Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-08 / 32. szám

1979. február 8. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Az abrakpótló silókukorica Figyelmeztet a földkéreg A földkéreg hatalmas táb­láinak deformálásakor a hegyek kristályszerkezete különleges ^hangokat bocsát ki. E „csikor­gó” hangokból a szakemberek megállapítják: hol várható bá­nyaomlás, hol vannak rejtett tö­rések. Emberi fül azonban nem képes felfogni őket, ehhez spe­ciális mikrofonokra van szük­ség. Egyik ilyen műszer a ZIR—2 szovjet hangindikátor, amelyet a Krivojrogi Ércbányá­szati Kutató Intézetben dolgoz­tak ki. A mikrofon, az erősítő és az energiaforrás elfér egy doboz­ban, amelyet közvetlenül a rob­bantólyukba iß betehetnek. A ZIR-2 kis méretű, súlya alig több, mint egy kilogramm. „Mindentudé“ mikroszkép Az utóbbi években mindjobban elterjedtek a nagy pontosságú, kontrasztos, ibolyántúli sugárzó­val felszerelt és így különlegesen jól áttekinthető színec képet mu­tató fénymikroszkópok. Felmerült az az igény is. hogy a mikrosz­kópokkal ne csak megtekinthe­tők legyenek az egyes prepará­tumok, tárgyak, hanem azok bio­lógiai fejlődése, változása, olva­dása vagy dermedése fotográfiai úton is követhető és rögzíthető legyen. Ez alapvetően elősegíti a vizsgált eljárás dokumentálását és más kísérletekkel, eljárások­kal való objektív összehasonlí­tását. A természetes világítás a mik- roszkópi felvételek készítéséhez elégtelen. Az izzólámpás megvi­lágítás koncentrált fénysugarai pedig sokszor olyan hőt fejlesz­tenek, amely káros a prepará­tumra. Mindamellett mind a ter­mészetes. mind az izzólámpás vi­lágítással viszonylag hosszú ex­pozíciós időre volt szükség, és ez a képek elmozdulás okozta élet­lenségét vonta maga után. E ne­hézségeken azáltal lettek úrrá. hogy olyan kis méretű villanó­fény-berendezést konstruáltak, amely a mikroszkópba beépíthe­tő, és fényét az optikai útba be­illesztve sugározza a vizsgált tárgyra. E „mikroblitz” készülék­kel már megoldható a mikrovilág, ban élő és mozgó tárgyak, kris­tályok növekedésének, átalakulá­sának tetszés szerinti mozgássza­kaszokban való lefényképezése. A beépített villanófény megvilágí­tási ideje kb. 1 ezred másodperc, ami elegendő ahhoz, hogy 0,001 milliméter nagyságrendű részle­teket megörökíthetővé tegyen. A villanások — tehát az egyes fel­vételek is — kb. 3 másodpercen, ként követhetik egymást. Ennél nagyobb felbontóképességet nem is várnak el a fénymikroszkópok­tól. annál inkább a más elven működő elektronmikroszkópoktól. Angol gyártmányú „mindentudó” igen egyszerűen kezelhető fény- mikroszkóp. amely a legkülönfélébb objektumok vizsgálatára hasz­nálható. (KS) Minőségi tömegtakarmány termesztése Felhasználni: ésszerűbben, pazarlás nélkül Megyénk mezőgazdasági nagyüzemeinek termelési ér­téke és árbevételüknek je­lentős hányada — gazdasá­gonként változóan — az ál­lattenyésztésből származik. Minden nagyüzemben meg kell termelni a meglévő ál­latlétszám minőségi tömegta­karmányát. Elsősorban a kul- túrfüvekből készített réti szé­na és a lucernából, ill, vö­rösheréből készült pillangós széna jön számításba. Ezén- kívül az egész évi folyama­tos és egyenletes tömegta­karmány biztosítása érdeké­ben hallatlanul nagy jelentő­sége van a kifogástalan mi­nőségben elkészített silónak. Ez utóbbi az abraktakarékos tejtermelés egyik alapja. Kedvezőtlen eredmények Az Állami Gazdaságok Szakszolgálati Állomása la- karmányvizsgáló laboratóriu­mában, a megyében működő tsz-eknek %s végez takar­mányvizsgálatot. 1978. évben több mint 1200 széna- és siló­mintát vizsgáltunk meg. A vizsgálati eredmények sajnos nem a legkedvezőbb képet mutatják megyénk tömegta- karmány-helyzetéről. Ebben objektív és szubjektív dol­gok játszottak közre. Objek­tív oldal az 1978. évi, igen csapadékos és napfénysze­gény tavasz, és nyár eleje. Szubjektív oldal részben az üzemek takarmánybetakarí­tó gépsorainak nem megfele­lő műszaki színvonala és el­látottsága, továbbá a lucer­nakultúrák és silókukoricák kemizálási hiányosságai. A lucernaszénák és silók minősítésénél azt tapasztal­tuk, hogy azok általában gyo- mosak. Lucernában főleg a kora tavaszi pásztortáska­fertőzés a jellemző. Az álló lucernák gyomirtása igen jól megoldható: a talaj kötöttsé­gétől függően ősszel vagy korán tavasszal a lu­cerna nyugalmi állapotában 2 kg/ha Hungazin DT -f- 2 kg/ha Etazin megfelelő gyom­irtó hatást biztosít a külön­böző egynyári, egyszikű és kétszikű gyomok ellen. A permetezés kivitelezésénél igen nagy súlyt kell helyezni AUTÓ—MOTOR Nem ok nélkül nevezik a kö­döt az autósok és motorosok „első számú közellenségének”. Van úgy, hogy lassan leeresz­kedve áraszt el messzi vidéke­ket, de az sem ritkaság, hogy sávokban húzódik meg, s ilyen­kor szinte egyik pillanatról a másikra fut be a járművezető a fehér, átláthatatlan ködfalba. Ha előre tudjuk, hogy sűrű köd­del borított úton kell majd ha­ladnunk, kétszer is gondoljuk meg, hogy járművünkkel elin­duljunk-e. Persze sokan vannak, akiknek nincs választási lehető­ségük: mindenképpen útra kell kelniük, célhoz kell érniük. A vezető ködben elölről és há­tulról is számíthat nem várt meglepetésre, az első teendő te­hát az, hogy lámpáit — még rit­ka köd esetén, napvilágnál is — be kell kapcsolnia. ífamar kide­rül a „ködfalba” való befutás­kor, hogy az országúti fényszó­ró teljesen használhatatlan ilyen helyzetben, erős sugárnyalábja kápráztatóan verődik vissza a ködfüggönyről. A tompított fényszóróval valamivel jobb a helyzet, habár tulajdonképpen a városi lámpákkal lenne jó ha- ladiíi, de azt biztonsági okokból nem szabad megtenni (meg a KRESZ egyébként is tiltja.) Az mindenesetre jó érzés, hogy hát­rafelé mutatóan égnek a piros fényű helyzetlámpáink, ezek hasznát az előttünk haladó au­tók példáján is tapasztalhatjuk. A kocsin levő ködlámpák jó szolgálatot tehetnek, ha helye­Autózás ködben sen vannak felszerelve. Alacso­nyabban kell lenniük, mint a fényszóróknak, arra számítva, hogy a ködréteg az úttest köz­vetlen közelében mindig ritkább. A ködlámpa sárga fényt ad, amely ködben messziről is lát­ható. A ködfényszóróban egyéb­ként az izzó előtt egy fényre- kesz van, amely a közvetlen fényt árnyékolja. Így igen nagy oldalszórás érhető el, amit még a fényszóró recés üvege is fo­koz. Ekként lehet valamelyest elkerülni azt, hogy a kilépő fény a ködöt alkotó vízcseppek- ről visszaverődjön és átláthatat­lan fátylat képezzen. Ködben való haladáskor az ablaktörlőt lassú ütemben folyamatosan já­ratni kell, hogy lehúzza a szél­védő üvegről a lecsapódó vizet, a hátsó ablak fűtését pedig, ha van, ugyanezen célból szintén be kell kapcsolni. Technikai eszközökkel mást már nem is tehetünk a köd ellen. A sebességet már a „ködfal­ba” való belépés előtt radikáli­san csökkenteni kell. Az előt­tünk haladó autó hátsó lámpái­nak összpontosított figyelése rendszerint megszabja a haladá­si sebességet, már csak azért is, mert a sűrű ködben való előzés a legnagyobb könnyelműségek egyike. A hirtelen lassítástól, fékezéstől mindennél jobban .óvakodni kell, az szokta ered­ményezni az autók harmonika­szerű tömeges összecsúszását. Talán mondanunk sem kell, hogy az elromló autót bármi áron is azonnal félre kell állíta­ni az útról. Akik már belekerültek ilyen országúti „tejfelbe”, tapasztal­hatták, hogy milyen jó szolgála­tot tesz a felező- vagy a záró­vonal : támpontnak, vezetőnek tekinthetjük. Ha alsóbbrendű utakon haladunk, ahol nincse­nek felfestett vonalak, a jobb oldali útpadkához kell igazod­nunk. Bizony megesik, hogy er­re csak úgy van lehetőség, ha a vezető mellett ülő személy az ablakot leengedve, netán az aj­tót is kissé megnyitva figyeli az út szélét, s irányítja a szinte lé­pésben hajtó vezetőt. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy következetesen az úttest jobb oldalán haladunk-e, inkább áll­junk félre az első adandó alka­lommal, a bizonytalanul ide- oda „ténfergés” ugyanis bizo­nyosan balesethez vezet. Sűrű ködben még az a rossz szokás is fokozott veszéllyel jár, ha közvetlenül a felező- vagy a zá­róvonal mellett hajtunk. B. I. a pontosságra és a túlfedések elkerülésére. Az esetleges fal­fedéseknél az utóvetemény károsodásával kell számolni. Takarékos abrakolás A takarékos abrakfelhasz­nálás üzemi ellenőrzéséről szóló 1978-as utasítás ki­mondja, hogy tejtermelésnél 4000 kg, év feletti hozam ese­tén 50 dkg, és 4000 kg/év alatti tejhozam esetén 40 dkg, szarvasmarha-hizlalás­ban a szárazdarás hizlalási technológiában 1 kg élősúly előállítására 5,5 kg abrak használható fel. E rendelke­zéssel kívánnak gátat vetni az abraktakarmánnyal való ésszerűtlen, pazarló gazdál­kodásnak. Az abraktakarmányok csökkentését csak a tömegta­karmányok minőségének ja­vításával tudjuk pótolni. E kérdés taglalásánál elsősor­ban a silókukorica fontossá­gát kell kihangsúlyozni, mi­vel a jó minőségű, megfelelő szárazanyag-tartalmú siló a legjobb abrakpótló takar­mányunk. Általános tapaszta­latunk, hogy a silókukoricák, illetve silók a legritkább eset­ben érik el a kívánatos 35%- os szárazanyag-tartalmat. Legtöbb esetben a száraz­anyag-tartalom 17—19% kö­zött van. Igen erős a silók gyomfertőzöttsége, mely ront­ja takarmányértéküket. A magas nedvességű silókban az energiaszint alacsony, az etethető mennyiség korláto­zott, a nyers rostnak pedig nemcsak a részaránya kevés, hanem egy része oldható szénhidrátokká alakul . át. Megítélésünk szerint, a siló az az ágazat, ahol az üzem egyik évről a másikra látvá­nyos eredményeket tud el­érni. Ennek alapfeltétele, hogy a silókukoricát ne mos­toha növényként kezeljék. Általános gyakorlat, hogy a legrosszabb területekre (víz­állás stb.) megkésve és mi­nimális gyomirtással vetik, illetve termesztik. Fajtamegválasztásnál szem­pont, hogy á vetésterületet ne' egy fajtával vessük be. Tö­rekedni kell az alacsony FAO-számú hibridek vetésé­re, mert a kései érésű kuko­ricák augusztus, szeptember hónapban történő silózáskor általában nem érik el a kí­vánatos szárazanyag-tartal­mat. Ajánlható fajták: BE­MA DC 240, BEMA DC 250, MV 26-os. E fajtáknál az optimális növényszám 75— 85 000 tő/ha. Vegyszeres gyomirtás A silókukorica-táblák első­sorban az őszi búza és az őszi árpa előveteményeként jönnek számításba. Ezért olyan készítményeket és kom­binációkat célszerű alkalmaz­ni, melyek egyéves hatásúak. Ilyen vonatkozásban van dön­tő jelentősége a Satecid 65 WP készítménynek, mell­ből preemergensen 6—7 kg/ ha-t kell kipermetezni. A Satecid elsősorban az egy­szikű gyomokat irtja, ezért indokolt az egynyári kétszi­kűek ellen 2,5 kg/ha Malo- ránnal kombinálni. Egyéves gyomirtó hatás esetén a pre- emergens kemikáliák kivá­lasztásánál lehetőség szerint mellőzzük a triazin hatóanya­gú gyomirtó szereket. Tegyük ezt azért, mert ebben az esetben, ha a táblánk gyo- mosodni kezd, a gyomok fi­atal stádiumában, a poszte- mergensen adott 4—5 kg,/ha Buvinol 50 WP + 5 1/ha Ag- ropon kitűnő gyomirtó ha­tást biztosít. Silózás előtt győződjünk meg silókukoricánk száraz­anyag-százalékáról. Ezt szak- szolgálati állomásunk min­den, megyében működő nagy­üzemnek térítés nélkül el­végzi? A silókukorica növény esetében 27% szárazanyag­tartalom elegendő mennyisé­gű szénhidrátot tartalmaz a tejsavas biológiai tartósítás­hoz. Alacsony szárazanyag-tar­talommal még a könnyen si­lózható silókukorica megfe­lelő tejsavas erjedését sem lehet elérni. Ne a minden­áron való nagy hozamokra törekedjünk, hanem a megfe­lelő szárazanyag-tartalmú, nagy energiát magába fogla­ló siló készítése legyen fő célunk. A mennyiség nem pó­tolja a minőséget! Igen fon­tos technológiai kérdés még a megfelelő szecskaméret. Ennek optimális hosszúsága 2—3 cm. A jó minőség el­érésében — a szárazanyag megfelelő szintje mellett — fontos az elkészített siló gyors és teljes légtelenítése, az anyag tisztasága és a fe­lesleges nedvesség elvezetése vagy felszfvatása. Dr. Fodor Tamás KGST­kooperációban Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi vegyipari gép­gyárában atomerőművi, élelmi- szeripari és vegyipari berendezé­seket, üzemanyag-szállító tartá­lyokat és hőcserélőket gyártanak. A képen: KGST-kooperációban, a Szovjetunió részére készül az atomerőművi bepárló készülék. (MTI Fotó — Cser István felv.) Lengyel színes tévé Befejezéséhez közeledik a len­gyel elektronika történetének legnagyobb beruházása, a Varsó melletti Piasecznóban folyó szí­nes televízió-készülékgyár épí­tése. Az amerikai RCA—Corning Glass Works licence alapján készülő színes képcsövek gyár­tása már idén megkezdődik, egyelőre 56 centiméteres méret­ben. A készülék, amelyet Jo- wicz-nak neveztek el, lengyel tervezésű és építésű. A mind a Pál, mind a Secam rendszerben használható tv-k javíthatósága a közlések szerint jobb az átlagos fekete-fehér készülékeknél, a képcső élettartama pedig eléri a hétezer órát, vagyis 8—10 évi használatot tesz lehetővé. A Villamosszigetelő és Műanyaggyárban január 31-én átadták ren­deltetésének a szovjet gyártmányú, új lineáris elektrongyorsító be­rendezést. Ezzel a gyár megteremtette a lehetőségét a világszínvona­lú, korszerű kábelcsövek szigetelő műanyagok gyártásának. A ké­pen: a sugárzó területre haladó huzal feszességét ellenőrzik. (MTI Fotó — Hadas János felvétele) Könnyűszerkezettel — gyorsabban A mintegy másfél évtizede fel­tűnt könnyűszerkezetes építési mód világszerte véglegesen csa­tát nyert, nagykorúságának kor­szakába lépett. A kísérletek le­folytatása, az egyes rendszerek kialakítása, a tervezési metodika kidolgozása után sehol nem volt könnyű elfogadtatni az újfajta építési módot. A könnyűszerke­zetes építés ugyanis valójában bonyolult, nagyobb szakértelmet és fejlettebb ipari kultúrát kí­vánó, jó együttműködést felté­telező és 25—30 százalékkal drá­gább, mintha ugyanazt az objek­tumot téglából, panelből, blok­kokból építették volna. Van azonban néhány döntő momen­tum, ami mellette szól: az anyagmegtakarítás, a kisebb munkaerő-szükséglet, és a rövi­debb kivitelezési idő. Márpedig ami az anyagot, az embert és az időt illeti, mindháromból egyre kevesebb lesz. Számolni kell az­zal, hogy egyre kevesebben lesz­nek, akik télen-nyáron vállalják a sokszor mostoha körülmények közt végzendő építőipari munkát. A könnyűszerkezetes építési munka értelmesebb, képzettebb szakembergárdát kíván. Ez meg­változtathatja a hagyományosan durva és nehéz építőipari mun­ka társadalmi megítélését, a sze- relőjellegű tevékenység vonzóvá teheti a fiatalok számára az épí­tőmunkát. A rövidebb kivitelezé­si időről szólva pedig azt kell megemlíteni, hogy a könnyűszer­kezetes építési mód mintegy négyszer gyorsabb valamennyi hagyományos technológiánál! A könnyűszerkezetes építés egyik iskolapéldája. Az 50 000 négyzet­méter alapterületű majdani csarnoképület tetőrácsszerkezetét kútala- pozású oszlopok tartják. Az építményt oldalfalpanelekkel veszik kö­rül, s cementkötésű, faforgácsalapú válaszfalelemekkel hajtják vég­re a belső térelosztást. Rendkívül rövid idő alatt elkészülhet egy ilyen hatalmas csarnok, ezzel a ma ismert leghatékonyabb építési móddal. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
Thumbnails
Contents