Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-04 / 29. szám
A kurucfejedelem levelei A káliéi parancs MEGYÉNK TAJ AIN APACV Thököly Imre cirkalmas aláírását a megyei levéltárban közel 150—200 irat is megőrizte XVII. században kelt levelei Szabolcs vármegyének vannak címezve, és fontos dokumentumai a kornak. A levelek legtöbbje Sárospatakon és Tokajban íródott, de olyan is akad, amelyiknek keltezési helye Kálló. Azt is megtudhatjuk, hogy a megye közgyűlésén Tass mezővárosban ismertették az egyik levél tartalmát. Á jobbágyok érdekében Nem egy levélben emel szót a fejedelem a jobbágyok érdekében. 1684. szeptember 19. a keltezési ideje annak, amelyikben megtiltja, hogy a bü- di jobbágyoktól jogtalanul szedjék a dézsmát. Több legenda is kering arról, milyen nagy becsben tartotta Thököly katonáit. Ha azt akarja a megye, hogy „kegyelmes reflexióval” legyen iránta a fejedelem, akkor fizesse rendszeresen a kállói vár őrségét, ellenkező esetben azt is kilátásba helyezi, hogy „a meg nem fizetett összeget kedvetlen eszközökkel is, sőt katonai végrehajtás által is megvehesse”. Ahogy azonban a többi megyével, úgy Szabolcs megye nemességével is sok baja akadt, őket is kielégítette ; Habsburg-ház egy-két en gedménye nem egyszer csal hosszú huzavona után teljesítették Thököly sokszor na- gyón is sok terhet jelentő pa- rancsait. Több levélben i: sürgeti a fejedelem a nemes felkelést katonáskodás helyett azonban a nemesek inkább vállalják a pénzber való megváltást. ideig tartó színes barátság, mihelyt országunkon a német erőt vehetne, a magyarok becsülete azonnal leszállana”. Ügy véli, hogy a török sereg segít majd a magyaroknak a Habsburgokkal szemben. Tudjuk azonban, hogy éppen a törökök ejtik fogságba, s szolgáltatják ki túszul az ellenségnek. Egy helyen azt is a megye nemességének szemére veti Thököly, hogy az „erősségek conservatiojára nem sok gondja vagyon kegyelmeteknek, ha mi is nem gondoskodunk róla . . .” Meg is parancsolja a megye alispánjának, hogy Ibrányi László ib- rányi kastélyának megerősítésére 100 palánkfát adjon. Azzal indokolja ezt, hogy nem szabad az ellenség kezére adni ezt az erősséget. Ma már számunkra ugyancsak furcsán hat, ahogyan Thököly megszólítja a megye rendjeit: „Legkiválóbb, Legtiszteletreméltóbb, Tekintetes és Nagyságos, Különösképpen Tisztelendő Nemzetes, Kiváló Egyben pedig nekünk Legkedveltebb Nemes Uraink!” Hasznos forrásgyűjtemény Ezek közül a Thököly-le- velek közül tartalmaz 14-et az az új füzetecske, amelyik A Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár kiadványai sorozatában jelent meg a közelmúltban. Láczay Magdolna: Thököly-iratok a megyei levéltárban című forrásgyűjte- ményében néhány olyan levél szövege került be, ame lyeket Thököly fejedelemsége idejében írt Szabolcs megyéhez. Ezeknek közreadása azért érdemel különös figyelmet, mert nagyon sok latin szó, illetve mondat található bennük, így a mai. latinul nem tudó olvasó számára szinte érthetetlenek. Emellett a kor divatja szerint sok rövidítést tartalmaznak, amelyeknek feloldása nem kis gondot okoz. A kiadvány nagy segítséget nyújt a történelemtanároknak az órák színesebbé tételéhez. Az országos tanulmányi verseny egyik ajánlott témája egy Thököly-felkeléssel kapcsolatos dokumentum elemzése, amelynek elkészítése szinte lehetetlen az emlí tett nehézségek miatt. A megye története iránt érdeklődők is nagy haszonnal forgathatják a kiadványt. Kántor Éva Fenyő és fagyöngy Lakatos József tusrajza. te. A tanács elnöke és párttitkára komor beszélgetésekre hívták Fabu Illést. Akkoriban egy ilyen ügyet kétféleképpen lehetett elintézni — mondom, igén régen történt —, vagy feleségül veszi az illető a bűnbeejtett elvtársnőt, vagy erkölcsi és politikai hullát csinál magából. Fabu Illés az utóbbit feltétlenül el kívánta kerülni, ő karriert akart, nagyívű_ szocialista karriert, s nem szeretett volna elcsúszni holmi nőügyeken. Így lett nősember. Sokan feltételezték azt a hallatlan gondolatot, hogy Borbála és Etelka megbeszélték a leleplezést. Erre azonban semmi bizonyosat nem mondhat a krónikás, hiszen az eset után — közben persze esküvői tanúként is szerepelve —, Etelka egy gyors szívrohamban elhunyt, így tőle lehetetlen megtudni, miért bukott le Fabu Illés. Borbála asszony meg természetesen hallgat, belőle vallomást még az anyja sem tudna kicsikarni. Fabu Illés karrierje szépen ívelt. Volt például tanácselnök. Amikor eljött az ideje, hogy beiskoláznák a tanács- akadémiára, nyomban átment téeszelnöknek. Ott kihúzott három évet, akkor meg Zsámbékra küldték volna, tanulni. Ezt el kívánta kerülni, így helyet cseréltek a párttitkárral, az lett az elnök, Fabu Illés pedig a titkár. De ott is fenyegetett egy öthónapos pártiskola, gyorsan átment egy kátéesz- hez főmérnöknek. Itt általában mérnök úrnak szólíttatta magát, csak keveseknek engedte meg a mérnök elvtárs megszólítást, mert alapjában véve demokratikus érzelmű volt, és az egyenlőségnek tántoríthatatlan híve. Minden munkahelyén akadt egy-két lányka, akire Fabu Illés úgy nézett, mint az istenre. És mi több, a házassága óta egyre több gyönyörű nőt fedezett föl. Akinek merte, mondta: — Oly csodaszép vagy, te lány, mint hajnalban a harmatos nárcisz! Mindenki jót kacagott a bókon, azt hitték tréfál, de ő házasságának elhibázott voltát siratta minden újabb nárciszban. Már új munkahelyén, egy téesz főkönyvelői tisztében — e szakmában kevés az igazán képzett szakember, és sokuknak olykor évekig nem adnak erkölcsi bizonyítványt, — elhatározta, hogy végre kitombolja magát, mert elmúlik az ifjúsága, a túlsó határon gyorsan zárul a kapu. Sietett volna hörbölni az élet örömeit, Pestre járt, mulatókba, meztelen keblű nyuszibabák hordták neki a vér- forrósító, ámde jégbehűtött italokat, intésére a zenekar a „Betörő a mesterségem” néven közismertté vált slágert kezdte játszani, ám egy napon vége lett a gyöngyéletnek. Borbála asszony legközelebbi kiruccanás előtt közölte férjével, hogy elkíséri. És ezentúl mindig így tett. A négy gyermeket a nagyanyjuk gondozta, míg a szülők Pestre jártak. Fabu Illésnek ettől lekonyult az orra. Kinek van kedve tombolni a felesége társaságában ? És aztán elhatározta, hogy ha a karrierjét nem veszélyezteti, be fogja adni a válópert. A beadvány azonban csak nem készült el sokáig, mert Fabu Illés mindig félt valamitől. Ezután lett ÁFÉSZ-elnök. Így jött el a tavalyi szilveszter, amikor végre új életet kezdhetett. Amikor a postáról hazatért, boldogan ropogtatta csontjait: — Milyen isteni érzés szabadnak lenni! — suttogta, mint egy szerelmi vallomást. Később a felesége beszólt, hogy menjen vacsorázni, káposztás paszuly van csülökkel, a kedvence, ezt senki sem tudja olyan csodálatosan megfőzni, mint Borbála asz- szony. Fabu Illés nekidőlt a hatalmas tányér ételnek, istentelenül jólesett neki, másnapos gyomra csak úgy dagadt a savanykás levestől, aztán valósággal falni kezdte a bőnyeges füstölt húst, s ennek . élvezetétől egyszerre mindent elfelejtett. A válópert, a bíróságot, csak az evés élvezete maradt meg a szájában, akár egy kihörpin- tett pohár bor muskotályos íze. Kun István guuaucos pun, uunina oeuocsaias- ra várna, úgy ül a tanácsháza öreg ___ épülete előtt Apagyon. Szemüket takaró csapzott bundájuk miatt nem lehet kiolvasni tekintetükből, hogy még egy lépés és támadnak-e. vagy békésen félrevonulnak az útból. —» Nem bántanak azok! — nevet topor- gásomra Juci és Kökény kutya gazdája: Ru- bóczki István éjjeliőr. — A téesziroda udvarára, ahol szolgálnak, nem engednek be idegent. De a kerítésen innen egy hangjuk sincs. Ahogy lép a gazda, úgy iramodik utána a két hűséges eb. Fölfelé indulnak a Kossuth utcán, amerre a legtöbb járókelő tart. Ki az ABC-be, ki a tej ivóba siet, de erre van az iparcikkbolt, a gyógyszertár, a művelődési ház. az orvosi rendelő is. Míg Vassné, Simon Valéria tanácstitkárral Nyíregyházáról jövet áthajtottunk a falun, alaposan szemügyre vettük a főutcát. Ez egyken a település centruma is. Bár alig múlt nyolc óra már megékezett a kenyér — sokan ropogós héjú veknikkel a kezükben igyekeztek hazafelé, írni az alapellátást illeti, igazán nem Tehet panaszuk az apagyiaknak. Ezt állította Ra- patyi Dezsőné is, aki gyesen van otthon fiacskájával. — Mióta elkészült az ABC, rendszeresen van kenyér, tej, tejtermék, húst egy héten kétszer hoznak. Inkább azt hiányolom, hogy a tejboltban nem kapható meleg virsli és kolbász. Ha lenne, sokan nem bajlódnának otthon a reggelivel. A fiatalasszony kisfiával a karján szép, út otthonuk előtt álldogál. Nemrég készült el a ház, fürdőszoba is van benne. Igaz, e nélkül Apagyon sem épül lakás már évek óta. — Nagyobb baj, hogy nincs egy becsületes iparcikkboltunk, — folytatja Rapatyi- né. — Ami van, olyan rozoga, hogy egyszer még összedől. S a választék is szegényes. Az új iparcikküzletre már nem kell sokáig várni az apagyiaknak: hamarosan átadják. De ezzel nem oldódik meg a község minden gondja. — Nagy múltja van, de jövője még nagyobb lesz ennek a falunak ... A bizakodó mondatot Tóth János fogalmazta meg. Apagy ifjú tanácselnöke, aki tanulmányi szabadságát szakította félbe a kedvemért. S hogy állítását igazolja, elém he-* lyezi a rendezési tervet: — A megyei településhálózat fejlesztése szerint a falu alsófokú központ lesz. Ez a térkép 2000-ig mutatja a fejlődés útját. Az ezredfordulóra autópályává fejlesztik a 4i-es utat, mellette benzinkút és gyalogos felüljáró is épül. Addig elkészül a régen várt étterem, s még egy nagy ABC-áruház. Az igazgatási központ — azaz a tanácsháza és a tsz- iroda — alapozását 1980-ban kezdjük. A ’76-ban átadott apagy-leveleki víztározó mellett üdülőkörzetet alakítanak ki. Ennek tervein társadalmi munkában már dolgozik a NYlRTERV kollektívája. A lemaradás mellet másik nagy gondunk: a faluban nincs elegendő munkaalkalom. A lehetőségeket egy kézen meg lehet számolni. Az egyik: a termelőszövetkezet, amely közel 520 tagot foglalkoztat — zömmel idősebbeket. A tsz részben kedvezőtlen adottságok, részben a szakemberek elvándorlása miatt most is veszteséggel számol. Másik alkalmat a mezőgazdasági főiskola tangazdasága kínál, ahol az új almaléüzemben néhány hete kezdődött a termelés. — Az egyik műszakba Magyról, a másikba Apagyról. a harmadikba Levelekről járnak ide az asszonyok. A gépeket a Balkányi Állami Gazdaságtól vettük át. Igaz, 8 éves masinák, de eddig nem volt baj velük. Az almalevet a Debreceni Konzervgyárba küldjük tovább. Kalauzom: Máté János kertészgyakornok maga is alig fél éve ismerkedig a gazdasággal. Míg a hóköntösbe öltözött udvaron átvágunk, megemlíti, hogy egy almatároló és szeszfőzde is működik a telepen. Nedves, hűvös helyiségbe lépünk. A gépsor mellett főleg 40 év körüli asszonyok serénykednek. A ponyvákra gyűjtött almazuzalékot széles mozdulattal borítják át egy szállítószalagra — közben megbámult gyümölcsmaradványok fröccsennek ezer felé. Berki Ta- másné, az egyik legfiatalabb dolgozó a mindennapos ingázás helyett választotta az üzemet. — Éveken át Nyíregyházára jártam dolgozni: az erdészetbe, majd a gumigyárba Itt betanított munkás vagyok, elég jól keresek. & ami a legfontosabb: több időt tölthetek a két gyerekemmel. A fiatalasszony férje változatlanul ingázik. Az Apagy Községi Közös Tanács körzetében — beleértve a társközséget: Nyírtétet is — 800-an folytatják ezt a kétlaki életet. De remény van rá. hogy hamarosan változik a helyzet. A tangazdaság és 7 környező termelőszövetkezet társulást hozott létre s nagy fejlesztést tervez: egy 2000 vagonos hűtőtároló, vasúti ki- és berakóhely, szerviz, munkásszálló, üzemi konyha és feldolgozó ii'/em' éflXt.ését — ebből a léüzem már megvalósult. Ez mind új munkalehétőséget' Kihál a környékbelieknek. A gazdaság másik telephelyét pedig — ahol a szerelőműhely még működik, és 1—2 szolgálati lakás is foglalt — föl akarják számolni. A közművesített, rendezett telepre akár ipart is telepíthetnének — de sorsáról egyelőre nem született döntés ... A felsorolást — hogy még mi mindenre lenne szükség — hosszan lehet folytatni. Az tény, hogy az elmúlt három évben többet lépett előre a község, mint az azt megelőző évtizedben. Igaz, látványos eredmények nem születtek: — Üj utak épültek, elkészült az ABC, felújítottuk a művelődési házat, az iskola épületeit, néhány szolgálati lakást, vil- lamosítcrttuk Emma-tanyát. A TITÁSZ tavaly kezdte meg a villanyhálózat teljes rekonstrukcióját. Hamarosan munkához lát a közúti igazgatóság is: korszerűsítik a Kossuth utcát egészen Székelyig. S mire büszkék: hogy szívesen kiveszik részüket a társadalmi munkából is az apa- gyiak. Van, aki az útjavításban, mások a parkosításban, vagy a sportpálya építésében vettek részt. Tavaly 750 ezer forint értékű munkát végzett a lakosságBartha Károly bácsi, az állami gazdaság nyugdíjasa nem mindennapi módját választotta az önkéntes munkának. Régiségeket gyűjt — egy leendő múzeum anyagát. A gyűjtemény féltett kincse: egy tízezer éves(!) kőbalta — szakemberek állapították meg korát. Mint mondja Károly bácsi: véletlenül akadt rá. Ez a lelet talán azt bizonyítja, hogy tíz évezreddel ezelőtt is élt emberi lény errefelé. Talán igaz. A község korát persze sokkal közelebbről: 1280-tól keltezik — ekkor említette először egy oklevél a települést: Opog néven. Ezt Tóth János tanácselnök állítja, aki 5 éve foglalkozik a község történetének kutatásával. Néhány érdekes adalékot említ: — Az 1604-es földrengés során egy gömbvillám pillanatok alatt elhamvasztotta az erdőt Apagytól Nagykállóig. 1841-ben itt tartották azt a megyegyűlést, amelyen eldőlt: ezentúl Nagykálló helyett Nyíregyháza lesz a megye székhelye. Járt itt Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály, 1864-ben pedig porig égett a település. A levéltári adatok mellett kutatom a népi élet emlékeit, hagyományait is. £ rtékes lesz az a monográfia, melyet a lelkes, ifjú tanácselnök ír szülőfalu- I járók Ügy tervezi, hogy 1980-ra. a község megalakulásának 700. jubileumára be is fejezi a kötetet. S ha minden jól megy, addig a régiséggyűjtemény is összeáll. Szép köszöntő lenne az évfordulóra — akár az a célkitűzés, hogy mielőbb nagyközség legyen a falu. Tóth János úgy mondja: van rá esély Házi Zsuzsa KM Y^SÁRNAPI MELLÉKLET 1979. február 4. 100 palánlcfa az ibrányi kastélynak Thököly fejedelemsége utolsó évében kiadott márciusi pátensében megrendítő szavakkal ecseteli a magyarság elkeserítő helyzetét Figyelmeztet arra, hogy í ,,némettel való cimbora csal