Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-21 / 17. szám
TÁJAK, KOROK, MÚZEUMOK FILMJEGYZET Erdei múzeum a Blikkben A Bükk-iieK.vscg legszebb táján, a szilvásvárad! Szalajka-völgyban létesítettek az első olyan múzeumot, amely az erdő munkásainak emlékét őrzi. Egy eredeti malomfúrész. A bükki erdőkben egyre kevesebb mészégető kőtőrő kalapácsának hangjai hallhatják az arra .járók. És talán még kevesebb szénégető boksa van a turistautak mentén. (Győri Lajos képriportja) Filmek gyerekeknek 1979: Nemzetközi gyermekév. Ebben az esztendőben talán még a megszokottnál is több mosoly, szeretőbb gondoskodás, figyelmesebb törődés édesíti meg a kicsik életét. A filmprogram is tükrözi a tizenkét hónapon át tartó ünnep jellegét: 1979-ben az átlagosnál jóval több gyermekeknek szóló alkotás jelenik meg a mozikban. Mielőtt a várható kínálatot számbavennénk és tallóznánk az idei műsorban, vizsgáljuk meg a kérdést: Mit kell — mit érdemes — bemutatni a legifjabb generáció tagjai- nek? Egy — immár örökzöld — aforizma szerint a gyermekeknek ugyanúgy kell filmeket készíteni, mint a felnőttek számára, csak egy kicsit jobban és igényesebben... Ha belegondolunk, ebben a megállapításban nincs semmiféle túlzás. A művészek felelőssége azért óriási, mert a pöttömnyi emberek részben a filmekből tanulják meg az élet összefüggéseit — s világképüket, ízlésüket, ideáljaikat a mozgóképek is formálják. A legkisebbek általában jó kritikusok: sokkal alaposabban eligazodnak a fimek között és ügyesebben különválasztják az értékest és a talmit, mintsem gondolnánk. Előítéleteik sem annyira megcsontosodottak, mint a felnőtteké. Fogékonyságukra és tudásvágyukra — no és nem mellékesen: szórakozási igényükre — számítva filmek légióját kellene számukra biztosítani. Sajnos, a helyzet korántsem ilyen rózsás. Noha a fentebb idézett elveket senki sem tagadja (a filmalkotók sem), valójában meglepően kevés gyermekfilm készül világszerte. Az okok nagyjából a következők. Hiánycikk a A téli könyvvásár újdonsága, a Tevan-sorozat feltételezhetően nem marad olva- satlanul. A tizenkét kötet tetszetős köntösben jó irodalmat kínál, s bizonyára sok helyen kiérdemli majd a könyvbarátok megbecsülését. Hálás feladat arról írni, ami értékei miatt csak méltatható. A magyarországi könyvnyomtatás egyik nagy múltú műhelye, a Tevan Nyomda és Kiadó 1913—1943 közötti igényes vállalkozásának mostani betűhív kiadása kvalitásai miatt, a szó igaz értelmében csak méltatható. Jó érzés kézbe venni, együtt és külön-külön ezeket a zsebkönyv formátumú köteteket, mert ahogyan mondani szokták: beszédesek, élnek. A merített utánzatú papíron a színvonalas tipográfia, a gazdag illusztráció és színnyomás harmonikus egységet alkot a szövegekkel és kihangsúlyozza a művek esztétikumát. Szép könyvek tehát és ráadásul érdekes olvasmányok is. A fentiek ellenére azonban ki tagadhatná, hogy pl. Kisfaludy Sándor: Regék a magyar elő-időből; Kármán József: Fanni hagyományai, vagy nevezetesen Heltai Gáspár: A bölcs Esopusnak és másoknak fabulái stb. nem tartalmas forgatókönyv. Nem sokan képesek a gyerekek nyelvén beszélni. Egy szabvány vígjátékot vagy krimit sokkal könnyebb összeütni egy igazi mese- vagy ifjúsági filmnél. Ne tagadjuk, az is előfordul, hogy a moziválaszték megtervezői sem számolnak a tízen inneniek és túliak igényeivel. A felújítások gyakran esetlegesek. Szó ami szó: nem mindig érvényesülnek a nemzetközi gyermekév célkitűzései a filmgyártásban és a forgalmazásban. Demagógia lenne, ha kijelentenénk: ettől az esztendőtől kezdve minden megváltozik. Egy valami mégis bizonyos: 1979 hazai moziműsorának összeállítói megkülönböztetett figyelmet szenteltek a gyermekfilmeknek. S most következzék néhány — minden bizonnyal érdeklődéssel várt — filmújdonság felsorolása. A gyermekek részére ajánlott 21 film között klasszikus regények képi változatai, kalandos históriák, fordulatos mesék, vidám rajzos történetek egyaránt szerepelnek. Megjelennek a mozikban a kedves tévésztárok, Lolka és Bolka. Nuki majom sok mulatságos percet szerez a fiatal mozikedvelőknek (a szovjet filmet Osztasenko rendezte). Egy kisfiú és egy nemes paripa a főszereplője A legszebb ló című szovjet alkotásnak (elárulhatjuk: boldog befejezéssel, mert a srác remekül megtanul lovagolni a film végére). Aligha tévedünk, ha megjósoljuk: sok korosztály kedvence lesz A dzsungel könyve — ezúttal amerikai rajzfilmen láthatjuk viszont kedvenceinket (a minőségért önmagában az is szavatol, hogy a mű Walt Disney stúdiójában készült). Izgalmas cselekménye van az Egy kis indián című amerikai filmnek is. Középpontjátártozik a mindennapi olvasmányaink közé. A kötelező iskolai irodalomként számon tartott művek kapcsán inkább az „avitt” és a „mit mondhat ez ma nekünk”-féle válaszok fogalmazódnak meg bennünk, semmint esetleg mulasztásainkra figyelmeztetnének. Régiek, éppen ezért régiesek és valóban azok, de pl. a regék — Csobánc, Tátika, Somló — kitűnő ábrázolásmódja miatt, amilyen plaszticitással mába vetíti a kort, az abban élő ember szemléletét és szokásait, semmiképp nem maradhat hatástalan; a Fanni hagyományai, ez az érzelmességig túláradó napló és levélformában írt regény is jelenthet élményt, kikapcsolódást, és kitűnhet, hogy Esopus máig bölcs maradt, csak mondanivalóját gondolkodásunk sajátosságainak megfelelően kell újraértelmeznünk. A sorozatban található művek túlnyomó többsége iro— emlékezik Gvadányi József: Egy falusi nótáriusnak budai utazása c. ízes nyelvezettel megírt munkájában, míg az „Aranykéz utcai szép napok” c. könyv remek novellái, s a vallomásos. iro- nikus-önironikus előhang Krúdyt idézik, azt a Krúdyt, aki napjainkban vált igazán népszerűvé. A sorozat kiadására a Tevan Nyomda alapításának hetvenötödik évfordulója alkalmából került sor. Az, újra ban egy kisfiú és egy katona barátsága áll, színhely: a sivatag, időpont: a múlt század... Mark Twain regényét, a Koldus és királyfit szinte minden iskoláskorú gyermek ismeri. 1979- ben megtekinthetjük a film- változatot (angol produktum), melynek az az érdekessége, hogy a felvételek egy részét Budapesten készítették. A rendező Richard Fleischer, a főszereplők — világsztárok. Hamupipőke története angol zenés filmben éled újjá (a címe: Papucs és rózsa). A vad hattyúk című egész estét betöltő, japán rajzfilm ih- letöje_Andersen ismert meséje volt. A mentolos italt francia művész, Kurys „jegyzi”. Tanárok és diákok kapcsolatáról, 13—15 éves kamaszok életéről szól. Megemlítjük még az Éljenek a kísértetek! című csehszlovák filmet, melynek a mai élet romantikája kölcsönöz időszerűséget. A premiereket — régi szokás szerint — a felújítások egészítik ki (újra látható a mozikban az Apacsok, A fej nélküli lovas, a Sztrogoff Mihály, a Bogáncs). S az említett filmek mellett akad még néhány figyelemre méltó mű a programban: olyan alkotások, melyeket elsősorban nem a gyermekkorosztályoknak készítettek, de feltehetően nekik is élményt jelent majd. A nemzetközi gyermekév remélhetőleg a filmműsor miatt is az emlékezetes esztendők számát szaporítja. Veress József dalomtörténeti szempontból a felvilágosodáshoz (Csokonai Vitéz Mihály: A csókok; Fazekas Mihály: Lúdas Matyi stb.) és a reformkorhoz (Kisfaludy Károly: Tollagi Jónás viszontagságai; Vörösmarty Mihály: A két szomszédvár stb.) köthetők, de egyes írók a még korábbi reformációt képviselik (Heltai), míg mások a századelő híres Nyugat-nemzedékéhez tartoznak (Kosztolányi). Próza és líra váltja egymást, s mindegyik felmutat valami azóta is utánozhatatlan jegyet, értéket a műfaj legjobb eredményeiből. Derűre hajló anekdotizálás, vaskos népi humor mellett romantikus színezetű tragédiák, válsághangulatok utalnak a társadalmi lét akkori realitásaira — többek között Fáy András, Petőfi Sándor műveiben. Említést érdemelnek továbbá a megyei vonatkozások: kiadás mai könyvészetünk vitathatatlan nyeresége, mert értéket képvisel mint a nemzeti nyelv és hagyományápolás dokumentuma, ízelítőt ad a század eleji könyvművészet fejlődéséről, eredményeiről, s ha úgy tetszik, jelenthet egy kisebb lélegzetvételű olvasási programot. Nemcsak érdemes, szükséges is, hogy tudjunk róla. Futaky László „Alkonyodott, mikor értem Piritsére, A Dinnyés Nyírségnek leg elsőbb helyére, Szabolts Vármegyének éppen a szélére Colégámhoz száltam a falu végére.” Tevan-könyvek KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1979. január 21. Könyvespolc
