Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-24 / 19. szám
1979. január 24. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Lazsáltak Levélíróink — egy hatfős brigád tagjai — szövetkezeti dolgozók. A múlt év negyedik negyedévének kezdetén anyaghiány miatt nem volt munkájuk. Az újabb anyagszállítmány megérkeztéig a szövetkezet elnöke javasolta: mindegyikük vegye ki fizetett szabadságát, s ha ezt követően is még fennakadás lesz az anyagellátásban, és nem tud a szövetkezet egyéb munkát adni, átlagkeresetük hetven százalékát akkor is kifizetik. Rövid számvetés után a brigád úgy döntött, hogy akár másutt is vállalnak munkát, de ne csökkenjen jövedelmük, hiszen valamennyien családosok. A keresetkiesés — akár egy hónapra is — érzékenyen érintette volna valamennyiüket. Végül is a szövetkezet elnökének közbenjárásával sikerült az egyik helybeli vállalatnál munkát találni. A kereset azonban itt is kevésnek bizonyult. A szövetkezet ebben az esetben is vállalta a keresetkiegészítést. A meglepetés akkor érte a brigádot, amikor kevesebb fizetést kaptak a vártnál, ugyanis a szövetkezet nem térítette meg mindenkinek a keresetkülönbözetet. Mi adott erre a megkülönböztetésre okot? — kérdeztük a szövetkezet elnökétől, amikor a brigád hat tagja által aláírt panaszos levelet megkaptuk. A szövetkezet elnökének tájékoztatása alapján megtudtuk, hogy a brigád nőtagjai olyan munkát végeztek új munkahelyükön, amivel objektíve kevesebb volt a jövedelmük az előzőeknél, nem érhették azt el bármilyen igyekezettel sem. Az ő keresetkiesésüket a szövetkezet pótolta. De nem így a férfiak esetében. Ők az új helyükön is olyan munkát kaptak, amivel meg tudták volna keresni azt a munkabért, amit a korábbiakban kaptak, az eredeti helyükön. Csakhogy hiányzott az igyekezet. Napi teljesítményükből pontosan kimutatható volt: csupán a munkaidőt töltötték el, mögötte teljesítmény alig- alig volt. Egyszóval lazsáltak. Arra számítva, hogy a szövetkezet úgyis kifizeti a keresetkülönbözetet. Minek dolgozzanak — gondolták — ha könnyebben is hozzájuthatnak a pénzhez. Tévedtek. A szövetkezet vezetői gyorsan átláttak a számításon és nagyon helyesen cselekedtek, amikor nem fizettek bért az el nem végzett munkáért. Ezt külön megállapodásban sem kellett foglalniuk, mindenkinek tudnia kell: köteles ereje, tehetsége és képessége szerint dolgozni. Csak így számíthat a munkahely megbecsülésére és így nyerheti el munkája méltó jutalmát. Soltész Ágnes GENERÁCIÓK TALÁLKOZÁSA Bensőséges ünnepség színhelye volt a vásárosnaményi öregek otthona, ahová a város 1. számú óvodájának kicsinyei látogattak el a közelmúlt napokban. A két generáció találkozása megható volt, egy-egy örömkönny is legördült az arcukon. A kedves perceket fényképen is megörökítettük, ezeket pedig naplónkban őrizzük majd. A gyerekek műsorral kedveskedtek. E találkozást gyakoribbá akarjuk tenni, ezáltal is szeretnénk több örömet „belopni” az idős emberek életébe — írja levelében Gráf Józsefné, a Vásárosnaményi 1. számú Óvoda vezetője. CSAK A NEVE SÉTÁNY! Jósavárosban, az Ungvár sétány nagy részét — a város felőli bal oldalt — még a nyáron rendbetették a kertészeti vállalat dolgozói. Több milliós beruházás után alakult ki a mai kép. Igaz, még nincs befejezve, de azt gondoltuk, ha -már „sétány” nevet kapta e térség, akkoriegyen ehhez méltó. Ma még azonban erről szó sincs. Száguldozó autósokkal, motorosokkal találkoznak a gyerekek, járókelők, s bizony ez nem veszélytelen. Sürgősen ki kellene a járművekét innen tiltani, míg komolyabb baleset nem történik — javasolja Vass Géza nyíregyházi lakos. HIDEG IDŐ, RIDEG SOFŐR Nagy hidegben és térdig érő hóban érkeztünk Mátészalkáról vonattal január 16- án 11.35-kor, a hodászi vasútállomásra. A GC 56—03-as autóbusz már ott volt, amellyel Kántorjánosiba utaztunk tovább. Átfázva siettünk a buszhoz, hogy ismét széltől, hidegtől védett helyen legyünk. A kocsi azonban zárva volt, vezetője közölte, hogy csak induláskor lehet majd felszállnunk. így egy fél órát topogtunk a hóban, hidegben. Lehet, hogy a gépkocsivezető a hivatalos szabályok szerint járt el, de talán ezek mégsem olyan merevek, hogy időnként ne lehetne azoktól eltérni, az emberségre apellálva. Sajnos, ezen a napon egyéb „vétke” is volt e járatnak: amikor Mátészalkáról elindult, nem volt kitéve az útirányt jelző táblája, így sokan lemaradtak, öregek és kisgyermekes szülők is — teszi szóvá Nagy Miklós Kántorjánosi, Ságvá- ri Endre utca 12. szám alatti lakos. JEL A SZÁNKÓN Szeretném figyelmeztetni az anyukákat, nagymamákat, hogy a bölcsődében, óvodában hagyott szánkóra véssék be a gyermekük nevét — hangzik S. B.-né nyíregyházi lakos megszívlelendő tanácsa. Az üzletekben vásárolt szánkók szinte teljesen egyformák, így ha nincs rajtuk valami egyéni jel (legbiztosabb erre a név beírása), bizony egy 80—100 fős közösségben a szánkók elcserélődhetnek, emiatt pedig kellemetlen viták kerekedhetnek. Egy ilyennek — sajnos — a közelmúltban mi is szenvedő alanyai voltunk. Jó volna éttől megkímélni egymást, és természetesen az intézmény vezetőjét, valamint a dolgozóit, akiknek olykor „nyomozóknak” vagy „döntőbíróknak” kell lenniük. PIROS, TILOS — Ezen nekem még gondolkodni kell, hiszen a KRESZ nem változott... Szinte rendszert csinál Nyíregyházán néhány autós abból, hogy — főleg csúcs- forgalom idején — semmibeveszi a forgalomirányító lámpák jelzéseit. Különösen a Rákóczi utca és Mező utca kereszteződésénél jellemző, hogy bár időközben pirosra vált a lámpa, egyesek mégis behajtanak a megindult kocsisor után. Mindez előbbutóbb balesethez vezet, amellett, hogy a közlekedési szabályok súlyos megsértése is, amit jó lenne, ha gyakori ellenőrzéssel megelőznének — teszi szóvá S. B. Kun Béla utcai autós. „ELVÁNDOROLT” A MOZI Sajnos, október óta ismét nincs filmvetítés Benk községben — sérelmezik levelükben a benki fiatalok. Egyetlen szórakozási lehetőségünk volt, a mozi, de ez is megszűnt, mióta a megyei moziüzemi vállalat „vándormozija” elhagyta községünket. Szeretnénk, ha újravisz- szatérne, és rendszeresen láthatnánk jó filmeket, nemcsak, mert szórakozást jelentenek, hanem új ismeretekhez is juttatnak bennünket. FELROBBANT A SUPER STAR Super Star televíziónk 1978 májusában elromlott, a képcső felrobbant. A fehérgyarmati szövetkezet május 23-án szállította haza, megjavítva. Több mint másfél ezer forintot fizettünk érte. Szeptember 10-én újra felrobbant a képcső, s a készülék ismét visszakerült a szervizbe. Tizenegy hét telt el, amikor érdeklődésünkre közölték, hogy csak készpénzért tudják megcsinálni. Meglepett bennünket, hiszen tudjuk, hogy az új képcsőre egyéves garancia van. Lehet ugyan, hogy egyéb baj okozza a már gyakorinak mondható képcsőrobbanást, viszont ezt a hibát a szerviznek — már korábban — észre kellett volna vennie, nem pedig hetek múltán közölni, hogy újra fizethetünk — teszi szóvá levelében Kovács Béla Szatmárcseke, Kossuth utcai lakos. HEJ, HELYJEGY! 1979. január 3-án 15,45-kor jegyet váltottam a nyíregyházi MÁV-állomáson a Szabolcs, valamint a Napfény expresszre Szeged állomásig. Az utóbbi vonatra — Ceglédtől Szegedig — helyjegyet is kaptam, a Szabolcsra viszont nem, elfogyott. Ismerve az új rendelkezést, igazolást kértem, hogy mentesüljek a büntetés alól. A pénztárosnő •közölte, hogy nem adhat, csak a Hajdú expresszre. Elutasító választ kaptam az ál- lomásfőnöki, valamint a pénztárfőnöki irodában is. (Közben megtudtam, hogy a miskolciak viszont kaphatnak igazolást — a Tokaj expresszre is — ha netán elfogy a helyjegy.) Ezek után nem vagyok tisztában vele, hogy a MÁV helyjeggyel kapcsolatos legújabb intézkedése egységes-e, egyformán érinti-e a különböző helységekben lakókat? Vagy vannak valóban kivételek (mint a miskolciak esetében)? Esetleg előfordulhat az is, hogy a nyíregyházi állomáson jártak el helytelenül? — kérdezi levelében Tóth Sándor, Nyíregyháza, Búza utca 3. szám alatti olvasónk. Szerkesztői üzenetek Zsoldos Gyula gytwei; Konszol Jánosné nyírteleki, ifj. Rudnák Pál botpa- ládi és Kruppa Mihályné zsurki olvasóinknak levélben válaszoltunk. Szabó Mihályné geszte- rédi, Bálint Jánosné csen- geri, Kádár Gusztáv mátészalkai, Kónya Lászlóné gávavencsellői, Udvardi János olcsvaapáti, Jakab Istvánná kocsordi, Berki Lászlóné nyírbogdányi, özv. Lovas Mihályné apa- gyi, Huszár Pálné ven- csellői, Sipos Istvánná ti- szaszentmártoní, Demeter Erzsébet nyíregyházi, Kovács Pálné anarcsi, Csontos Gézáné csengeri lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Sz. Szabó Géza tisza- szentmártoni és Kerekes Gyula nyírbátori olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Gáncsos Mihályné új- dombrádi lakost a termelőszövetkezet értesítette, hogy a betegségi segélye utólagos elszámolásáról gondoskodtak. Alapszabályuk értelmében ugyanis azt a beteget részesíthetik segélyben, aki a keresőképtelenné válását megelőző naptári évben, nőknél legalább 1000 munkaórát teljesített. így levélírónkat az orvos által igazolt időre megilleti a betegségi segély. Ifj. Szabó József roho- di lakost a társadalombiztosítási igazgatóság nyugdíjosztálya értesítette, amennyiben a termelőszövetkezeti tagsága alapján kéri rokkantsági nyugellátását, úgy az általuk küldött nyomtatványon sorolja fel, hogy mikortól meddig, hol dolgozott. E nyomtatvány visszaküldése után fogja az igazgatóság levélírónk kérelmét elbírálni és arról határozatban értesíteni fogják. Orosz Péter újfehértói lakost szintén a nyugdíj- osztály értesítette többek között arról, hogy az 1975. évi II. törvény alapján, ha a munkaképesség-csökkenés mértéke a huszonöt százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két évig folyósítható. Bérkiegészítésre a baleseti járadék folyósításával jogosult, annak megszűnése után a munkáltató, a munkabérrel együtt köteles kifizetni. GÁZ IBRÁNYBÓL December 13-án a Fórum rovatukban Kétérköz pébé- gázzal történő ellátásával foglalkoztak. Közöljük, hogy vállalatunk a településen cseretelepet nem fog létesíteni. A környék ellátását javítani fogja az 1979 első felében Ibrány községben átadásra kerülő „3”-as kategóriájú pébé-cseretelep. A cikkben említett gépkocsiról történő közvetlen értékesítésnek biztonságtechnikai akadálya van. Tiszántúli Gázszolgáltató és -Szerelő Vállalat Szabolcs-Szatmár megyei Kirendeltsége, Nyíregyháza NINCS KÉPCSŐ Gergely Árpádné Nyíregyháza, Acél utca 3. szám alatti lakos panaszával foglalkoztak a december 20-i Fórum rovatukban. Sajnos, a reklamált javítást — rajtunk kívülálló ok miatt — nem áll módunkban elvégezni. A készülék javításához szükséges képcső évek óta hiánycikk. Kereskedelmi főosztályunk tájékoztatása szerint: a közel jövőben sem várható szállítás a hiányzó alkatrészből. Mivel a javítást nem tudjuk elvégezni, így az 1978. évben befizetett átalányösszeget a levélírónak visszatérítjük. Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat Kirendeltsége, Nyíregyháza Az örökbefogadásról K. S-né fehérgyarmati lakos férje halála után nyolc évvel ezelőtt fogadta magához — mint nevelőszülő — Saroltát, majd négy év múlva örökbefogadta. Pár évvel az örökbefogadás után férjhez ment. A kislányt mindketten nagyon szeretik. A most tízéves Sarolta is nagyon szereti őket, ragaszkodik hozzájuk. Van-e lehetőség arra, hogy a férje is örökbefogadja a kislányt — kérdezi, hiszen férjének is van külön ingatlana és azt szeretnék, ha Sarolta örököse volna annak. Panaszolja, hogy a vérszerinti anya tíz év után most először keresi a gyermeket és az örökbefogadást meg akarja szüntetni. Ha a férje örökbefogadhatja, van-e értelme, mi történik, ha mégis elveszik tőlük a kis Saroltát. A férj örökbefogadhatja a gyermeket. A jogszabályok az örökbefogadott gyermek esetében az ismételt örökbefogadást csak az örökbefogadó házastársának engedi meg. Ez érthető és a gyermek érdekét szolgáló lehetőség. Nem kell tartaniuk az örökbefogadás elleni utólagos tiltakozástól sem, annak ellenére, hogy Sarolta anyja annak idején nem járult hozzá az örökbefogadáshoz. A kislány állami gondozásban volt. Az állami gondozott kiskorú örökbefogadásához a szülő hozzájárulása nem szükséges. A kiskorú örökbefogadásához állami gondozottak esetében az intézeti gyám — a gyermek- és ifjúságvédő intézet igazgatója — járul hozzá, az tesz rá javaslatot. Az iratok szerint Saroltát a gyámhatóság kéthónapos korában ideiglenesen a gyermek- és ifjúságvédő intézetbe utalta, mert az anya a gyermekkel fűtetlen szobában lakott. Megállapította azt is, hogy az anya akkor is rendszeresen csavargóit, a gyermek táplálásáról nem gondoskodott. Közben az anya többször élettársi kapcsolatot alakított ki. Még négy gyermeket szült, akik közül három jelenleg is állami gondozásban van, mert nevelésük szempontjából nélkülözésnek voltak kitéve. Ilyen előzmények után nem vitás, hogy Sarolta állami gondozásba vételére az anya hibájából, gondatlansága következtében volt szükség. Kéthónapos kora óta nem látta, a gyermek- és ifjúságvédő intézetben két éven át, majd mint nevelőszülőhöz kihelyezettet soha nem látogatta meg. De nem fizette a terhére megállapított állami gondozási díjat sem. A gyámhatóság nem adhat helyt a szülő utólagos „panaszának”. A cél az, hogy ott maradjon a kiskorú abban a családban, amelynek környezete, a gyermek iránti gondoskodása biztosíték arra, hogy mindazért kárpótolják, amit a vérszerinti szülő vele szemben elmulasztott, azt, hogy testileg és szellemileg jól fejlett, megfelelő erkölcsi alapokkal rendelkező, hasznos tagja legyen a társadalomnak. Az lesz a jó tehát, hogy férje is örökbefogadja. Jó azonban tudni, hogy az örökbefogadott gyermek a vérszerinti gyermekkel egyformán örököl. így tehát, ha férjének a korábbi házasságából származó gyermekei is vannak, akkor erre is gondolniok kell. Attól pedig nem kell tartania, hogy egyszer megjelenik a vérszerinti anya és elviszi. A gyámhatóság és a gyermek- és ifjúságvédő intézet nem fedheti fel az örök- befogadók személyét és lakóhelyét. Dr. Toronicza Gyula, a fiatalkorúak ügyésze olvasóink leveleiből
