Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-31 / 25. szám
1979. január 31. KELET-MAGYARORSZÁG 7 POSTABONTÁS Tilalom Levelet kaptunk egy hetvennyolc éves magányos asz- szonytól. Panaszkodott, hogy élelemellátása akadozik, az előfizetett ebédjét nincs aki az öregek napközi otthonából elhozza. Ö nem tud érte menni, mert alig tud járni. A községi tanács elnökének a segítségét kértük az idős, egyedülálló nő érdekében. Nemsokára jó hírt kaptunk: a község vezetője értesített bennünket, hogy egy lelkes úttörővezető tanár jelentkezett: négy kis diákja vállalja, hogy ellátja a nénit. Mint megtudtuk, volt már ilyen a községben, a gyerekek tehát elődeik nyomdokába léptek. Egy váratlan fordulat azonban mégis meghiúsította a szépnek indult tetteket. Nem a gyerekekkel volt baj, ők szépen, pontosan tették dolgukat, vagyis néhány hétig rendszeresen látogatták a nénit, segítettek. Mindennap elvitték az ebédjét. A szülők azonban egy szép napon letiltották a vállalkozást. Mondván: „in-, tézkedjék a tanács...” „Nem a gyerekek dolga” — hárították el a jó szándékú tanár érveit. A tanács valóban elhelyezhette volna a nénit a szociális otthonba (ez ebben az esetben viszont fájdalmas lenne, mert a néni ragaszkodik otthonához). Gondozót is küldhetnének hozzá, ha van kit, mert e téren nyomasztó a munkaerőhiány. A tanács ugyan tiszteletdíjat fizet azoknak, akik akár csak részmunkaidőben is vállalják valakinek a gondozását. A tanácson tehát nem múlik a segítség, mégis késik. Noha úgy tűnik, a tanács dolga, hogy a néni sorsát megnyugtatóan rendezzék, mégis valójában a közösség dolga is. Az idős asszony 45 éven át dolgozott a községben. Mindenki ismeri, és mégis egy munkában töltött élet után szomorú alkony szakadt rá... Ez a sors bárkit elérhet. Érthetetlen tehát a szülők ellenszegülése, vagy inkább nevelésbeli tévedése. Egyedül csak szavakkal nem lehet nevelni. A tett és a példa formál embert. Ebben az esetben pedig mit Iát a gyermek: a szülői példa és biztatás helyett a tett tilalmát. Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a gyerekekből önző, másokkal nemtörődő, csak a maguk gyönyörűségének élő felnőttekké válnak, s ilyenek lesznek a szülőkkel szemben is. Vajon mi lehet a szülői tilalom mögött? — sokáig foglalkoztatott e kérdés. Szégyennek vélt szolgálat, egy idős ember támogatása? De hiszen a munka nem szégyen, és a segítőkészség sem. Az ellenkezője inkább az... Érthetetlen, megmagyarázhatatlan tehát a szülők magatartása. Maguk rohannak a saját elhagyatottságuk felé. S ha ezek után netán ők lesznek rászorulva a gyermekekre, vajon nem fogják-e szégyellni elfogadni azt, amit ők gyermekeik által megadni restelltek? Soltész Ágnes ZÁRVA — Mi még ilyenkor is virággal fogadjuk a vendéget... A 4-es fő közlekedési út átépítése miatt a Simái úton közlekedünk már egy jó ideje. Lassan meg is szokjuk, s a kerülő út nem is bosszant senkit sem, de a vasúti sorompó annál inkább. Ugyanis az a vonat elhaladás előtt és után is sokszor és hosszú ideig zárvá van. Jó lenne, ha a MÁV mielőbb intézkedne, hogy nagyobb gondossággal kezeljék a Simái úton lévő sorompókat, hiszen ez most főút lett — kéri levelében L. M. nyíregyházi olvasónk. A KIJELÖLT UTAKON Kun Jenő, Nyíregyháza, Árpád utca 87. szám alatti lakos panaszolta, hogy a Sza- muely-lakókörzet építése miatt, környékükön az utat lezárták, s miatta kocsival és gyalog egyaránt nehezen tudnak közlekedni. A városi tanács műszaki osztályán szóvá tettük, s a következőket tudtuk meg: a Szamuely téri lakótelep 859 lakását egységes technológiával, házgyári elemekből fogják építeni, ami egységes munkaterületet igényel. A terület átadása a múlt év december 28- án megtörtént, s a kivitelező felvonulási kerítéssel látta el. Az Árpád utca 79—91. számú épületekben még jelenleg is laknak. A lakók kiköltöztetésére ez év március 15-ig sor kerül. Addig az itt lakók a MÁV-állomáshoz, a Huszár soron át; a városközpontba az Árpád—Lehel, valamint a Toldi utcán keresztül juthatnak el; az almatároló irányában pedig a Huszár soron át közlekedhetnek. A műszaki osztály addig is kéri a lakókat, hogy a balesetveszély miatt tartsák be az előbb közölteket, vagyis az építési területet ne vegyék igénybe. NEM VOLT KORAI Némedi Varga Gyula nyíregyházi levélírónkhoz hasonlóan többen reklamálták, hogy Nyíregyházán a Debreceni úti sorompót elzárták, illetve onnan a forgalmat indokolatlanul korán elterelték, a felüljáró építése ugyanis jelenleg áll. A 4. számú Budapest—Záhony közötti fő közlekedési út korszerűsítési munkáit a Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat végzi. A vállalat vezetői érdeklődésünkre elmondták, hogy e munka keretén belül a meglévő út nyomvonala is több szakaszon változik, s ezentúl, számos közmű kerül úgy átépítésre, hogy a meglévő utat is keresztezni fogja. Ezeknek a munkáknak a végrehajtása érdekében rendelte el és hagyta jóvá a KPM közúti főosztálya az út lezárását. Tehát az útlezárás nemcsak az érintett közúti felüljáró építése miatt történt, hanem az itt folyó egyéb munkák elvégzését is szolgálja. TÁBLÁK ÁPRILISBAN, MÁJUSBAN Kiss László, nyíregyházi lakos észrevételezte, hogy városunk egyik-másik autó- buszmegállójából hiányzik a tábla, illetve van ahol távolsági járatot jelző tábla van elhelyezve. „Mi az oka?” — kérdezte levelében. Az 5. sz. Volán Vállalat illetékesétől megtudtuk, hogy az új KRESZ bevezetése óta valamennyi táblát ki kellett cserélniük. Országos gond, hogy a táblákra nincs gyártó kapacitás. A vállalat felügyeleti szerve engedélyezte, hogy a táblákat az 5. sz. Volán Vállalat saját telepén készítse el. Ez azonban tekintélyes munkát, jelentős anyagi ráfordítást igényel, így a táblák elkészítésére, illetve kihelyezésére ez év áprilisában, májusában számíthatunk. SEGÍTETTEK Tíz hónapig rossz volt a televízióm. Nagyon hiányzott, hiszen ez volt az egyetlen szórakozásom, kapcsolatom a külvilággal. Az utóbbi időben újra kitárult előttem a „világ”, a televízióm révén. Volt munkahelyem a MEZŐGÉP vállalat jogsegély szolgálatának vezetője, illetve a csoportja megcsináltatta a készülékemet. Kimondhatatlan örömet szereztek számomra, amit ezúton is hálásan köszönök — írja levelében Gergely Arpádné, Nyíregyháza, Acél utca 31. szám alatti lakos. KEVÉS A KÖMÉNYMAGOS Bizonyára hozzám hasonlóan sokan szeretik és keresik az üzletekben a sós és köménymagos kiflit. Sajnos csak ritkán akadunk rá, vagy egyáltalán nem sütnek ilyet, vagy csak nagyon keveset, amit ezúton is sérelmezek. — írja Mitró József, Nyíregyházáról. A SÁG VÁRI-TELEPIEK ÖRÖME A Ságvári-telepen korábban alig volt 4—5 telefon — beleértve a magántelefonokat is. — A közelmúltban az itt élők nagy örömére egy nyilvános telefont szereltek fel, s ma már nincs gond, ha mentőre, vagy sürgős segítségre van valakinek szüksége, vagy netán ismerőseit, barátait telefonon akarja megkeresni. Az itt lakók rendkívül hálásak mindazoknak, akik közreműködtek a telefonvonal kiépítésében — írja Szilágyi Sándor a 94. számú lakóbizottság elnöke. SZÁZ HELYETT NEGYVEN — TITÄSZ, hozzád fohászkodom... Fehérgyarmaton egy iker épületben lakom családommal. Mióta szomszédom lakásába egy vízmelegítőt felszereltetett — amely elektromos árammal működik — nálunk rendkívül gyenge az áram. A 100 wattos égő alig hat 40- esnek. A televízió adásait sem nézhetjük zavartalanul, a kép „fátyolos”, mintha egy tejeszacskón át néznénk a képernyőt. — Többször kértük már a TITÁSZ segítségét, de eddig eredménytelé- nül — panaszolja Miski Géza, Fehérgyarmat a gépjavító állomás 2. számú lakóházából. Szerkesztői üzenetek Lingura György csenge- ri, lski József ajaki, Nagy Ferencné vásárosnaményi, Lakatos András fülesdi, Veres Béla nyírbátori, Steiner Sándor tiszavasvári, Ruha Istvánná kisvárdai, özv. Szőke Endréné csen- gersimai, Széles József, nyíregyházi, Csuka Ferenc ajaki, Kruppa Mihályné zsurki, Siető János tiszada- dai, Kövi Gyuláné kisvárdai, Ács Jánosné nagyari, Balogh Dániel csengeri és özv. Bodnár Bertalanná kisvárdai lakosoknak levélben válaszoltunk. Barkóczi János tímári, Mosonyi Gyula nyíregyházi, Jánkfalvi Lajos nyíregyházi, Borbély Istvánná tisza- kóródi, Juhász József apa- gyi, Czimbolinecz András kállósemjéni, Kovács Erzsébet kisvárdai, ifi- Harcsa Imre kékesei, Gégény Mihályné ibrányi, Ladányi Imréné tuzséri, Iván Miklós nyírparasznxai, Jelenős Istvánná tiszavasvári, Kovács Sándor nyírkátai, Kalapos Pálné nyíregyházi, ifj. Orbán Sándorné jándi, Pintér Jánosné nyíregyházi, Murvai Lászlóné tiszalöki, Kur- bely Jánosné nyíregyházi, Losonczi Bálint nagyhalászi, Szarka Ernőné nagykállói, Kiss Gyuláné gyügyei, Tamás László tiszadadai, Jakab Jenő kocsordi, Farkas Piroska vásárosnaményi, Zakor József tornyospálcai, Dankovics Péterné kisvarsányi, Kiss Éva nyíregyházi, Király Zoltánná mezőladá- nyi, Molnár Sándor nyírkátai, Bajcsuk Istvánná tu- nyogmatolcsi, özv. Vincze Andrásáé tiszaszentmárto- ni, özv. Czégény Andrásné tiszavasvári, Kiss László tiszadadai, Deskó Béláné ti- szaadonyi, Jáger Istvánná sényői, Herczku Ferencné pócspetri lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Papp Róza csengeri olvasónk ügyében a termelőszövetkezet elnöke intézkedett: a többi öreghez hasonlóan levélírónk is megkapja az igényelt fahulladékot. Mészáros Mihályné tiszavasvári lakost értesítettük, hogy at olajkályhák fűtéséért csak akkor kaphat külön juttatást, pótlékot, ha a munkaszerződésében és a munkaköri leírásában a kályhák fűtése nem szerepel. Papp Miklós érpataki olvasónkat tájékoztattuk, hogy a levelében reklamált permetezési díj a termelőszövetkezetet illeti meg, mivel e munkát a szövetkezet végezte el a tagok részére. Az illetékes válaszol „Biztosításos bosszúság” címmel közölt észrevétellel kapcsolatosan közöljük, hogy a levélíró által említett sokszorosított levelet azoknak a nyugdíjas ügyfeleinknek nem küldtük ki, akik felhatalmazást adtak arra, hogy biztosítási díjaikat nyugdíjukból levonják, s azt egyszámlánkra átutalják. A levélben említett esetben ugyanazon lakcím alatt két azonos A. B. nevű ügyfelünk lakik és mindketten rendelkeznek nagy életbiztosítással. Az idősebb ügyfelünk biztosítási díját nyugdíjából történő levonása útján kapjuk meg, míg ifjabb ügyfelünk postai befizetési csekk felhasználásával teljesíti kötelezettségét. A sokszorosított levél tehát az ifjabb A. B. nevű ügyfelünknek szólt. Elnézést kérünk a levélírótól, hogy szándékunkon kívül bosszúságot okoztunk. Állami Biztosító Nyíregyháza, városi fiók A január 3-i Fórum rovatban „Döntés előtt” címmel szóvá tették, hogy Tiszavasvá- riban a Bocskai és az Aradi vértanúk útja sarkán levő. vegyesboltot miért akarjuk megszüntetni. Elmondjuk, hogy a kérdéses üzlet egy olyan épületben van, amely rendkívül megrongálódott, ott az üzlet tovább nem működhet. Sajnos az új ABC- áruház megnyitását sem várhatjuk meg, a vegyesboltot be kell zárnunk. A nagyközségi tanács viszont kiutalt részünkre a Kinizsi és a Kossuth utca sarkán egy új helyiséget — a megszűnő bolttól mintegy 400 méterre —, ahol egy új önkiszolgáló boltot fogunk nyitni. így a környék lakóinak ellátása lényegesen jobb lesz, mint eddig volt. Tiszavasvári Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet A jubileumi jutalom Jakab János kisvárdai olvasónk 1974. február 16-án nyugdíjba vonult, azóta munkaviszonyt nem létesített. Nyugdíjalapként beszámított szolgálati ideje 26 év és 274 nap. Jubileumi jutalomban a mai napig nem részesült. Olvasónk az iránt érdeklődik, hogy a jubileumi jutalom utólagos kifizetését milyen alapon kérheti. A huszonöt, a negyven, illetőleg az ötven évet munka- viszonyban töltött dolgozó részére jubileumi jutalom jár, írja elő a Munka Törvénykönyv 48. § (2) bekezdése. A munkaviszonyban töltött idő számítását az 5/1967. (X. 8.) munkaügyi miniszteri rendelet 8—12. §-a szabályozza. A nyugdíjra jogosító időt a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény szolgálati időnek nevezi. A munkaviszonyban töltött idő és a szolgálati idő nem minden esetben azonos. Példának említjük meg, hogy szolgálati időnek minősül a javító-nevelő munka időtartama, a fegyveres erők és testületek, valamint a volt honvédség sorozott állományú tagjai első tényleges és tartalékos szolgálatának ideje, a honvédelmi muníkaszolgálati idő. A javító-nevelő munka időtartama nem munkaviszony. A felsorolt katonai szolgálati idő például akkor minősíthető munkaviszonyban töltött időnek, ha 1952 előtt leszerelt katona munkaviszonyból vonult be és a leszerelést követően kilencven napon belül elhelyezkedett. A munkaviszonyban töltött időt minden esetben a dolgozónak — hitelt érdemlő módon — kell bizonyítani, írja elő a Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának 74. sz. állásfoglalása. A bizonyítás történhet bármilyen okirattal, okiraton alapuló munkakönyvi bejegyzéssel, a társadalombiztosítási szervek által kiadott igazolással, vagy a munkaviszonyról kiállított egyéb eredeti okirattal, illetőleg hitelt érdemlő tanúvallomással. Ha a dolgozó a jubileumi jutalomra jogosulttá vált, azt részére folyósítani kell, még akkor is, ha annak kifizetését nem kérte. A jubileumi jutalom a dolgozónak ugyanolyan járandósága, mint a munkabére. Jogosulttá válásról csak akkor beszélhetünk, ha a dolgozó a szükséges munkaviszonyban töltött időről szóló igazolásait a munkáltató rendelkezésére bocsátja. Természetesen nincs szükség külön igazolásra, ha a kellő bizonyítékok egyébként is a munkáltató rendelkezésére állnak. Amennyiben a dolgozó a bizonyítékait később terjeszti elő, például 28 éves munkaviszonyban töltött idő után, a 25 éves jubileumi jutalomra ekkor szerez jogot. Az előírt időtartamok letelte után a dolgozó a jubileumi jutalmát a munkaviszonya fennállása esetén idő- korlátozásra való tekintet nélkül bármikor kérheti, az igénye nem évül el. Ha azonban a dolgozó munkaviszonya időközben megszűnik, a kifizetési feltételek igazolása mellett a Jubileumi jutalom folyósítását a hároméves elévülési időn belül kérheti. Az elévülési idő egy újabb munka- viszony létesítésé esetén újra kezdődik és ez annyiszor ismétlődik, ahányszor a dolgozó újabb munkaviszonyt létesít. Olvasónk esetében a munkaviszonyban töltött idő a szolgálati idővel megegyezik. A munkaviszonyban töltött időről szóló igazolásokkal a munkáltatója nem rendelkezett. A nyugdíjaztatása óta három év eltelt, így a rendelkezésre álló bizonyítékai ellenére a jubileumi jutalom iránti igénye elévült. Egy újabb munkaviszony létesítése esetén a jubileumi jutalmát igényelheti. Nagy Mihály SZMT politikai főmunkatárs j; JE ■ a jj ijl « ; &> ■ ||
