Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-28 / 49. szám

1979. február 28. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Veszélyes L evelet kaptunk lakás­ügyben Ferenczi Gyuláné, Kisvárda, Dózsa György utca 22. szám alatti lakostól. Pa­naszkodik, hogy szoba- konyhás lakása — mely­nek 19 éve bérlője — életveszélyes. Ezt a városi tanács műszaki osztálya is megállapította, s hatá­rozatba foglalta, hogy .az épületet 1977. június 30-ig a lakóknak el kell hagyni­uk. Az utcai részben la­kó család a határidő lejár­ta előtt lakást kapott, el­költöztek. Levélírónk vi­szont még a mai napig is benne van az életveszé­lyessé nyilvánított lakás­ban. A városi tanács igaz­gatási osztálya jelenleg cserelakást nem tud neki adni. A beteges, idős asz- szony egyre jobban aggó­dik, nyugtalan, a repede­zett, süllyedő falak rette­gésben tartják. Kisvárdán, a tágas Dó­zsa György utcában szép új házak sorakoznak. Van­nak köztük régi, elhanya­goltak is, de a legrosszabb állapotban a 22. számú épület van. Látszik, hogy az utcai részt már régen nem lakják. A kerítés mögül csaholó kutya adja tudtul, hogy a portát még­sem hagyták el egészen. Még két héttel ezelőtt is ez a kép fogadott. Feren­czi nénit ugyan nem ta­láltam otthon, a szomszé­dok mondták: a telet át­menetileg gyermekeinél tölti, ott biztonságban érzi magát. A városi tanács igazga­tási osztályán nem szá­mítottam azonnali segít­ségre. De megtudtam: Fe­renczi néninek már tavaly októberben is felajánlot­tak a Lenin utca 19. szám alatt egy három helyiség­ből álló lakást, amit ő nem fogadott el, kicsit meggondolatlanul, elha­markodottan. így azt másnak adták oda. Jelen­leg ugyanis 20 család él Kisvárdán Ferenczi néni­hez hasonló körülmények között. A Kisvárdai Városi Ta­nács igazgatási osztályá­nak az utóbbi néhány hét­ben különösen sok gondja van — említette ottjár- tunkkor Horváth Ferenc lakásügyi előadó. A belvíz miatt életveszélyessé vált épületek lakóit kellett el­helyeznünk. A város egé­sze mélyfekvésű, de külö­nösen a peremkerületei. Nem ritkák Kisvárdán a 100 éves épületek sem, s ha ezek életveszélyessé válnak, a lakók elhelyezé­séről többségében a ta­nácsnak kell gondoskodni. Mindezek ellenére a ta­nács Ferenczi néni ügyét a nagyon indokolt kéré­sek között tartja nyilván. Megnyugtató volt hallani, hogy az épületnél közvet­len életveszély nincs, az idős asszony és férje elhe­lyezéséről pedig még az év első felében gondos­kodnak. Addig is a tanács az épület állapotát szem­mel kíséri. Soltész Ágnes ELZÁRVA A VILÁGBÓL? Nem sok hasznunk van a kihelyezett postaládákból, ha sár vagy hó van, mivel ilyen­kor napokon át szinte el van zárva a külvilágtól ez a te­rület — írják a Nyíregyháza melletti Súlyán- és Mohos- bokor lakói. Nem tud bejön­ni a postaautó, de szükség esetén mentő vagy más fon­tos jármű sem! A műúttól másfél kilométerre vagyunk, mégis, mintha a világ vége volna. Már évek óta szó van arról, hogy utat kapunk, eh­hez az itt élők pénzt és mun­kát. egyaránt felajánlottak, nem is kis értékben. Saj­nos, a Ságváni Tsz-től, aho­vá tartozunk, tavaly óta nem kapunk biztatást, pedig a szövetkezetnek is érdeke vol­na egy jobb minőségű út. Jön a sár ideje, s ez a nem nagy távolság számunkra igen csak megnövekszik ' a 36-os műútig. ROMLIK AZ ÜT Gyakran járok a Sóstói úton Nyíregyházán. Azt ta­pasztaltaim, hogy az erdőn át vezető szakasznál elhanyagol­ták az út padkáját, így rend­szeresen az út szélén áll meg a víz. A téli fagyok idején ez igen nagy romlást okoz az útban, pedig csak annyit kel­lene csinálni: a padka ne le­gyen magasabb, mint az út­test, hogy az összegyűlő víz lefolyjon — teszi szóvá Mol­nár József Öszőlő utcai ol­vasónk. LATYAKBAN HORGOLÓTŰ Divat a kötött és a horgolt holmi! Igen ám, de a munka elkészítéséhez szükséges tű­ket — például most hármas horgolótűt — nem találok. Hiánycikk a subatű is — pa­naszolja Pintér Kálmánná kisvárdai levélírónk. FEKETE — NINCS! Fekete ruhaneműre bárki­nek szüksége lehet, ha gyász éri. Nemrég egy hétig jár­tuk a várost fekete blúzért, szoknyáért, selyemgarbóért, harisnyáért, de sehol sem találtunk. A gyásza miatt amúgy is összetört embert miért kell még külön .is megterhelni azzal, hogy feke­te holmi után kell szaladgál­nia — panaszolja levelében Kalmár Gyuláné nyíregyházi olvasónk. ELKÉSETT „ŰJSAG” Nyíregyházán a Szerén és a Tábor utcában a postai kézbesítés sok kívánnivalót hagy maga után. Rendszere­sen délután öt óra tájban kapjuk meg az újságokat. Ha nyugdíjfizetés van, a kapuban várjuk a postást, mert ez a legbiztosabb. Nem ok nélkül háborgónk. Volt módunkban ugyanis összehasonlítást ten­ni, amikor kézbesítőnket más helyettesítette. Akkor már délelőtt a postaládánkban volt a lap, s a nyugdíj miatt sem kellett leskelődnünk a kapuban. Panaszunkat a bor- bányai 5. számú postahivatal vezetőjének már elmondtuk — körzetileg ugyanis oda tar­tozunk —, de nem volt ered­ménye — panaszolják az em­lített utca lakói. SAJT „Sajt, selyempapírban” címmel február 7-én megje­lent észrevétellel kapcsolato­san ellenőrünket másnap ki- küldtük a cikkben szereplő záhonyi tejszakboltunkba. Megállapítást nyert, hogy vágósajtokból valóban csak trappista sajt volt, de heten­ként kétszer szállítunk — bolti-megrendelés alapján — sajtokat és a szállítás éppen február 8-a reggelre esett. A boltvezetőt elmarasztaltuk a tapasztaltak miatt és a jövő­ben is figyelemmel kísérjük a bolt ellátottságát. A cikk­ben szó esett a tehéntúró cso­magolásáról is. Vállalatunk kizárólag egynegyedes túrót gyárt, mert ilyen csomagoló­gépünk van. A sajt csomago­lása szuperiol papírba kell, hogy történjen, ez az egész­ségügyi szervek által engedé­lyezett csomagolóanyag, ugyanis a sajt nagyobb ré­szének külsőleg fóliaborítása is van. Természetesen ahol ettől eltérnek, ott szabályta­lanságot követnek el. Szabolcs megyei Tejipari Vállalat, Nyíregyháza UTAZÁS Fehérgyarmati levélírók kérték a közelmúltban, hogy a Fehérgyarmat — Mátészal­ka — Nyíregyháza között közvetlen személyvonatot közlekedtessünk. Sajnos, a je­lenlegi pálya állapota és egyéb adottságok (személyko­csi és vonóerő) hiánya miatt nem lehetséges. A levélíró állításával — hogy már a dé­li órákban el kell indulnia Fehérgyarmatról, hogy úti­céljukat elérjék — nem ér­tünk egyet. Ijiszen a jelenleg érvényes menetrendben Fe­hérgyarmatról a személyvo­nat 16,29-kor indul és 17,05- kor érkezik Mátészalkára, ahonnan szintén személyvo­nat indul 17,13-kor és Nyír­egyházára 18,25-kor érkezik meg. Ha a Szamos-híd fel­újítása befejeződik, úgy le­hetőség nyílik majd kedve­zőbb utazási feltételek bizto­sítására. MÁV Igazgatóság, Debrecen Szerkesztői üzenetek Kantár Bertalanná kis­várdai, Kiss Lajos tisza- dadai, Szabó Vilmosné kisvárdai, Szigeti Béla baktalórántházi, Lengyel Istvánná mátészalkai, Ki­rályfalvi Mihályné beszte­rcei, Papp Ferenc napkori, Pápai Tibor nyíregyházi lakosoknak levélben vá­laszoltunk. Szitár Mihály nagyhalé- szí, Kálmán Lajos ara­nyosapáti, Balogh László nyírbátori, Szabolcs Géza gávavencsellői, Kovács Antal nyíregyházi, Deák Pálné kisvárdai, Németh Károlyné fehérgyarmati, Zavagyi Lajos nyíregyhá­zi, Sárka Lajosné nyír- meggyesi, Kovács István kállósemjéni, özv. Harsá- nyi Andrásné kótaji, B. Tóth László magyi, Dicső Béláné aranyosapáti, Stei­ner Sándor tiszavasvári, Balázs Józsefné nyírpazo- nyi, Bíró Béla kótaji, Ma­gyar Elemér csengeri, Ba- ráth István fülesdi, Mitru János nyírtassi, Mihlovizh Zoltánná gemzsei, Novák Jánosné komorói lakosok ügyében az illetékesek se­gítségét kértük. Id. Vastagh Mihály kis­várdai és Kálmán Lajosné aranyosapáti lakosok ked­ves köszönő sorait meg­kaptuk. örülünk, hogy se­gíthettünk. Veress Mihályné máté­szalkai olvasónkat értesí­tettük, hogy a munkavi­szony megszűnése után bekövetkezett keresőkép­telenség esetén csak akkor jogosult táppénzre, ha a keresőképtelenség a biz­tosítás megszűnését követő 15 naptári napon belül kö­vetkezett be. A tuzséri Érdért 14. szá­mú telepén dolgozó lónyai lakosok észrevételére kö­zöljük, hogy az említett időpontban a komp azért nem közlekedhetett, mert a megyei tanács intézke­désére, téli időszakban a révállomást le kellett zár­ni. Juhász József apagyi ol­vasónkat tájékoztattuk, hogy a szakmunkástanuló­otthonban elhelyezett gyermeke után családi pótlék nem illeti meg. Bíró András nyíribro- nyi lakost a Szabolcs- Szatmár megyei Mezőgaz­dasági Szövetkezetek Te­rületi Szövetsége többek közt arról is tájékoztatta, hogy a termelőszövetkeze­tekben a napi, heti és ha­vi munkaidő-beosztást az egyes munkakörökre, illet­ve munkaterületekre vo­natkozóan a vezetőség ál­tal jóváhagyott munka­ügyi szabályzatban hatá­rozzák meg a rendelet elő­írásai szerint. TÖBB JEGY EGY HELYRE — Sok Jó ember kis helyen is elfér . . . Nem akarom a MÁV-ot az­zal gyanúsítani, hogy túlzot­tan élelmesek, de hogy vé­gezhetnék munkájukat néha pontosabban, azt állítom. Mert esetem is bizonyítja. Február 11-én a Budapestrői induló Hajdú expressz ötös számú, első osztályú kocsi 34 és 36-os helyére háromszor adták el a helyjegyet. De más helyre is. Az utasok érkezési sorrendben váltottak helyet, s vándoroltak. Mondani sem kell, nagyon kellemetlen volt.- Hallom azt is: gyakorta meg­esik, hogy e gyors első osztá­lyú kocsija fűtetlen. így volt ez most js. A kalauz csak annyit mondott: rosszak a fű­tőtestek. Bizonyára ki kelle­ne cserélni. Lehet, hogy sok­ba kerülne, de az utasok egészségéért megérné — te­szi szóvá K. L. nyíregyházi lakos. — Nem lehet ezt a takarítást elkapkodni. ■ . mindjárt itt a nyár...!! (Kiss Ernő rajza) Kicsit irigykedve néztük a télen, hogy a szomszédos -lép- csőházak előtt mindig el volt takarítva a hó, sőt ha tehet­te a házmester, még fel is gereblyézte az utat. Előttünk viszont — az Ószőlő utca 105 számú épületről van szó — épp az ellenkezőjét lehetett látni. Ha latyak volt, bokáig jártunk benne, ha megfa­gyott, csúszkáltunk rajta, vagy nagyokat estünk. Saj­nos, a lépcsőlházunk tisztasá­gával sem dicsekedhetünk, a házmester sorra elmulasztja kötelességét — olvastuk Sz. L. nyíregyházi lakos levelé­ben. TERMOSZBETÉT Termoszba készítem gyer- mékem reggelijét, mivel én fél hétre járok munkába. Hogy, hogy nem, gyermekem ipár a második termoszt tör­te el, feldönti, s eltörik ben­ne az üvegbetét. Sajnos, pót­betétet nem kaptam, így szé­pen sorakoznak polcomon a haszn álhatatlan termoszok. Azelőtt pár forintért árusí­tották a betéteket, most min­den alkalommal vehetek egy új termoszt, majd száz fo­rintért — teszi szóvá Kele­men Mihályné mátészalkai olvasónk. Hogyan bérelhetünk földet? (2.) Az 1977. január 1. napján hatályba lépett 6/1977. (I. 28.) MÉM—ÉVM—PM—IM számú együttes rendelet le­hetővé tette, hogy egyes településeken magánszemélyek (munkások, alkalmazottak, nyugdíjasok stta.) kedvező fel­tételek mellett mezőgazdasági termelés (gyümölcs-, szőlő-, zöldségtermesztés) céljára nagyüzemileg nem hasznosít­ható külterületi állami földet vegyenek tartós használatba. A HASZNÁLATBA ADAS SZABÁLYAI Az állami földek tartós használatba adásával kapcso­latban tudni kell, hogy a föld fekvése szerinti községi, il­letőleg városi tanácsok adják a kezelésükben levő állami földet mezőgazdasági termelés céljára tartós használatba. A nagyüzemileg nem hasznosítható külterületi állami föld tartós használatba vétele iránti kérelmet a föld fekvése szerinti városi, községi tanács végrehajtó bizottsága szak- igazgatási szervéhez kelt írásiban benyújtani. Az egy- egy személy részére tartós használatba adható' földterület 1500 négyzetméternél (417 n.-öl) kisebb nem lehet. A tar­tós földhasználatra vonatkozó szerződést a magánszemé­lyekkel a tanács végrehajtó bizottságának a szakigazgatá­si szerve köti meg. Tudni kell, hogy állami föld tartós használatba csak olyan állampolgárnak adható, akinek a tulajdonában vagy használatában levő összes föld — a tartós használatba adott földdel együtt — nem haladja meg a 6000 négyzet­métert. A földet legkevesebb 50 évre kell a magánszemély tartós használatába adni. A tartós földhasználati jog ille­tékmentesen örökölhető. A tartós földhasználatra kapott földön az Országos Építésügyi Szabályzatban meghatáro­zott épület (12 négyzetméter alapterületű szerszámkamra, illetve terménytároló) létesíthető. MILYEN KEDVEZMÉNYEK VANNAK? A tartós használatba adott földért a földhasználónak egysezri használatba vételi díjat kell fizetnie. Ez azonban nem haladhatja meg a föld helyben kialakult forgalmi ér­tékének a felét, adott esetben lehetőség van egészen mi­nimális használatba vételi díj megállapítására is. Fontos szabály, hogy a szociális körülményei alapján rászoruló földhasználónak a használatba vételi díj meg­fizetésére 10 évig terjedő részletfizetési kedvezmény ad­ható. A huzamosabb ideje nem művelt (parlag) föld hasz­nálatba vételi díjának megfizetésére 5 évi halasztás adha­tó. Az ilyen földek használói ezen túlmenően nem fizetnek földadót és 5 évig mentesek a jövedelemadó fizetése alól is. A használatba vételi díj 50 százalékának a megfizeté­sére a három- és ennél több gyermekes családok, a fizikai dolgozók, valamint a fiatal házaspárok esetében — kére­lemre — 3 évre kamatmentes részletfizetés engedélyezhető. A FÖLDHASZNÁLÓ KÖTELEZETTSÉGEI A tartós használatba adott földön a földhasználó, me­zőgazdasági termelést köteles folytatni. Ezt a tanácsok évente egy alkalommal — a tavaszi határszemlék során — rendszeresen ellenőrzik. Amennyiben a földhasználó a föld megművelésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a tanács javallatára a járási földhivatal a földhasz­nálati jogot határozattal megszünteti. Ebben az eset­ben a már megfizetett használatba vételi díj időarányos része visszajár. A földhasználati jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéséről a használatba adó — tehát a tanács — gondoskodik. Dr. Koronczay Miklós MÉM—OFTH földhasználati főosztály

Next

/
Thumbnails
Contents