Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-18 / 14. szám

1979. január 18. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Úllatmegfigyelések a magasból A világgazdaság szakértőinek számításai szerint a mezőgazda- sági termelés évi 4 százalékos növekedése tehetné a világ élei-' mezési helyzetét kiegyensúlyo­zottá, pontosabban nagyobb za_ varoktól mentessé. Ez bizony nem csekély követelmény, tudva azt. hogy a föld mezőgazdasága — hosszú időre visszatekintve — évente még 3 százalék többlet­termelést sem nyújt a világ né­pességének. A sokszor tragikus méretű élelmiszerhiány különö­sen a fejlődő országokban ész­lelhető, de esetenként még a te­hetősebb ipari országok élelme- zésében is keletkezhetnek átme. neti zavarok. Az elmaradott mezőgazdaságú országokban már sok évvel eze_ lőtt meghirdették a ,,zöld forra­dalmat” Ennek lényege a nagy termőképességű. új gabonafaj­ták gyors elterjesztésében állt volna A törekvés eleinte lát­Franciaországban a megvásá­rolt gyógyszerek 40 százalékát szemétbe dobják Ezt a megdob- bentő megállapítást tette Marcel Francis Kahn professzor, a Bic- hatban megrendezett orvoskong- resszus egyik kerekasztal-beszél- getése során, amelynek témája a következő volt: „Vajon a bete­gek beveszik-e azokat a gyógy­szereket, amelyeket az orvosok felírnak számukra?” Franciaországban évente 300 millió receptet írnak meg az or­vosok s egy-egy recept több mint háromféle gyógyszeripari termé­ket tartalmaz. A receptek növekvő számával párhuzamosan megfigyelhető a betegek — ellenkezése, amellyel szinte tudomást sem vesznek az előírt gyógyszerekről. Ez a ma­gatartás mind ez ideig az angol, szász országokra volt jellemző, napjainkban azonban már Fran­ciaországban is valóságos „di­vattá” vált, olyannyira, hogy az illetékesek komolyan tanulmá­nyozzák a jelenséget. Az említett kerekasztal-beszél- getés során sok számadat is nyil_ vánosságra került. Elhangzott például, hogy az orvosi előíráso­kat heveny fertőzések esetében 80. elmebetegségek esetén pedig több mint 50 százalékban hagy­ják figyelmen kívül. Az orvosi előírások betartása terén rendkí­vül fontos szerepet játszik, hogy milyen kapcsolat alakul ki orvos és betege között. A beszélgetés résztvevői megállapították pél­dául, hogy a beteg sokkal ke­vésbé veszi figyelembe azt az előírást, amelyet megszokott orvosának helyettese ír elő. de nem tartja sokra annak az or­vosnak a receptjét sem. aki siet­ve vagy közömbösen vizsgálja meg, ha úgy érzi. hogy maga az orvos is szkeptikus a kezelés ha­tékonyságát illetően ... A beszélgetés résztvevői meg­említették például a magas vér_ nyomásban szenvedő betegek ese_ tét. Ismeretes, hogy magas vér­nyomás ellen az orvostudomány igen hatékony gyógyszerekkel rendelkezik . .. természetesen ha a beteg be is szedi ezeket a ványos sikereket hozott, az új gabonafajtákkal bevetett terüle­tek növekedtek, a hozamok emel­kedtek. általában valamelyest mérséklődött az élelmiszerhiány. 1970 után azonban a „zöld forra­dalom” lendülete megtört, s ma ott tartunk, hogy meglehetősen reménytelennek látszik a mező- gazdasági termelés évi 4 százaié- kos növekedésének a biztosítá­sa. Pedig az élelmiszer-termelés bi­ológiai lehetőségei még közel sincsenek kihasználva. A tudó­sok azt vallják, hogy a hektá­ronkénti 100 mázsás búzatermés nem illúzió a jelenlegi 50—80 má­zsa helyett. A kukoricatermesz­tés fejlesztésében még ennél is nagyobb lehetőségek vannak, megháromszorozható lenne a terméseredmény, ha hektáron­ként sikerülne 200 mázsás át­lagot elérni, ami a szakemberek szerint egyáltalán nem elképzel­hetetlen. A szakemberek úgy vélik, hogy nincs olyan dermesztő hidegben lehűlt autómotor, amely ei ne indulna, ha megfelelően jó álla­potban van az akkumulátor, hi_ bátlanok, jól beállított szikrakö. zűek a gyertyák, és semmiféle eltömődés nincs a porlasztóban. Persze azt is szem előtt kell tar­tani. hogy kocsitípusonként más és más módszere van a hideg motor elindításának (van olyan kocsi, amelyik akkor indul jól, ha lenyomva tartjuk a gázpe­dált, másoknál pedig hozzá sem szabad érni.) Komoly indítási problémák rendszerint akkor adódnak. ha hosszú állás után nagy hidegben kell beindítani a motort. vagy rendkívül alacsony hőmérsékle­ten kell mozgásba hozni a „csil­laggarázsban” éjszakázott ko­csi motorját. Ilyenkor kerül sor az úgynevezett vegyszeres indí­tásra. Mivel a nagyon lehűlt por­lasztóban még annyi benzin sem tud elillanni, amennyi az első robbanások gázkeverékéhez szük­séges lenne, olyan anyagot kell bejuttatni a szívótorokba, amely illékonyabb a benzinnél. Az autós szaküzletekben Start-pilot néven árusítják a különböző aerosolos indítófolyadékokat. Az állatok megfigyelésében, nyomon követésében, számlálásá­ban ma már a repülőgép, a heli­kopter, sőt a mesterséges hold is segít a zoológusoknak. A szput- nyikok közvetítésével nagyobb madárvonulásokról, halrajok mozgásáról lehet jelzéseket kap­ni, egyes nagyobb állatok tar­tózkodási helyéről lehet tájéko­zódni, ha előzőleg ellátták őket jeladó készülékekkel. A repülő­gép inkább csak légifelvételek készítésére alkalmas, amelyeket a földre visszaérkezve kidolgoz­nak és megfelelően felnagyítva értékelnek. Legjobb hasznát a helikopter­nek veszik a kutatók, hiszen az­zal lassan is haladhatnak a le­vegőben, akár egy helyben lebeg­hetnek, bármikor megfordulhat­nak, vagy akár le is szállhatnak. De akár vadászni is lehet a heli­kopterről, kilőni veszedelmes, kiöregedett vagy nem kívánatos állatokat. Gyakran megesik, hogy az állatokba — például a jeges­medvébe — még a magasból al­tató injekciós lövedékeket jut­tatnak, s az elkábult állatokat nyomon követve később leszáll­nak, hogy megöljék, megvizsgál­ják az állatot, méréseket végezze­nek rajtuk, vagy éppen egy rá­dióadó készüléket erősítsenek rá. Nagy hátránya a helikopternek, hogy viszonylag nagy zajt csap és ezzel az állatokat elriasztja, megrémíti. Légifelvételek készíté­A szívsebészet első eseménye valószínlűleg 1896 szeptemberében történt: egy fiatalember vereke- dés közben átszúrt szívét varrta össze egy frankfurti sebész. Ezt követően a szívsebészet rohamos fejlődésnek indult, s az első tíz év 124 műtétjével szemben nap­jainkban több tíz ezer szívműté­tet végeznek világszerte. A szívsebészet sikereit elsősor- ban annak köszönheti, hogy a szív és a tüdő munkáját ideigle- nesen egy erre a célra szerkesz­tett berendezéssel, a szív-tüdő géppel helyettesítik. A mestersé­ges szív-tüdő gépet 1937-ben pró­bálták ki először Amerikában ál­latokon. Ember esetében 1954- ben helyettesítették először a szív és a tüdő munkáját géppel — sikertelenül, de két évvel ké­sőbb sikerrel végrehajtották se­gítségével az első igazi szívműté­tet. Ezt követően az eljárás roha­mosan elterjedt. A szív-tüdő gép nem különö­sebben bonyolult berendezés. A vér a test alsó és felső részéből a szív irányába haladó két gyűj­tőérből egy műanyag csövön jut a gép pumpájába,, majd átáram- lik a gázcserélőbe, ahol leadja a szén-dioxidot és felveszi az oxi­gént. A legnépszerűbb, amikor köz_ vétlenül az indítás előtt a lég­szűrő szívónyilásába fecsken­deznek be a vegyszerből egy ke­veset. Vannak autók, amelyek­nek légszűrőházába, vagy kar­burátor torkába már gyárilag be. építenek egy kis porlasztócsavart, amelyhez csatlakozni lehet az aerosolos palack műanyag vezeté­kével. A Start-pilot a téli hóna­pokra akár a kesztyűtartó rekesz­ben is elhelyezhető, így a gép­háztető felnyitása nélkül. az utastérből is el lehet végezni az indulás előtti befecskendezést. Mindenesetre a befecskendezést követően nyomban meg kell kéz. deni az indítózást. Aki igazén szereti és kímélni igyekszik az autóját, azért a Start-pilot- tai való indítás előtt törje meg a megdermedt motorolajat a ké­zi hajtókar néhányszori meg- forgatásávai (persze csak nagy hidegben.) Indítófolyadék egyébként nem. csak kis palackokban, hanem egy -két literes fémtartályokban is forgalomba kerül teherautók, autóbuszok, traktorok és más erőgépek számára. Az indító­folyadék nemcsak az indítást könnyíti meg, de védi is a hen­sekor, megfigyeléseknél a heli­kopter 150—300 méter magasra emelkedik és óránkénti 110—120 kilométeres sebességgel repül. Várhatóan a jövőben a csende­sebb körülmények között, légha­jókról végzett megfigyelések is elterjednek majd. Egy szovjet helikopter pilóta­fülkéjéből kitekintve az alant szét­futó tatárantilopok láthatók. A nagy csordák rendszeres felku­tatásával, helikopteres nyomon követésével állapították meg az antilopok és rénszarvasok szá­mát, mozgási körzetét. (MTI Külföldi Képszolgálat) A szív-tüdő gépet röviddel a műtét előtt készítik elő. A beren­dezést csíramentesen összeállít- ják és feltöltik vízzel. Régebben kizárólag friss emberi vért hasz­náltak erre a célra. De mivel egy-egy szívműtéthez sok liter friss vérre, következésképpen sok véradóra van szükség, nap­jainkban a beteg nem csupán vért kap. Amikor a szív-tüdő gé­pet feltöltötték és a beteget a műtétre előkészítették, elaltatták, a mellkast, majd a szívburkot megnyitják, s a szív-tüdő gép műanyag csöveit a felső és az alsó főgyűjtőérbe kötik. Ezáltal a szív üregei vértelenítődnek, s megkezdődhet a műtét érdemi része: a szívbillentyűk pótlása, vagy a szívkoszorúerek vérellátá­sát megoldó beavatkozások. Mi­helyt a szívhibát kijavították, a szív üregeit zárják és gondosan légtelenítik, majd a szívműkö­dést mesterségesen megindítják. Ezután a szív-tüdő gép munkáját fokozatosan csökkentik, s a szív­re mind nagyobb munka hárul. Csehszlovákiában, a brnói egye­temen most épült fel egy új szív- sebészeti osztály, ahol a legkor­szerűbb felszerelés áll a gyógyí­tás szolgálatában. gerfalat a korróziótól. És ami lényeges: az olajfilm kialakulá­sáig az egymáson csúszó és for_ gó motoralkatrészek kenését is biztosítja. Előfordulhat, hogy a henger­térben olyan gyatra a szikrakép­ződés. hogy még a gyorsan illa­nó indítófolyadék segítségévei képzett robbanókeveréket sem képe« meggyújtani. Ilyenkor már csak egy megoldás marad: ki kell venni az összes gyújtógyer­tyát, majd tisztítás után a szik­raközt a minimálisra állítva visz. szacsavarni a helyére. Ez inten, zív szikrát eredményez, amitől már „beugrik” a motor A me­legítés után. amikor már nem keli attól félni, hogy leállítás után nem indul el újból a motor, a gyertyák szikraközét vissza kell állítani az előírt, illetve az év­szaknak megfelelő értékre Gyer­tyatisztítást vagy gyertyacserét akkor sem árt végrehajtani, ha a hosszú ideig tartó, eredmény­telen indítózás alatt a motor „megszívta magát”. A hazai gyártású indítófolya­dék egyébként „Arktika” néven kerül forgalomba. B. I. Egy lengyelországi kutatólaboratóriumban a gabonatermesztés inten­zívebbé tételével foglalkoznak. A búza és a rizs keresztezéséből született gabona magvábói nyert liszt dagasztás közbeni viselkedését az itt látható készülékkel, a farino gráffal vizsgálják. (MTI Külföldi Képszolgálat) II szemétbe került orvosság gyógyszereket. Az is köztudomá­sú, hogy ezek a gyógyszerek má­sodlagos hatást fejtenek ki. A páciensek általában gyakran éreznek kísértést arra. hogy hir­telen abbahagyják a gyógyszer szedését. Ez pedig igen komoly, reális veszélyekkel jár. Ezen a téren tehát súlyos felelősség há­rul az orvosokra, akiknek fel­tétlenül meg kell győzniük a be­tegeket arról, hogy a gyógyszer szedése hatásos, a kúra önkényes félbeszakítása pedig esetleg élet- veszélyes lehet. Szívműtét az új bmói szívsebészeti Képszolgálat) AUTÓ—MOTOR osztályon. (MTI Külföldi Hit kell tudni a Start-pilot-ról? a szívsebészei, tegnap és ma Á helyes tápanyag-gazdálkodás A növények szervezetük fel­építéséhez, növekedésükhöz és minden további életfunkciójuk­hoz szükséges tápanyagot, a vízből, levegőből és legnagyobb részben a talajból veszik fel. A növényeknek az egyes növényi szervek képzéséhez különféle mértékben van szükségük a ta­lajból felvett tápanyagokra. A gyümölcsfák például termésük és fás részeik fejlesztésével évente majdnem azonos arány­ban vonják ki a talajból az egyes tápanyagokat. Ez a me­zőgazdaságban vetésforgóval — a különböző tápanyagigényű növények változtatásával kikü­szöbölhető. Termesztési szem­pontból legfontosabb a nitro­gén, foszfor és kálium. (Bizo- nyos esetekben a nyomeleme­ket is pótolni kell!) A kielégítő fejlődés érdekében, a tápanya­gok helyes arányáról, harmo­nikus tápanyagellátásról kell gondoskodni. Elsősorban a nitrogén és a szénhidrátok megfelelő aránya biztosítja a termőegyensúly fenntartását. A szénhidrátoknak a virágrügyek képzésében, a nitrogénnek a hajtásnövekedésben van szere­pe. A foszfor elsősorban a magképzéshez szükséges. Egyes növényeknél (pl. a paradicsom korai termesztésénél) van gyor­sító hatása. A zöldségnövé­nyeknek: nitrogén, egyes zöld növényeknek pedig a kálium igénye nagy. Ilyen például, a káposzta és a cékla. A talajból felvehető tápanya­gok azonban a termesztés so­rán — állandóan fogynak. Kel­lő mértékű pótlásukról tehát feltétlenül gondoskodni kell. Ez nagyon lényeges, hisz bár­melyiknek a hiánya — vagy túlsúlya — felborítja a termő­egyensúlyt. Az öntözött növé­nyek, fokozott tápanyag-után­pótlást igényelnek. Részben a nagyobb termésátlagok, azon- kívül a tápanyagok lemosódá- sa miatt. Legáltalánosabban el­fogadott az a gyakorlat, hogy káliumból kell legtöbbet ada- golni a növényeknek. Azután a nitrogén és végül a foszfor kö­vetkezik. A tápanyagszükséglet a termelés mennyisége szerilat változik. Fontos figyelembe venni azt, hogy a foszfor és a kálium nagyon hamar lekötő­dik a talajban. A foszfor, de néha a kálium lekötődése miatt számolnunk kell 20—30 száza­lékos túladagolással. Igen lényeges a tápanyagpót­lás meghatározása. Amennyi­ben pontos meghatározási le­hetőséggel nem rendelkezünk, akkor a legmegfelelőbb NPK- arány: 2:i:3. A szervestrágyázás csökkené­sének következtében egyre gyakrabban fordul elő a mik­ro- és nyomelemek hiánya. El­sősorban a cink-, a bór- és a mangánhiány fordul elő. A nitrogén a fehérjék egyik fő alkatrésze. A növények szá­mára nélkülözhetetlen. Ezt víz- kultúrával végzett kísérletek, is igazolják. Nitrogén hiányában a növények törpe növésűek, a leveleik aprók, halvány zöld színűek lesznek. De a túlada­golása is helytelen, mert a ve­getatív szervek nagymértékű fejlődését segíti elő. Ez termő­fák esetében például azt ered­ményezi, hogy a hajtásnöveke­dés igen erős, ezzel szemben kevés virágrügy képződik. így a fa termőképességét nem le­het kihasználni. A nitrogénhez viszonyított szénhidráttúlsúly esetén pedig sok termőrűgy képződik, de a hajtásnövekedés gyenge marad. A foszfor biokatalizátor és a sejtnedvben puffer hatást fejt ki. Hiányakor a vegetációs idő­szak elhúzódik. Kálciumnak a klorózis tüneteinél van igen nagy jelentősége. A magnézium ritkán hiányzik a talajból. Leg­feljebb az szokott előfordulni, hogy a növény számára felve- hetetlen formában fordul elő. Hiánya érközi sárgulást okoz. A levelek a megszokottnál vi- lágosabbak. A kén nagyon fon­tos anyag a fehérjeszintézisben. Hiányakor a levéllemez az ala­pi részétől elhal és ezeken a részeken vörös foltok kelet­keznek. A vas a kloroplaszti- szokban található. Hiánya ese- tén a levelek megsárgulnak. Idősebb korban a növény le­velei bámulni kezdenek, majd elhalnak. A mangán az enzi- mek alkotórésze. Hiányakor klorotikus tünetek keletkeznek. A réz hiánya is a levelek sár- gulását, sápadt színezetét adja. Ahol réztartalmú szerekkel permeteznek, ott ez nem lehet­séges. A cink hiányánál a le­velek kisebbek lesznek és a le­véllemezeken sárga foltok ke- letkeznek. A bór hiánya ese­tében a virágok megterméke- nyülése nem kielégítő. A leve­lek feltűnően sárgulnak és a mellékerek feltűnően sötétzöl­dek lesznek. A felsorolt nyomelemeket ritkán kell pótolni. A kiskert­tulajdonosoknak azonban ezt a gondját is lassan megoldja a kereskedelem. Hazánkban ugyanis egyre inkább terjed a több nyomelem kombinálásával készített szerek árusítása. Arra feltétlen ügyelni kell, hogy a szerves trágya, vagy az ezt helyettesítő zöldtrágya, majdnem csak a feltétlen szük­séges, talaj élet és talajszerkezet fenntartásához elegendő. A szervestrágyázás mellett — a műtrágyákra is feltétlen szük­ség van. K. K. Hogyan neveljünk citromfát? A citromfa — még akkor is, ha termésre nem számíthatunk — igen szép és mutatós szobai növény. Nagyon távolról érke­zett hozzánk — de lassan már kezd meghonosodni, őshazája: India, Kína, Japán, Burma, Vi­etnam, Fülöp-szigetek, Auszt­rália. Nagyon régtől fogva ter­mesztik már spanyol, olasz, görög területeken. Nálunk is igen hamar meg­kedvelték — és bár természeti viszonyaink nem a legkedve­zőbbek számára, de szobai dísznövényként nagyon sokan termesztik. Nevelését csakis magoncok nevelésével tudjuk megoldani. Az érett citrom magjait egy-két napig langyos vízbe kell áztatni, azután cse­répbe — jó tápdús földbe —, 2 centiméter mélységbe elvetni. A cserepet napos, meleg, vilá­gos helyre tegyük. Nagyon fontos naponta állott vízzel megöntöznünk, hogy a talaj ál­landóan nedves legyen. Időn­ként a talajt nagyon óvatosan lazítsuk fel. A kis mag körül­belül egy hónap múlva kicsí­rázik. Amikor a magoncok ki­keltek, egyenként ültessük cse­répbe. Lehetőleg mély pálma­cserepet vegyünk, mert hosszú­ra növő karógyökereinek nagy hely kell. A citrom nagyon fény- és melegigényes növény. Igényli továbbá azt is, hogy a relatív páratartalom legalább 75 százalékos legyen. Kicsírázás után az első év­ben gyorsan fejlődik a kis nö­vény. Amikor a kis magoncok már 8—10 milliméter átmérőjű- ek, akkor — tavasszal — kell beojtani. Mindig termőfáról kell szerezni az ojtóvesszőt, amivel az ojtást vagy szemzést végezzük. Ojtás többféle módon lehetséges: összeforrasztásos, héj alá ojtás és kecskeláb oj- tással. Átültetéshez a tavasz vége a legalkalmasabb időszak. A fia­tal növényeket évente, az idő­sebbeket 2—3 évenként ültessük át. Minden alkalommal csak 3—4 centiméterrel nagyobb át­mérőjű cserépbe és gyökérlab­dával együtt ültessük át a cit­romot. A kiegészítő földet a cserépben jól kell tömöríteni és alaposan beöntözni. Legelőnyö­sebb, ha az ültetéshez használt föld homok, érett komposzt és jó minőségű föld azonos ará­nyú keveréke. A citromnövényt májustól szeptemberig tarthatjuk a sza­badban is. Nagyon előnyös megoldás, hogy cseréppel együtt süllyesztjük a földbe. (Az erősen tűző nap kimon­dottan káros a növény számá­ra, tehát kissé árnyékos helyre tegyük.) Az idő alatt, míg a növény a szabadban van, két­havonta tápsós oldattal is ön­tözzük meg. Betegségeinek fő okozói: hő­ingadozás, fényhiány és az erős füst (pl. vasúti töltések mellet­ti kert, gyárak közelében stb.). Amennyiben gombás megbe­tegedés tüneteit észlelnénk, ak­kor bordódé 1 százalékos olda­tával permetezzük. Levelei igen érzékenyek. Az 1,3 száza­lék feletti töménység már per­zseli a leveleit. Állati kártevői ellen Foszfo- tiont használjunk. Időnként igényli a műtrágyázást. A nit- rogén-foszfor-kálium kombiná­ció „Citromfoska” néven vásá­rolható a szaküzletekben. (Egy liter vízhez 2—3 gramm szük­séges.) Óriásgombák az atomhulladék felett öriásgombák új fajtája tényé, szik a Csendes-óceánban, a Gol- den-Gate-híd túlsó oldalán, azon a helyen, ahol 25 évvel ezelőtt több ezer tonna radioaktív hul­ladékot süllyesztettek el. Az Oakland Tribune jelentése szerint a gombák kb. egy méter magasak és váza alakúak. Robert S. Dyer óceanográfus. környezet- védelmi munkatárs fedezte fel őket. Adatai szerint a lakatlan Farallon-szigeteknél, San Fran- ciscótól nyugatra, ahoi az atom. hulladékot elsüllyesztették. a tengerfenék plutóniumtartalma a huszonötszöröse az eredetileg ki­számított maximális értéknek. ÚJDONSÁGOK, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents