Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-21 / 43. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. február 21. ■ ■■■■■■ ■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a**’-' ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■•■ • ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■••-— •■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ A^aHYfRBflBRBMI ■ ■■■■■■■■■■a ^ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Ili mii IMII Ünnepi tanácsülés március 28-án Hétszáz éves városunk öt hét múlva, március 28. án ünnepli 700 éves évfordulóját Nyírbátor: 1279. márci. us 28-án kelt írásban található először a város neve. A születésnap megünneplése tulajdonképpen az egész évre kiterjed, hiszen a nyári zenei napok már ünnepi hagyománnyá váltak, október 13-án pedig a kenyérmezei csata ötszázadik évfordulója ad alkalmat a város, az ország történelmének jobb megismerésére. \z ünnepi program elkészült: a március 28-i ünnepi tanácsülésen a 700 éves történelem mellett a város fejlesztésének távlatai is napi. rendre kerülnek, ezen a napon adományoz a tanács díszpolgári címet és Pro Űrbe kitüntetést a városért legtöbbet dolgozó patriótáknak. Április végén, a várossá válás napján tervezik a város, ból elszármazottak találkozóját, májusban pedig az ipari üzemek együttműködésével egy fórumra kerül sor, amely, nek témája Nyírbátor ipari fejlődése lesz. A 700. születésnapra nyílik kiállítás a Nemzeti Galéria és az Országos Levéltár anyagából „Történelmi festészet és eredeti oklevelek” címmel és bélyegkáállítás, ahol emlékbélyegzővel látja el a posta az évfordulóra kiadott bélyeget. A tavasz lesz a kezdet a „700 perc a 700 éves Nyírbátorért” társadalmi munkaakciónak, amelytől a műemléki sétány részleges kialakítását és a Vörösmarty úti gyermekjátszótér kialakítását remélik a város vezetői. Új fórum: a lakóbizottság Nem régen működnek Nyírbátorban a lakóbizottságok, de a választásuk óta eltelt rövid időben már bizonyították létjogosultságukat. A városban lényegében csak az utóbbi években értek meg a feltételei a- közélet ilyen új fórumának, amelyek munkája a lakótelepekhez kapcsolódik. Az emeletes házakkal beépített területeken ugyanis 50—150 lakásonként (kapcsolódva a tanácstagi választókörzetekhez) * alakították meg a lakóbizottságokat. Fő feladatuk, hogy közreműködjenek a tanács és a lakosság kapcsolatának szélesítésében, a társadalmi együttélés szabályainak még. tartásában, segítsék a társadalmi munka szervezését, a lakóházak és környékük szépítését, támogassák a társadalmi tulajdon megóvását. A lakóbizottságok — minthogy tagjai jól ismerik működési területek, egy-egy lakótelepi rész gondjait, lakóit — szakavatott segítséget tudnak nyújtani a tanácstagok választókerületi munkájához. Nem közömbös az sem, hogy figyelemmel tudják kísérni az egyedülállók, öregek, vagy arra más ok miatt rászorultak helyzetét. Szükség esetén kezdeményezik az államigazgatási eljárást, eset. leg szociális vagy más segélyek odaítélését, figyelemmel kísérik a veszélyeztetett környezetben élő kiskorúakat, szükség esetén kezdeményezik a hatóság beavatkozását. Már az eddigiekből is kitűnik: sokoldalú, fontos társadalmi tevékenységről van szó. Mindezek mellett még számos joga, lehetősége van a lakóbizottságoknak, amelyek mind azt célozzák, hogy kialakulhassanak az új, városi lakóközösségek, sokoldalúan javítsák a lakótelepi élet körülményeit. A NYERESÉG: 184 MILLIÓ Jobb ösztönzés az iparban Miért maradt el a kereskedelem? A Növényolajipari Vállalat nyírbátori gyárában félautomata gépsoron töltik dobozokba a Biopon mosószert. (Császár Csaba felv.) A múlt év gazdasági feladatainak végrehajtása és az idei feladatok megvitatása szerepelt a városi pártbizottság idei első ülésén. Itt kitűnt, hogy a város ipari üzemeiben 8,1 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábban és ez 4,4 százalékkal volt több, mint amennyit az év elején terveztek. Az állami vállalatok 7,4, a tanácsi vállalatok 15,3 százalékkal növelték termelésüket, külön kiemelkedő eredményt értei a költségvetési üzem, ahol 26,8 százalékkal termeltek többet az egy évvel korábbinál. Kedvező fejlődést mutatnak a szövetkezetek számai is: 17 százalékos termelésnövekedés mellett javult az anyagellátás, a munkaerő- helyzet és a műszakszám. Az ipari vállalatok, szövetkezetek nyeresége is kedvezően alakult: 184 millió forint lett, amelyből a növényolajgyár 140, a MEZŐGÉP gyáregysége 28 milliót mondhat magáénak. A termelőszövetkezet jó eredményeket ért el a búza, a rozs- és burgonyatermesz-' tésben. a tervezettől több vágómarhát értékesítettek, de „INKÁBB LEÜLÖM..." Visszaeső, négyezerért Egy asszony azzal a meglepő hírrel állított be a tanács szabálysértési előadójához, hogy neki nincs pénze kifizetni a rá kiszabott büntetést, de ha az is megfelel, inkább leüli azt a néhány napot. A befizetés határideje lejárt, az asszony valóban nem fizetett, de aznap megjelent a tanácson, hogy állítsák ki neki a papírt, s megy egyenesen a fogdába. Iskolakerülök Az asszony esete egyedülálló Nyírbátorban, de nem azért, mintha mások nem töltöttek volna el 10—20—30 napot a bírság kifizetése helyett a fogdában, csak mások nem önként jelentkeztek, elő kellett vezetni őket. Szerencsére az elővezetettek száma sem sok, annál több viszont a szabálysértésért megbírsá- goltaké. Négy-öt évre visz- szatekintve körülbelül kétszáz azoknak a nyírbátoriaknak a száma, akiket szabálysértés miatt meg kellett büntetni. Legtöbben azért fizetnek, mert gyermekeik nem járnak iskolába, de csaknem annyian fizetnek, mert az áruházakban feledékenyek, vagy nem tudnak maguknak parancsolni, s fizetés nélkül akarnak néhány áruval a zsebükben távozni. Tolvajok A tankötelezettségi törvény megszegése miatt az utóbbi négy év alatt 172 nyírbátori család fizetett büntetést, tulajdon elleni szabálysértés miatt 135 bírságot szabtak ki. Az összegek különbözőek: iskolai mulasztás miatt csak 1000 forint a büntetés felső határa, s ennek nem mindig van kellő visszatartó hatása. Lopás esetén már vastagabban foghat a szabálysértési előadó ceruzája: négy év alatt 1400 forintot is meghaladta a kiszabott bírságok "átlaga. Természetesen volt aki csak néhány száz forintot fizetett, de Voltak szép számmal, akik 3000-et. sőt egy visszaeső tolvaj 4000-et is fizetett ki a tanácsnak. Kevés, hihetetlenül kevés feljelentést tettek a szabálysértési hatóságnak vásárlók megkárosítása, árdrágítás, élelmiszer-hamisítás miatt: négy év alatt mindössze 22 ilyen volt, pedig nem valószínű, hogy csak ennyiszer volt kevesebb a szalámi, a féldeci, vagy ennyiszer számoltak többet a boltban, a presszóban. Átváltoztatják Az évente indított 200 körüli szabálysértési eljárásoknak mintegy 70—80 százaléka végződik bírsággal A megbüntetettek fele fizet, a másik felétől a tanácsnak kell behajtani. Van akitől levonni sem lehet a büntetés összegét, ilyenkor változtatja át a tanács a pénz- büntetést szabadságvesztésre. Az átváltoztatásról szóló határozat általában megteszi hatását, s a többség kifizeti a bírság összegét. Négy év alatt 111 átváltoztatás történt, százketten fizettek, s csak kilencen ülték le a fogdában a büntetést. a tavaszi fagykár okozta kieséseket még így sem tudták pótolni. A kereskedelem nem fejlődött a tervezett mértékben. Nyírbátorban tulajdonképpen az ÁFÉSZ jelenti a kereskedelmet, a lakosság áruellátását 95 százalékban a szövetkezet biztosítja. A forgalom 8 százalék helyett mindössze 2,6 százalékkal emelkedett, a kedvezőtlen időjárás miatt a felvásárlás elmaradt a tervezettől, sezek miatt csökkent a szövetkezet nyeresége is Az idei feladatok közül a pártbizottság az ipari termelés 5,5—6 százalékos növekedését tartja reálisnak. Feladatul szabja, hogy a termelésnövekedésnek 75—80 százalékát a termelékenység emelésével érjék el az üzemek, 8—10 százalékkal növeljék exportjukat, továbbra is döntő feladat a takarékosság, a nagy értékű gépek, a munkaidő jobb kihasználása, a teljesítmény szerinti bérezés kiterjesztése. A termelőszövetkezetben a hozamok növelése, a ráfordítások csökkentése, a tárolás, a feldolgozás, az értékesítés komplex fejlesztése, a fóliás zöldségtermelés növelése a feladat, de hozzá kell látni a gyümölcsrekonstrukcióhoz és a talajjavításhoz is. Az állattenyésztésben a minőségi mutatók javítása, a tejtermelésben a hozamok növelése a feladat. Az ipar és a mezőgazdaság előtt álló feladatok nagyok, ezt csak jobb szervező munkával, következetes, fegyelmezett munkával lehet megvalósítani. Szerkeszti: Balogh József Átfogó rendezés szükséges! A víz támadása Nyírbátor történetében példátlan méretű károkat okozott az elmúlt hetekben a belvíz. A múzeum melletti tó vize egy méterrel volt magasabb, mint az eddigi legmagasabb szint volt, így a Víg, a Mester, a Damjanich, a Sallai utcák csapadékát nem fogadta be, sőt a tóból folyt vissza a víz a mély fekvésű utcákba. A víz ostromának négy ház nem bírt ellenállni, összedőlt, de további hét család otthonát fenyegeti ugyanilyen veszély. Romba dőlt házak Gondot okozott a védekezés a gyógypedagógiai intézet körül, de egy állandóan működtetett szivattyú segítségével sikerült elhárítani a víz támadását. A múzeum környékén is nagy erőfeszítéseket tett a tanács a vízelvezetésére: a növényolajgyár, a Csepel, a dohánygyár, a SZAVICSAV helyi kirendeltségének dolgozói, a költségvetési üzem munkásai, a megyei tűzoltó-parancsnokság segítségével állandóan szivattyúzták a vizet, a határőrség szippantóval segített és ők gondoskodtak a romba dőlt házak lakóinak kitelepítéséről is. A tervek szerint ebben az ötéves tervben a szenny- és csapadékviz-elvezetés alapvető gondjai megoldódnak, hiszen a fejlesztési alapból 22 milliót, a vízügyi alapból másfél milliót költenek erre és a költségvetésben is 6 millió szerepel a meglévő hálózat karbantartására, felújítására, s ha a kivitelezők tartják szavukat, augusztus végére beépítik a 30 milliót. Elkészült az Édesanyák útján — a vasúttól a Vasvári főfolyásig — az 1-es jelű főgyűjtő, a Kossuth utca és a Szabadság tér belvízelvezető csatornája, a Bajcsy-Zsilinsz- ky út és a Zrínyi Ilona utca csatornájának egy-egy szakasza. Hozzákezdtek a 2- es jelű főgyűjtő építéséhez is, de csak az Árpád utcáig jutottak, mert télen a KPM nem járul hozzá, hogy a főútvonalat akár fél szélességben is lezárják, márpedig enélkül nem haladhatott tovább az építkezés. Ha a csatornahálózat a múlt évben elkészült volna, a mostani rendkívül sok csapadékot hozó tél sem okozott volna ekkora belvizet. A Szabadság téri, a Báthori utcai és Mester utcai, korábban épített csatornák szűk ke- resztmetszetűek, amelyek nem voltak képesek a vizet továbbítani. Ráadásul a csatornaszakasz nyitott részeiből olyan mennyiségű sár, iszap, szemét jutott a zárt szakaszokba, hogy azok is eltö- mődtek, így gyakorlatilag a meglévő csatornák sem töltötték be hivatásukat. A belvíz miatt a védekezésre fordított erőfeszítések ellenére is jelentős károk keletkeztek, s ez a korábbi évek mulasztásaira is felhívja a figyelmet. Például arra, hogy azokon a településeken, ahol a terepviszonyok megkövetelik, sürgetően szükség van átfogó vízrendezésre, mert csak így kerülhetők el az ideihez hasonló helyzetek. Tanulság az is, hogy a meglévő csatornahálózatot rendszeresen tisztítani kell, még akkor is, ha nincs belvíz, mert épp akkor mondják fel a szolgálatot, amikor a legnagyobb szükség van rájuk. Csőrlővel tisztítják Most például még csőrlővel is alig lehet kipucolni az eltömődött zárt vezetékeket. És még egy tanulság: van a tanácsnak rendelete arról, hogy mindenki köteles saját portája előtt a vízelvezető árkokat karbantartani, de hogy a lakosság végrehajt- ja-e, azt ellenőrizni is kell. Akkor nem fordul elő, hogy néhány család —, hogy portáját mentse — nem tisztította, hanem eltömítette a csatornát. Ú3 TANÁCSRENDELET: Utcán iszik, megbüntetik Tisztább, rendezettebb lesz ezentúl Nyírbátor — legalábbis ezt várják az illetékesek a köztiszitasági rendelet kiegészítésétől, amelyet a decemberi tanácsülésen fogadott el a város tanácsa. Sok gondot okozott ugyanis az elmúlt hónapokban, hogy megszaporodott az utcán italozók száma, főleg az élelmiszerboltok előtt és azok környékén volt gyakori, hogy az üzletekben vásárolt pálinkát, sört az utcán fogyasztották — a város rendszerető lakosságának nem kis megbotránkozására. Az utcán italozók elleni határozott fellépésre azonban alig volt példa, mert a holtaitokon elhelyezett — italozást tiltó — feliratok alapján nem lehetett eljárást folytatni, vagy helyszíni bírságot kiszabni. A közvélemény igénye alapján tűzte napirendre a tanács a köz- tisztaságról szóló tanácsrendelet kiegészítését, s kimondta: a boltok, üzleteik, vendéglátóegységek előtt és környékén közterületen szeszes ital fogyasztása tilos. A tanácsrendelet így jogalapot teremtett arra, hogy a rendőrség az utcán italozókra 100 forintig terjedő pénzbírságot szabhasson ki, ami már elég borsos ár lehet a szabadban elfogyasztott deci pálinkáért, üveg sörért... — megfontolandó: megéri-e? Az új rendelőintézet Nyírbátorban.
