Kelet-Magyarország, 1979. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-15 / 38. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. február 15. Iráni helyzetkép Megtartotta első ülését a kormány Támogatásról biztosították a PFSZ-t Szerdán megtartották az iráni ideiglenes kormány el­ső ülését. A tanácskozáson határozatot hoztak arról, hogy véget kell vetni a sztrájkoknak és a gazdaság minden ágazatában meg kell kezdeni a munkát. A kormány szerdai hatá­rozata értelmében szombat­tól minden üzemben be kell indítani a termelést, ki kell nyitni az összes üzleteket, meg kell kezdeni a munkát a közhivatalokban és a tanítást az iskolákban. A közvetlenül a kormány alá rendelt sztrájkbizottság lesz felelős azért, hogy a gazdaság ösz- szes ágazataiban felvegyék a munkát. Khomeini ajatollah szerdai rádióbeszédében személyesen is felszólította az iráni népet a sztrájk beszüntetésére. Hangsúlyozta, hogy a mun­kabeszüntetések célja a sah távozásának kikényszerítése, majd a Baktiar-kormány megdöntése volt. Leszögezte, hogy az iráni nép bátor el­lenállása megbuktatta a dik­tatórikus monarchiát és a kolonializmus alapjai sorra romba dőlnek. Az iráni ideiglenes kor­mány teljes támogatásáról biztosította a palesztínai el­lenállási mozgalmat és az arab népek harcát az Izrael által megszállt területek fel­szabadításáért — jelentette ki Beirutban a Palesztínai Felszabadítási Szervezet egyik tisztségviselője. Az iráni ideiglenes kor­mányt kedden újabb orszá­gok ismerték el. Erich Ho- necker, az NDK államtaná­csának elnöke táviratban kö­zölte Mehdi Bazargannal, hogy a Német Demokratikus Köztársaság kész együttmű­ködni az iráni ideiglenes kormánnyal. Hivatalos elismeréssel fel­érő üdvözlő üzenetet intézett az iráni ideiglenes kormány­hoz az Egyesült Arab Emír­ségek kormánya is. Husszein, jordániai király Bazargannak küldött táviratában szintén üdvözölte az ideiglenes iráni kormány megalakítását és együttműködéséről biztosítot­ta a miniszterelnököt. Táviratot küldött Mehdi Bazargannak Fahd herceg, szaúd-arábiai trónörökös és a miniszterelnök első helyette­se. A hivatalos szaúd-arábiai hírügynökség szerint a táv­irat egyenértékű a hivatalos elismeréssel. Kína Yietnam-ellenes akcióiról Nemzetközi sajtóértekezlet Hanoiban Szerdán este Hoang Bich Son vietnami külügyminisz­ter-helyettes nemzetközi saj­tóértekezleten ismertette a VSZK külügyminisztériu­mának memorandumát a kí­nai hatóságok fokozódó Viet- nam-ellenes fegyveres ak­cióiról és háborús előkészü­leteiről. A vietnami külügyminisz­térium memoranduma a be­vezetőben emlékeztetett rá, hogy a vietnami—kínai ha­tárvonalat annak idején a francia gyarmati hatóságok és a kínai uralkodó ház húz­ta meg — szerződésekkel alá­támasztva.- A két nép hagyo­mányos barátságából kiindul­va a Vietnami Dolgozók Pártjának Központi Bizott­sága megállapodott a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságával 1957—1958-ban, hogy fenntartják a történe­lem által örökül hagyott ha­tárvonalakat és minden ha­tár-, illetve területi problé­mával kapcsolatos vitát tár­gyalások útján rendeznek. A kínai hatóságok 1957-től kezdődően különböző manő­verekkel elfoglaltak vietna­mi területeket, egyre fokoz­ták Vietnam határtérsége el­leni provokációikat. A 70-es évek közepe tájára a helyzet annyira komollyá vált, hogy kereken négy év leforgása alatt, 1974 és 1977 között a kínai fél 2158 alkalommal sértette meg Vietnam szá­razföldi határait A vietnami állásfoglalás rámutat, hogy 1978-ban újabb veszélyes fordulat állott be a kínai provokációban. Egye­dül ebben az évben 580 inci­denst robbantottak ki a kí­nai hatóságok, 1979 első más­fél hónapjában azonban a provokációk száma már ed­dig elérte a 230-at. „Vietnam népe és kormá­nya bízik abban, hogy a ba­ráti országok népei és kor­mányai, a világközvélemény széles rétegei erősíteni fog­ják szolidaritásukat Vietnam­mal és leleplezik a pekingi hatóságok háborús terveit. A kínai hatóságok éles Vietnam- ellenes politikája rendkívül feszült helyzetet teremtett a két ország határán. A ve­szélyes kalandorakciókért a teljes felelősség Pekinget ter­heli” — hangoztatja végeze­tül a vietnami külügyminisz­térium dokumentuma. Megérkezett Phnom Penh-be a magyar kormány gyorssegélye Szerdán Phnom Penh-be érkezett a MALÉV különre- pülőgépe, amely a magyar kormány gyorssegélyét hozta Kambodzsa népének. A több mint 11 tonnányi segélyszál­lítmányt — zömmel gyógy­szert és élelmiszert — a ma­gyar kormány képviseletében dr. Túri Ferenc nagykövet adta át. A Pochentong repü­lőtéren tartott bensőséges fogadtatáson Túri Ferenc el­mondotta, hogy hazánk e szállítmánnyal lehetőségei­hez mérten, szerény mérték­ben, de gyorsan kívánt hoz­zájárulni a normális feltéte­lek megteremtéséhez a bará­ti Kambodzsában. Kambodzsai részről Nők Sakun gazdasági és népjóléti miniszter vette át a szállít­mányt. A kambodzsai politi­kus őszinte köszönetét mon­dott kormányunk küldemé­nyéért, amely — mint hang­súlyozta — az első segély- szállítmány az európai szo­cialista országokból. A magyar küldöttséget a nap folyamán fogadta Hun Sen külügyminiszter, aki a többi között kifejtette: Phnom Penh a legszélesebb, legbarátibb kapcsolatokra tö. rekszik a Magyar Népköz- társasággal. A külügyminisz­ter egyben Heng Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnöke nevében üdvö­zölte a magyar párt. és álla­mi vezetést, a testvéri ma­gyar népet. Hivatalos devizaárfolyam fl Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank küzleménye Nemzetközi idegenforgal- ' műnk az elmúlt évben is je­lentősen tovább bővült. Ke­reken 17 millió külföldi — 15,3 millió a szocialista or­szágokból, 1,7 millió a tőkés országokból — kereste fel hazánkat. A szocialista or­szágokból érkezők közül 6,5 millió csehszlovák, 3,3 millió jugoszláv, 2,9 millió pedig lengyel állampolgár volt. Ugyanakkor 5,4 millió ma­gyar állampogár utazott kül­földre. Az idegenforgalomból kereken 8 milliárd forintnak megfelelő devizabevételünk származott, a kiutazók devi­zaellátására mintegy 3,5 milliárd forint összegű devi­zát fordítottunk. Nemzetközi idegenforgal­munk versenyképességének elősegítését, feltételeinek ja­vítását, devizabevételeink to­kozását továbbra is fontos feladatnak tekintjük. Szük­séges azonban a megnöveke­dett forgalmat kísérő kedve­zőtlen jelenségek mérséklése is. Ezeket figyelembe véve készülünk fel az 1979. évi ide­genforgalmi idényre. A rubelelszámolású orszá­gokba utazó magyar állam­polgárok valutaellátásának feltételei változatlanok ma­radnak. Ezek szerint az egyé­nileg utazók, a szervezett utazásokon részt vevők évente 10 000 forint erejéig, ezen felül a gépjárművel utazók üzemanyag céljára igényük szerint vásárolhat­nak valutát. Növelni fogjuk a valutakiszolgáltató helyek számát. Számolni lehet azzal, hogy több szocialista országban kölcsönösségi alapon a jövő­ben fokozottabban ellenőriz­ni fogják, hogy rendelkez­nek-e a beutazók tartózkodá­suk költségeinek fedezésére kellő összegű, hivatalos át­váltóhelyen vásárolt fizető- eszközzel. Az illetékes ma­gyar és lengyel szervek erről már megállapodtak. E szerint folyó év március 1-től ma­gyar állampolgárok egyéni, magánutasként csak akkor utazhatnak Lengyelországba, ha minimálisan 800 zloty összegű fizetőeszközzel ren­delkeznek. Amennyiben tar­tózkodási idejük a 4 napot meghaladja, minden tartóz­kodási napra ez az összeg 200 zlotyval növekszik. Hasonlóan, lengyel állam­polgárok magyarországi egyéni, magánutazásukhoz hivatalos lengyel valutaki­szolgáltató helyen vásárolt, legalább 600 forint összegű forint fizetőeszközzel kell, hogy rendelkezzenek, mely 4 napon túli tartózkodás ese­tén napi 150 forinttal növek­szik. Amennyiben más orszá­gokkal is sor kerül ilyen megállapodásra, a sajtó út­ján időben tájékoztatást fo­gunk adni. Rubelelszámolású valuták nem kereskedelmi árfolyama államközi megállapodásokon alapul, ezek az árfolyamok most nem változnak meg Gazdaságpolitikai szándé­kunk, hogy a konvertibilis elszámolású valutáknál a fo­rint egységesebb értékelése, az egységes árfolyam felé közelítsünk. A konvertibilis elszámolású valuták nem kereskedelmi és kereskedel­mi árfolyama között eddig 100 százalékos különbözet ér­vényesült, a kereskedelmi árfolyam kétszerese volt a nem kereskedelmi árfo­lyamnak. Ez a különbözet 1979. február 15-i hatállyal 75 százalékra mérséklődik. Ennek következtében a kon­vertibilis elszámolású valu­ták nem kereskedelmi árfo­lyama emelkedik. Ez az ár­folyam lényegében a lakos­sággal kapcsolatos elszámolá­sokban (pl. turizmus, rokoni támogatások, szerzői jogdíjak stb.) kerül alkalmazásra. Nemzetközi idegenforgal­munkban legjelentősebb va­luták közül pl. 1 USA dollár nem kereskedelmi árfolyama 17,79 forint volt. Ezentúl 20,33 forint lesz, kereskedel­mi árfolyama továbbra is 35,58 forint marad; 1 NSZK márka nem kereskedelmi ár­folyama 9,72 forint volt, ezentúl 11,10 forint lesz, ke­reskedelmi árfolyama to­vábbra is 19,43 forint ma­rad; 1 osztrák schilling nem kereskedelmi árfolyama 1,36 forint volt, ezentúl 1,55 fo­rint lesz, kereskedelmi árfo­lyama továbbra is 2,71 forint marad. Ez azt jelenti, hogy a kon­vertibilis valutát beváltó külföldiek valutájukért az eddiginél több forintot kap­nak, ami feltehetően az ed­diginél hosszabb tartózko­dásra, több idegenforgalmi szolgáltatás igénybevételére ösztönöz. Végső soron tehát az intézkedéstől konvertibi­lis idegenforgalmi devizabe­vételeink növekedését vár­juk. Több forintot kapnak azok a magyarok, akik külföldről kapott nyugdíj, rokoni támo­gatás, örökség, szerzői jog­díj stb. címen váltanak be konvertibilis valutát forint­ra. Ugyanakkor azoknak a magyar állampolgároknak, akik konvertibilis valutát vásárolnak (pl. egyéni kiuta­záshoz), vagy valuta tartal­mú szolgáltatást vesznek igényibe (pl. társasutazás kül­földi menetjegy), az eddigi­nél több forintot kell fizet- niök. Nem érinti ez az intézke­dés az utazási irodák által 1979. évre már meghirdetett társasutazások árait, kivéve a költőpénzért fizetendő ösz- szeget. * A magyar állampolgárok 1979. február 15-től utazása­ikhoz az eddiginél több kon­vertibilis valutát vásárolhat­nak és bővül a turistaútle­véllel meglátogatható orszá­gok köre. Az alábbi intézke­dések célja egyrészt az, hogy a nem kereskedelmi árfo­lyamváltozás ne csökkentse a vásárolható valuta összegét, másrészt, hogy állampolgá­raink — népgazdaságunk le­hetőségeivel összhangban — jobb feltételekkel utazzanak külföldre. — A tőkés országokba és Jugoszláviába egyéni turista­útlevéllel utazók az eddigi személyenkénti 4Ö00 Ft he­lyett 4500 forintért vásárol­hatnak valutát, az eddigi fel­tételek szerint. Ezenfelül sze­mélyenként 1500 Ft értékű konvertibilis elszámolású többletvalutát lehet egyide­jűleg vásárolni. — A nem kereskedelmi ár­folyamok emelkedésével ará­nyosan növekszik az a fo­rintösszeg, amelyért az uta­zási irodák társasutazásaival tőkés országokba és Jugoszlá­viába utazók költőpénzt vá­sárolhatnak változatlan felté­telekkel. A társasutazóknak is lehetőségük nyílik költőpén­zük kiegészítéseként szemé­lyenként 300 forintnak meg­felelő töfobletvaluta egyidejű vásárlására. — A látogató-útlevéllel tő­kés országokba és Jugoszlá­viába utazók változatlan fel­tételek szerint továbbra is személyenként 500 forintnak megfelelő konvertibilis elszá­molású valutát vásárolhat­nak, amelyet egyidejűleg ki­egészíthetnek személyenként 300 Ft értékű többletvalutá­val. A többletvaluta vásárlásá­nál 40 százalék illetéket kell fizetni. Akik utazásukhoz a szükséges valutát már meg­vásárolták, de utazásukra csak február 15 után kerül sor, a többletvalutát a valuta­kiszolgáltató helyen pótlólag megvásárolhatják. * 1979. február 15-től bővül a turistaútlevéllel megláto­gatható országok köre. Eddig Európán kívül csak azokba az országokba lehetett egyéni turistaként utazni, amelyekbe menetrendszerű magyar lé- gijárat közlekedett. Ezentúl Európán kívüli or­szágokba (pl. Kanadába és az USA-ba) is igényelhető tu- rista-valutautalvány és vált­ható meg forintért a repülő­jegy, ha a turista olyan légi­járatot vesz igénybe, amely­nél a repülőjegy megvásár­lása nem jár konvertábilis valutakiadással a népgazda­ság számára. Ez a lehetőség jelenleg a KGST-tagországok által üzemeltetett légi járatok­nál áll fenn. Kivételt képez­nek — a külföldre utazásról és az útlevelekről szóló jog­szabályokkal összhangban — azok az országok, amelyekben a magyar állampolgárok ér­dek- és jogvédelme nem biz­tosítható. * Népgazdaságunk és vala­mennyi állampolgárunk ér­deke, hogy nemzetközi ide­genforgalmunk szervezetten, rendben bonyolódjon le, nem­zeti valutánkat megvédjük a spekulációval szemben és elő­segítsük, hogy a hozzánk lá­togató külföldiek kellemesen érezzék magukat. Devizajogszabályaink mó­dosításával is e célok meg­valósítását kívánjuk elősegí­teni. Tekintetbe kell ven­nünk, hogy az áruválaszté­kunk, egyes áruk és szolgál­tatások árszínvonala eltér el­sősorban a bennünket kö­rülvevő országokétól. Ez hoz­zájárul ahhoz, hogy külföldi­ek nálunk nemcsak az uta­záskor szokásos ajándékokat vásárolják, hanem olyan áru­kat is — közöttük pl. élelmi­szereket —, amelyek jelentős ártámogatással kerülnek for­galomba. Az Elnöki Tanács módosí­totta a tervszerű devizagaz­dálkodásról szóló 1974. évi 1. sz. tvr-t, a pénzügymi­niszter pedig az 1/1974. (I. 17.) PM. sz. rendeletet. A módo­sított jogszabályok — ame­lyek 1979. március 1-én lép­nek hatályba — legfontosabb rendelkezései a következők: — Külföldiek a magukkal hozott valutát csak hivatalos átváltóhelyen (pl. MNB, OTP, utazási irodák stb.), a hivata­los árfolyamon válthatják át forintra. Magyarok forintért valutát szintén csak ezeken a hivatalos átváltóhelyeken vá­sárolhatnak. — Az eddigi személyen­ként 400 Ft helyett kevesebb forint vihető ki, illetve hoz­ható be: a belföldiek szemé­lyenként 200 forintot (50 fo­rintosnál nem nagyobb cím­letekben), külföldiek pedig 100 forintot (csak érmékben) hozhatnak be, illetve vihet­nek ki magukkal. A magyar állampolgárok külföldre kivihető forintot azonban csak a rendeletben külön felsorolt KGST-tagál- lamokban válthatják át, az ottani hivatalos átváltóhelye­ken. — Külföldiek a magukkal hozott ingóságaikat magán- forgalomban Magyarorszá­gon nem értékesíthetik. — Magyarországról kiuta­zó magyaroknak és külföldi­eknek továbbra is lehetősé­gük lesz, hogy utazásuk idő­tartamára, de legfeljebb 3 napra való — fogyasztásra közvetlenül alkalmas — élelmiszert magukkal vigye­nek. Húsipari termékekből azonban legfeljebb 1 kg, ezen belül fajtánként csak fél kg vihető ki. Az a külföl­di azonban, aki 24 óránál rövidebb ideig tartózkodott Magyarországon, itt vásárolt élelmiszerből csak 100 forint értékű úti élelmiszert vihet magával. Elvárjuk mind a hozzánk érkező külföldiektől, mind a magyar állampolgároktól, hogy előírásainkat, jogszabá­lyainkat betartsák, azokkal ellentétes tevékenységet ne folytassanak. Ezt kívánják meg népgazdasági devizagaz­dálkodási érdekeink, melyek­nek védelme céljából a jövő­ben hatékonyabb ellenőrzést és fokozott felelősségrevonást fogunk szükség esetén alkal­mazni. * Az árfolyamok módosításá­val, a valutaellátási intézke­désekkel és a magyar—len­gyel megállapodás feltételei­vel kapcsolatban a bankok, a valutakiszolgáló helyek és az utazási irodák adnak részle­tes tájékoztatást. A jogsza­bály-módosítások teljes szöve­ge a Magyar Közlöny 1979. február 15-i számában jele­nik meg. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI ÉRVÉNYESEK 1979. FEBRUAR 15-TOL Nem kereskedelmi árfolyam Kereskedelmi árfolyam Egység Devizanem vétel közép eladás Egység Devizanem vétel közép eladás forintban forintban 100 albán lek 156,59 156,59 156,59 100 albán lek _ _ 1 angol font 41,48 41,52 41,56 1 angol font 72,59 72,66 72,73 100 ausztrál dollár 2376,64 2379,02 2381,40 100 ausztrál dollár 4159,13 4163,29 4167,45 100 belga frank 70,43 70,50 70,57 100 belga frank 123,26 123,38 123,50 100 bolgár leva 1676,14 1676,14 1676,14 100 bolgár leva — — 100 csehszlovák korona 155,28 155,28 155,28 100 csehszlovák korona — — __ 100 dán korona 401,35 401,75 402,15 100 dán korona 702,36 703,06 703,76 100 francia frank 483,68 484,16 484,64 100 francia frank 846,43 847,28 848,13 100 hollandi forint 1025,85 1026,88 1027,91 100 hollandi forint 1795,24 1797,04 1798,84 100 indiai rúpia 256,33 256,59 256,85 100 indiai rúpia 448,58 449,03 449,48 100 japán yen 102,67 102,77 102,87 1000 japán yen 179,67 179,85 180,03 100 kanadai dollár 1736,01 1737,75 1739,49 100 kanadai dollár 3038,02 3041,06 3044,10 100 100 KNDK von kubai peso 910,42 1328,80 910,42 1328,80 910,42 1328,80 100 100 KNDK von kubai peso kuwaiti dinár­­1 kuwaiti dinár 78,12 78,20 78,28 1 136,71 136,85 136,99 100 lengyel zloty 76,42 76,42 76,42 100 lengyel zloty — — — 100 mongol tugrik 352,87 352,87 352,87 100 mongol tugrik — — — 100 NDK márka 484,— 484,— 484,— 100 NDK márka — __ __ 100 norvég korona 409,91 410,32 1110,31 410,73 100 norvég korona 717,34 718,06 718,78 100 NSZK márka 1109,20 1111,42 100 NSZK márka 1941,10 1943,04 1944,98 1000 olasz lira 25,03 25,06 25,09 1000 olasz lira 43,82 43,86 43,90 100 osztrák schilling 154,73 154,88 155,03 100 osztrák schilling 270,77 271,04 271,31 100 pakisztáni rúpia 210,— 210,21 210,42 100 pakisztáni rúpia 367,50 367,87 368,24 100 portugál escudo 44,38 44,42 44,46 100 portugál escudo 77,66 77,74 77,82 100 román lei 170,— 170,— 170,— 100 román lel — — — 100 spanyol peseta 29,16 29,19 29,22 100 spanyol peseta 51,03 51,08 51,13 100 svájci frank 1174,82 1176,— 1177,18 100 svájci frank 2055,94 2058,— 2060,06 100 svéd korona 478,42 478,90 479,38 100 svéd korona 837,24 838,08 838,92 100 szovjet rubel 1622,50 1622,50 1622,50 100 szovjet rubel __ 100 tr. és cl. rubel — — — 100 tr. és cl. rubel 3196,80 3200,— 3203,20 100 USA dollár 2031,— 2033,03 2035,06 100 USA dollár 3554,24 3557,80 3561,36 100 vietnami dong 682,81 682,81 682,81 100 vietnami dong — — —

Next

/
Thumbnails
Contents