Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-30 / 24. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. január 30. Feszült a helyzet Iránban Újabb kormányellenes tömegtüntetések MUNKATÁRSAINK TESTVÉRORSZÁGOKBAN Szlovák hegyek között Kommentár Válság Rómában n ndreotti olasz kormány­főnek hétfőn a parla­mentben hivatalosan is tudomásul kellett vennie, amit nemcsak ő, hanem az egész ország már az elmúlt hét vége óta úgyis tudott: hogy Itáliában gyakorlatilag felbomlott a jónéhány nehéz hónapon keresztül úgyahogy működő kormánytöbbség. Itália tehát újra drámai idők elé néz, a kormányválság immár .nemcsak lehetőség, hanem bizonyosság. A bonyolult belpolitikai színkép elemzése a következő okokat mutatja: 1. Aldo Moro halála nem­csak a körülményekből kö­vetkező megrázkódtatások miatt bizonyult sokkhatású­nak, hanem azért is, mert Moro közismerten a kompro­misszumok nagymestere volt. Halála nyomán ilyen érte­lemben is személyi-politikai űr támadt a keresztényde­mokrata vezetésben. 2. Ez bizonyos keresztény- demokrata irányító körök ré­széről sajátos és hosszabb tá­von tarthatatlan kettősségben nyilvánult meg. Miközben to­vábbra sem voltak hajlandók bevonni az Olasz Kommunis­ta Pártot a kormányzatba, a tényekkel mit sem törődve, az OKP-t tették felelőssé a terrorért és a nehéz helyzet számos eleméért. 3. Ennek megfelelően a kormánypárt fontos köreiben olyan kommunistaellenes kampányt bontakoztatták ki, amely nemcsak azzal a tény­nyel állt ellentétben, hogy az OKP a parlamenti többség része volt, hanem a többi bal­oldali párt, sőt jelentős ke­reszténydemokrata erők vé­leményével is. 4. Ez a folyamat meggyor­sította a kormánytöbbség fel­bomlását és amikor a múlt hét végén az OKP látványo­san hangot adott fenntartá­sainak — bár nem vonult el­lenzékbe! —, ez voltaképpen már csak az események re­gisztrálása volt. 5. Az OKP már csak azért sem tehetett úgy, mintha „minden rendben volna”, mert a kereszténydemokra­ták által támogatott három­éves gazdaságfejlesztési terv a terhek aránytalanul nagy részét hárította volna át a bérből és fizetésből élőkre. 6. Az OKP-nak még egy oka volt arra, hogy félreért­hetetlenül érzékeltesse fenn­tartásait: az egyszínű keresz­ténydemokrata kabinet ígé­retei ellenére sem tett meg mindent az országot sújtó terrorista hullám ellen. Hogy a párt ilyen értelemben is az olasz közvélemény hangu­latát tükrözte, azt — többek között — bebizonyította az a hatalmas tömeg, amely Ge­novában az úgynevezett Vö­rös Brigádok által meggyil­kolt kommunista aktivistát, Guido Rossát kísérte utolsó útjára. Hétfőn a délelőtti órákban az iráni fővárosban újabb kormányellenes megmozdu­lásra került sor a vasárnapi véres összetűzések színhe­lyén és annak környékén. A Khomeinit éltető tüntetők el- barikádozták magukat, s mi­előtt a rendfenntartó erők a helyszínre érkeztek volna, felgyújtottak több szórako­zóhelyet. Délután már lángokban állt a nyilvános házakkal és alkoholt is felszolgáló étter­mekkel teli úgynevezett Üj város, Teherán egyik negye­de. A megmozdulások szín­helyét a katonaság és a rend­őrség rohamegységei vették körül és súlyos összetűzések­re került sor a tüntetők és a fegyveres erők alakulatai kö­zött. Hírek szerint az össze­csapásoknak több halottja volt. Figyelemre méltó, hogy kik voltak az elmúlt napokban elkövetett politikai merény­Teng Hsziao-ping kínai mi­niszterelnök-helyettes vasár­nap este megérkezett a Wa­shington melletti Andrews támaszpontra, ahol vendég­látói neveben Cyrus Vance külügyminiszter üdvözölte. Teng már megérkezése után néhány órával Zbigniew Brzezinskinek, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanács­adójának vacsoravendége volt. Brzezinski 1978 májusában járt Pekingben, s egybehang­zó amerikai sajtójelentések szerint nemcsak az ameri­kai—szovjet kapcsolatok bi­zalmas részleteiről adott tá­jékoztatást, hanem visszhan­gozta vendéglátói bizonyos A szovjet kormány meg­hívására hétfőn hivatalos lá­togatásra Moszkvába érkezett Stefan Andrei, a Román Kommunista Párt KB Poli­tikai Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, a Román Szo­cialista Köztársaság külügy­minisztere. A repülőtéren a román vendéget Andrej Gro- miko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere és letek célpontjai: a hétfői megmozdulások résztvevői a nyílt utcán végeztek egy csendőrtábornokkal, míg va­sárnap, teheráni lakásán sú­lyosan megsebesülve találták az amerikai légierő egy Irán­ban szolgálatot teljesítő ve­zérezredesét. A teheráni rádió hétfőn több nagyvárosból tünteté­sekről adott hírt: Abadan­ban, Tabrizban és számos más városban vonultak ki az utcára a kormány ellen tün­tető tömegek. Ami Khomeini ajatollah visszatérését illeti, új fejle­ménynek számít az a teherá­ni belejentés, amely szerint kedden napkeltétől napnyug­táig nyitva tartják a repülő­teret. Ez elvbén lehetőséget ad a síita főpap hazatérésé­re. Mint jelentettük, Kho­meini hétfőn közölte, az első adandó alkalommal — azaz, ha a repülőtér fogadja gépét — hazatér Teheránba. szovjetellenes kirohanásait. Brzezinski útja után gyorsult fel Washington és Peking közeledésének folyamata. Carter amerikai elnök hét­főn kormányfőnek kijáró formaságok között üdvözölte a Fehér Házban Teng Hsziao- ping kínai miniszterelnök­helyettest. A Fehér Ház körül több ezres tömeg tüntetett Teng ellen, a tüntetőket a a rendőrségnek kellett eltá- volítania. Teng hivatalos fehér házi látogatásán a kormányfőnek kijáró 19 díszlövés dördült el, majd Carter elnök mondott beszédet, melyre Theng Hsziao-ping válaszolt. más hivatalos személyek üd­vözölték. JStefan Andrei hétfőn kez­dődött szovjetunióbeli látoga­tása során a kétoldalú kap­csolatokat érintő és számos nemzetközi kérdésről folytat véleménycserét szovjet kol­légájával. Mindez részét ké­pezi a Szovjetunió és a szo­cialista országok közötti rend­szeres külügyminiszteri kon­zultációnak. Télvíz idején különös jele­ket találni a szlovák utak mentén. Az úttest szélén, a jelzőkarók mellé hosszú, 2—3 méteres póznák vannak tűz­ve. A helybeliek készséggel adnak felvilágosítást: ha jön egy nagyobb havazás, akkor ezek mutatják, merre kanya­rodik az út, merre van az árok. Kanyarban pedig, külö­nösen a hegyi utaknál, nincs hiány. Mégis vannak utak, amelyek éppen kanyargóssá­gukkal, a magas sziklafalak között átkígyózva hívják fel magukra a figyelmet, s vonz­zák a turistákat. — Tőlünk nem vezet to­vább az út. Mégis — különö­sen nyáron — annyi a kül­földi turista, hogy már azt sem tudjuk, miért jönnek. S a legtöbben gyalog — mond­ja Hacavában Rozena Ma- gyarova. ' Hacava a szurdokban Az ok egyszerű: nincs olyan útikönyv, amelyben ne szerepelne a' Szlovák Karszt két szurdokvölgye, az Áj- és a Szádellöi völgy. Hajdan, több millió évvel ezelőtt föld alatti barlangrendszer húzó­dott itt, s a barlangok besza­kadásával alakult ki az egy­mástól három kilométerre le­vő két völgy. Az Áj-völgy fel­ső végén fekszik Hacava, a párszáz embert számláló kis falu, amelyben ugyan szlová­kul szól mindenki, de a kör­nyéken azt beszélik, valami­kor ruszin telepesek kerültek ide, ők vették át az itt élő (Folytatás az 1. oldalról) exportra. így például a nyír­bátori asztalosipari, valamint három vegyes szövetkezet, a mándoki, a tiszalöki és az újfehértói remél a fejleszté­sektől számottevő exportnö­vekedést. Mándokon a vastö­megcikk, Tiszalökön a bútor- gyártás, Ujfehértón pedig a faipari tömegcikktermelés bíztat jó kilátásokkal. Több ipari szövetkezetünk szét­szórt, korszerűtlen munkahe­lyen dolgozik. Ezért közös erővel is támogatják az új telephelyek építését, a mun­kafeltételek lényeges javítá­sát. Azt tervezik, hogy a nyír­egyházi ELEKTERFÉM Szö­vetkezet galvanizáló üzeme, a nyíregyházi bútoripari, a má­tészalkai építő- és a tarpai vegyes szövetkezet költözik majd új központi telephely­re. Megyénk három fodrász szövetkezeténél az üzletháló­szlovákok nyelvét. Egy falu­val lejjebb, a völgy bejáratá­nál fekvő Ájban pedig ma­gyar és szlovák nyelvű fel­iratok hirdetik, hogy vegyes népesség lakik erre, a Bold- va-völgy tájékán. Az életmód sokat változott az utóbbi évtizedekben. A he­gyi faluban naponta többször megfordul az autóbusz — ezért kell annyira ügyelni télen a közlekedés fenntartá­sára — hogy hozza-vigye a fiatalokat és idősebbeket a 40 kilométerre fekvő Kassára, vagy a közelebbi Boldvára, az ipari üzemekbe. Falusi házakból nyaraló Ezen a vidéken — csakúgy, mint Szabolcs-Szatmár fal­vaiban — ugyancsak meg­van a háztáji termelés ha­gyománya, az iparban, az erdőgazdaságban dolgozók kiskertet is tartanak, állato­kat gondoznak. — Egy jófajta, fehér fenő­követ szeretnék Magyaror­szágról — mondja Pavel Ma­gyar. — Mert mi még kézzel kaszálunk, sokat kell fenni a kaszán, amíg egy boglyára való széna összegyűlik. A kaszáló fent, a falu fe­lett van, ahol a karszthegysé- geknek megfelelően fennsík- szerűen váltakozik az erdő és a rét. A világos és haragos­zat fejlesztését és korszerű­sítését támogatják. A szövetkezeti építőiparban hosszabb távon is a legfon­tosabb feladat a lakásépítés, a lakosság építőipari karban­tartási megrendeléseinek tel­jesítése. Megyei szövetkezeti alapokból is elősegítik a la­kásépítési kapacitás fejlesz­tését a kisvárdai, a tiszavas- vári, a nyírbátori, a fehér- gyarmati, a csengeri, a vásá- rosnaményi és a demecseri szövetkezetnél. A KISZÖV koordinálásával most vizs­gálják, hogyan lehetne létre­hozni a nagyértékű és építő­ipari gépekből egy közös szö­vetkezeti gépparkot, amivel a nagy teljesítményű gépek gazdaságos kihasználását tud­nák lehetővé tenni. A szolgáltatás területén a gépjárművek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ja­vítása iránti igények számot­tevő növekedésére készülnek a szövetkezetek. Ezért a zöld látványa tavasztól őszig csalogatja a kirándulni vá­gyót, télen pedig a síelési le­hetőség vonzza a városi em­bert. A faluból egyre többen vá­rosba költöznek a jobb meg­élhetés reményében, s mind több házikó marad üresen. Illetve mégsem mindegyik, mert megindult egy bizonyos fajta visszaáramlás is. Kassá­ról, de még távolabbról is jönnek és megveszik azokat a faházakat, amelyeket het- ven-nyolcvan évvel ezelőtt ácsoltak félméteres gerendák­ból. A városi ember víkend- háznak rendezi be új szerze­ményét, visszaállítja a kan­dallót, hét végén, szabadság idején élvezi a tiszta hegyi levegőt, a nyugalmat és a csendet. Esti hazatérés Hétközben kihalt a falu. A gyerekek a szomszéd faluba járnak iskolába, a felnőttek is elmentek dolgozni, csak a legkisebbek, néhány háziasz- szony és az öregek maradnak otthon. Estefelé hozzák a bu­szok az utasaikat, felhangzik a tehéncsorda kolompja, visz- szatér a hegyi legelőről a sok fekete-tarka boci. A tejes­autó itt is várja a fuvart a kis vegyesbolt mellett, de a városiak szintén szívesen át­veszik a frissen fejt, habos, meleg tejet. Lányi Botond Teng Hsziao-ping amerikai tárgyalásai Moszkvába érkezett Stefan Andrei román külügyminiszter Jerzy Edigey Mister MocAreck üzletei FORDÍTOTTA: BÁBA MIHÁLY — Ez valóban fenomená­lis — mondta. — Amikor az ujjamon volt, éreztem, hogy gondolataim világosak. Inga­dozás nélkül tudtam, högyan döntsék. A döntésem helyes volt. Most már megmondha­tom önnek, hogy miről van szó. Javasolták, hogy az egyik gazdag lelőhelyű bá­nyát vegyem meg. Választa­nom kellett a javasolt ár mellett, vagy alkudoznom. Tudtam, hogy a konkurren- cia is meg akarja venni ezt az objektumot, de nem vol­tam biztos benne, hogy mennyit áldoz rá. Döntöt­tem, hogy a kért árból el­veszek másfél milliót. Kide­rült, hogy én még mindig százezerrel többet ígértem, így tehát megvettem a bá­nyát, és szép összeget keres­tem, bár már kész voltam annyit adni érte, mint amennyit kértek. — Nagyon örülök, hogy se­gíthettem önnek. Számomra ez semmiség — mondta MacAreck és nyugodt moz­dulattal húzta bal keze ujjú­ra a gyűrűt. — Olyannyira meghatott ez az esemény, hogy elhatá­roztam, megszerzem öntől ezt a talizmánt. Kérem, ad­ja el nekem. — Nincs szándékomban. A világon mindent meg lehet vásárolni és eladni. De hogy adjak el egy ilyen gyűrűt? Mennyi lehet ennek az érté­ke? öt dollár? Más oldalról viszont hiszem, hogy ennek az üvegnek és rézfoglalatnak különös ereje van. Ezért en­nek az ékszernek, ha egyál­talán ékszernek lehet nevez­ni, nincs értéke a számomra. — Engem sem a gyűrű va­lódi értéke érdekel, hanem egyedül a csodálatos tulaj­donsága. így nem is javas­lok önnek öt dollárt, hanem sokkal, de sokkal többet. — Mennyit? — Mr. Mac­Areck hangja ugyanolyan ki­mért volt, mint mikor kár­tyázott. Dufay úr sokáig töpren­gett, végül azt mondta: — Kész vagyok önnek ezért a kőért ötvenezer dol­lárt fizetni. Mister MacAreck vidáman felnevetett. — Óriási összeg egy da­rabka rézért és egy kissé csi­szolt zöld üvegdarabért. De ön is, meg én is hisszük a talizmán különös erejét. így hát nem fizetődik ki nekem ennyiért eladni. Ha az ujja­mon van, többet keresek vele. — Mennyit akar érte? — Nehéz erre válaszolni. Ha egy valóban jelentős ösz- szeget hallanék öntől, talán úgy döntenék, hogy megvá­lók tőle. Pénzre most nincs szükségem. Komoly jövedel­mem van, nem számítva apám vagyonát. És ahogy mondani szokás, nincs kés a torkomon. Mindenesetre szá­momra a talizmán sokkal többet ér. — Teljes mértékben igaza van, de nekem a kés a tor­komon van, ahogy ön mond­ta. Komoly, komplikált üz­letet vezetek. A konjunktúra hónapról hónapra változik. A gyémántbánya olyasmi, mint a lottó. A termelés az egyik napon fedezhet min­den beruházást, és fordítva — tíz évig is dolgozhatunk és nem találunk semmit, vagy csak ipari gyémántot. És vesztünkre a piacon megjelent a szintetikus ipari gyémánt. Egyelőre kétszer drágább, de ki kezeskedik azért, hogy nem sikerül-e ol­csóbban termelni és lenyom­ni az árat? Akkor mindany- nyian a csőd szélén állunk. Éppen ezért van szükségem erre a kőre. — ön mégis kénytelen lesz sokkal nagyobb árat fizetni érte, mint amennyit először felajánlott. Százötven ezer­nél már megfontolnám, hogy eladjam-e. — Kész vagyok ezt azárat megadni önnek — mondta Dufay úr. — Engedje meg uram hogy holnapig gondolkodjam raj­ta. Kérem, uram, tartsa még önnél egy napig a gyűrűt. Holnap véglegesen döntünk. Holnap, ebéd után. A zöld kő így ismét a bá­nyatulajdonos ujjára vándo­rolt és mindketten a fedél­zetre mentek sétálni, ahol már összegyűlt az egész tár­saság. Az általános beszélge­tés témája a Hawaii-szigetek volt, ahová a hajó holnap es­te ér. Holnapután mindany- nyian kiszállnak, hogy meg­tekintsék az USA legújabb, ötvenedik államát. A döntés idején úgy adódott, hogy a hajó bárjában kávé és ko­nyak mellett üldögéltek Wheeler, Polnik, Slade, Du­fay és MacAreck urak. Be­szélgetés közben, amely ter­mészetesen most is a tőzsdei árakról folyit, MacAreck úr megkérdezte Dufay úrtól: (Folytatjuk) ■■ Összehangolt program 1990-ig nyírbátori építőipari, a vásá- rosnaményi vegyesipari, a gávavencsellői vegyes, a ra- kamazi RAFAFÉM, a kisvár­dai fémipari és a mátészalkai építőipari szövetkezetnél ter­vezik a gépjárműjavítás be­vezetését, illetve számottevő bővítését. A hat szövetkezet­nél mintegy évi 600 ezer óra gépjárműjavítási kapacitást kívánnak létrehozni. A nyír­egyházi Tempó Szövetkezet­nél a gépkocsijavítás mellett a kerékpár- és motorkerék- s pár-javítás fejlesztését ter­vezik. A tízéves fejlesztési prog­ram a később készülő két középtávú tervekben kap majd végleges formát, de a hosszabb távú elképzelések jó lehetőséget adnak a fej­lesztési pénzek csoportosítá­sához, ésszerű távlatokban is helytálló ágazati arányok ki­alakításához. M. S.

Next

/
Thumbnails
Contents