Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-04 / 2. szám

1979. január 4. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Ipari robotok Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyára az Egri Finomszerel- vénygyárral közösen különleges robotberendezést készített. A nehéz fizikai munkát elvégző gépeket a Szovjetunióban tv-képcsövek gyártásánál alkalmazzák. A képen: a roboto­kat összeszerelés után kipróbálják, bejáratják. (MTI fotó: Manek Attila felvétele — KS) Szuperfeszültségű távvezetékek A Szovjetunió nagyfeszültségű villamos-távvezetékeinek együt­tes hosszúsága meghaladja a fél­millió kilométert. A hatalmas or­szág távvezetékeinek a közeli jö­vőben 3—10 ezer megawatt telje­sítményátvitelt kell biztosíta­niuk, így nem lehet sokáig kés­lekedni a szuper nagyfeszültségű távvezetékek megépítésével. Je­lenleg a Szovjetunió több mint 50 tudományos kutatóintézete dol­gozik az 1150 kilovoltos váltakozó áramú, és az 1500—2500 kilovoltos egyenáramú új távvezetékek ter­vezésével és fejlesztésével. A szó­ban forgó távvezetékek mind­egyike 3—4 ezer kilométer hosz- szú lesz. Úgy tervezik, hogy 1990-re 1150 kilovoltos távvezeté­kek lesznek majd mindenütt, ahol ma 500 kilovoltosok vannak. Az utóbbi évek során az a né­zet alakult ki, hogy egyenáramú távvezetékekkel jó^al gazdaságo­sabb az energiaszállítás, mint váltakozó árammal. Ezek építé­sében a Szovjetunió már kezdet­től fogva biztosan tartja vezető helyét. Mintegy negyedszázada helyezték üzembe a világ első 200 kilovoltos (3Ó megawattos) villamos távvezetékét Kasira és Moszkva között. Tizenhét évvel később ugyancsak a Szovjetunió­ban épült meg az akkoriban leg­nagyobb teljesítményűnek számí­tó, 800 kilovolt (720 mW-os) egyenáramú távvezeték, mely Volgográdot a Donyec-medencé- vel köti össze. A szakemberek számításai szerint a szuper nagy- feszültségű egyenáramú távveze­tékeknél a 2500 kilovolt feszültsé­get már aligha lehet majd tovább emelni, a váltakozó áramú táv­vezetékek építésénél viszont az 1150 kilovoltos után még elkép­zelhetőnek tartják az 1800 kilovol­tos megvalósítását is, de ez is már határfeszültségnek fog szá­mítani. Képünkön: A Szovjetunió elekt­romos érhálózatának egyik mai büszkeségét, a 800 kilovolt fe­szültségű egyenáramú távvezeté­ket láthatjuk. (Fotó: APN - KS) Növekszik az életkor Vezérlőgépek a szerszámgép­Hidegből szármázd meleg A hőszivattyú tulajdonkép­pen nem új találmány, de ad­dig nem tudott elterjedni, amíg olcsó volt az energia. Napjainkban viszont az ener­giával való takarékosság már az egész világot foglalkoztat­ja, s így előtérbe került a hő­szivattyús fűtés lehetőségé­nek a kérdése is. A szakem­berek szerint alkalmazásával az emberiség előtt egy új energiaforrás, a környezeti energia felhasználásának korlátlan lehetőségei nyílnak meg. A hőszivattyú tulajdonkép­pen egy olyan hűtőgép, amelynek hideg elpárologta­tója egy hőforrásból hőt vesz fel és azt a körfolyamatban részt vevő közeg kompresz- sziójával magas hőfokszinten leadja. De úgy is fogalmaz­hatjuk, hogy a hőszivattyú olyan hűtőberendezés, amely­nél nem az elpárologtatóval elvont, hanem a kondenzá­torban leadott hőmennyiséget hasznosítják. Vagyis hőszi­vattyúval alacsony hőfok­szintről energiát lehet magas hőfokszintre szállítani, külső munkavégzés felhasználásá­val. Ez egyben a különbséget is megadja a két berendezés között, mert míg a hűtőgépet valamilyen tér vagy folyamat hűtésére használják, addig a hőszivattyút elsősorban fű­tésre alkalmazzák, egyre fo­kozódó mértékben. A hőszivattyú hőforrása a külső levegő, folyóvíz, mély kutak vize, alacsony hőmér­sékletű ipari hulladékhő le­het. Ezek olyan szerepet töl­tenek be, mint például a hű­tőszekrénybe helyezett anya­gok. A kompresszor által ter­melt hőenergia, amit itt hasz­nosítanak, tulajdonképpen nem nagy, ám arra mégis elég, hogy 25—30 Celsius-fo- kos vizet szolgáltasson egy központi fűtőrendszer részé­re. Ez a vízhőmérséklet ter­mészetesen túl alacsony az ablak alá szerelt fűtőtestek üzemeltetéséhez, de padlófű­téshez például teljesen ki­elégítő. Természetesen nem lehet teljesen ingyen fűteni, de az elérhető, hogy egy kilo­wattóra árammal négy kilo­wattóra hőenergiát nyerje­nek. Képünkön: egy svéd felta­láló „csináld magad” hőszi­vattyúja, amely 1,65 kilo­wattóra energiáért 8,79 kWó-t ad cserébe, ami fedezi egy átlagos családi ház melegvíz­szükségletét. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A statisztikai évkönyvek évről évre növekvő életkor­ról adnak számot a Német Demokratikus Köztársaság­ban. A férfiak átlagos élet­kora 25 év alatt kereken 5 évvel nőtt. A nőknél ennél is nagyobb a növekedés: átla­gosan hat évvel élnek tovább, mint elődeik. Ma az NDI^ férfilakosságának átlagos életkora megközelíti a 69 évet, a nőké pedig meghalad­ja a 74 esztendőt. I Gandan-kolostor ritkaságai A mongol kultúra egyik felleg­vára a 339 éves Gandan-kolostor, amely értékes ritkaságokat tár a látogatók elé. Az ország legna­gyobb- múzeumaként számon tar­tott intézmény nemcsak ősi se­lyemfüggönyeiről, porcelán szob­rocskáiról, a buddhista művészet egyedi darabjairól nevezetes, ha­nem ősi környvtáráról is. Egyedi kéziratok, buddhista művek XVII. századi fordításai, a mongol lá­mák életéről, munkájáról szóló művek elégítik itt ki a múltat ku­tató tudósok érdeklődését. iparnak Egerben, a VILATI Irányítás­technikai Berendezések Gyárá­ban készítik a hazai szerszám­gépipar számjegyvezérlésű for­gácsológépeihez a nagy értékű vezérlőberendezéseket. Az ezek­kel irányított eszterga-, illetve fúró-maró gépek nagy részét kül­földön értékesítik. A képen: fú­ró-maró gép vezérlőberendezései­nek alkatrészeit szereli Harangi Béláné és Ferenczi Ildikó. (MTI fotó — Manek Attila felvétele — KS) AUTÓ-MOTOR Meddig fagyálló a fagyálló? Az újonnan forgalomba kerülő vízhűtésű gépkocsik mindegyike fagyálló folyadékkal feltöltve hagyja el a gyárat, amihez — az esetleges utántöltésen kívül — két-három évig hozzá sem kell nyúlni. A régebbi autótípusokat viszont, amelyek még nem ren­delkeznek kiegyenlítő tartályos zárt hűtőrendszerrel, a fagymen­tes időszakokban vízzel, télire pedig fagyálló folyadékkal maga tölti fel az autótulajdonos. Ami­kor egyre mélyebbre süllyed a hőmérő higanyszála, elfogja az autóst egy belső szorongás, hogy vajon a hűtőfolyadék elegendő védelmet nyújt-e a növekvő fagy veszély ellen. Igazán komoly aggodalomra annak van oka, akinek vízzel feltöltött állapotban éri kocsiját a fagy. A fagyálló folyadék ugyan­is — ha nem eléggé „hidegbíró” töménységű — nem úgy viselke­dik, mint a víz, nem válik tér­fogatát megnövelő, feszítő erejű jéggé, hanem megkásásodik, így azután általában ritkán okoz fagykárt. A megkásásodott hű- tőfolyadékú gépkocsimotort per­sze nem szabad huzamosabb ideig járatni, hanem takarással, melegítéssel előbb vissza kell ál­lítani a folyékony állapotot. Mindenképp helyes tehát, ha az autóban az előírásoknak meg­felelő korú és fagyállóságú hű­tőfolyadék van. A két-három évenkénti cserének nemcsak az az értelme, hogy a fagyálló „le­gyengül”, hanem a hűtőrendszer korrózióvédelmét szolgáló fel­adatát sem tudja már ellátni. Fagyálló kétféle változatban kerül forgalomba: koncentrált folyadék formájában, amelyből desztillált víz hozzáadásával a használati útmutató szerinti fa­gyáspont értékű folyadék állít­ható elő, vagy egyenesen fagy­álló folyadékként (antifriz 40), amely hígítás nélkül „készen” tölthető be a hűtőbe és használ­ható mínusz 30—40 C-fokig. A használati utasítás arra nézve is tájékoztatást nyújt, hogy kell-e külön korróziógátló vegyszert hozzáadni a folyadékhoz, vagy már gyárilag hozzákeverték. A télen-nyáron fagyálló hűtő- folyadékkal közlekedő autóknál az időközönkénti utántöltést, fo­lyadékpótlást is tulajdonképpen fagyállóval kell végezni. Persze desztillált vízzel is lehet, csak akkor egyre hígul a folyadék. Nos, főként ilyenkor szeretné tudni az autótulajdonos, hogy mennyire fagyálló a fagyállója. A nagyobb benzinkutaknál egy ügyes kis műszerrel néhány perc alatt díjtalanul bemérik a fagy­állóságot. Ha nincs lehetőségünk ennek elvégeztetésére, szívjunk ki gumilabdával vagy eresszünk le egy keveset a hűtőfolyadékból, s e próbaadagot egy kis edény­ben tegyük be a hűtőszekrény mélyhűtő részébe. A frizsidert egy időre állítsuk a maximális hűtőhelyzetbe és a próbaadag mellé helyezzünk el egy hőmérőt is. így aztán egy-két óra leforgá­sa alatt megtudhatjuk, hogy hoz­závetőleg milyen állapotú a fo­lyadékunk, körülbelül mikor kezd el kásásodni. Ha még nem érkezett el az ideje a folyadékcserének, tömény fagyálló utántöltésével javítha­tunk a koncentráción. Arra vi­szont mindig gondolni kell, hogy a különféle fagyállók nem min­dig keverhetők egymással, így az utántöltésnél feltétlenül ragasz­kodni kell az eredeti márkához, illetve meg kell tudakolni az „összeférhetőséget”. Mivel a fagyálló folyadékok rendszerint mérgező hatásúak, kellő óvatos­sággal kell bánni velük (pl. gu­mikesztyűs kézzel kell végezni a feltöltést). B. I. Az uborka baktériumos betegsége Az uborka salátának vagy más köretnek elkészítve a téli vitaminszegény. időszakban mindenki számára kedvelt cse­mege. Gondos, odaadó munká­val fólia alatt hajtatható. Ha nem kíméljük a fáradtságot és támrendszert készítünk, úgy je­lentősen növelhetjük a termés­hozamot. A támrendszeres ter­mesztésnél a hosszú, nagy ter­mésű uborkafajtákat kell előnyben részesíteni. A kígyó típusú uborkák közül kiemel­kedik a NORSCHER PRÄSI­DENT, mert fény- és hőigénye valamivel kisebb mint más ha­sonló fajtáké. Ugyancsak jó tu­lajdonságokkal rendelkezik a BELAIR F—I hibrid org. R. S. félhosszú uborka is, mert bár levelei kicsik, növekedése erő­teljes és tetszetős zöld termést ad. A gondosan előkészített mag­vakat szaporítóládába öntött nedves homokba 3 cm sor- és tőtávolságra i cm mélyen lapo­san elfektetjük, majd szaksze­rűen lenyomkodjuk. Kelést kö­vetően a sziklevelek megzöldü- lése után megkezdhetjük a tűz- delést. A cserépben levő négy­leveles növényeket fél méter hosszúságú léchez kötözzük. Az ültetéskor 20 cm magas és 50 cm széles trágyabakhátat ké­szíthetünk. (70 kg istállótrá­gya szükséges egy folyóméter bakhát elkészítéséhez.) A bak­hátak elkészülte után, azt két cm vastagságban földdel beta­karjuk. Az ültetés helyéhez földet készítünk ki (mintegy io liternyit). Az uborkát földlab­dával együtt kivesszük a cse­répből és a bakhátra állítjuk. Majd gondosan az odakészített föld egy részével a növényt körülvesszük. Az uborka gyö­kérzetét nem takarjuk be vas­tagon, mert így a vékonyabb földréteg gyorsabban fölmeleg­szik. Ezt követően a töveket beöntözzük. (A támrendszer elő­készítése az ültetés előtt törté­nik.) A növények tőtávolsága 60— 80 cm között változhat. Ültetés után, ha gyökerek a talaj fel­színén megjelennek, ismét 2 cm vastag földtakarót rétegezőnk rájuk. A termesztés során a gyökértakarást szükség szerint többször meg kell ismételni. Az uborka vízigényes növény hiszen egyetlen növény napi vízszükséglete a 3—4, esetleg az 5 litert is elérheti. A fóliasátor levegőjének hőmérséklete ma­gas, ennek következtében a re­latív páratartalom a 80—85 szá­zalékot is elérheti. A dunsztos meleg kedvezően hat az uborka baktériumos szegletes foltossá­gának (Pseudomonas lachry- mans) fellépéséhez. A kórokozó a leveleken az erek által ha- tároltan, szögletes, vizenyős foltokat okoz. A levélnyélen és a száron hosszanti berepedések képződnek, majd fénylő réteg formájában baktériumos nyál- kacseppek válnak láthatóvá. A termésen megjelenő foltok ke­rekek, puha, vizenyős állomá­nyúak. Később ezek a foltok kiszáradnak, berepedeznek. A baktérium támadása nyomán másodlagosan fellépő rothasztó szervezetek is megjelennek. Az uborka baktériumos szeg­letes foltosságát csak követke­zetes védekezéssel tudjuk visszaszorítani. A rendelkezés­re álló növényvédő szerek kö­zül a bordói lének van a leg­jobb hatása. A permetezést 0,5—1,0 százalékos bordói lé­vel célszerű elvégezni. Egyéb rézkészítmények közül a 0,5 százalékos rézoxiklorid WP vagy a 0,5 százalékos Vitigrán ad kielégítő eredményt. Az uborkát akkor szedhetjük, ha a termés a hosszanti növe­kedést befejezte. De nem sza­bad figyelmen kívül hagyni a réztartalmú növényvédő szerek­kel végzett permetezések hu­mántoxikológiai vonatkozásait sem! A vegyszeres kezeléseket a szedés előtt három héttel be kell fejezni, mert c készítmé­nyek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 21 nap! Á szegfű télen A szeszélyes időjárás még a fólia alatt nevelt szegfűdugvá­nyok fejlődését is megzavarta. A növények vontatott fejlődé­se — a megkéső virágzás — el­húzza a vágott virágnak szánt szegfű egyenletes növekedését. A lassan fejlődő növényeken kezdetben a levelek színén szét­szórtan apró, sárgás szívásfol­tokat lehet észlelni; ezek az ér­zugokból kiindulva fokozatosan az egész levéllemezre kiterjed­nek. Legfeltűnőbben a levelek fonáki részén a finom szöve­dékbe lerakodott porszemcsék árulkodnak a közönséges vagy kétfoltos takácsatkák (Tetra- nyehus urticae) károsításáról. Az atkák szívogatása nyomán a levelek később megsárgulnak, majd bámulni kezdenek, s az alsó levelektől kezdve fokoza­tosan lehullanak. Az atkák ká­rosítása következtében a növé­nyek gyengén fejlődnek, s ha erős a fertőzés — a bimbókat is finom szövedék és szívásnyo­mok borítják — a virágok piá­éi értéke jelentősen lecsökken. Az atkák már kézi nagyító­val is jól láthatók: a nőstények 0,47 ^mm nagyságúak és vöröses színűek, a hímek 0,28 mm-esek sárgás színt mutatnak, s háti oldalukon két feltűnő sötétebb foltot viselnek. A kifejlett egyedeknek négy pár, a lár­váknak csak három pár lába van. Védekezni elsősorban a lár­vák ellen célszerű és könnyebb, mert ezek a három pár lábú alakok érzékenyebbek a nö­vényvédő szerekkel szemben, mint a négy pár lábú atkák. Jó hatású készítmény a Pol Akaritox 0,2 százalékban, vagy a Rospin 0,2 százalékban. Ered­ményes a Mitac EC 0,3 százalé­kos kijuttatása is. A sikeres vé­dekezés érdekében a permete­zéseket 7—10 nap múlva meg kell ismételni. Széles Csaba Vadrágás elleni védekezés Télen is gondolnunk kell i gyümölcsfák védelmére, mivel a vadak — elsősorban a mezei- nyúl — rágásukkal komoly ká­rok okozói lehetnek. A fák kér­gének és a földhöz közeli ág- részének megrágásával vissza­vetik fejlődésükben a fiatal fá­kat, illetőleg súlyos esetben teljes pusztulást okozhatnak. Biztonságos védekezést a meg­felelő magasságú és hézagmen­tes kerítés jelent. Ennek hiá­nyában a fák törzsét tanácsos beburkolni dróthálóval, tüskés gallyakkal, venyigével. Kerüljük a kukoricaszárral és szalmával való bekötözést, mert ez bú­vóhelyül szolgálhat a mezeipo- coknak. Növényvédő szerek kö­zül a Cervacol vadriasztó szer használható, lehetőleg fagy­mentes, száraz időben, a veszé­lyeztetett növényi részekre alulról felfelé történő egyenle­tes felkenéssel. A készítményt hígítás nélkül, felkeverés után lehet, ecsettel vagy gumikesz­tyűvel felvinni a védendő felü­letre. Budai Csaba, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Hátrál a sivatag A Kizil-Kum sivatag észak­keleti széle nagy dinnyeter­mesztő övezetté változik. A „Bajgakumszkij” szovhoz földművelői hozzáláttak az első nagy mennyiségű görög­ös sárgadinnye-termés beta­karításához. Körülbelül ezer hektárnyi termékeny, de a' zályos földet lát el vízzel a Szir-Darja folyótól idáig ki­épített öntözőrendszer. Kazahsztánban fokozato­san bővülnek azok az öveze­tek, ahol magas és állandó hozamú rizs-, gyapot- zöld­ség-, kobakosnövény- és ta­karmánynövény-termést ér­nek el. Csupán ebben az év­ben 34 szakosított szovhoz létesült a sivatagtól elhódí­tott területeken. Több mint 80 ezer hektár földet jelöltek ki számukra, öntözéses föld­művelés céljára. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK- j k^Jv^mV ' / y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents