Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-07 / 31. szám

MA Dalos tavasztól az irodalmi őszig (2. oldal) • Miért várt többet a tagság ? (3. oldal) Dupla haszon T évedés lenne azt hi-nni, hogy ilyen­kor február táján csipkerózsika-álmot al­szanak az ÁFÉSZ-szak- csoportok. A tél az elmé­leti felkészülés ideje. Ilyenkor a klubtagok szinte teljes létszámmal jelennek meg az összejö­veteleken, szaktekintélye­ket hívnak meg magukhoz előadásokat tartani, ta­nácskoznak egymással vagy éppen tapasztalat- cserére utaznak a környe­ző megyékbe, esetleg kül­földre, és ők is vendégül látnak máshonnan érke­zett szakcsoportokat. Februárban vannak a szerződéskötések is. Ilyen­kor foglalják írásba, ho­gyan alakítják az éves termelésüket. Mert a szakcsoportok sem spon­tán, hanem tervszerűen termelnek A Nyíregyháza és Vidéke ÁFÉSZ méhész szakcsoportja például a tavalyi 396 mázsánál mintegy 100 mázsával akar több mézet előállí­tani az idén, a sertéste­nyésztők az elmúlt évi 4000 darab sertésnél há­romszázzal terveztek többet erre az évre. A nyúl tenyésztők óvatosak voltak az előirányzattal, ők tavaly 722 mázsa húst állítottak elő, az idénre 800 mázsát terveztek. A méhészek által elő­állított méz 80 százalékát exportálják, külföldre vi­szik a nyúlhús csaknem egészét. A sertés jelentős részét az ÁFÉSZ kiskeres­kedelmi egységei adják el, a többit az állatforgalmi és húsipari vállalat veszi át. Külföldre szállítják a kerthasznosítási szakcso­port termelte alma mint­egy 70 százalékát. Ugyan­csak az ÁFÉSZ boltjaiból jut a megye lakosságához a zöldségtermelő szakcso­port termelte primőr áru is. Mindezért a szakcsopor­tok tagjai jelentős állami támogatást kapnak. A méhészek például a mé­hek vándoroltatásához szállítási kedvezményben részesülnek, a zöldségter­melők a fóliát kapják en­gedménnyel többek kö­zött, a kerthasznosítási szakcsoport tagjai a mű­trágyát, a növényvédő szert kaphatják olcsóbban — hogy csak néhányat említsünk. Nem csoda, hogy egyre többen lelik kedvüket a szakcsoportok munkájá­ban. S ami külön örven­detes, nemcsak az idősek közül kerülnek ki a ta­gok, hanem egyre több a fiatal is. Van közöttük vállalati raktáros, üzem­vezető, a méhészek között szép számmal akad orvos, ügyvéd, pedagógus. M inden bizonnyal nemcsak az anya­gi érdek hajtja őket a szakcsoportokhoz, hanem mert ez az elfog­laltság hasznos kikapcso­lódást, aktív pihenést is nyújt, tehát dupla ha­szonnal jár. Kádas Viktória A szocialista országok összefogásáoak eredménye Ünnepi ülés Moszkvában a Szövetség gázvezeték átadása alkalmából Moszkvában, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak székházóiban, kedden megnyílt a Szövetség gáztáv­vezeték építésére létrehozott kormányközi együttműködé­si bizottság ötödik kibővített ülése. Az ülésen az építésben részt vevő KGST-országofcat megbízottaik, a kormányok miniszterelnök-helyettesei képviselik. A magyar kül­döttséget Szekér Gyula, a kormány elnökhelyettese ve­zeti. A kibővített ülést Konsz- tantyin Katusev, a Szovjet­unió minisztertanácsának el­nökhelyettese, a kormánykö­zi bizottság elnöke nyitotta meg. A Szovjetunió miniszterta­nácsának elnökhelyettese meleg szavakkal szólt az épí­tők nemzetközi kollektívájá­ról. kiemelte, hogy Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöke, az építőkhöz intézett üzene­tében külön is kiemelte a nemzetközi kollektíva kima­gasló sikerét. A távvezeték építéséről Borisz Jevdokimovics Scser- bina, a Szovjetunió kőolaj- és gázipari építési miniszte­re tartott beszámolót. A vezeték építése a Szov­jetunió gazdasága szempont­jából is igen nagy jelentősé­gű: az 1420 milliméter átmé­rőjű, 75 atmoszféra nyomás­sal működő vezeték minősé­gileg újat jelent Ma az or­szágban a különböző szállító csővezetékek együttes hossza már megközelíti a 200 ezer kilométert, s ezek juttatják el a fogyasztókhoz a fűtőanyag több, mint kétharmadát. . A miniszter részletesen is­mertette az építés különböző szakaszait Az ülésen felszólalták az építésben részt vevő orszá­gok megbízottjai, a kormá­nyok miniszterelnök-helyet­tesei. Szekér Gyula miniszterel­nök-helyettes- kijelentette: — Az elmúlt hónapokban több nagy jelentőségű ese­ménynek voltunk tanúi az országaink közötti kialakuló integrációs együttműködés­ben. Néhány évvel ezelőtt született az együttműködés további elmélyítését és tö­kéletesítését, valamint a KGST-tagálíamok szocialista gazdasági integrációjának szélesítését célzó komplex program. Ez már olyan nagy jelentőségű objektumokban öltött testet, mint a világ je­lenleg működő legnagyobb összefüggő energiarendszerei, a 750 kilovoltos villamos- energia-vezeték és a Szövet­ség gázvezeték. — A gázvezeték tervezőit, építőit számos példa lelke­síthette. Az elmúlt években olyan fontos, a szocialista in­tegráció kialakulását előse­gítő létesítményeket helyez­tek üzembe, mint a Barát­ság kőolajvezeték, a Magyar Népköztársaságot a Szovjet­unióval összekötő Testvéri­ség gázvezeték, illetve a Szövetség gázvezeték, ez a gázvezeték nemcsak méreté­ben tér el ezektől. Ez az el­ső olyan létesítmény orszá­gaink együttműködésének történetében, amelynek meg­valósításán egymás mellett dolgoztak szovjet, magyar, lengyel, német, csehszlovák és bolgár munkások, Köszönetét mondok mind­azoknak, akik munkájukkal elősegítették, hogy a szoci­alizmus építésének ez a nagy alkotása a terveknek megfelelően, időben és a költségek előirányzatának megtartásával megvalósult, létrejött az országainkat ösz- szekötő hálózat újabb alko­tása — mondotta beszédében Szekér Gyula. A Szövetség távvezeték építésében részt vett magyar dolgozók üdvöz­letét Lőrincz János, a ma­gyar építésvezetőség bizott­ságának titkára tolmácsolta. A kormányközi bizottság ülése ma ér véget. Éjjel-nappal dolgoznak a gátakon Tart az árvízveszély Tiszadob térségében Február elseje óta megfe­szített erővel védekeznek a gátakon Tiszadob térségé­ben. A körülbelül hat kilo­méter hosszúságú szakaszon hétfőn éjjel és kedden haj­nalban volt a legmagasabb a víz szintje, és kedden egész nap mindössze négy centit apadt. A lassan egy hete tartó minden eddiginél ma­gasabb vízállás annyira meg­gyengítette a töltéseket, hogy az árvédekezésben részt­vevőknek komoly ve­szélyre is kell számítani­uk. Keddre virradóra az éj­szakai megfeszített munka ellenére több helyen szivár­gott át a víz a gátakon, buz­gárokat tömítettek a kato­nák és a munkára irányított tiszadobi lakosság. Kedden délben és este dr. P. Szabó Gyula megyei ta­nácselnök-helyettes elnökle­tével tanácskozott az árvíz­védelmi operatív bizottság. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a védekezésben koráb­ban részt vevő szállító járműveket már nem bírja meg a gát, így a megtöltött homokzsá­kokat csak a kis súlyú UAZ gépkocsikkal lehet a védvo­nalakra szállítani. Kedden délelőtt újabb se­gítség érkezett a honvédség­től: öt kétéltű járművet ve­zényeltek ki. Feladatuk ve­szély esetén a gát közelében lévő 30—40 család kitelepí­tése, addig azonban homok­zsákokkal megpakolva segí­tettek a gátak erősítésében. A kedd esti operatív bi­zottsági ülésen a védelem- vezetők arról adhattak szá­mot, hogy az addig keletke­zett szivárgásokat sikerült megfogni, de az árvízvédel­mi helyzet javulására még sokáig nem lehet számítani. A délután feltámadt szél miatt a hullámveréstől is tartani kell, így éjszakára újabb jármű­veket vezényeltek ki a me­gye vállalataitól, hogy kő­szállítással a még megma­radt egyetlen utat tegyék járhatóvá. A honvédség a töltés meg­világítására két agregátort helyezett üzembe, este pe­dig megkezdődött egy kisebb lokalizációs gát kialakí­tása Tiszadob három ut­cájának megvédésére. Tegnap estig 40 gép és 250 ember dolgozott a gátakon, a gépek száma az éjszaka folyamán tovább növekedett. Az operatív bizottság pon­tos, személyre szóló tervet dolgozott ki arra az esetre, ha a lakosság mentésére sor kerülne. Gyáravatás Mátészalkán A szabolcsi könnyűipar bő­vülésének jele. hogy kedden délelőtt Mátészalkán újabb gyárt avattak. Elkészült, s már üzemel a Budapesti Fi- nomkötöttáru-gyár konfek­cióüzeme, amely közel ezer embernek ad munkát. Az ün­nepi gyűlés meghívottal kö­zött volt Keserű Jánosné, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, könnyűipari mi­niszter, dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titká­ra, dr. Pénzes János, a me­gyei tanács elnöke. A beruházásról Bárány István, a BFK vezérigazgató­ja tett jelentést A Miniszter- tanács 1973-ban hagyta jóvá azt az egyedi nagyberuházást, amelynek során évente 500— 550 tonna kötöttárugyártó kapacitást hoztak létre. En­nek keretében Debrecenben a kötő-hurkoló gépeket helyez­ték el, Mátészalkán pedig konfekcionáló részleget hoz­tak létre. A beruházás a 804 milliós költségszint helyett 777 millió forint felhasználá­sával valósult meg. Mátészal­kán az építők a tervezettnél több, mint egy évvel koráb­ban készültek el, s adták át az üzemet a termelésnek. A beruházás egyik célja az volt, hogy jelentős tőkés im­portot takarítson meg, mi­közben bővíti a hazai ellá­tást, s növeli a kötöttáruk ex­portját. A gépek egy részét a tőkés import helyett az NDK- ból szerezték be. s ezzel 1,8 millió dollár megtakarítást értek el. Az alapanyag tőkés importja helyett lengyel mű­szál feldolgozására tértek át, az idén a vállalatnál a koráb­bi 90 százalék helyett várha­tóan harmadára csökken a tőkés importból beszerzett alapanyagok értéke. A mátészalkai ^üzemben már 1974-ben megindították a szakmunkásképzést. Tan­műhelyt építettek, a város több pontján folyt a betaní­tás. Ez tette lehetővé, hogy 1977-ben, az új, modern csar­nok üzembe helyezésekor már bizonyos rutinnal ren­delkeztek a dolgozók. A ter­melés felfutását jelzi, hogy tavaly, több, mint egymillió terméket állítottak elő 130 millió forint értékben. Az idén újabb 40 százalékkal szükséges növelni a máté­szalkai gyár termelését, ah­Keserű Jánosné könnyűipa­ri miniszter köszönti az új gyár dolgozóit. hoz. hogy a vállalat eleget tegyen az igényeknek. A szo­cialista — főleg a Szovjet­unióba irányuló — export legnagyobb része Mátészal­káról kerül ki. A szakmunkásképzés to­vább folyik, egy százszemé­lyes munkásszállója is van az új gyárnak, ahol a dolgozók szociális ellátására sokat for­dítanak. A munkásszállítás javításával érik el, hogy a tervezett 1200 fős létszámot foglalkoztassák majd az új üzemben. Keserű Jánosné könnyűipa­ri miniszter avatóbeszédé­ben a ruházati iparban folyó változásokról szólt: — Itt most a ruházati re­konstrukció egyik jelentős, a kormány által jóváhagyott létesítményét adjuk át. Része ez annak a sorozatnak, amely révén az ipar egyre több, a lakóhelyhez közeli munkaal­kalmat teremt korszerű épü­letekkel és berendezésekkel. A ruházati iparban a struk­túra alakítását az új helyzet­nek megfelelően kell végez­ni. Ezért érdekünk a kötött, hurkolt termékek gyártásá­nak növelése. A miniszter vázolta a könnyűipar és a népgazdaság előtt álló feladatokat. A vi­lágpiaci versenyben akkor le­het helytállni, ha mind a vállalati központ, mind a gyáregység a minőségi mun­kára törekszik, ha lépést tart a divat gyors változásaival, s megbízható szállítónak bizo­nyul. — Egy konfekciógyárnál rendkívül fontos, hogy a munkások minél több műve­letet ismerjenek meg — mondta a mátészalkai lá­nyoknak, asszonyoknak — s képesek legyenek arra, hogy egy divatcikk gyártásánál al­kalmazkodjanak a változá­sokhoz. őrizzék meg ezt a gyárat ebben a szépségben, tisztaságban, rendben. Legyen második otthonuk és amit itt igényességben, rendben meg­követelnek, azt igyekezzenek a magánéletükben is megte­remteni, hogy minél művel­tebb munkások legyenek. (Folytatás a 4. oldalon) Az avatóünnepség vendégei gyárlátogatáson. (Elek Emil felvételei) |í]gele«3| 1 Hbayarorszaa I XXXVI. évfolyam, 31. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1979. február 7., szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents