Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-23 / 45. szám

MA Autósoknak raló (2. oldal) Az újító dilemmája (3. oldal) NYUGATI VÉLEMÉNYEK A kínai agresszió kudarcra van ítélve Újabb szolidaritási gyűlések Szabolcs-Szatmárban Továbbra is súlyos har­cokat jelentenek Vietnam északi határtérségéből. A Vietnam Hangja rádióállo­más csütörtök esti adása szerint a vietnami védelmi erők megsemmisítettek il­letve súlyos veszteségeket okoztak 14 támadó kínai zászlóaljnak. A vietnami egységek a kínai inváziós haderő 140 harckocsiját, páncélosát, illetve katonai járművét semmisítették meg, gyújtották fel. A veszteségek hatására a kínai hadvezetés nehéztü­zérséggel megerősített újabb hadosztályokat vetett be céljai elérésére. Nyugati rádióadók csütörtök esti híradásai szerint Kína még nagyobb arányú offenzívát készít elő Vietnam határ­térsége ellen. A Vietnam Hangja rádióállomás a kí­nai agressziós hadsereg cél­jaiként néhány kulcsfontos­ságú vietnami körzet elsza- kítását jelölte meg. A viet­nami helyi erők, a népi mi­lícia egységei, az önvédelmi alakulatok megtették az elő­készületeket a kínai táma­dás elhárítására. |-W-núlt szombaton,, helyi t ‘ idő szerint a hajnali li i órákban kezdődött a kínaiak agressziós háborúja Vietnam ellen. Azóta lassan egy hét telt el, s a két ország határáról még mindig hadi­jelentések érkeznek. Bebizo­nyosodott, a kétszázezres kí­nai támadó hadsereg nem ér­te el a kitűzött célt: a határ­övezetben a támadó ékeket megállították a vietnami ha­tárvédelem és helyi önvédel­mi csapatok, a kínaiak nagy veszteségeket szenvedtek élő erőben és technikai eszkö­zökben: Oa Vna jelentései szerint a vietnamiak egyedül harckocsikból vagy százat semmisítettek meg. Mintegy hétszáz kilométeres front hú­zódik most Vietnam és Kína között, ott, ahol korábban a határátkelőhely neve „barát­ság” volt, most csata folyik. Az emberveszteség és az anyagi károk nagyon súlyo­sak — jelentik Hanoiból — a VSZK vezetői északra ve­zénylik a hadsereg egy ré­szét, s mozgósítottak sok ka­tonaköteles korú fiatalt is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy Hanoiban pánik lenne: a vietnami kormány tudatában van a helyzet sú­lyosságának, de bízik a nép erejében, a szocialista orszá­gok szolidaritásában. A Vietnammal való szoli­daritás kérdése ismét víz­választója lett a világpoliti­kának. Sok mindent jelez ezekben a napokban, hogy az egyes politikai erők, kormá­nyok. pártok, miként értéke­lik a helyzetet. A szocialista országok többsége, s velük a haladó el nem kötelezett ál­lamok, a kommunista pár­tok, a demokratikus tömeg- mozgalmak sorra adják nyi­latkozataikat, - amelyekben mélységesen elítélik Peking kalandor akcióját, a tényt, hogy hitleri recept szerint „megtorló, büntetőakciót” indítottak egy szomszéd or­szág ellen, hogy ezzel „kikö­szörüljék” a Kína becsületén esett állítólagos csorbát. Sajnálatos módon több fő­városban nem hajlandók kü­lönbséget tenni az agresszor és az agresszió áldozata kö­zött, s akkor szólítanak fel a harcok felfüggesztésére, ami­kor a kínaiak vietnami terü­leteket tartanak megszállva. Kétarcú a Nyugat és az Egye­sült Államok állásfoglalása: látszatra elítélik a kínaiak támadását, de többé-kevésbé megértőek az agresszió in­dokait illetően; hiszen — mondják — a VSZK a Szov­jetunió szövetségese, s a szo­cialista Vietnam támogatta a kambodzsai Pol Pot-klikk megdöntését is. A kínai agresszió ténye azonban sokakat elgondol­koztat a tőkés országokban is, ahol néhány hete még úgy értékelték Peking jelen­legi urainak politikáját, hogy az nyitást jelent általában a világ felé. A mostani helyzet kapcsán joggal követelik a Brit Munkáspárt baloldali képviselői a Kínának szánt fegyverszállítások leállítását, s ugyanilyen kételyei lehet­nek több más olyan kor­mánynak is, amely szintén a kínai hadseregnek kívánt modem harci eszközöket el­adni. A londoni The Guardian a konfliktust elemezve hosz- szabb távra tekint, s megál­lapítja: „a Nyugat most be­bizonyíthatja békés szándé­kait azzal, hogy nem igyek­szik kihasználni a kínai ag­resszivitást, a Szovjetuniónak kellemetlen szomszédság elő­nyeit.” (Folytatás a 4. oldalon) Jelentés a lakásépítés és gazdálkodás 1990-ig szilé tervéröl Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese be­számolt a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ülésszakáról. A kormány jóváha­gyólag tudomásul vette a jelentést, és megbízta a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésszakon elfogadott határo­zatok végrehajtására. Az Országos Tervhivatal elnöke az 1978. évi népgaz­dasági terv végrehajtásáról, a munkaügyi miniszter a mun­kaügyi helyzetről tett jelentést. A Minisztertanács a jelen­téseket elfogadta, egyben kötelezte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy irányító munká­jukban hasznosítsák a tapasztalatokat. A kormány megtárgyalta a lakásépítés és a lakásgaz­dálkodás 1990-ig szóló tervét. Meghatározta, hogy a terv ütemezését, valamint a végrehajtás feltételeit az ötéves tervekben kell konkretizálni. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a gyógyszerellátás helyzetéről és fejlesztéséről szóló jelentést. A KNEB elnöke jelentést tett a közérdekű bejelentések­ről, "javaslatokról és panaszokról szóló törvény végrehajtá­sa ellenőrzésének országos tapasztalatairól. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Hírmagyarázónk írja: Aligha van még egy olyan nagy súlyú tényezője az élet- színvonal növelése eredmé­nyeinek és feladatainak, mint a lakásépítés, a lakáselosz­tás, a gazdálkodás a meglevő állománnyal. Nyugodtan ál­líthatjuk; a Minisztertanács ülésén elfogadott program — a lakásépítés és lakásgazdál­kodás 1990-ig szóló terve — milliókat érint, s egyszerre kettős szerepben, az eredmé­nyek létrehozóiként, illetve élvezőiként. A legfőbb szám­adat az MSZMP Központi Bizottsága 1978. október 12-i ülésének határozatából is­mert: 1976 és 1990 között 1,2 millió új otthon tető alá ho­zása a cél. A kormány által most jóváhagyott terv ennek a középponti célnak a rész­letekbe menő hogyanjait, irá­nyait jelöli ki, mégpedig úgy, hogy három középtávú tervidőszakra bontja a sok­szorosan összefüggő felada­tokat, Ezzel már kimondtuk azt is, hogy nincs szó az ed­dig járttól eltérő új út szük­ségességéről. Amint azt a kormány határozata megálla­pítja, a lakásépítésről és la­kásgazdálkodásról korábban elfogadottak — az MSZMP Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács 1970. április 16-i együttes ülésének állás­foglalása — megfelelően szol­gálták az ésszerűbb irányok, arányok kialakulását, az eredményeik gyarapítását. A lakásépítés mostani távlati terve az eddigi eredmények­re és tapasztalatokra alapo­zott teendők foglalata. A teendők sikeres végre­hajtása egyebek között azzal jár, hogy 1990-re a lakásál­lomány meghaladja majd a négymilliót, s ezen belül a komfortos otthonok aránya eléri a teljes lakásszám há­romnegyedét. A kormány ha­tározata kimondja azt is, hogy gazdasági lehetősége­inkkel összhangban növelni kell az új otthonok alapterü­letét, s az eddigieknél kap­jon nagyobb szerepet a spe­ciális igényék kielégítése, mint például az ún. nyugdí­jasházak, garzonházak stb. (Folytatás a 4. oldalon) Tavaszi munka \z eperjeskei Alkotmány Tsz lercseny-tagjaban Orosz József műtrágyával növeli a talaj termőképességét. (Gaál Béla felvétele) Á munkaverseny győztesei: a záhonyi vasutasak A győztesek a Vörös Vándorzászlóval. Záhonyban ismét a magyar vasutasok nyerték el az 1978. II. félévi munkaverseny Vö­rös Vándorzászlaját. Aszov- jet és a magyar delegáció ér­tékelte az uzsgorodi aligaz- gatóság és Záhony üzemfő­nökség versenyző kollektívái­nak eredményeit. Külön Csap—Záhony. Bátyú—Eper- jeske állomások, külön a Csap vontatási főnökség — Záhony vontatási főnökség, a Csap műszaki kocsiszolgálat, a Záhony műszaki kocsiszol­gálat, s külön a Csap GRF és Záhony GRF a munkaver­senyben megszerzett pontjai­nak összesítését. így „adó­dott össze” Záhony üzemfő­nökség első helyezése. A Ívovi vasútigazgatóság és a Debreceni Vasútigazgató­ság vezetői megállapították, hogy az állandó munkaver­seny kiszélesíti a magyar és szovjet vasút termelési és ba­ráti kapcsolatait, s ezért a szakszervezetekkel egyetér­tésben a győztes kollektívák­nak kitüntetéseket és pénz­jutalmakat adtak át. A dele­gációk abban állapodtak meg. hogy az 1979. első félévi ered­ményeinek értékelésére a lö­vi vasútigazgatóságon kerül sor. RzSZMT elnöksége megtárgyalta: II Üzemi demokrácia az élelmiszeriparban Február 22-én, csütörtökön tartotta soron következő ülé­sét az SZMT elnöksége. A testület jelentést hallgatott meg arról, hogy az üze­mi demokrácia továbbfej­lesztését szolgáló új for­ma, a VSZT és a bizalmi­ak együttes fórumai bevál­tották-e a hozzájuk fűzött reményeket az ÉDOSZ-hoz tartozó üzemekben. Ezt az új formát Szabolcs-Szatmár élelmiszeripari üzemeiben három lépcsőben vezették be. Kezdték 1977-ben és 1978. október végéig már minden üzemben működött. Az SZMT elnöksége megállapí­totta: két év tapasztalata azt bizonyítja, ott vált be a mun­kahelyi demokrácia érvénye­sítésének ez a fóruma, ahol kihasználják a benne rejlő lehetőségeket, ahol a megnö­vekedett jog- és hatáskörrel jól élnek a szakszervezeti bi­zalmiak. Fontos, hogy a VSZT és a bizalmiak együt­tes tanácskozását gondos elő­készítő munka előzze meg, alternatív javaslatok kerülje­nek megvitatásra a testület elé. Erről előre tudjanak a bizalmiak és beszéljék is meg a munkásokkal. Több ezer dolgozót foglal­koztatnak megyénkben az élelmiszeripari üzemek. A testület felhívta a figyelmet: fontos, hogy az együttes ülé­sen elhangzottakról, a hatá­rozatokról idejében és reáli­san tájékoztassák a bizalmi­ak a dolgozókat. Ez nem mindig történt meg. A mun­kahelyi demokrácia érvénye­sítését szolgáló belső szabály­zatokat a vállalatok elkészí­tették. A vállalatok belső szerve­zetük korszerűsítésére a jog- és hatáskörök decentralizálá­sára, információs rendszerük továbbfejlesztésére, intéz­kedési tervet készítettek. Megállapította a testület, hogy a megnövekedett fel­adatokat több helyen a bi­zalmiak nem vállalták, ezért az ÉDOSZ-hoz tartozó üze­mekben 34 új bizalmi vá­lasztására került sor. Megemlékezés Nyíregyházán a szovjet hadsereg napja alkalmából Február 23 a szovjet had­sereg és haditengerészeti flotta napja. Hatvanegy év­vel ezelőtt az ellenséggel ví­vott élethalálhar közepet­te született a Vörös Hadse­reg, a fiatal szovjet állam védelmének, a forradalom győzelmének fegyveres ere­je. Ezen a napon szerte a vi­lágon a haladó erőik megem­lékeznek a szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásáról és köszöntik az évforduló alkalmából. Nyíregyházán a Magyar Néphadsereg Helyőrségi Mű­velődési Otthonában tartot­ták az ünnepi megemlékezést, amelyen részt vett Gulácsi Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára, dr. Csatáry Ernő, a megyei tanács vb titkára. Jakobinyi Béla ezredes meg­nyitója után Brenner Géza ezredes mondott ünnepi be­szédet, amelyben méltatta az évforduló jelentőségét. a szovjet hadseregnek a vi­lágbéke megőrzésében betöl­tött kiemelkedő szerepét. A megemlékezést ünnepi műsor követte, majd levetí­tették a Tankcsata című fil­met. A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta napja alkalmából megyénkben is szovjet és magyar katonafia- taloik. komszomolisták és KISZ-esek találkozójára ke­rül sor. üIEiiet3B 9 Hbgyarnrszág [ XXXVI. évfolyam, 45. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1979. február 23., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents