Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-04 / 29. szám

A kurucfejedelem levelei A káliéi parancs MEGYÉNK TAJ AIN APACV Thököly Imre cirkalmas aláírását a megyei levéltár­ban közel 150—200 irat is megőrizte XVII. században kelt levelei Szabolcs várme­gyének vannak címezve, és fontos dokumentumai a kor­nak. A levelek legtöbbje Sá­rospatakon és Tokajban író­dott, de olyan is akad, ame­lyiknek keltezési helye Kálló. Azt is megtudhatjuk, hogy a megye közgyűlésén Tass mezővárosban ismertették az egyik levél tartalmát. Á jobbágyok érdekében Nem egy levélben emel szót a fejedelem a jobbágyok ér­dekében. 1684. szeptember 19. a keltezési ideje annak, ame­lyikben megtiltja, hogy a bü- di jobbágyoktól jogtalanul szedjék a dézsmát. Több le­genda is kering arról, mi­lyen nagy becsben tartotta Thököly katonáit. Ha azt akarja a megye, hogy „ke­gyelmes reflexióval” legyen iránta a fejedelem, akkor fi­zesse rendszeresen a kállói vár őrségét, ellenkező esetben azt is kilátásba helyezi, hogy „a meg nem fizetett összeget kedvetlen eszközökkel is, sőt katonai végrehajtás által is megvehesse”. Ahogy azonban a többi megyével, úgy Szabolcs me­gye nemességével is sok baja akadt, őket is kielégítette ; Habsburg-ház egy-két en gedménye nem egyszer csal hosszú huzavona után telje­sítették Thököly sokszor na- gyón is sok terhet jelentő pa- rancsait. Több levélben i: sürgeti a fejedelem a nemes felkelést katonáskodás he­lyett azonban a nemesek in­kább vállalják a pénzber való megváltást. ideig tartó színes barátság, mihelyt országunkon a né­met erőt vehetne, a magya­rok becsülete azonnal leszál­lana”. Ügy véli, hogy a török sereg segít majd a magya­roknak a Habsburgokkal szemben. Tudjuk azonban, hogy éppen a törökök ejtik fogságba, s szolgáltatják ki túszul az ellenségnek. Egy helyen azt is a megye nemességének szemére veti Thököly, hogy az „erősségek conservatiojára nem sok gondja vagyon kegyelmetek­nek, ha mi is nem gondos­kodunk róla . . .” Meg is pa­rancsolja a megye alispánjá­nak, hogy Ibrányi László ib- rányi kastélyának megerősí­tésére 100 palánkfát adjon. Azzal indokolja ezt, hogy nem szabad az ellenség ke­zére adni ezt az erősséget. Ma már számunkra ugyan­csak furcsán hat, ahogyan Thököly megszólítja a megye rendjeit: „Legkiválóbb, Leg­tiszteletreméltóbb, Tekintetes és Nagyságos, Különösképpen Tisztelendő Nemzetes, Kivá­ló Egyben pedig nekünk Leg­kedveltebb Nemes Uraink!” Hasznos forrásgyűjtemény Ezek közül a Thököly-le- velek közül tartalmaz 14-et az az új füzetecske, amelyik A Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár kiadványai soroza­tában jelent meg a közel­múltban. Láczay Magdolna: Thököly-iratok a megyei le­véltárban című forrásgyűjte- ményében néhány olyan le­vél szövege került be, ame lyeket Thököly fejedelem­sége idejében írt Szabolcs megyéhez. Ezeknek közre­adása azért érdemel különös figyelmet, mert nagyon sok latin szó, illetve mondat ta­lálható bennük, így a mai. latinul nem tudó olvasó szá­mára szinte érthetetlenek. Emellett a kor divatja sze­rint sok rövidítést tartalmaz­nak, amelyeknek feloldása nem kis gondot okoz. A kiadvány nagy segítséget nyújt a történelemtanárok­nak az órák színesebbé téte­léhez. Az országos tanulmá­nyi verseny egyik ajánlott té­mája egy Thököly-felkeléssel kapcsolatos dokumentum elemzése, amelynek elkészíté­se szinte lehetetlen az emlí tett nehézségek miatt. A me­gye története iránt érdeklő­dők is nagy haszonnal for­gathatják a kiadványt. Kántor Éva Fenyő és fagyöngy Lakatos József tusrajza. te. A tanács elnöke és párt­titkára komor beszélgetések­re hívták Fabu Illést. Akko­riban egy ilyen ügyet kétfé­leképpen lehetett elintézni — mondom, igén régen történt —, vagy feleségül veszi az il­lető a bűnbeejtett elvtársnőt, vagy erkölcsi és politikai hul­lát csinál magából. Fabu Illés az utóbbit fel­tétlenül el kívánta kerülni, ő karriert akart, nagyívű_ szocialista karriert, s nem szeretett volna elcsúszni holmi nőügyeken. Így lett nősember. Sokan feltételezték azt a hallatlan gondolatot, hogy Borbála és Etelka megbe­szélték a leleplezést. Erre azonban semmi bizonyosat nem mondhat a krónikás, hi­szen az eset után — közben persze esküvői tanúként is szerepelve —, Etelka egy gyors szívrohamban elhunyt, így tőle lehetetlen megtudni, miért bukott le Fabu Illés. Borbála asszony meg termé­szetesen hallgat, belőle val­lomást még az anyja sem tudna kicsikarni. Fabu Illés karrierje szépen ívelt. Volt például tanácsel­nök. Amikor eljött az ideje, hogy beiskoláznák a tanács- akadémiára, nyomban át­ment téeszelnöknek. Ott ki­húzott három évet, akkor meg Zsámbékra küldték vol­na, tanulni. Ezt el kívánta kerülni, így helyet cseréltek a párttitkárral, az lett az el­nök, Fabu Illés pedig a tit­kár. De ott is fenyegetett egy öthónapos pártiskola, gyorsan átment egy kátéesz- hez főmérnöknek. Itt általá­ban mérnök úrnak szólíttatta magát, csak keveseknek en­gedte meg a mérnök elvtárs megszólítást, mert alapjában véve demokratikus érzelmű volt, és az egyenlőségnek tán­toríthatatlan híve. Minden munkahelyén akadt egy-két lányka, akire Fabu Illés úgy nézett, mint az istenre. És mi több, a házas­sága óta egyre több gyönyö­rű nőt fedezett föl. Akinek merte, mondta: — Oly csodaszép vagy, te lány, mint hajnalban a har­matos nárcisz! Mindenki jót kacagott a bókon, azt hitték tréfál, de ő házasságának elhibázott vol­tát siratta minden újabb nár­ciszban. Már új munkahelyén, egy téesz főkönyvelői tisztében — e szakmában kevés az igazán képzett szakember, és so­kuknak olykor évekig nem adnak erkölcsi bizonyítványt, — elhatározta, hogy végre kitombolja magát, mert el­múlik az ifjúsága, a túlsó ha­táron gyorsan zárul a kapu. Sietett volna hörbölni az élet örömeit, Pestre járt, mula­tókba, meztelen keblű nyu­szibabák hordták neki a vér- forrósító, ámde jégbehűtött italokat, intésére a zenekar a „Betörő a mesterségem” né­ven közismertté vált slágert kezdte játszani, ám egy na­pon vége lett a gyöngyélet­nek. Borbála asszony legköze­lebbi kiruccanás előtt közöl­te férjével, hogy elkíséri. És ezentúl mindig így tett. A négy gyermeket a nagyany­juk gondozta, míg a szülők Pestre jártak. Fabu Illésnek ettől lekonyult az orra. Ki­nek van kedve tombolni a felesége társaságában ? És aztán elhatározta, hogy ha a karrierjét nem veszé­lyezteti, be fogja adni a vá­lópert. A beadvány azonban csak nem készült el sokáig, mert Fabu Illés mindig félt valamitől. Ezután lett ÁFÉSZ-elnök. Így jött el a tavalyi szil­veszter, amikor végre új éle­tet kezdhetett. Amikor a postáról hazatért, boldogan ropogtatta csontjait: — Milyen isteni érzés sza­badnak lenni! — suttogta, mint egy szerelmi vallomást. Később a felesége beszólt, hogy menjen vacsorázni, ká­posztás paszuly van csülök­kel, a kedvence, ezt senki sem tudja olyan csodálatosan megfőzni, mint Borbála asz- szony. Fabu Illés nekidőlt a hatalmas tányér ételnek, is­tentelenül jólesett neki, más­napos gyomra csak úgy da­gadt a savanykás levestől, aztán valósággal falni kezdte a bőnyeges füstölt húst, s en­nek . élvezetétől egyszerre mindent elfelejtett. A váló­pert, a bíróságot, csak az evés élvezete maradt meg a szájában, akár egy kihörpin- tett pohár bor muskotályos íze. Kun István guuaucos pun, uunina oeuocsaias- ra várna, úgy ül a tanácsháza öreg ___ épülete előtt Apagyon. Szemüket ta­karó csapzott bundájuk miatt nem lehet ki­olvasni tekintetükből, hogy még egy lépés és támadnak-e. vagy békésen félrevonulnak az útból. —» Nem bántanak azok! — nevet topor- gásomra Juci és Kökény kutya gazdája: Ru- bóczki István éjjeliőr. — A téesziroda udva­rára, ahol szolgálnak, nem engednek be ide­gent. De a kerítésen innen egy hangjuk sincs. Ahogy lép a gazda, úgy iramodik utána a két hűséges eb. Fölfelé indulnak a Kossuth utcán, amerre a legtöbb járókelő tart. Ki az ABC-be, ki a tej ivóba siet, de erre van az iparcikkbolt, a gyógyszertár, a művelődési ház. az orvosi rendelő is. Míg Vassné, Simon Valéria tanácstitkárral Nyíregyházáról jö­vet áthajtottunk a falun, alaposan szemügy­re vettük a főutcát. Ez egyken a település centruma is. Bár alig múlt nyolc óra már megékezett a kenyér — sokan ropogós héjú veknikkel a kezükben igyekeztek hazafelé, írni az alapellátást illeti, igazán nem Tehet panaszuk az apagyiaknak. Ezt állította Ra- patyi Dezsőné is, aki gyesen van otthon fiacs­kájával. — Mióta elkészült az ABC, rendszeresen van kenyér, tej, tejtermék, húst egy héten kétszer hoznak. Inkább azt hiányolom, hogy a tejboltban nem kapható meleg virsli és kolbász. Ha lenne, sokan nem bajlódnának otthon a reggelivel. A fiatalasszony kisfiával a karján szép, út otthonuk előtt álldogál. Nemrég készült el a ház, fürdőszoba is van benne. Igaz, e nélkül Apagyon sem épül lakás már évek óta. — Nagyobb baj, hogy nincs egy becsü­letes iparcikkboltunk, — folytatja Rapatyi- né. — Ami van, olyan rozoga, hogy egyszer még összedől. S a választék is szegényes. Az új iparcikküzletre már nem kell so­káig várni az apagyiaknak: hamarosan át­adják. De ezzel nem oldódik meg a község minden gondja. — Nagy múltja van, de jövője még na­gyobb lesz ennek a falunak ... A bizakodó mondatot Tóth János fogal­mazta meg. Apagy ifjú tanácselnöke, aki ta­nulmányi szabadságát szakította félbe a ked­vemért. S hogy állítását igazolja, elém he-* lyezi a rendezési tervet: — A megyei településhálózat fejlesztése szerint a falu alsófokú központ lesz. Ez a térkép 2000-ig mutatja a fejlődés útját. Az ezredfordulóra autópályává fejlesztik a 4i-es utat, mellette benzinkút és gyalogos felül­járó is épül. Addig elkészül a régen várt ét­terem, s még egy nagy ABC-áruház. Az igaz­gatási központ — azaz a tanácsháza és a tsz- iroda — alapozását 1980-ban kezdjük. A ’76-ban átadott apagy-leveleki víztározó mel­lett üdülőkörzetet alakítanak ki. Ennek ter­vein társadalmi munkában már dolgozik a NYlRTERV kollektívája. A lemaradás mel­let másik nagy gondunk: a faluban nincs elegendő munkaalkalom. A lehetőségeket egy kézen meg lehet számolni. Az egyik: a termelőszövetkezet, amely közel 520 tagot foglalkoztat — zöm­mel idősebbeket. A tsz részben kedvezőtlen adottságok, részben a szakemberek elvándor­lása miatt most is veszteséggel számol. Má­sik alkalmat a mezőgazdasági főiskola tan­gazdasága kínál, ahol az új almaléüzemben néhány hete kezdődött a termelés. — Az egyik műszakba Magyról, a másik­ba Apagyról. a harmadikba Levelekről jár­nak ide az asszonyok. A gépeket a Balkányi Állami Gazdaságtól vettük át. Igaz, 8 éves masinák, de eddig nem volt baj velük. Az almalevet a Debreceni Konzervgyárba küld­jük tovább. Kalauzom: Máté János kertészgyakor­nok maga is alig fél éve ismerkedig a gaz­dasággal. Míg a hóköntösbe öltözött udva­ron átvágunk, megemlíti, hogy egy almatá­roló és szeszfőzde is működik a telepen. Ned­ves, hűvös helyiségbe lépünk. A gépsor mel­lett főleg 40 év körüli asszonyok serényked­nek. A ponyvákra gyűjtött almazuzalékot szé­les mozdulattal borítják át egy szállítósza­lagra — közben megbámult gyümölcsma­radványok fröccsennek ezer felé. Berki Ta- másné, az egyik legfiatalabb dolgozó a min­dennapos ingázás helyett választotta az üze­met. — Éveken át Nyíregyházára jártam dol­gozni: az erdészetbe, majd a gumigyárba Itt betanított munkás vagyok, elég jól keresek. & ami a legfontosabb: több időt tölthetek a két gyerekemmel. A fiatalasszony férje változatlanul in­gázik. Az Apagy Községi Közös Tanács kör­zetében — beleértve a társközséget: Nyírté­tet is — 800-an folytatják ezt a kétlaki éle­tet. De remény van rá. hogy hamarosan vál­tozik a helyzet. A tangazdaság és 7 környező termelőszövetkezet társulást hozott létre s nagy fejlesztést tervez: egy 2000 vagonos hűtőtároló, vasúti ki- és berakóhely, szerviz, munkásszálló, üzemi konyha és feldolgozó ii'/em' éflXt.ését — ebből a léüzem már meg­valósult. Ez mind új munkalehétőséget' Kihál a környékbelieknek. A gazdaság másik te­lephelyét pedig — ahol a szerelőműhely még működik, és 1—2 szolgálati lakás is foglalt — föl akarják számolni. A közművesített, ren­dezett telepre akár ipart is telepíthetnének — de sorsáról egyelőre nem született döntés ... A felsorolást — hogy még mi mindenre lenne szükség — hosszan lehet folytatni. Az tény, hogy az elmúlt három évben többet lé­pett előre a község, mint az azt megelőző év­tizedben. Igaz, látványos eredmények nem születtek: — Üj utak épültek, elkészült az ABC, felújítottuk a művelődési házat, az is­kola épületeit, néhány szolgálati lakást, vil- lamosítcrttuk Emma-tanyát. A TITÁSZ ta­valy kezdte meg a villanyhálózat teljes re­konstrukcióját. Hamarosan munkához lát a közúti igazgatóság is: korszerűsítik a Kossuth utcát egészen Székelyig. S mire büszkék: hogy szívesen kiveszik részüket a társadalmi munkából is az apa- gyiak. Van, aki az útjavításban, mások a parkosításban, vagy a sportpálya építésében vettek részt. Tavaly 750 ezer forint értékű munkát végzett a lakosság­Bartha Károly bácsi, az állami gazdaság nyugdíjasa nem mindennapi módját válasz­totta az önkéntes munkának. Régiségeket gyűjt — egy leendő múzeum anyagát. A gyűjtemény féltett kincse: egy tízezer éves(!) kőbalta — szakemberek állapították meg korát. Mint mondja Károly bácsi: vé­letlenül akadt rá. Ez a lelet talán azt bizo­nyítja, hogy tíz évezreddel ezelőtt is élt em­beri lény errefelé. Talán igaz. A község ko­rát persze sokkal közelebbről: 1280-tól kelte­zik — ekkor említette először egy oklevél a települést: Opog néven. Ezt Tóth János ta­nácselnök állítja, aki 5 éve foglalkozik a község történetének kutatásával. Néhány ér­dekes adalékot említ: — Az 1604-es földrengés során egy gömbvillám pillanatok alatt elhamvasztotta az erdőt Apagytól Nagykállóig. 1841-ben itt tartották azt a megyegyűlést, amelyen eldőlt: ezentúl Nagykálló helyett Nyíregyháza lesz a megye székhelye. Járt itt Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály, 1864-ben pedig porig égett a település. A levéltári adatok mellett kutatom a népi élet emlékeit, hagyományait is. £ rtékes lesz az a monográfia, melyet a lelkes, ifjú tanácselnök ír szülőfalu- I járók Ügy tervezi, hogy 1980-ra. a község megalakulásának 700. jubileumára be is fejezi a kötetet. S ha minden jól megy, addig a régiséggyűjtemény is összeáll. Szép köszöntő lenne az évfordulóra — akár az a célkitűzés, hogy mielőbb nagyközség legyen a falu. Tóth János úgy mondja: van rá esély Házi Zsuzsa KM Y^SÁRNAPI MELLÉKLET 1979. február 4. 100 palánlcfa az ibrányi kastélynak Thököly fejedelemsége utolsó évében kiadott már­ciusi pátensében megrendí­tő szavakkal ecseteli a ma­gyarság elkeserítő helyzetét Figyelmeztet arra, hogy í ,,némettel való cimbora csal

Next

/
Thumbnails
Contents