Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-11 / 8. szám

1979. január 11. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A kutak mélyéről feltörő kő­olaj. és földgázkincset többnyire földbe fektetett csővezetékek se­gítségévei juttatják el a feldol­gozás, illetve a felhasználás he­lyére. A cső anyaga és az azt körülvevő talaj kölcsönhatásba lép egymással, ami kémiai és elektrokémiai jellegű korróziót okoz. Ennek- megakadályozására ún aktív és passzív korrózióvé­delmet alkalmaznak a csövek le­fektetésénél. A passzív korrózió, védelemnél a fémfelületet a korroziv környezettől egy alkal­masan megválasztott összefüggő védőréteggel határolják el. Mi­jára tekertek fel. Ez az eljárás némi haladás volt a korábbi, közvetlenül a cső külső falára felvitt folyékony bevonathoz ké­pest, de mégsem vált teljesen be. Az erősen nedvszívó jutaszalagot ugyanis csakhamar elpusztították a mikrobiológiai hatások. Idővel a jutacsíkot baktériumölő papír­csík váltotta fel, mintegy tíz év­vel ezelőtt pedig az üvegfátyol erősítésű bitumen alkalmazására tértek át. Ez már jóval tökélete­sebbnek bizonyult, de egy fo­gyatékossága mégis maradt: csak a vázanyag lett korszerűbb, a bi­tumen kémiai és technikai tulaj­Korszerű korrózióvédő rétegbe, speciális bitumentartalmú pvc szige­telőanyagba „beöltöztetett” csővezeték; alatta még egy gyanta—mű­anyag bevonat is található. vei a védőréteg felújítása a leg­ritkább esetben lehetséges, ezért ,,életkorának” a csővezeték ter­vezett használati élettartamával meg kell egyezni, vagy azt felül kell múlni. Hosszú ideig bitumenbe ágya­zott jutacsíkot használtak a föld alatti csővezetékek korrózió elle­ni védelmére, arpit a cső palást­donságai azonban nem tartottak lépést a következmények növe­kedésével. A minden szempont­ból kielégítő eredményt a bitu­mennek a korszerű műanyagok­kal való ,,házasítása” hozta meg. Napjainkra már ezek gépi fel­hordásra alkalmas változatait is kidolgozták. AUTÓ - MOTOR Kanyarban Az autóversenyeken soha nem az egyenes útszakaszokon történ­nek a balesetek, hanem mindig a kanyarokban. A nagy sebesség­nél fellépő centrifugális erő ugyanis letéríti az útról a kocsit, ha a gumikerekek tapadása nem tudja ellensúlyozni azt Éppen ezért a kifejezett versenypályá­kat. az autógyárak próbapályáit ma már igen számottevően meg­emelt kanyarokkal építik, de a közutak építésénél — különös tekintettel a hajtűkanyaros szer­pentinekre — is gondolnak a ki­sodródás veszélyére, annak elke. rülésére. A helyenként csaknem függő­leges falú kanyarokkal épített autóverseny-pályákon csak lát­szatra olyan könnyű és veszély­telen a száguldás, annak ellené, re. hogy a centrifugális erő és a gravitációs hatás eredője va­lósággal beletapasztja az autót a kanyarba. Minden sebességhez meghatározott magasság tarto­zik, amelyen a kocsit nem kell fordulásra kormányozni. A kül­ső — a .legjobban emelt partfalú — pályára a belépési sebesség minimálisan 110 km/óra. s ezen felül a továbbiakban akár 260— 280-aq tempóval is száguldhat a vezető — eleresztett kormánnyal is — a kanyarban. Az alsó — legbelső — pályaszakaszon vi­szont maximálisan csak 110—130 km/óra sebességgel kanyarodhat az autó kockázat nélkül, bizton­sággal. Különös elővigyázatossá­got követel a vezetőtől az átlé­pés a meredek kanyarból a víz­szintes egyenesbe. A centrifugá­lis erő megszűnése ugyanis né. hány pillanatig bizonytalanná te­szi az úttartást. Ennek feloldása érdekében a gyakorlott vezetők már a kanyar végső harmadá­ban az autót kissé lefelé, eny­hébb dőlésszögű pályára kor­mányozzák. Képünkön: a japán kisdiákek számára rendezett ötletversenyen az egyik tanuló egyszerű, talán a gyakorlatban is megvalósítható megoldást javasolt a különösen veszélyes helyi kanyarok „kibéle­lésére”. (MTI Külföldi Képszolgálat) Á hang gyógyítja a növényeket Grúz tudósok és szakem­berek rájöttek, hogy az ala­csony frekvenciájú hangrez­gések fokozzák a növények természetes biológiai aktivi­tását az 8ket megtámadó be­tegség elleni küzdelemben. Ugyanekkor elnyomják a fa­anyagban élősködő kártevő mikroorganizmusokat. A fák­ban a hangterápia immuni­tást alakít ki az ismétlődő megbetegedéssel szemben. A hangrezgések „feltámasz­tották” azokat a citrusfélé­ket, amelyeket korábban gyó­gyíthatatlannak vélt gomba­betegségek támadtak meg. A hang gyógyít, ösztönzi a tea-, a gránátalma-, az eperfa, va­lamint sok egyéb fa és bokor növekedését. A kecskeméti Szikrai Állami Gazdaságban gépesítették a gyümölcsfa metszését. A nehéz téli munkát sűrített leve­gővel működő metszőollók segítik. (MTI Fotó — Fehérváry Ferenc felvétele) Dzsemal Kevlisvili, a Grúziái Mezőgazdasági Gépesítési és Vil­lamosítási Kutató Intézet tudo­mányos főmunkatársa az eperfa hangterápiás kezelését végzi. Távvezeték-rendszer építése. re gyorsabban az atomerőművek felé fordult a figyelem. Ennek a hatására épül nálunk is a Paksi Atomerőmű, amely az 1980-as években már szerves ré­sze lesz hazánk villamosenergia­rendszerének. Felkészülés fólia alatti hajtatásra Az enyhébb téli napokat a kertészek már kihasználhatják. Hozzáláthatnak a gyümölcsfák ültetéséhez, metszéséhez és a fontosabb talaj-előkészítési munkák elvégzéséhez. Azoknak a kertészeknek, akik a korai zöldségtermesztésben, szeretné­nek részt venni, el kell kezde­niük a felkészülést. A hidegfóliás hajtatásra fó­liaágyat, fóliasátrat, vagy fólia­házat használhatunk. Újabban a kiskertekben az utóbbi típus a gyakoribb. Ennek előnye, hogy alá lehet menni és a szükséges munkák könnyebben végezhe­tők el. Ezért az ilyen hajtató­berendezés elkészítése javasol­ható a kiskerttulajdonosoknák is. Legkedvezőbb, ha a fóliaház szélessége hat, magassága pedig két méter. A váz felépítésére fát, alumínium vagy vascsövet használhatunk fel. Az elkészített vázra már most felhúzhatjuk a fóliaborítást. Er­re a 0,15 milliméteres vastagsá­gú fólia a legalkalmasabb. A szükséges szélességet úgy szá­mítjuk ki, hogy lemérjük a pa­lást kerületét és a földbe rög­zítésre mindkét oldalon leg­alább egy-egy métert hozzászá­mítunk. Ma már különböző szélességű fóliákat lehet vásá­rolni, van 4,5—8,5—10 és 12 mé­ter széles is. A javasolt fólia­ház építéséhez a 12 méteres vá­sárlása célszerű. A fóliaborítás felhúzásakor legelőször 30 centiméter mély és ugyanilyen széles árkot ás­sunk a fóliaház két oldalán, közvetlen a bordák mentén. Ez­után a vázon lévő éles és kiálló részeket fóliacsíkokkal tekerjük be, hogy a felhúzás közben a fóliapalástot meg ne sértsük, ki ne szakítsuk. Ezt gondosan végezzük el, mert bármilyen kis sérülésnél a szél könnyen kikezdheti, felszakíthatja a pa­lástot. A fóliapalást felhúzására szél­csendes időt válasszunk. E munkát legalább négyen vé­gezzük. Először a felhúzott fo­lia két végét az árokba fektet­jük, kisimítva az árok vonalai mentén. Ideiglenes rögzítésként földkupacokat dobálunk az árokban lévő fóliára. A gyors rögzítést követően ismét föl­det rakunk a további súlyozás­ra. Mindezek után kezdhetjük el a fóliapalást kifeszítését. Az egyik oldalon megfogjuk a fó­lia szélét és egyenletes, lassú emelésekkel feszítjük, igazítjuk a bordákhoz. A feszítőerőt a fóliára dobált föld biztosítja. Az ellenkező oldalon ugyanígy feszítjük ki a fóliasátort. Ha ezzel is végzünk, akkor újabb földréteggel véglegesítjük a feszítést. A szabad fóliavéget ezután visszahajtjuk és azt is gondosan betakarjuk földdel. Az ajtóknál a fóliát földdel megrakott műanyag zsákokkal rögzítjük úgy, hogy az összefo­gott palástra ráhelyezzük. Erre a célra kitűnőek az üres mű- trágyás zsákok. Szellőzőnyílás egyelőre nem kell, bármilyen hosszúságú fó­liaházat is készítettünk, csak akkor, ha az ajtók már nem biztosítanak elegendő friss le­vegőt. Ekkor éles késsel kör alakú nyílást vágunk a palás­ton. Lehet mindkét oldalon, vagy a tetőn is. A kör átmé­rője legalább egy méter legyen. A szellőzőnyílásra fólia fedő­lapot kell készíteni. A fedlap szélesebb, mint a nyílás, és mindkét oldalon túlér a bordá­kon. Az így méretezett fedlap szélébe zsineget forrasztunk, mert ezzel tudjuk majd kifeszí­teni és a földbe vert karókhoz rögzíteni. A felhúzott fóliaborítás alatt a talaj már nem hül le, mint a szabadban, s a növényeknek kedvezőbb feltételeket tudunk biztosítani az ültetés idejére. Természetesen a fóliaház bel­ső hőmérséklete nemcsak a nö­vények fejlődésére kedvező ha­tású. hanem a különböző ta­laj kártevők is gyorsan elsza­porodhatnak. Ezért a növény- védelmi teendőket sem sza­bad az előkészületeknél elha­nyagolni. A gyakori kártevők ellen ültetés és vetés előtt a Bassudin 5 granulátumot hasz­nálhatjuk. A szemcsés szert gu­mikesztyűvel szórjuk a terület­iünkre, majd jól keverjük el a talajjal. Sajnos, a kifejlett, idős kártevő egyedeket vegy­szerrel már nem biztos, hogy elpusztíthattuk, ezért célszerű a talajmunkák során összeszed­ni és így megsemmisíteni. Sz. Cs. Á kertet is tervezni kell! Napjainkban egyre többen is­merik fel a kertészkedés, a kerti munka örömeit; töreksze­nek kis kertes családi ház, ki­sebb telek vásárlására. Divatos szóhasználattal élve: aktív pi­henésre. Azt azonban mindenkor szem előtt kell tartani, hogy a kis­kert ne csak munkát jelentsen, hanem az egész család számá­ra öröm is legyen. Legyen itt alkalom a pihenésre, játszásra, napozásra is. A kiskerttel kapcsolatos munkákat az év folyamán csak úgy tudjuk zavartalanul elvé­gezni, ha a feladatainkat előre beütemezzük. A termesztés és minden kerti munka legbizto­sabb alapja az időrendben és gondosan végzett munka. A tervezésnél nagyon sok min­dent figyelembe kell venni. Leglényegesebb kiindulási alap a terület nagysága. A 200 —300 négyszögölnél nagyobb hobbykert már inkább gondot, mint örömet jelent. Nagyon lé­nyegesek a helyi adottságok is. Ezek már előre meghatározzák azt, hogy mely növenyfélesé- gek számára alkalmas az adott terület. Ezt az égtáj és a föld­rajzi fekvés döntően befolyá­solja. Déli és keleti fekvés ese­tében meleg és fényigényes, ke­vés csapadékot igénylő növé­nyeket ültessünk. A nyugati és északi fekvésben hálásán te­rem az alma, körte, szilva, meggy. A telepítés előtt érdemes egy kis időt szakítani arra, hogy a szomszéd kerteket is megnéz­zük. így a helyi sajátosságok figyelembevételével tudjuk majd egyeztetni elképzelésein­ket és lehetőségeinket. Alapve­tő és lényeges szempont annak a megállapítása, hogy a kerti munkára mennyi időt tudunk majd ráfordítani. Ezt a helyze­tet nagyon reálisan kell fel­mérni. Azokat a növényfélesé­geket, amelyeket termeszteni szándékozunk, ismernünk kell. Vegyük tehát a fáradságot ah­hoz, hogy még a végleges dön­tés, illetve telepítés előtt, az ide vonatkozó szakirodalmat, folyóiratokat elolvassuk, átta­nulmányozzuk. A növényvédelem munkáit is előre tervezzük meg. így a szükséges permetező anyagokat időben beszerezhetjük. Az el­hanyagolt növényvédelemmel nemcsak magunknak, hanem a szomszédainknak is ártunk. A virágokat, növényeket nem elég szeretni, nevelni és gon­dozni is kell. Amennyiben azt szeretnénk, hogy az egész tenyészidőszak alatt folyamatosan legyenek nyíló virágaink és folyamato­san érő gyümölcsök, akkor kü­lön fordítsunk figyelmet a nö­vényi sorrendek összeállítására. Igaz ugyan, hogy ezáltal a kis­kert több munkát, de több örö­met is fog jelenteni. K. K. Hit várhatunk januártól? Á tél támadásának oka: a Nap Mi lehet az oka, hogy az új esztendő első napján, hazánk nyugati határain betört a tél? Január elsején elképesztő szélvi­har, hó és hideg vette át az ural­mat a Dunántúlon, majd a ke­mény tél kelet felé nyomult.' MINDEN RENDHAGYÓ? Úgy tűnik, mintha az elmúlt évek időjárásában semmi sem lett volna a helyén. November vége óta több korai hideghullám érte el hazánkat, majd igazán kellemes karácsony éc szilvesz­ter köszöntött ránk. Az év utol­só napján sok helyütt plusz tíz foknál magasabb hőmérsékletet mértek Egy nappal később. 1979. január elsején megérkezett a hi­deg „zuhany”. Csakugyan sem- semi sincs a helyén? A rendha­gyó jelenségek — igen sok tudós véleménye szerint — csak a nap- tevékenység maximuma vagy minimuma körüli időpontokban jelentkeznek. Itt jegyezzük meg, hogy az első világháború után a rendellenesnek látszó időjárásért a sok ágyúzást (?) és a repülő­gépeket (?) tették felelőssé, a második világháború után az atom. és H-bomba robbantáso­kat okolták. 1957 óta pedig a ra­kéták, űrhajók (?) a felelősek mindenért. Természetesen ez több, mint naivitás — az időjárás rendellenességének okait a Föl­dön kívül kell keresnünk, pon­tosabban az élet forrásában, a Napban (vagy még inkább an­nak tevékenységében, aktivitásá­ban). A túlzott vagy a hiányzó napaktivitás okozza az időjárás rendellenességét. MAXIMUM — MINIMUM Heinrich Schwabe német ama­tőr csillagász, csaknem 150 évvel ezelőtt érdekes, mai érvényes felfedezést tett. miután rendsze­rezte a távcsöves megfigyelések (Galilei. 1610) kezdete óta fel­jegyzőit napfoltok számát. Ész­revette, hogy a napfoltok néha tömegesen jelennek meg (maxi­mum), majd számuk csökkenni kezd, s végül (esetleg) teljesen eltűnnek (minimum). Két maxi. műm között átlagosan 11,1 év telik el. Ez a szám volt már 7 de 17 év is. Azt is észrevették. hogy maximumok idején gyako­ri a gyors időjárás-változás, nincs tartós fagyhullám, nyáron pedig ritka a hőhullám: hűvös nyár után enyhe tél következik. Napfoltminimumok idején vi­szont minden fordítva történik: kemény tél — forró nyár! Mi lehet ennek az oka? Valószínű­leg nem a foltok, hanem az azo. kát kísérő jelenségek váltják ki. Ha sok a folt. sok a napkitörés (protuberancia, flare, erupció — azaz „kitörés” a Nap felszínén). A kitörések nyomán rendkívül sok anyagi részecske áramlik a bolygók felé, megváltozik a Nap különféle rövidhullámú sugárzá­sa s ez — itt nem részletezhető módon — másodlagosan hat a földi időjárás menetére Ha vi­szont nincs (számottevő) napte­vékenység, akkor kizárólagosan a földi hatások érvényesülnek, nyáron megreked a meleg, télen elakad a hideg! Nyáron tartós hőhullám jöhet, télen viszont az átlagosnál hidegebb levegő soká­ig uralkodhat. Az egyezés arány­lag pontos volt. de akadtak ki­vételek is. Galilei halála után (rakéták és atombomba nélkül is) csaknem hét évtizeden át mintha szüne­teit volna a naptevékenység, alig volt folt a Napon! Az 1600-as évek végén „bolond” volt az időjárás, bár a naptevékenység minimális volt. De akadt más — még furcsább — kivétel is. AZ 1928/29. ÉVI FAGYHULLÁM ötven évvel ezelőtt napfolt- maximum volt, így az időjárás­nak — elméletileg — változé. konynak kellett volna lennie. Ezzel szemben pontosan az el­lenkezője történt: óriási tömegű hó. fagyhullám! A főváros kör­nyékén mínusz harminc, a Du­nántúlon több helyen mínusz negyven fok (körüli vagy felet­ti) hőmérsékletet mértek. Lehet, hogy most megismétlődik az 50 évvei ezelőtti, nem túl derűs ese­mény? Több amerikai kutató ál­lítja, hogy az 1980/81-re várt maximum esetleg már 1979-ben bekövetkezhet. Lehet, hiszen a naptevékenység erősen növek­szik. Éc mi éppen ebben bízunk. Angliától nyugatra ..várja” az indítási jelet a „felmentő sereg” — a plusz 10—15 fokos atlanti­óceáni levegő. Hazánk nyugati kapuja az enyhe levegőt is „szí­vesen beengedi”. És még egyet. A Kárpát-medence déli oldala teljesen nyitott. Itt bármikor be­nyomulhat a mediterrán (föld_ közi-tengeri), kellemes levegő, amely a hideghullámot normális téllé változtatja. Gauser Károly ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Villamosenergia-igény m, — ma és holnap Az emberiség teljes energiaigé­nyének a villamos energia ma mintegy a negyedét teszi ki. A villamos energiára irányuló igény a napszaktól és az évszaktól füg­gően ingadozik. A nyári fogyasz­tás jóval kevesebb a télinél, az esti meg a nappalinál. Minthogy azonban a villamos energia nem tárolható, a termelésnek és a fo­gyasztásnak egyensúlyban kell lennie, vagyis csak annyi ter­melhető, amennyire éppen szük­ség van. Az igényeknek ezt a változását az erőműveknek kö­vetniük kell: nappal több ener­giát kell termelniük, mint éjjel. Jelenleg működő hőerőműveink tüzelőanyagát elsősorban a gyen­gébb minőségű hazai szenek és a kőolaj feldolgozása után vissza­maradó fűtőolaj és gudron szol­gáltatják. Világjelenség, hogy az elektro- mosenergia-igény kielégítésében egyre nagyobb szerepet kapnak az atomerőművek. Az 1960-as években világviszonylatban hát­ráltatta az atomerőművek térhó­dítását az akkoriban olcsón kap­ható kőolaj. Az 1970-es években azonban előbb lassan, majd egy­Á csővezetékek „öltözéke"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents