Kelet-Magyarország, 1979. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-17 / 13. szám

1979. január 17. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás Pályakezdő E gy fiatal, pályakez­dő szakembertől kaptunk levelet a közelmúltban. Tele volt panasszal. Szó sem volt arról, hogy nem tud el­helyezkedni, hiszen ép­pen azzal kezdte monda­nivalóját: három hely kö­zül választotta ki a jelen­legit. Panaszáradatát a következő okok váltották ki: a munkahely nem adott lakást, az albérlet viszont drága: gyermekét nem vették fel a bölcső­débe, s nincs kire hagy­niuk, így a felesége nem tud egyelőre munkát vál­lalni. Sérelmezi továbbá, hogy ez meg az hiányzik a boltokból, hogy falun rossz az ellátás és délben bezárnak az üzletek. Valóban igaz, hogy nem mellékesek a munkakö­rülmények, hiszen hátrál­tatják, vagy elősegíthetik a munkavégzést. Ám a dolgozni akarásnak nem vethetnek gátat. Ezt bizonygatta éppen a multkorában egy közép­korú vezető beosztású em­ber is, miközben a jól fű­tött kényelmes, barátsá­gos irodájában mesélte, hogy annak idején ugyan­ennél a vállalatnál miként is kezdte pályáját. „Mi itt a semmiből teremtettünk mindent, egy ócska rozo­ga épület volt. A bútorok is kopottak, hiányosak voltak. Sokszor hidegben ültünk, nem volt fűtés, sokat fáztunk. De a mun­ka addig is ment. Igaz, érdekelt bennünket, amit csináltunk. Jól néztünk volna ki. ha váloga­tunk ...” A pályakezdő fiatalem­ber panasza juttatta eszembe azt a középkorú asszonyt, aki szerényen így fogalmazta meg élete tanulságát: „Nem panasz­kodni, hanem tenni kell”. E bölcsességre az élet ta­nította meg. Korán özve­gyen maradt három gyermekével, szakma és bármiféle jövedelem, va­gyon nélkül. Hosszú évek alatt vezető posztra küz­dötte fel magát. A szünte­len bizonyítás és a szük­séges ismeretszerzés haj­szája közepette, bizony, neki is oka lett volna pa­naszra, önsajnáltatásra. Ezt azonban ő nem en­gedte meg magának. Talán ez az, ami fiatal levélírónkból hiányzik és ezért halmozza a panaszt panaszra. Pedig neki is meg kell tanulnia: az élet nem ad ingyen semmit senkinek. Kétségtelen, a küzdés mindig keserves, nehéz, s minél később ta­nulja meg valaki, annál nehezebb. Viszont soha­sem céltalan. A küzdés és a. cél szorosan összefügg egymással. Aki még nem találkozott sohasem a küzdés izgalmával, az az ember valójában céltalan. Céltalanul élni viszont na­gyon boldogtalan dolog lehet, szegénységet jelent még akkor is, ha netán valakit a sors egyébként számtalan jóval halmozott el. Soltész Agnes SEGÍTENEK... Jóleső érzés töltött el, ami­kor 1978. tiovember 21-én a magyar munkásmozgalom je­lentős évfordulóján — pálya­társaival együtt — férjemről is megemlékeztek. A Kelet- Magyarország is méltatta fér­jem munkásságát, hogy pél­dául az 1920-as években ő volt az egyik kezdeményező az építők szakszervezete he­lyi csoportjának a megalakí­tásánál. Sajnos, férjem a ta­valyi jelentős évfordulót már nem érhette meg, néhány hó­nappal előbb eltávozott az élők sorából. Az őt körülöve­ző társadalmi megbecsülés azonban halála után sem hal­ványult el. Példázza ezt az előbb említett méltatás, és nem utolsósorban engem — mint özvegyét — körülvevő megbecsülés, törődés és gon­doskodás. Az ismerős elv­társak, a pártszervezet, vala­mint az építők szakszerveze­tének munkatársai figyelem­mel kísérik sorsomat, és amiben tudnak, segítenek. Ezúton is köszönöm a szá­momra oly sokat jelentő fi­gyelmességüket — olvastuk özv. Kártyán Józsefné, Nyír­egyháza, Szabadság tér 8. szám alatti lakos levelében. GAZ VAN: NINCS GÁZ! Nábrádról a községi tanács elnöke fordult a település la­kói nevében panasszal szer­kesztőségünkhöz, amelyben arról ír, hogy 1978. december 21-e óta nem szállítottak pa­lackos gázt a nábrádi csere­telepre. A község lakói nem tudják, hogy gáz nincs, vagy a szállító járművek robban­tak le egyszerre, s azt sem, miért épp a három-, majd kétnapos ünnep előtt szűnt meg a szállítás. Jó lenne ha a TIGÁZ gyorsan pótolná a kimaradást. ÚJ A CSIZMÁM! Kéthónapos viselés után a 600 forintos csizmám bélése felszakadt. A Jósavárosban lévő javítórészlegben pró­báltam megcsináltatni már több alkalommal is — bár minden esetben külön téríté­si díjat fizettem —, a csiz­mám egyre rosszabb. A ren­delkezés szerint vásárlói jo­gommal is élhettem volna, esetleg ki is cserélték volna a csizmámat, de nem éltem ezzel, gondolva, hogy a hiba ügyes javítással is helyrehoz­ható. Sajnos a műhelyben végzett munka rossz minősé­ge azonban nem az éssze­rűbb, olcsóbb, takarékosabb megoldást juttatta érvényre — fejezi be sorait Miló And­rás Nyíregyháza, Ungvár sé­tány 1. szám alatti lakos. SEGÍTETTEK Százszázalékos rokkant, nyugdíjas vagyok. A múlt év decemberében el kellett köl­töznöm Nyíregyházáról Oros- ra. Egy véletlen találkozás alkalmával említettem ezt Ács István autóbuszvezető­nek, mire ő felajánlotta, hogy az 5. sz. Volán Vállalat Arany János Szocialista Brigádja társadalmi munkában segít­ségemre lesz. December 13- án — a körülbelül három­órás munkaközi szünetükben — be is váltották ígéretüket. Ez nekem felbecsülhetetlen segítséget jelentett, önzetle­nül tették. Ezúton is köszö­nöm a nyolctagú brigád em­berségét — olvastuk Belez- nay Sándor Oros, Kossuth utca 4. szám alatti lakos le­velében. SZERELŐ, HOL VAGY? Tavaly november 10-én gáztűzhelyünk elromlott. Négyszer jelentettük már,- kétszer szóban a gáztelepen, majd telefonon és levélben pedig a gázszolgáltató válla­lat intézkedését kértük. Hiá­bavaló volt minden, bár az­óta is többször járt a szere­lőjük-községünkben, a mi há­zunkat — nem tudni mi ok­ból — rendre elkerülte, így tűzhelyünk még ma is hasz­nálhatatlan — panaszolja id. Szabó Mihály Nyírparasz- nya, Rákóczi út 136. szám alatti lakos. SZÍNES? Az új év első napján szí­nes televíziónk elromlott. Azonnal jelentettük a máté­szalkai GELKA-szervizben, ahol ígérték, hogy a követ­kező szerdán kijönnek. Azóta is várjuk őket. Feleségem­mel éppen szerdán vagyunk szabadnaposak, így amióta a televíziónk rossz, e napunk­kal a GELKA rendelkezik, szerelőjüket várjuk hétről hétre, de eddig hiába — teszi szóvá Gergely Béla, Gacsály, Ságvári Endre utca 13. szám alatti lakos.­NEM VALAMI BIZTATÓ — ... ha ez annyira sürgős, hazaviheti, de úgyis vissza­hozza ... (Kiss Ernő rajza) KIVÉTELEZNEK? Négy éve elmúlt, hogy a Krúdy-lakótelepen élünk. Azt megértjük, hogy nincs pénz egyelőre a lakótelep parko­sítására, játszótérre, s egyes járdaszakaszok megépítésé­re. De azt már nehezebben viseljük el, hogy az ingatlan- kezelő vállalat különbséget tesz a Garibaldi utca jósa- városi, és a Krúdy-lakótelepi oldala között. A jósavárosi oldalon ugyanis a járdát rendszeresen sózzák, kis hó­tolóval tisztítják, míg a Krúdy-lakótelepi oldalt taka- rítatlanul hagyják rendsze­resen. Vajon miért van ez a megkülönböztetés? — kérde­zi Deák Józsefné az érintett lakók nevében is. JÁRHATÓVÁ TETTÉK Vaján 1969-ben új utcát nyitottak Rákóczi utca né­ven. Az itt lakók sokat tet­tek társadalmi munkájukkal környezetük szebbé varázso­lásáért. Többek közt járható­vá tették az utat, s vállalták a járda elkészítését is, de sajnos, anyagot e munkához még a mai napig sem kap­tak a községi tanácstól. Jár­da nélkül pedig — a jelen­tős forgalom miatt — ko­moly balesetveszély leselke­dik az óvodás korú és isko­lás gyermekekre. A sárrázót sem úgy építették meg itt, mint másutt. Megrövidítet­ték. Zavaró a nagyközség centrumában fekvő bal oldali utcarész beépítetlensége. Egy­szóval történtek változások a húsz év alatt, mégis azt kell mondani, hogy elhanyagolt az utca és hasonlóan a nagy­község környéke, közöttük az iskolai sportpálya. A község- lakók tisztában vannak vele*, hogy a tanács anyagi lehető­ségei korlátozottak, de ha minden évben a költségke­retből csak egy parányi részt fordítanának az új utcák fej­lesztésére — gondolok itt a Rákóczi, Ady Endre és a Kert utcára — évek alatt je­lentősen megváltozna arcula­tuk — olvastuk Somfai Jó­zsef vajai lakos levelében. ­Szerkesztői üzenetek Asbóth Elemérné en- csencsi, Mihalkó János gávavencsellői, Sikorsz- ki Andrásné vasmegyeri, Fekete Vilma tiszaszal- kai, Izsó Miklósné kölesei lakosoknak levélben vála­szoltunk. Szeleczki Géza nyíregy­házi, Pásztor Sándorné nyíregyházi, Tóth Sándor győrteleki, Orosz Péter új­fehértói, Imre Györgyné győröcskei, Sándor László- né kisari, Bajcsuk Antalné tunyogmatolcsi, Dajka Er­zsébet nagyhalászi, Papp Róza csengeri, Kristóf Andrásné napkori, Kere­csen Mihályné nyírgelsei, ifj. Szabó József rohodi, Bogáti Elekné tiszaszalkai, Mészáros Mihályné tisza- vasvári, Kajibás Ferenc rakamazi, Gyarmati Béla nyíregyházi, Farkas Al­bert kömörői, Papp Mik­lós érpataki, Pásztor Jó­zsef nyíregyházi, Magos Zsigmondné tyukodi, id. Gombás Sándor tiszavas- vári, Pál István nábrádi, Kontig István nyíregyházi, Pradán Pálné nagyecsedi, Gégény Béláné ibrányi, Oláh Lászlóné ibrányi, Tompa Ferencné komorói, Sziics Jenőné vásárosna- ményi, Hicsár Józsefné aranyosapáti. Szakács Im­re mérki, Huszár Pálné gávavencsellői, Papp La­jos nyíregyházi, Pálmai Béla gulácsi, Molnár Já­nosáé nyírmadai, Mércze Jánosné nagyari olvasóink ügyében az illetékesek segítségét kértük. Nagy Gézáné nyíregy­házi és Balogh Sándor ti- szavidi olvasóink kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthet­tünk. Szatmári Pál komorói lakost a MÁV nyugdíjhi­vatala többek közt arról is tájékoztatta, hogy a MÁV-utazási kedvezmény — nyugdíjas minőségben — azokat a MÁV-dolgozó- kat illeti meg, akik a nyugdíjazást megelőző 10 éven belül legalább 5 év MÁV-szolgálati idővel rendelkeznek és ezen belül a legutolsó 3 év megsza­kítás nélküli, folyamatos MÁV-szolgálati idő. Szilágyi Bálintné ibrá­nyi olvasónk panaszával a megyei tanács kereske­delmi felügyelősége fog­lalkozott. Levélírónk le­mezjátszóját — az erede­tileg két példányban kiál­lított csereutalvány alap­ján — a nagyhalászi mű­szaki boltban kicserélik, vagy a vételárat visszafi­zetik. Az illetékes válaszol FŰRÉSZ VAGY FEJSZE? „Fűrész helyett fejszével” „Fűrész helyett fejszével” cím­mel közölt észrevétellel kap­csolatosan elmondjuk, hogy a 4. sz. főúton Nyíregyháza— Nyírtura között az igazgató­ság nem fagondozást, hanem egy nagy teljesítményű Mu- lag típusú árokásó géppel árokrendezési munkát vég­zett. A gép nagy terjedelme miatt több behajló gyümölcs­faág akadályozta a munkát. A fák megóvása érdekében az ágcsonkokat utólag lefű­részeltük és sebkátránnyal bekentük. KPM Közúti Igazgatóság Nyíregyháza zöldkár November 30-án „Kár” címmel,, Debreceni József, Nyírtelek, Dózsa György utca 30. szám alatti lakos szóvá tette, hogy a telkén át gáz­vezetéket építettek, és az eb­ből származó zöldkárát nem térítették meg. A kár megté­rítése azért húzódott el, mert a panaszost korábban úgy tájékoztatták, hogy igényét az üzemeltető vállalathoz kell benyújtania, vagyis a TI- GÁZ-hoz, és ő élt is ezzel a lehetőséggel. Vállalatunk azonban az üzemeltetővel, il­letve a kivitelezővel kötött vállalkozási szerződésben a vezeték fektetésével okozott károkat átvállalta. Közületi Beruházó Vállalat Budapest A társas­házról II. Első cikkünkben már utaltunk arra, hogy az alapító okiratnak a társasház vonatkozásában rendkívüli fontos­sága van. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az alapító okirat a társasház alapvető jogi okmánya, melynek tartalmát törvényi keretek között a tulajdonostársak állapítják meg. Az alapító okirat lényegében egy szerződés, amely a tár­sasház tagjainak közös akaratelhatározásán alapszik, cél­jaikat, szándékaikat és működési feltételeiket szabályozza. Az alapító okirat a törvényerejű rendelet tételes előírásai­tól azonban csak akkor térhet el, ha a törvény ezt az el­térést megengedi. Az alapító okirat fontosságát mutatja az, hogy a törvény szerint nemcsak annak elkészítéséhez kell a tagok egybehangzó akarata, hanem annak megvál­toztatásához is. Fel kell hívnunk azonban a figyelmet ar­ra, hogy ez nem vezethet joggal való visszaélésre, tehát egy 20 lakásos társasház egyetlen tulajdonosa indokolat­lanul nem akadályozhatja meg az alapító okirat módosí­tását — amely egyébként a tagok érdekében áll —, mert miután az alapító okirat szerződésnek minősül a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésre vonatkozó általános sza­bályai alapján, kivételesen a bíróság is módosíthatja, te­hát a tagoknak jogukban áll a bírósághoz fordulni. Maga a törvény ezt kifejezetten nem tartalmazza, de ez nyil­vánvalóan következik abból, hogy az alapító okirat szer­ződés jellegű és ez esetben vonatkozik rá a Polgári Tör­vénykönyv szerződésre vonatkozó szabályai. Fentiek előrebocsátása után meg kell vizsgálni, hogy melyek azok a szempontok, amelyeket az alapító okirat­nak feltétlenül tartalmaznia kell. Mindenekelőtt tehát a társasház-tulajdon alapítására vonatkozó megegyezés, ami azt jeleníti, hogy valamennyi tulajdonostárs akarja a társasház létrehozását, pontosan meg kell nevezni a tulajdonostársakat és az ingatlan telek helyrajzi számát, fel kell sorolni a közös tulajdonba ke­rülő épületrészeket és nagyon pontosan fel kell sorolni a tulajdonostársak külön tulajdonába kerülő lakásokat, — és ha van — a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (garázs, stb.). Meg kell határozni a közös tulajdonba ke­rülő épületrészekből és a telekből az egyes tulajdonostár­sakat megillető hányadot. Egyre inkább fordul elő e vonatkozásban, hogy a tu­lajdonosok nem a saját tulajdonukat képező telekre épít­keznek, hanem a telek állami vagy szövetkezeti tulajdon­ban van és ez esetben a társasház tagjait csak használati jog illeti meg, ezt a tényt is pontosan rögzíteni kell az alapító okiratban. Figyelemmel kell lenni az ingatlannyil­vántartásról szóló jogszabályokra is, és éppen ezért tar­tartalmazni kell az alapító okirat telekkönyvi bejegyzését. Az alapító okirat határozza meg a felek jogait és kö­telezettségeit, így rendelkezni kell a közös tulajdonban álló épületrészek karbantartásával és felújításával kapcso­latos kötelezettségek teljesítéséről, egyéb közös kiadások­ról és természetesen arról, hogy ezek a költségek hogyan oszlanak meg a tulajdonostársak között. Rögzíteni kell azt, hogy a társasház közös ügyeit milyen szerv intézi, mert lehet közös ügyintéző, intézőbizottság, nagyobb társashá­zak esetében számvizsgáló bizottság is választható. Meg kell határozni ezeknek a szerveknek a hatáskörét, jogait és kötelezettségeit. Meg határozni a közgyűlés össze­hívásának időpontját, a határozathozatal módját. A fenti felsorolásból kitűnik, hogy az alapító okirat elkészítése nem egyszerű dolog és nagymértékben ezen áll vagy bu­kik, hogy a társasház, mint szervezet, a fennállása alatt zökkenőmentesen és harmonikusan tud működni vagy sem, eleve rendezést nyert-e minden vitás kérdés, mert csak harmonikus működés mellett biztosítható a társasház társadalmi rendeltetése. Dr. Juhász Barnabás ftíftK :ftW: Bi Bl >:***. BÉBI ft: BB x Bl :::::::::

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents