Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-16 / 12. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. január 16. „Mehet bele!" A benzinkútnál hosz- szú sorban kígyóztak az autók. A kút bal oldalára teherautók álltak be. A kútkezelők egymás után töltötték meg a személygépkocsik tartályait. A teherautók sofőrjeinek pedig odaszóltak: „Mehet bele!” A legtöbben fogták az olajtöltőt, a szükséges üzemanyag felvétele után odaadták a kútkezelőnek a jegyeket és már nem is tartották fel a sort. Az egyik fiatalember viszont hiába várta a teherautó mellett, hogy majd őt is kiszolgálják üzemanyaggal. (Amikor Trabanttal megy a töltőállomásra, maximális udvariassággal fogadják — minden bizonnyal a várható borravaló reményében.) Hosszú várakozás után odalépett hozzá az egyik kutas és a tankolás közben megjegyezte: „Maga valami grófi család származéka?” Talán itt nem a származást kellene vitatni, hanem a benzinkutasoknak kellene a teherautókat is megtölteni — ha lehet, megjegyzés nélkül. Nem a borravaló lehetőségét kellene latolgatni — személy- autós ad, teherautós nem —, hanem a havi fizetésért szükséges munkát kell elvégezni. (t. k.) FONOTT KALÁCS A Nyíregyházi Kenyérgyár naponta 34 féle kenyérrel és péksüteménynyel látja el a megyeszékhelyet és a környező községeket. A Gagarin Szocialista Brigád tagjai 1500 fonott kalácsot készítenek egy műszak alatt. (Gaál Béla felvétele) Többszintes házak a főút mentén A megyeszékhely elővárosa Új rendezési terv készül Nyíregyháza orosi területére Egy nap alatt 5356 lakóval gyarapodott egyik városunk lélekszáma, s ugyanaznap egy községgel kevesebb lett Szabolcs-Szatmár megye térképén. A nap 1979. január elseje, a megszűnt község Oros volt, a lakosság száma Nyíregyházán ugrott ötezerrel. A közigazgatás átszervezése néhány kósza hírt is elindított Oroson, ezért Kovács Istvántól, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztályának vezetőjétől kértünk tájékoztatást Oros jövőjéről. Tankönyvek, gyermeklapozók Februárban újabb Százoldalas Folyamatos termelés a Nyírségi Nyomdában Napjainkban már javában készülnek a következő iskolai év tankönyvei a Nyírségi Nyomdában. A termelés folyamatos, így az 1979/80-as tanév köteteinek gyártását már tavaly nyáron megkezdték, s 300 ezer példányt el is szállítottak a Tankönyvkiadó raktáraiba. Ötsxáx tonna papír Decemberben eredményes évet zárt a nyomda. Míg 1977-ben alig több, mint 1 millió, addig 78-ban 2 milliónál nagyobb számú kötet — beleértve a tankönyveket is — került le a nyomdagépekről. Ezekhez tavaly a tervezett 500 helyett 570 (!) tonna papírt használtak föl. Az idén nem növelik látványosan a termelést. A cél: 500 tonna súlyú könyv előállítása — a korábbiaknál jobb minőségben. Az idén 1 millió 20 ezer tankönyv készül a nyomdában. Szerepel köztük például magyar nyelvtan, földrajz, kémia, matematika, orosz nyelv, sőt politikai gazdaságtan is. Megrendelés 24 féle munkalap, munkafüzet, illetve kötet előállítására érkezett — zömmel középiskolások és kisebb számban általános iskolások részére. Az új év egyik újdonsága a gépjármű szerkezettan könyv, melyet az MHSZ rendelt meg a nyomdától. Érdekessége, hogy oldatonként 3 színnel és ofszet technikával nyomják, s a hivatásos sofőrök oktatásánál hasznosítják majd. Automata fűxőgép A tankönyvek mellett az idén is folytatják a gyermeklapozók és mesekönyvek gyártását a Nyírségi Nyomdában. „A part alatt” című színes lapozót tavasszal szállítják le a Móra Könyvkiadó megrendelésére, 60 ezer példányban. A „Kergetőző négy testvér” című kiadvány január 10-én került nyomdáBa. Ebből 30 ezer készül. Az új évben nő a folyóiratgyártás. Január 12-én egy új, automata fűzőgépet vásárolt a vállalat több, mint 1 millió forintért. A masina néhány nap múlva termelni kezd. 1979-ben is itt készül majd a Szabad Föld című hetilap különkiadása: a Százoldalas. Az idei első, azaz a téli szám január közepén kerül nyomdába, s várhatóan február végén napvilágot is lát. A Nyírségi Nyomda ezek mellett újabb megrendelésekre is számít. Az idén több színes kiadványuk lesz. A könyvek, folyóiratok gyártása mellett pedig tovább folytatják a kereskedelmi nyomtatványok előállítását is. (h.) — Oros önálló községként készítette el fejlesztési programját, amely szerint a ma 5356 lakosú község 1995-re 8100 lakosú község lesz, s a ma bel- és külterületeken lévő 1500 helyett 3000 lakás lesz. A program alapján megrendelték a részletes rendezési tervet, amely azonban már nem készül el. mert a település Nyíregyházához csatolása minőségi változást eredményez: a tervben nem önálló községként, hanem Nyíregyháza egy városrészeiként kell szerepelnie. Most tehát nincs általános rendezési terve az új városrésznek — 1980—81-re készül el —, ám a fejlődés nem állhat meg. Amíg elkészül a terv, addig az általános érvényű határozatok megtartásával lehet építkezni. A tavaly elkészült rendezési programban a tervezők meg kívánják hagyni a városrész földszintes beépítési jellegét, de a település központjában, valamint a 41-es fő közlekedési út mentén több szintes házak építésével korszerű városrészt kívánnak kialakítani. Ezt figyelembe veszik a részletes rendezési terv készítői is. Az általános érvényű előírások tulajdonképpen azt jelentik, hogy ahol a telekméretek lehetővé teszik, oda a tanács továbbra is engedélyezi a lakásépítést. Ez természetesen csak a belterületre vonatkozik, így nem építhető lakás a Vöröshadsereg és a Rákóczi utca vasúton túli területére, ez a program és majd a terv szerint is kül- kerület lesz. A korábbi években sok lakás épült fel itt — az 1509 lakásból 464 van külterületen —, ezért ennek a területnek a sorsát szakemberek bevonásával felül kell vizsgálni. Építési tilalom van a jelenlegi temető környékén — itt megfelelő védőtávolságnak kell lenni — és a közintézményekkel beépített területen sem adható építési engedély, itt további közintézmények épülnek majd. A rendezési program jelenleg nem javasolja építési területbe vonni a Nyíregyháza és Oros között kialakított zárt kerteket, tehát itt ezután is csak a kert megműveléséhez szükséges, a terület nagyságától függő alapterületű szerszámoskamrálk és gyümölcstárolók építhetők — természetesen engedéllyel Az Orosi Községi Tanács január elseje előtt teljes hatáskörű építési hatósági jogkörrel rendelkezett. Január elseje óta ezt a jogkört a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztálya gyakorolja, tehát építési engedélyt csak itt lehet kérni. A Nyíregyházához csatolás változást hozott Oroson az utcanevekben is, mivel Nyíregyházával azonos nevű utcák voltak. A névváltoztatás megtörtént, februárban már kihelyezhe- tők lesznek az új táblák. Az autóbuszjáratokban egyelőre nem lesz változás, és megmaradnak a korábbi viteldíjak is. (b. j.) Távhívó mintahálózat Telefontközpontokból, mikrohullámú és kábeles távközlési berendezésekből távhívó mintahálózatot alakítanak ki a posta és a híradástechnikai ipari vállalatok a Duna-ka- nyar településein. Ezzel nemI.cgújabb városunk. Vásárosnamény kulturális centruma, a művelődési központ épülete. csak több telefonhoz jut a környék, de egyben a hazai gyártmányú hírközlés-technikai berendezések „állandó kiállításaként” működés közben mutatkozhatnak be a külföldi vásárlóknak. Ez utóbbi különösen előnyös a híradás- technikai ipar számára, hiszen az exportpiacokon a kereslet az egyes berendezések helyett mind inkább a komplex híradástechnikai rendszerek iránt jelentkezik. Sokkal többet vártunk a Periférián c. tévéfilmtől. A mai valóságunk élesszemű megfigyelője és közismerten remek riportokban bemutatója, Bajor Nagy Ernő most is izgalmas témát választott egy bűncselekmény (taxisofőr kirablásának kísérlete) szociológiai-pszichológiai „oknyomozása” kapcsán: a Pestre kerülő egyes fiatalok életének üressé válását, a társadalom ami nem egyszer — bár korántsem szükségszerűen — bűnbe torkollik, azonban forgatókönyve a felületi ábrázolás szintjén ragadt. A fiatalember súlyos cselekményét nem vélhettük eléggé motiváltnak egy valójában ki sem bomlott szerelmi kapcsolata kudarcba fú- lásával, csakúgy, mint a jellegzetes társadalmi közeg (a „mocsárvilág”) életformájára ható befolyásával. Ugyanis bármennyire léha, cinizmusba hajló és tartalmatlan a különböző — dramaturgiailag többnyire álló — helyzetképekben bemutatott kallódó, kezdeni magukkal semmit sem tudó fiatalok magatartásformája, bűnözésre mégsem inspirál. Annyi igaz, hogy táptalajul szolgálhat. A periférikus társadalmi környezet ilyen részletező __ (ráadásul nem is túlságosan eredeti) leírását nehezen viseli el a képernyő épkézláb, ettől sokkal feszesebbre húzott cselekmény nélkül. Pompás szórakozást jelentett Robert Thomas sikerdarabja, a Szegény Dániel bűnügyi komédia mostani televíziós bemutatása Várkonyi Zoltán mesterien kidolgozott rendezésében, jobbnál-jobb karakterizáló olyan művészekkel, mint pl. a címszereplő Tordy Géza, Káldy Nóra (az ál-feleség szerepét vállaló rendőrtisztnő), Bárdi György, a nyomozó, Lukács Sándor, az éppen csak kellően ellenszenves ál-pap, Tábori Nóra, a látszólag felette ingatag jellemű ápolónő, s maga Várkonyi, mint a részeges, csavargó festőművész. A névsor önmagában is sokat jelent. S hogy milyen darabot vittek sikerre ilyen formátumú művészek? Nos, a hamisítatlan bűnügyi komédia persze bulvárdarab, de annak aztán kitűnő. Egyre fokozódó feszültséggel, a hagyományos krimi percről percre kiszámítottan adagolt, fordulatokban és meglepetésekben bővelkedő nyomozás történetével, meg a végére tartogatott, legváratlanabb leleplezéssel. A maga műfajában ez az előadás összehasonlíthatatlanul jobb volt a dömpingszerűen áradó film- és egyéb krimiknél. Agatha Christie és J. B. Priestley egy-két hasonlóan jól felépített darabjára emlékeztetett. Köny- nyedébb szórakoztatásunkra ilyenek kellenének többször. Csak nem okvetlenül két estére így szétválasztottam Merkovszky Pál Felnőtteknek is elgondolkoztató, komoLy morális feladványt tartalmaz Dimi- tár Gulev bolgár író Ifjúság, merészség című hang- játéka, melyet az Ifjúsági Rádiiószínpad csütörtökön mutatott be, esti főidőben. Nyilván jó okkal ebben a fontos időpontban. Nemcsak a fiataloknak, hanem a felnőtteknek is van mondanivalója e darabnak. A szerző egy érettségi előtt álló fiatalembert hoz olyan helyzetbe művében, hogy az gondolkodás nélkül megtorolja a rajta esett sérelmet. Ez az önbíráskodás azonban a saját érdekeit is sérti, veszélyezteti. A diákot a vele egyidős villamos- vezető bántja meg, teljesen ok nélkül, ez váltja ki a hasonlóan durva reakciót: a diák felindulásában kidobja a kocsiból a villamosvezetőt, emiatt a forgalom is leáll, hosszabb időre. Többszörösen kiélezett a helyzet. Nem garázda huligán, s mégis törvénybe ütközőt tett. Igaz, emberi méltósága, önérzete védelmében, de mégis: meggondolatlanul ömbíráskodott. A törvény megtorolja az önbíráskodást, de a társadalmi együttélés íratlan szabályai viszont azt követelik meg, hogy az írott törvényekbe nem ütköző módon se sértsünk meg másokat, senkit ne bántsunk meg önérzetében. Önnön bírája nem lehet senki, de vannak esetek, aim'iikor az önbecsülés elemi erővel törhet fel a megsértettből: akkor, ha nála erősebb vagy jobb, nagyobb .beosztású embertől szenvedd el a méltatlan hántást. Azt hiszem, nem nehéz kitalálni, hogy Dimi- tár Gulev radiójátékában Szásót miért nem a kalauz sérti meg, hanem a villamos vezetője. Ha arra gondolunk, hogy ez utóbbi hatalmaskodni kezdett, helyzetét kihasználva, akkor nyilvánvaló a felnőttek társadalmában megtalálható párhuzamra való utalás. Az önérzetet bántó szavakat vissza kell utasítani, szavakkal, mert még az emberi méltóság védelme sem engedheti meg, hogy báríki is önbtráskodhassék. E rádiójáték nem is akar ennek szabad utat javasolni (Száso vállalja tette törvényes következményét), de arra egyértelműen felszólít, hogy ne hagyjuk magunkat megalázni, önérzetünkben megbántani, mert akkor a hatalmaskodók gátlástalanokká lesznek, méghozzá a megsértettek közreműködésével. Seregi István Elitta a festék árát Vitái Lajos 29 éves nyíregyházi festő és tapétázó túlzott italozása miatt gyakran került pénzzavarba. Az elmúlt év júniusában elvállalta B. Antal lakásának festését, de előleget is kért anyagvásárlásra. összesen 3200 forintot vett fel, de a festés helyett csak a pénzt itta el. Ugyancsak anyagvásárlás ürügyén csalt ki 700 forintot U. Jánosnétól. A munkát 2 napra vállalta, de az anyag árát most is elitta, felé sem nézett a munkának. A csalássorozat következő áldozata Sz. György volt. akinek azt a mesét adta be, hogy egy nagyobb munkája van kilátásban, adjon neki rövid időre kölcsön 3500 forintot. Vitái írást is készített, amiben egyhónapos határidőt vállalt a pénz visszafizetésére. Az egyihónap szépen eltelt, de a hitelező a pénzét nem kapta vissza A festési munkák mellett Vitái tapétázást is vállalt. V. Jánossal 1500 forintban állapodott meg, s 1000 forint előleget kért anyagvásárlásra. Vitái még a tapétát is megvette, de az nem V. János lakásába került, hanem egy másik személyhez, aki szintén sürgette a munka elvégzését. Vitái többszöri felszólításra 500 forintot visszafizetett V. Jánosnak. Az ügy bírósági tárgyalásáig 7900 forint tartozása gyűlt össze a vállalkozó szellemű festőnek. A bíróság 4 rendbeli csalás bűntettében találta bűnösnek Vitái Lajost és ezért 6 hónapi szabadságvesztésre, valamint 4000 forint pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztették. A bíróság kötelezte Vitáit, hogy kényszerelvonó-kezelés alá vesse magát. Az ítélet jogerős. (m. f.) P KÉPERMYőffijffll A ffiUM MELLETT