Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
/ 1979. február 1. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Védőszemüveg — madár módra Bizonyos madarak — többek között a galambok — órákon keresztül képesek fejüket a nap felé fordítva ülni, anélkül, hogy látásuk gyengüléséről bármi is tanúskodnék. Ugyanezt tapasztalták a hegesztési ívfény lángjába néző madarakon is, márpedig köztudott, hogy ez az embernek súlyos szemgyulladást, látáskárosodást okoz. A kutatók kiderítették, hogy e madarak szemében bizonyos pigmentképződményekből álló „védőszemüveg” található, amelynek egyébként más funkciók betöltésében — például a tájékozódásban — is szerepe van. Azt is megfigyelték, hogy a galamb recehártyájának bioelektro- mos potenciálja erősödik, ha a napfény alulról jut a látószervbe, és gyengül, ha a napsugarak felülről hatolnak a madár szemébe. Kiderült, hogy amíg a napsugarak a madár csőrénél magasabb szögben hatolnak a szemébe, addig az állat azt nem érzi kellemetlennek. Ha viszont a sugarak alulról jutnak a szembe, a madarak lehajtják a fejüket, megváltoztatván a fénysugarak beesési szögét. Szovjet kutatók megpróbáltak a madarak szeméhez hasonló védőszemüveget létrehozni a hegesztőd számára. Az egyik kísérleti példány gyengíti a szembe alulról jutó fénysugarakat, egy másik változat pedig fényelnyelő réteggel védi a szemet a káros fénysugaraktól. Új poliuretán üzem Befejeződtek az üzemi próbák Sajóbábonyban, az Észak-magyarországi Vegyiművek új poliuretán üzemében. Az új létesítmény évente 10 ezer tonna műanyag habot gyárt, amelynek zömét a bútoripar használja fel. A megnövekedett termelési kapacitás lehetővé teszi a poliuretánimport megszűntetését. A képen: géppel szeletelik a poliuretánhabot. (MTI fotó — Manek Attila felvétele — KS) Hasznosított rézhulladék A réztermelés hulladékanyagainak hasznosítására hatékony eljárást dolgoztak ki bolgár mérnökök és kohászati szakemberek. Az öntés után kristályosodni kezdő salakot darabolják egészen addig, amíg a réz- és vasrészecskék a masszából kiválaszthatók. A salakot ezután rézkon- centrátum kinyerésére készítik elő, a flotálás — úsztatás — során nedves mágneses kiválasztással elkülönítik a vaskoncentrá- tumot. Az új technológia ennek a salakanyagnak a sokoldalú hasznosítását teszi lehetővé. Légpárnás óriás Boulogne sur-Mer francia kikötővárosban vízre bocsátották a világ legnagyobb légpárnás kompját. Az ötemeletes ház magasságú „Óriás’* az Anglia és Franciaország közötti teher- és személyszállításban vesz részt. A komp 400 utassal és 65 személy- gépkocsival a fedélzetén óránként 130 kilométeres sebesség elérésére képes. A légpárnát két, egyenként 3200 lóerős gázturbina hozza létre. Három ugyanilyen teljesítményű motor működteti a hajót előre mozgató propellereket is. Sikerrel vizsgázott az R—11-es A Videoton Számítástechnikai Gyár fejlesztési intézetében új számítógépcsaládot hoztak létre. Már sorozatban gyártják az R—10 M típusú mini számítógépet. A közepes méretű R—11-es berendezés prototípusa pedig nemrég készült el. Ez a típus is sikerrel vizsgázott egy nemzetközi bizottság előtt. (MTI fotó) Szájápolás — zuhannyal Jó vetőmag — Hazánk éghajlati és talajviszonyai kiválóan alkalmasak a vetőmag-szaporításra. Ez a magyarázata annak is, hogy nálunk már több mint 100 éve termesztenek, szaporítanak és forgalmaznak vetőmagot. Az országban mintegy 6000 helyen, köztük több mint 200 szaküzletben árusítanak vetőmagot. A háztáji és kisegítő gazdaságokat, valamint a kiskerttulajdonosokat a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat és a Hermes ÁFÉSZ látja el kertészeti magvakkal. A forgalmazó egybehangzó tájékoztatása szerint az idén a kertészkedők vetőmagellátása jónak ígérkezik. Van elegendő vetőmag. Esetenként és helyenként előfordulhat azonban, hogy egy-egy zöldségfajtából nem tudnak adni, de ebben az esetben azonos értékű zöldségmagot, de más fajtából tudnak ajánlani. A vetőmagvaknak mintegy 90 százalékát a vetőmag vállalat termelteti, tisztítja, készletezi és hozza forgalomba. A jó termés előfeltétele a jó vetőmag, ezért a vállalat 35 zöldségfaj, mintegy 400 fajtájából biztosítja az idei évre szükséges vetőmagot. Az idén a kisgazdaságok részére mintegy 35—40 millió tasak zöldségvetőmagot értékesítenek. A boltokban 41 féle zöldborsót, 36 féle zöldbabot, 24 féle paprikát, 23 féle paradicsomot, 23 féle fejes káposztát, 14 féle uborkát, 11 féle karalábét kínálnak, hogy csak néhányat említsünk a bőséges választékból. Természetesen e magok között olyan fajták is vannak, melyek egyikéből több, a másikából kevesebb áll rendelkezésre. Például az eddigi zöldborsóválasztékot a hazai nemesítésű debreceni sötétzöld és Erika fajtákkal egészítik ki. Kiváló minőségű az NDK-ban nemesített, zöld hüvelyű Válj a bobiztos termés korbab. Az idén sokan keresik a hajtatásra alkalmas kecskeméti 3 * F—1 paradicsom- magot, melyből nem fognak tudni minden igényt kielégíteni. Helyettesítésére a Zöldség- termesztő Kutató Intézet új fajtát nemesített: a kecskeméti 262-őt, mely szintén egyaránt alkalmas fólia alatti és szabadföldi korai termesztésre. Bővítik a hajtatásos saláták körét is. A fólia alatt nevelt piros hónapos retekfajták körében újdonság a Korund — NDK nemesítésű — és a hazai tavaszi piros. Az igen elterjedt fürtös uborka termesztése helyett — a szakemberek javasolják — a kecskeméti és a budai csemege bőven termő uborkafajták vetését. Gondoltak a különlegességeket kedvelőkre is. Nekik ajánlják például az őszi cukorsárgadinnyét, amely szeptember végén, október elején takarítható be és megfelelő tárolás után karácsony táján fogyasztható. Újdonság a hevesi futó F—1. Ez új görögdinnye, mely a betegségekkel szemben igen ellenállónak bizonyult. Igazi újdonság a drazsirozott vetőmag. Tapasztalatok bizonyítják: a háztájiban és a kiskertekben egyaránt megkönyí- nyíti a munkát. Az elmúlt években vetőmag-drazsirozó gépsort helyezett üzembe a vetőmagtermeltető vállalat, hogy a hazai igényeket is kielégíthesse. Az apró magú zöldségfélék (sárgarépa, petrezselyem, saláta, retek, mák stb.) egyenletes vetése rendkívül nehéz. Ezeket a növényeket vetés után eddig ritkítani kellett. A kertészet régi óhaja vált valóra a drazsirozott mag használatával. Legfőbb előnyé: az apró magvakat egyenletesen lehet vetni és egyelés nélkül elérhető az előírt tőszám, és nagyon gazdaságos a vetőmagfelhasználás. Á viszkozitás Á Nagy Sándor-féle alakító metszés Szabolcs-Szatmár megye néhai főkertésze, Nagy Sándor (1904—1970) speciális metszésmódot dolgozott a jonatánfák koronaalakítására. Tanítása szerint: a rövidebb metszés erős fejlődést, a hosz- szú metszés nagyobb mérvű termőrügy-kialakulást, ezen keresztül bővebb terméshozamokat biztosít. Első évben a kiültetés után a jonatánfák metszésénél lehetőleg első osztályú oltvány neveléséből induljunk ki, mert így előöb érhetünk célt. (A helyesen kiültetett oltványok, ha azok talaját gondosan készítettük elő, már az első évben jól fejlődnek.) A metszés módja az alábbi: a koronavesszők közül a négy — egyenletesen elhelyezkedő — oldalvesszőt meghagyjuk és rövidre, tehát egyharmadára, a fő-, illetve sudárvesszőt pedig felére visszametszük úgy, hogy a megmaradt vezérek felső vége kb. 45 fokos szögben álljon. A vezéreket általában erősen kell visszametszenünk, hogy azok vastagodjanak, erősödjenek. Lényegében ez az eljárás nem különbözik a szokásos metszéstől, csak annyiban, hogy feltétlenül erősen kell visszametszeni. Nyáron általában semmiféle metszést nem végzünk (ritkán, szükség esetén zöld válogatás végezhető). A fák zavartalan fejlődését a fellépő károsítok elleni védekezéssel és gondos talajműveléssel kell biztosítani. A második évben fontos lépés a vezér kiválasztása. Az előző évi oldalvezérek folytatásaként mindig a legfelsőbb, legerősebb kifelé álló vesszőt hagyjuk meg vezérvesszőként, az alattuk lévő mellékvezéreket mindig tőből eltávolítjuk, a többi oldalvesszőt 4—6 rügyre, törzserősítő csapként kezelve metszük vissza. A sudár vagy fő vezérvesz- sző alatti mellékvezért és az esetleges, még utána következő erős vesszőt tőben eltávolítjuk, s az ez alatt lévő laterális (oldal) vesszőket — há sűrűn állnak — megritkítjuk kb. 10 cm távolságra, és az oldalve- zémél rövidebbre, azaz 2—3 fejlett rügyre visszametszük. A vezérvesszők közül az oldalvezéreket, ha jól fejlődtek, akkor felére, ha gyengén fejlődtek, egyharmadra, a sudárvesszőt (fő vezérvesszőt) ugyancsak felére metszük, attól függően, hogy erősen vagy gyengén fejlődött. Visszamet- szés után az oldal vezérvesz- szők és a sudárvesszők kb. 45 fokos szöget zárjanak be. Ez az általános eset! Amennyiben a fiatal fa gyengén fejlődött volna, akkor a metszéssel visz- szaugorhatunk az előző évi részre is. A második emelet kialakítását a második évben még semmilyen körülmények között sem kezdjük el. A fő feladat az első emelet ágainak az erősítése. Nyári metszésre nincs szükség, ezért zöld metszés sem végzendő. A vezérágak irányítása céljából felkötözést csak kivételes esetben alkalmazzunk. Az oldal vezérágak másodéves részeiről a befelé növő oldalhajtásokat, illetve -vesszőket ne távolítsuk el. Nyáron a vezérhajtások közötti egyensúly fenntartása céljából a vitorlák csipkedése szükségtelen. Széles Csaba Ha az olajcsere esedékessé válik, a többség számára: irány a szerviz! Néhányan arra is ügyelnek, hogy kikössék: Agip, Shell, Castrol stb. olajat kérnek a motorba, mert bíznak valamelyik márka kiemelkedően jó minőségében. Többen, mert jobb óvatosnak lenni!, az előírt kilométerteljesítmény felénél-kétharmadá- nál elvégeztetik az olajcserét, hiszen igaz, hogy így valamivel többe kerül, de hát az autó drága holmi, nem érdemes kockáztatni! Végül nagy táboruk van a csodaszereknek, a speciális teljesítményjavító, fogyasztáscsökkentő stb. adalékoknak, amelyek „feljavítják” a már amúgy is spéci olajat. Pedig az olajcserét bőségesen elegendő akkor végezni, amikor az a kocsi gyártója szerint esedékes, az olaj márkája és eredete közömbös, a külön adalékok is feleslegesek — a választást más szempontok szerint kell végezni. Ennek a puritanizmusra valló mondatnak talán kevés a hitele, de ha igaznak lehet elfogadni, akkor nem kevés pénzt lehet megtakarítani az olajcseréknél. A motorolajok minősége, alkalmazhatósága tökéletesen meghatározható két adattal: az egyik teljesítményszintjüket, a másik viszkozitásukat jelöli. Á teljesítmény A teljesítményszintekkel kapcsolatos besorolási rendszert az API (American Petroleum Institute) dolgozta ki, s ez nemzetközi érvényű. A minőségi sor SA-val indul és jelenleg SE-ig terjed. Ma már az SB és SC olajok is kiszorultak a forgalomból. SD olajokkal működnek általában az 1968—1972 között született motorok, 1972 óta pedig általában SE olajokat igényelnek a személygépkocsik. A teljesítményszint — amely meghatározza, hogy mekkora terhelést képes elviselni az olaj — az adalékolástól függ. Az olajok tehát már eleve adalékoltak, ezért szükségtelen — sőt néha kárt is okozhat — a további adalékolás. A személygépkocsikban egymással egyenértékűnek tekinthető, egymással tökéletesen helyettesíthető SE teljesítményszintű olajok: Afor Szuper M—SE és Multiszuper M—SE; Agip F. 1 Motorod HD és Supermotoroil, illetve a Sínt 2000; Shell Rotella TX és Super (de már például a Shell X—100 nem, mert az csak SC szintű — így ha ezt használjuk, kétszer olyan sűrűn kell olajat cserélni!); Mobil Super; BP Energol HD és Super-Visco Static; valamint a Castrol és Castrol GTX olaj — mint a NAGYlTÖ 1978 decemberi számában olvasható. ben folyik — alacsony a viszkozitása —, míg hidegen akár meg is dermedhet. A viszkozitási csoportokat a SAE (Society of Automotive Engineers) dolgozta ki. A jelölésből — amely betűkből és számokból áll — arra következtethetünk, milyen környezeti hőmérsékletnél használható az adott olaj. A „SAE 10 W” jelölésű például mínusz 25 C-fok és plusz 5 C-fok között (a W a „téli” olajat jelzi), a „SAE 50” pedig plusz 15 C-fok és plusz 50 C-fok között. Szintén adalékolás segítségével érték el a gyártók, hogy ma már több fokozatú, ún. multigrade olajokat is elő tudnak állítani. A SAE 15W—50 jelzésű olajok tehát mínusz 20 C-fok és plusz 50 C-fok környezeti hőmérsékletnél is megfelelnek: télen nem dermednek meg és nyáron sem válnak túlzottan folyékonnyá. A több fokozatú olajokat nem kell évszakváltáskor lecserélni, ha még nem futottuk le velük az olajcserére előírt kilométer-teljesítményt, ez pedig nagy előny! A legtöbb kocsira ma 8—10 000 km-es olajcsereciklust adnak meg, s ezt a magánautók többsége nem teljesíti sem a meleg, sem a hideg évszakban. Aki tehát külön téli és külön nyári olajat használ, a hőmérséklet-változás miatt rendszerint olajcserére kényszerül, mielőtt még az olaj teljesen „kifáradt” volna. Az olajcserénél csak az olaj dobozán feltüntetett API teljesítményszint-jelzéssel (pl. SE vagy SD) és a viszkozitási csoportjelző adattal (pl. SAE 30 vagy SAE 10W—50) kell törődnünk — a márkanévvel pedig nem —, s ezeket kell a kocsi kezelési előírásainak megfelelően kiválasztani. Ha az olajszűrőt cseréljük, — amelyik kocsinál ez szükséges —, mindent megtettünk a jó olajozás, kenés érdekében. Ha pedig az árat nézzük a dobozon, s így választunk, akkor az olajcsere költségét akár az eddigi felére is leszoríthatjuk. A viszkozitás — amely erősen függ a hőmérséklettől — az olajok belső súrlódására, azaz folyékonyságuk mértékére jellemző adat. Mindenki tapasztalhatta, hogy az olaj melegen könnyebÁ szőlő- alanyvesszők előkészítése Az Eger—Mátra-vidéki Borgazdasági Kombinát andoraktályai szőlővessző-anyatelepén jól halad az alanyvesszők szedése. A 35 hektáros területen a szaporítóanyagot a beérés, a lombhullás után kezdték szedni , és számítanak 4,5—5 millió alanyvesszőre. A borgazdasági kombinát az alanyvesszőket együttműködés alapján az abasári Rákóczi, a markazi Mátra Völgye és a nagy- rédei Szőlőskert termelőszövetkezeteknek adja át. Ezek a gazdaságok erős, egészséges, gyökeres szőlőoltványokat nevelnek, majd visszaadják a kombinátnak saját és a közös kooperációban végzett szőlőtelepítések végrehajtására. Szájzuhanyozás az egyik csehszlovákiai gyógyfürdőben. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Az ínygyulladás, a fogágy betegségei, valamint azok megelőzésében igen jó eredménnyel használható a szájzuhany. Kedvező hatású a szájhigiénére is, különösen, ha alkalom van azt gyógyvízzel végezni. A gyógyvizekkel végzett szájtus a mechanikus és hőhatást a víz gyógy- hatásával is fokozza. A kén-, szénsav és kalciumtartalom, valamint az esetleges rádioaktív hatás fokozza a vérkeringést és egyben gyulladásgátló hatású. A szájzuhanyhoz legkedvezőbb a 37—45 C-fok hőmérsékletű, és 1,5—3 atmoszféra nyomású víz. Ha a szájfürdőhöz nem gyógyvizet használnak, szintén kedvező hatás érhető el, -bár lassabban. A gyulladt íny visszanyeri természetes színét, gyulladása megszűnik, vagy csökken, az ínyta- sakok kitisztulnak. Kedvezőbb a hatás, ha a szájzuhany előtt eltávolítják a fogkövet. A kellő hőfokú és nyomású vizet a szájba a két fogsor közé helyezhető, patkó alakú szájrózsákkal áramoltatják. Ezeken apró furatok vannak, amelyeken át a víz a fogak nyaki részére irányul és az ínytasakokat kimossa. Intézetekben olyan szájrózsákat használnak, amelyeket mosdókagyló fölé rögzítenek. Vannak fogkeféhez hasonló kisebb szórófejek is. Egy-egy kúra 10—12, másnaponkénti kezelésből áll. A i0—15 perces kezelés alkalmával 100—120 liter vizet használnak fel. Ma már fürdőszobákba, vízvezetéki vízhez használható szájtust is gyártanak. Forgalomban vannak 2—3 deciliteres tartályú, az autoszifonhoz hasonló rendszerű szájtusok is, amelyek szájvízzel tölthetők meg. A házi készülékek azért is előnyösek, mert este fogmosás után a fogról és ínyről minden idegen anyagot eltávolítanak, és így nagymértékben fokozzák a fog- és szájbetegségek megelőzését is. AUTÓ—MOTOR Kenni — de mivel? ÜJDONSáCOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK \ y. d J y ^ JrT\* Képünkön: oltáshoz készítik elő az alany vesszőket. (Fotó: Kiss Béla)
