyar film bemutatója emelkedik ki, ugyanis a Szabadíts meg a gonosztól (rendezte: Sándor Pál) és a Két elhatározás (írta és rendezte Gyöngyösi Imre és Kábái Barna) alkotói a tanárképző főiskolán találkoznak a közönséggel. Illésék szórakoztatják a beat kedvelőit, Zoránnal pedig egy show-műsorban találkozhatnak rajongói. Két gyermekműsoron gördül fel a színházi függöny, a változatlanul nagy sikerű Hamupipőke, valamint A farkas kincse című mesedarabok előtt. A legkisebbeket pedig az Állami Bábszínház művészei szórakoztatják A bűvös tűzszerszám című mesejátékkal. (be) Márciusban 120 lakóbizottságot választanak Nyíregyházán 120 lakóbizottságot választanak újjá Nyíregyházán, a városi tanács legutóbbi ülésének határozata alapján. A lakóbizottságoknak 1973. évi megválasztásuk óta most jár le a megbízatásuk, s eddigi tevékenységük tapasztalatai alapján működésüket tanácsrendeletben is szabályozták. A város belterületén az emeletes házakkal beépített lakótelepeken lakóbizottságokat, míg a családi házas beépítésű városrészekben utcabizottságokat választanak. Működési területüket úgy alakítják ki, hogy e tanácsi választókerületekhez kapcsolódnak (50—100 lakást foglalnak magukba). A tanácsrendeletben meghatározták a lakóbizottságok főbb feladatait: a lakóközösségek érdekeinek képviselete, a lakók szocialista együttélésének elősegítése, a helyi társadalmi célok végrehajtásának segítése, a társadalmi tulajdon védelme, a közéleti aktivitás fejlesztése. A lakóbizottságok jogai között szerepel a városfejlesztési kérdésekben történő véleménynyilvánítás, javaslat épületfelújításokra, a házirendekben rögzítettek érvényesítése, a házfelügyelői tevél»enység ellenőrzése, segítése. Márciusban öt évre választják meg az új lakóbizottságokat. Intézkedtek Nyíregyházán Megbüntetik az utcán italozókat Tisztább lesz Nyíregyháza, megszűnik, vagy legalábbis számottevően csökken a város élelmiszerboltjai előtti italozás — ezt várja a városi tanács a köztisztaság fenntartásáról szóló korábbi rendéletének kiegészítésétől. A városi tanács legutóbbi ülésén elfogadott tanácsrendeletrész ugyanis a jövőben jogalapot ad a szemetelők, utcán italozók elleni hatósági eljárásra. Eddig ez csak „íratlan szabály” volt, megtartását az emberek jó ízlésére bízták. Ám az utóbbi időben olyan mértékben vált gyakorivá és zavaróvá az utcai italozás, hogy a város rendjének megtartása érdekében jogszabályban is intézkedni kellett. Az országban Nyíregyháza a harmadik város, ahol tanácsrendelettel így is próbálják óvni az utcák, közterületek rendjét. Március 1-től, a tanácsrendelet hatályba lépésétől, annak alapján a rendőrség 10-től 100 forintig terjedő helyszíni bírságot szabhat ki az utcán italozókra, szemetelőkre. A következetesebb eljárást a város lakosságának nagy többsége már régen igényli, s remélhetően a tanácsrendeletnek végre foganatja lesz. Gégényben összefagyva találták... Téli vendégeink: a hattyúk Az újságok téli hír rovatában egyre gyakrabban olvashatunk arról, hogy valahol hattyút láttak. Alig pár napja annak, hogy telefojjon Gé- génytoe hívtak, mert ott is egy összefagyott énekes haty- tyút találtak. Hiába volt a segíteni akarás, a madár nem bírta elviselni a tél megpróbáltatásait és elpusztult. Ezek a madarak — a hattyúk — hajdanában nálunk is fészkeltek, azonban a mocsarak lecsapolása után teljesen eltűntek és csak mint ritka, téli vendégeket tartjuk számon őket. Beküldte: Szász László, Tarpa, Esze Tamás köz 24. Hazánkban még a múlt században is költött a parkokból ismert bütykös haty- tyú, amelynek súlya elérheti a 20 kilogrammot is. Nevét a piros csőre tövén levő fekete bütyökről kapta. Vakító, fehér tollazata szinte világít. Malomkeréknyi fészkét a mocsarak partjaihoz közel építi, ahol a tojó üli az 5—7 zöldesfehér tojást. Közben a gúnár a közelben őrködik, vigyázza a párját és a fészket. A fiatalok felnevelésében mindkét szülő részt vesz. A fiókák tollazata barnás- szürke és csak később, a ved- lések során válik hófehérré. Táplálékuk főleg vízi növény, de elfogyasztják az ebihalakat és a csigákat is. Magyar- ország másik fészkelő hattyúja az énekes hattyú volt. Ez már a XVIII. században kipusztult tőlünk. Színe ennek is fehér, testmérete azonban kisebb, a legnagyobbak is csak 10—12 kilót érnek el. Jól megkülönböztethető az előbbitől, hogy fekete csőre tövén széles sárga folt van, és hiányzik a bütyök. Nyakát mereven felfelé tartja — hiányzik a jellegzetes „hattyúnyak”. Nevét a harangzúgás- szerű messze hangzó kiáltásáról kapta. A vonuló hattyúk karát hallani felejthetetlen élményt jelent. Fészkét ma főleg a tundrák folyói közelében rakja és Közép-Európá- ba, sőt Észak-Afrikába is csak a zord tél kényszeríti. Tápláléka ennek a fajnak is főleg vízi növény. Nagy ritkán előfordul Magyarországon a kis hattyú is, amely külsejében igen hasonlít az énekes haty- tyúra, csak annál jóval kisebb. A telet inkább Kína és Türkménia mocsaraiban tölti. Mindhárom faj védett) természetvédelmi értékük egyaránt 3000 Ft. Dr. Legány András FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT
