Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-28 / 23. szám

Milliók tüntetése Iránban A katonaság brutális támadása 150 ember halálát okozta Hivatás N em számított kiváló pedagógusnak, leg­alábbis hivatalosan nem. Érettségi után sok­szor beszélt róla kesernyé­sen. hogy szinte napról napra meg kell vívnia a maga kis harcait kollegái­val, főnökeivel, mert egy- egy érdekesebb téma ked­véért el-eltér a tantervtől, a papírra lefektetettnél fontosabbnak tartja az oktatottak mélységét. Megvolt benne a képes­ség, hogy kapcsolatot te­remtsen velünk, osztály­főnökként is, szaktanár­ként is. Szerettük őt és hallgattunk rá. Hittünk neki. Ö pedig emlékeze­tem szerint egyszer sem élt vissza a bizalmunkkal. Következetes volt. Főként a megbízatások teljesíté­sénél. Az óra alatti ren­detlenkedéseknél, a szü­netbeli csínytevéseknél sokkalta szigorúbban ítél­te meg, ha valamelyikünk elmulasztotta elvégezni határidőre a ráosztott vagy önként vállalt fel­adatot. Esztendőnként vissza­térően, tavasszal felkeres­te a közeli üzemeket, s munkát szerzett nekünk nyárra. Aki egyetemre ké­szült annak szorgalmas, aprólékos munkát igénylő feladatokat adott a nyári szünetre, s ősszel szigorú­an számonkérte mit vég­zett a vakációban. Mint ahogy az üzemben dolgo­zótokkal is megbeszélte mit tapasztaltak. A pályaválasztásról, a munkára nevelésről szólva különösen jelentős dolog ez. Fontos, mert az adott időben és helyen csak a pedagógusnak vannak ta­pasztalatai a felnőttek, a munka világáról. A gye­rekek? Nos, ők csak hal­lanak egyet s mást róla. mi vár rájuk felnőttnek minősítve. Mesélnek a szülők, a rokonok, az is­merősök. Panaszkodnak, szitkozódnak, minősítik a főnöküket, értékelik a kol­légákat. És a felnövekvő úgy gondolkozik, hogy a „nagyok” a hivatásukról beszélnek ilyenkor, a mun­kájukat becsmérlik. Gyor­san elhatározza tehát, nem követi a mesélőket hivatásukban, nem követ­heti, mert lám, mennyi bosszúsággal jár a neve­zett szakma. A z iskolpadból nehéz a választás. Egy gyakorlati dolog­ról elméleti tudás alapján dönteni, tulajdonképpen lehetetlen. Ezért becsül­hető nagyra az a pedagó­gus, aki arra törekszik, hogy neveltjei megismer­kedjenek a választható pályákkal, akár az emlí­tett módon, nyaranként munkát vállalva, akár más ötlet révén. A munkára nevelés, mint pedagógiai cél, nem jelenthet mást szoktatás­nál. Annál, hogy a diák­nak természetes legyen a kötelezettségek vállalása, ha elhagyja az iskolapa­dot. És nem utolsósorban, hogy tudja mit és miért akar csinálni kinőve az is­koláskorból. M. P. Fekete gyászruhát viselő emberek tízezeréi lepték el szombaton Teherán belváro­sát, hogy Mohamed próféta halálának évfordulóján — hangot adjanak monarchia­ellenes érzelmeiknek és kö­veteljék a sah által kineve­zett Baktiar-kormány lemon­dását. A tüntetésre Khomei­ni ajatollah szólította fel hí­veit. Levelét pénteken olvas­ták fel az egyik teheráni te­metőben összegyűlt százezres tömeg előtt. Az ellenzék ve- zéralakja ebben azt kérte a szombati tüntetés részvevői­től, hogy amíg lehet, tanúsít­sanak önmérsékletet, próbál­janak megbarátkozni az ut­cára kivezényelt katonákkal, de ha azok ellenük fordítják fegyvereiket, a tüntetők se riadjanak vissza az erő al­kalmazásától. A legfrissebb jelentések milliók tüntetésé­ről számol be, akik Khomei­ni visszatérését követelik a teheráni kormánytól. A szombati megmozdulást a Baktiar-kormány pénteken este végülis engedélyezte, azt követően, hogy a pénteken Teheránban, Tabrizban és más városokban lezajlott kormányellenes tüntetéseket a katonaság vérbefoj tóttá. A teheráni kórházakat zsúfo­lásig megtöltötték a sebesül­tek. Teheráni orvosok szerint a katonák, akik Baktiar mi­niszterelnök utasítására bele­lőttek a tömegbe — legalább A hét közepén folyóink külföldi vízgyűjtő területén nagy mennyiségű csapadék hullott. A Felső-Tisza víz­gyűjtőjében 15—20, a Sza­mos vízgyűjtőterületén 10— 15 millimétert is elérte a le­hullott eső mennyisége. Huszton 50 milliméter hul­lott. Az enyhe idő a hóolva­dást is megindította, s emiatt a Tiszán, a Túron, a Szamo­son és a Krasznán árhullám alakult ki. Az ár a folyókon korábban képződött 25—30 centiméteres jeget talált, több helyen 1—2 méter vas­tag torlódás is előfordult. A megdúzzadt folyók men­tén a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság árvízvé­delmi készültséget rendelt el. A Tiszán Tiszabecs és Vásá- rosnamény között I. fokú, a Túron és a Krasznán másod­fokú készültséget kellett el­rendelni. A Tisza pénteken egy métert apadt, de szom­bat reggelre ismét áradásnak indult. A Túr szombaton reg­gel tetőzött Garbóiénál. 150 embert meggyilkoltak, s a sebesültek száma megha­ladja a négyszázat. Khomeini — mint ismere­tes — vasárnap akar vissza­térni Iránba. Indulását a szombati késő esti órákra tűzte ki. A párizsi repülőté­ren ott várakozik az általa bérelt AIR France-gép, ám a légitársaság képviselői új­fent közölték, hogy a gépet csak akkor indítják útnak, ha Teheránban megnyitják a nemzetközi repülőteret, és a repülést a nemzetközi sza­bályoknak megfelelően lehet lebonyolítani. * — Szüntelen imperialista beavatkozás az ország kizáró­lagos belső ügyeibe — ez a fő oka a robbanással fenye­gető iráni válságnak — írja a Szelszkaja Zsizny című moszkvai lap szombati szá­mában Szergej Loszev szem­leíró. Mint megállapítja, az iráni események olyan rohamosan követik egymást, hogy bár­melyik nap bekövetkezhet egy új éles fordulat az iráni belpolitikai válság alakulá­sában, amelyet még a nyu­gati megfigyelők se félnek többé forradalomnak nevez­ni. Megfigyelők véleménye sze­rint Iránban továbbra is fennáll egy „chilei típusú” reakciós katonai államcsíny reális veszélye. A legsúlyosabb a helyzet a Krasznán, itt mára várható a tetőzés, s emiatt harmadfokú készültséget rendelnek el. A Szamos is árad: a romániai szakaszon az országhatár kö­zelében Szatmárnémetiig tartó jégtorlódás miatt har­madfokú a készültség, a ma­gyar szakaszon szombatig nem kellett készültséget el­rendelni. A Felső-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság területén a néhány nap alatt lehullott 25—54 milliméter csapadék, az enyhe idő miatti olvadás hatására a belvízcsatornák szintje megemelkedett, a mé­lyebb területeken belvízelön­tések keletkeztek. Becsült adatok szerint mintegy 5000 hektárra tehető a belvízzel elöntött terület nagysága. A beregi, a felső-szabolcsi és a Szamos—Kraszna-közi bel­vízvédelmi öblözetben I. fo­kú készültséget kellett elren­delni. Pénteken 12 szivattyú működött, s emelte át a vizet a csatornákba. ÁRADNÁK MEGYÉNK FOLYÓI Harmadfokú készültség a Krasznán Ötezer hektár belvízzel elöntött terület Á megye legjobbja a nyíregyházi járási egység Mmsőrgyűlések Nyíregyházán Ballai István átadja Lipcsei Jánosnak a legjobb egység­nek járó vándorserleget. Január 27-én két munkás- őr-egységgyűlést tartottak Nyíregyházán. A járás mun­kásőreinek egységgyűlésén részt vett Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára. A városi egység ünnepi gyűlésén megjelent Ekler György, a megyei pártbizott­ság titkára. A nyíregyházi járási mun- kásőregység ünnepi gyűlésé­nek elnökségében foglalt he­lyet Hegedűs Mihály veterán munkásőr, aki a Tanácsköz­társaság idején a Vörös Had­seregben harcolt. A gyűlé­sen a hazánkban ideiglene­sen állomásozó szovjet kato­nák is képviseltették magu­kat. A múlt évi szocialista munkaversenyben a nyíregy­házi járási egység elnyerte a megyei parancsnokság leg­jobb önálló egysége címet. Lipcsei János egységpa­rancsnok értékelő beszámo­lójában egyebek között el­mondta, hogy a munkásőrök megyénk legnagyobb járásá­ban a múlt évben is élen jártak' a termelő munkában. A társadalmi munkaakcióban pedig rekordteljesítményt ér­tek el. A testület szinte vala­mennyi tagja részt vett az őszi betakarításban, a mun­kájukért járó pénzből ifjú­gárdistákat és óvodásokat tá­mogattak. A parancsnok megemlékezett a Tanácsköz­társaság 60. évfordulójáról, majd köszöntötte azokat a munkásőröket, akik az át­szervezés miatt a nagykállói járásból kerültek át a nyír­egyházi járási egységhez. El­mondta, hogy a most esküt tett fiatal munkásőrök 90 százaléka fizikai dolgozó. A megye legjobb önálló egységének járó vándorserle­get Ballai István megyei pa­rancsnok adta át Lipcsei Já­nos egységparancsnoknak. A nyíregyházi városi egy­ség a múlt évi szocialista munkaversenyben harmadik helyezést ért el. A verseny eredményét Gyurján László megyei parancsnokhelyettes hirdette ki. Az egységgyűlé­sen a város üzemeinek párt- és gazdasági vezetői, vala­mint a fegyveres erők és fegyveres testületek helyi egységei is képviseltették magukat. Kántor Zoltán egységpa­rancsnok értékelte a munkás­őrök múlt évi tevékenységét. Hangsúlyozta, hogy a mun­kásőrök példamutatóan ki­vették részüket a termelő munkából és az Együtt Nyír­egyházáért társadalmi mun­kaakcióból. Kihirdette, hogy az egység legjobb szakasza a dohánygyári szakasz lett. Az egységgyűlés résztve­vőit a 9. sz. általános iskola diákjai köszöntötték. Az ese­mény a fiatal munkásőrök ünnepélyes eskütételével ért véget. A leszerelők nevében Burger Ferenc jelképesen át­adta a fegyvert Repka János fiatal munkásőrnek. A nyíregyházi városi egységgyűlés résztvevői. Napirenden: A KÖZNEVELÉS Nyíregyházán tartja ülését az MTA és az Oktatási Minisztérium bizottsága Szombattól három napon át Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán tartja kibővített ülését a Magyar Tudományos Akadé­mia és az Oktatási Miniszté­rium Köznevelési Bizottsága. A szombati megnyitón — melynek elnökségében helyet foglalt dr. Csendes Lajos, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, dr. Köpeczi Béla, a Magyar Tu­dományos Akadémia főtit­kárhelyettese, Knopp And­rás oktatási miniszterhelyet­tes és dr. Cservényük László, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője — dr. Margócsy József, a vendéglátó nyíregy­házi intézmény főigazgatójá­nak köszöntője után dr. Sza­bolcsi Miklós akadémikus, a bizottság alelnöke mondott bevezetőt. Majd Knopp And­rás tartott vitaindító előadást „Az iskolastruktúra távlati fejlesztésének társadalompo­litikai kérdései” címmel. Délután az értekezést vita követte, amelynek tapaszta­latait a miniszterhelyettes foglalta össze. Vasárnap a pedagóguskép­zés és -továbbképzés távlati fejlesztésének feladatairól rendeznek vitát, majd a késő délutáni órákban az urbani­zációs folyamatnak a műve­lődés távlati tervezésében játszott szerepéről tanácskoz­nak. A bizottsági ülés hétfői zá­rónapján a résztvevők a tes­tület idei aktuális tennivalói­ról tárgyalnak. A tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. III iKelet^^S ffiagyarország inra II »Hl ni XXXVI. évfolyam, 23. szám ARA: 1 FORINT 1979. január 28., vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents