Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-25 / 20. szám

1979. január 25. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK. Forradalom a fototechnikában Ma még csaknem valamennyi fotóanyag az ezüsthaloidok fény- érzékenységét hasznosítja. Ámde a jövő évszázadban már „hiány­cikk” lesz az ezüst, éppen ezért a fotókémikusok már ma szor­gosan keresik azokat az anya­gokat, amelyekkel az ezüsthalo­gén vegyületeket helyettesíthet­nék. Amerikai kutatók már értek is el némi eredményt ezen a té­ren. Az általuk kifejlesztett film­anyag fényérzékeny rétege, amely valójában csak a gépbe való behelyezés után válik fény- érzékennyé — addig akár cso- magolatlanul is tartható — egy újfajta termoplasztikus (hőre lá­gyuló) anyagból áll, amelynek az a tulajdonsága, hogy melegítés­kor megpuhul, lehűtve pedig megszilárdul. A fényképezőgépbe betett anyag egyik oldala pozi­tív, másik oldala pedig negatív elektromos töltést kap. A felvé­telek készítésekor — a megvilá­gításkor — több-kevesebb fény jut a film egyes helyeire, s a fény mértékével arányosan vál­tozik a termoplasztikus réteg elektromos állapota, így tulaj­donképpen láthatatlan elektro­mos kép keletkezik az anyagon, amit később nagyon rövid ideig tartó meleghatással lehet „elő­varázsolni” onnan. Az így kapott fehér-fekete, domború kép hihe­tetlenül részletdús, és ami na­gyon fontos, teljesen szemcse nélküli. Ez a fényképezési mód persze ma még olyan drága, hogy egyelőre nem válhat köz- használatúvá, de azért ígéretes eljárásnak számít. Oltóanyag influenza ellen Az Országos Közegészségügyi Intézet víruskutató osztályának inf­luenza-laboratóriumában évente mintegy száz darab tyúktojást használnak fei oltóanyag készítéséhez. Bár az országban jelenleg nincs influenzajárvány. mégis készítik az oltóanyagot. Most csak az önkéntes jelentkezőket oltják be, valamint azokat, akiknél az eset­leges megbetegedés életveszélyt Jelenthet. (MTI Fotó) Öntözés tengervízzel Az Észt SZSZK-ban tudo­mányos kísérleteket folytat­nak azzal kapcsolatban, ho­gyan öntözhetők a mezőgaz­dasági területék a Balti-ten­gerből kivett vízzel. Az első eredmények azt mutatják, hogy a tengervíz sótartalma ellenére jól alkalmazható egyes növények öntözésére. Motoros szán Az egyik habarovszki gyár megkezdte a Lajka-típusú, sarkvidéki rendeltetésű mo­toros szánok gyártását. Az új terepjáró két utassal és az általa vontatott 200 kilo­gramm felszereléssel terhelt pótszánnal óránként 40—45 km-es sebességgel halad a havas pusztaságban. Kétszer olyan gyors, mint hasonló típusú elődjei. Szükség esetén a szántalpakat rövid idő alatt kerékkel cserélhetik fel. Óra-rekord A svájci óraipar legújabb szenzációja a szupervékony karóra: a képen látható óra- szerkezet vastagsága mind­össze 1,89 milliméter! Ára viszont annál borsosabb — mintapéldányait 50 ezer frankért árulták. De hát aki­nek egy óránál a vastagság számít, és nem a pontosság... (Fotó: AP—MTI—KS) A már új technológiával dol­gozó laboratóriumba pillantha­tunk be. (MTI Külföldi Képszol­gálat — KS) De van még tennivaló a hagyo­mányos filmkidolgozási módok tökéletesítése terén is. Angol ku­tatók például kidolgozták a „Photocolor 11” elnevezésű eljá­rást, amely lényegesen csökken­ti, mindössze hét percre redu­kálja a színes negatívok máso­lásának időtartamát és kevesbíti a szükséges vegyszerek számát (a kidolgozáshoz csupán két vegyszerre van szükség.) II szupernóva „vadász“ Az MTA piszkéstetői obszervatóriumában dolgozik Lo­vas Miklós csillagász, aki kimagasló eredménnyel büszkél­kedhet. 1978. november 3-án éjjel fedezte fel harmincadik szupernóváját. Az észlelt adatokat számítógéppel dolgozza fel. (MTI Fotó) flz élő szervezet titkai nyomában A szervezet működését, élet- folyamatait az idegrendszer sza­bályozza, de mi határozza meg az idegrendszer felépítését, az idegsejtek kapcsolatait, térbeli elrendezésüket? E kérdésekre már régen keresik a választ a kutatók, de jelentős előrehala­dást csak a legutóbbi idők elekt­ronmikroszkópos vizsgálatai ré­vén értek el. Kiderült ugyanis, hogy az ideghálózat működése csak úgy válhat érthetővé, ha feltárják az idegsejten belüli mechanizmusokat. Elektromik- roszkóppal fedezték fel a fény- mikroszkóppal láthatatlan fona­las képződményeket, a 180—250 angstrom átmérőjű mikrotubu- lusokat és a 40—50 angstrom át­mérőjű mikrofilamentumokat. E fontos képződményeknek nem­csak a szerkezetét, hanem a ve­gyi összetételét is sikerült meg­határozni. A kutatók arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a mikrotubulusoknak a különböző nagyságú sejtnyúlványok váz- szerkezetének kialakításában van alapvető szerepük, míg a mikrofüamentumok a sejtek kü­lönböző mozgási jelenségeinek létrehozásában működnek köz­re. Arról azonban még ma is keveset tudunk, hogy a sejt idő­ben és térben miként progra­mozza a sejtformákat és a sej­tek együttműködését, a mozgást szabályozó mechanizmusokat. Egyes kutatók az idegrendszeri folyamatok vizsgálatában az idegrendszer részeit bonyolult, hálózatos „huzalozott” rendsze­reknek fogják fel és a bennük végbemenő villamos jelensége­Képünkön: műanyag csövekből összeállított térbeli modell: an­gol kutatók így képzelik el és ekként ábrázolják az idegsejt- filamentumok kötegeit. A kémiá­ban és a biológiában az utóbbi időben egyre nagyobb mérték­ben alkalmazzák az újszerű esz­közökkel létrehozható térbeli modelleket. (MTI Külföldi Kép- szolgálat — KS) két figyelik meg. Természetesen ők sem tekinthetnek el a rend­szer legapróbb alkotóelemeinek feltárásától, működésük megis­merésétől. Elektronikus szótár A napokban jelent meg az amerikai piacon egy technikai újdonság, a zsebszámológép­re emlékeztető elektronikus szótár. A Lexicon cég által gyár­tott praktikus kis készülék tölthető memóriaegységekkel működik és 1500 szót és ki­fejezést tartalmaz hat világ­nyelven. Csupán le kell írni a bil­lentyűk segítségével a kere­sett szót a hat nyelv egyikén, és egy pici világító képer­nyőn azonnal megjelenik a szó megfelelője az öt többi nyelven. A hat betáplált nyelv az angol, a spanyol, a francia, a német, az olasz és a portu­gál. A Lexicon cég azonban azt tervezi, hogy jövőre to-, vábbi nyelvekkel bővíti az okos kis gép repertoárját. Az LK—3000-nek keresz­telt elektronikus poliglott ára 225 dollár, memóriaegységei pedig egyenként 65 dollárba kerülnek. Minimálisra csökken a fertőzési veszély Hz egyszer használatos orvosi fecskendő Az idén megkezdi az egy­szer használatos orvosi fecs­kendők gyártását a Mátra- plast Ipari Szövetkezet, és év végéig várhatóan egymillió darabot bocsát a gyógyítás rendelkezésére. Ez a mennyi­ség azonban az igényeknek csak töredéke. Csupán a já­róbeteg-ellátásban évente mintegy 40 millió darabra van szükség. A szövetkezet tervei szerint jövőre már 20 millió készül, 1982-ben pedig a körzeti orvosok, és asszisz­tenseik végleg megszabadul­nak a „kisüzemi” sterilizálás mindennapi, időt rabló mun­kájától, gondjától. „Nyuga­lomba vonul” a fertőtlenítő oldattal telített, a hagyomá­nyos fecskendőt és tűket ma­gába foglaló fémtok: a pará- tusz is, amely ma még az or­vosi táskák nélkülözhetetlen tartozéka. Helyét a gyárilag sterilizált, fóliába csomagolt, és az egyszeri felhasználás után eldobandó fecskendő foglalja el. Az Egészségügyi Miniszté­rium az úgynevezett kiemelt központi ellátás körébe vonta ezt az eszközt, s központilag gondoskodik egységes beve­zetéséről a járóbeteg-ellátás­ban. Már meg is rendelte a szövetkezetnél a különböző nagyságú fecskendőket. Három évvel ezelőtt kez­dődött meg hazánkban az egyszer használatos eszközök szélesebb körű alkalmazása. Ma már minden körzeti orvos ilyen injekciós tűt használ; évente 40 millió darab kerül a MEDICOR debreceni gyá­rából a rendelőkbe. A mi­nisztérium azt tervezi, hogy a lehetőségek szerint tovább bővíti a kört, mindenekelőtt a kórházak és a klinikák ko­raszülött-, csecsemő-, valamint intenzív és fertőző osztálya­in. Számos indok szól az „egyszer használatosok” el­terjesztése mellett. A döntő ok egészségügyi: használa­tukkal minimálisra csökkent­hető a fertőzési veszély. Á palántcmevefés növényvédelme Az eredményes zöldségter­mesztés első feltétele a sikeres palántanevelés. Ennek megva­lósítása érdekében az alábbi növényvédelmi teendőket ja­vasoljuk elvégezni, amelyek közül a vetőmagcsávázás je­lentkezik első feladatként. A vírusos megbetegedésre hajla­mos parika és paradicsom mag­vait 2%-os nátriumhidroxid-ol- datban kell 10 percig áztatni, majd alapos folyóvizes öblítés­ben részesíteni. Gombák és baktériumok ellen higanytar- talmú készítménnyel — pl. ce- resan Universal — lehet csá­vázni. Felhasználási töménység 0,1%, a csávázás ideje 15 perc. Ezenkívül alkalmazható még a tmtd (3—5 gr/vetőmag kg), vagy az Orthocid (3 gr/kg) is. A vetőmagcsávázást egészítsük ki a magtakaró föld fertőtlení­tésével. Erre azért van szükség, mert ebben előfordulhatnak a pa­lántadőlés kórokozói. A ké­szítmények közül az Orthocld- ból 20—30 gr/négyzetméter, TMTD-ből 40 gr/négyzetméter, Antracolból 4 gr/négyzetméter a szükséges mennyiség. A gom­baölő szereket az egyenletes ki­juttatás érdekében ajánlatos összekeverni 10 x-es mennyisé­gű homokkal, s ezt bedolgozni a magtakaró földbe. A vetés után ezzel 1—2 cm vastagon vé­gezzük el a takarást. Ha ezt a kezelést nem tudjuk elvégezni, akkor vetés után a Zlneb o,5%- os oldatával végezhetünk be- locsolást, amiből négyzetméte­renként 2 litert kell számítani. A fejlődésnek indult palántá­kat tanácsos 10—12 naponkéht Antracol vagy Dlthane M—45 0,2%-os oldatával lepermetezni. Az állati kártevők közül a lótetű jelenthet veszélyt, a pa­lánták gyökerének megrágásá- val, illetve azok kitúrásával. A lótetű járataiba Arvalin behe­lyezésével védekezhetünk. Szerszükséglet 20—30 gr/négy­zetméter. Levéltetvek és ta­kácsatkák fellépése esetén a Bi 58 EC 0,1%-os, vagy az Anthio 33 EC 0,15%-os oldatát használhatjuk. Felhívjuk a fi­gyelmet az előírt óvó rendsza­bályok betartására. Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Á gyümölcsfák károsodása a hidegtől Télen a gyümölcstermelők számára a sok hó. a túlzottan alacsony hőmérséklet károkat okozhat. A gyümölcsfák a nyugalmi állapotban —15, —20 Celsius-fokot is kibírhatnak károsodás nélkül, ha a vesz- szők tökéletesen beérnek. A fagykár leggyakrabban a ned­ves, frissen trágyázott talajon fordul elő. Az erős téli fagy (—25 Celcius-fok) a gyümölcs­fák vastagabb részén repedés seket okozhat. A tartós hideg­ben a sejtekből víz lép ki. te­hát a fatest összehúzódik, de az összehúzódás nem egyenle­tes. mint ahogy a lehűlés sem. A külső részek hamarabb és erősebben hülnek le. a belső részek nem húzódnak össze, emiatt a fakéreg hosszában fel­reped. a kéreg szétnyílik. Az ilyen jellegű károsodást úgy gyógyítjuk, hogy a fa háncs- részét zsákvászonnal körül­vesszük és erős zsineggel sűrű kötözéssel a farészhez szorít­juk. A kötözőanyagot július végén bontjuk le a törzsről. Előfordul, hogy a fa törzse fagyfoltos lesz. a szövetek el­szakadnak. a háncsszövetek el­válnak. és kiszáradva rátapad, nak a farészre. Különösen fia­tal fák esetében fordul elő. amikor kellőképpen nem érnek be a vesszői. A sérült részt kacorkéssei tavasszal eltávolít­juk és a keletkezett sebet ke­zeljük. A zúzmara akkor okoz kárt, ha olyan mennyiségben rakó­dik az almafa gallyazatára. hogy meghaladja annak teher­bíróképességét. Kísérjük fi­gyelemmel zúzmarás napokon ennek lehetőségét és gyenge ütögetéssel szabadítsuk meg fáinkat a zúzmarától. A fagyóka (népi elnevezés) a csapadéknak olyan formája, amely 0 Celsius-fok vagy az alatti hőmérsékleten keletkezik és összefüggő jégréteggel bo­rítja a gyümölcsfák koronaré­szeit. Akkor veszélyes, ha 4—5 napnál tovább a fán marad, és megakadályozza a fás részek lélegezését. A hó. mint a csapadék téli napokon lehulló formája, első. sorban kedvező hatású. Kárt akkor okoz almafáinkban, ha olyan mennyiség gyülemlik fel, amitől a gallyak vagy ágak letörnek. Ilyen esetekben Igyekezzünk a fákat ettől a te­hertől megszabadítani. Itt em­lítjük meg a hófúvásnak azt a közvetett hatását, ami a nyu- lak kártételét segíti elő. A ma­gas hófúváson ugyanis a nyúl könnyen bejut a bekerített kertekbe. A csonthéjas gyü­mölcsfajokat gyakorlatilag ugyanazok a károk érik. mint az almástermésűeket. Az elté­rés abban van. hogy a meggy, kajszibarack és őszibarack fák érzékenyebbek az alacsony hő­mérsékletre. Tavasszal alapo­san vizsgáljuk meg a fák ká­rosodásának mértékét és a metszést ennek megfelelően végezzük majd. A gyümölcsösökben igen gya. kori a tavaszi fagykár. A ta­vaszi fagyok hazánkban május első felében gyakoriak. Ilyen­kor a gyümölcsfákon hajtások, apró gyümölcsök vannak, ame­lyeket a fagy érzékenyen ká­rosít. Az almafa levelei a fagy hatására felhólyagosodnak, összegörbülnek, behasadoznak. A hajtások az erősebb tavaszi fagy esetében is elfagyhatnak, amelyek elbarnulnak. majd elszáradnak. A gyümölcs héja. mely a fagytól károsodott, ké­sőbb gyűrűs bemélyedések je_ lentkeznek rajta. Karádi István A vízipálma szaporítása Közkedvelt és tartós szobanö­vény a vízipálma. Dudva szárú, évelő, kedvező körülmények között másfél méter magasra is megnőhet. Hosszú, vékony szá­rai végén a levelek körkörösen, váltakozó állásban találhatók. Levélkéi 4—8 mm szélesek, 20— 25 cm hosszúak, kihegyezettek és csupaszok. Lakásokban ak­váriumokban is tarthatók! A vízipálma legszebben a komposztföld és a középkötött melegágyi föld keverékében díszük. Nagy előnye, hogy le­véldugványozással is szaporít­ható! Levéldugványok készíté­sekor a szárat a levélörv alatt egy—két centiméteres csonkkal kell levágni, s a biztonságos eredés érdekében a leveleket egyharmadukra célszerű visz- szakurtítani! Ezután a dugvá­nyokat vízbe kell helyezni, úgy, hogy a dugványok a víz színén ússzanak, de szárré­szük a víz alatt legyen! Nedves homokban is gyöke- reztethetők. A gyökeresedés ak­kor a legtökéletesebb, amikor a levélörv tőrésze is a ho­mokba kerül. Minden egyes le­vélke tövéből egy-egy hajtás fejlődik. Meggyökeresedés után az apró növénykéket szétszedjük és becserepezzük. Széles Csaba VÉDIK A FIATAL FÁKAT. A dánszentmiklósi Micsurin Mg. Tsz hetven hektárnyi — új telepítésű — gyümölcsösében a nyúlrágás ellen védik a fiatal fákat. A képen: műanyagcsöveket húznak a fák törzsére. (MTI Fotó: Király Krisztina felvétele — KS) mhrn hí

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents