Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-12 / 292. szám
1978. december 12. KELET-MAGYARORSZÁG 3 A szabolcsi könnyűipar holnapja Beszélgetés Bakos Zsigmond államtitkárral A napokban tanácskoztak a megyében dolgozó könnyűipari vállalatok, szövetkezetek helyzetéről a megye és a minisztérium képviselői. Ebből az alkalomból kértük meg Bakos Zsigmond könnyűipari minisztériumi államtitkárt, hogy tájékoztassa olvasóinkat az ipar fejlesztéséről, azokról a gondokról, amelyek a jobb termelést akadályozzák. — Szinte minden évben sor kerül egy- egy új Uz.em avatására. Az utóbbi néhány évben a minisztériumi ipar több új gyáregységet hozott létre a megyében. Példaként említhetjük Nagykállóban a posztógyárat, Ujfehértón és Demecseren a szövőüzemeket, de a nyomda, a Szatmár Bútorgyár rekonstrukciójáról is szólhatunk. Hogyan jöttek létre ezek a beruházások? — Az elmúlt években a megye iparilag kevésbé fejlett területein a textil-, ruházati és bútoripari vállalatok, szövetkezetek jelentős beruházásokat kezdeményeztek. Ennek szerepe volt abbap is, hogy Budapesten és a nagy ipari körzetekben jelentősen csökkent a könnyűipari üzemekben dolgozók száma. A beruházások, fejlesztések időarányosan megvalósultak, ami örvendetes tény. Kedvezőtlen viszont, hogy egyes gyáregységekben a termelés — betanulási, anyagellátási, valamint szervezési problémák miatt — még nem éri el a várt meny- nyiségi és minőségi színvonalat. — A csengeri és a nyírbogdányi cipőfelsőrész-készítő, a vásárosnaményi ruhagyár és a záhonyi bőrdíszműüzem építésén kívül nagyobb új üzemek építését már nem tervezik. Mi várható a következő évek fejlesztésében? — A fejlesztések a továbbiakban elsősorban a gépek, berendezések fokozatos cseréje, a technológiák korszerűsítése révén valósulnak meg, ahogy ezt a megyei szövőipari példák is igazolják. A VI. ötéves tervben az ágazati műszaki-gazdasági koncepcióknak megfelelően kerül sor a fejlesztési elképzelések kidolgozására, amelyben a minisztérium a kötszövő-, a rövidáru- és a textilruházati iparban Számít hosszabb távon jelentős fejlesztésre — a termelési struktúra átalakítása révén. Kisebb mértékű fejlesztést előirányoznak a koncepciók a bőr-, szőrme- és cipőiparban, a len-, kender-, valamint a gyapjúiparban is. A papír- és felhasználóipar dinamikus fejlesztésére lehet számítani a javaslat szerint, mégpedig a termelőberendezések korszerűsítésével, cseréjével. — A szolgáltatások fejlesztésénél mi várható? — Az előzetes számítások szerint a mosás évi 8—12, a vegytisztítás pedig 3—4 százalékkal növekszik, elsősorban a szolgáltatások kiterjesztésével. A ruházati szolgáltatások mennyiségi növekedése 1,5—5 százalék között lesz évente és megszűnik a cipőjavítás csökkenő tendenciája. — Hogyan egyezteti a VI. ötéves terv fejlesztési elképzeléseit a minisztérium a megyével? A fejlesztési terveket három szakaszban egyeztetjük a megyei tanáccsal. Először az előzetes elképzeléseket, majd a műszaki és gazdasági koncepciókat, végül a konkrét vállalati fejlesztési elgondolásokat egyeztetjük 1980 közepéig. E kérdésben a tanácsi vezetők és a tervezésben érdekelt munkatársak részvételével konzultációkat szervezünk. — Tavaly ősszel Nyíregyházán kihelyezett miniszteri ülésen tárgyalták meg a megyében dolgozó könnyűipari vállalatok személyzeti munkáját, mint ami egyik tartaléka a jobb minőségű termelésnek. Egy év alatt milyen eredmények születtek? — Kedvezőek a változások. Valamennyi vállalat intézkedési tervet készített, a gyáregységekben erősödött a vezetői állomány. A korábban szükségszerűen központosított vezetést fokozatosan decentralizálják. Több helyen bevezették az új típusú művezetői szabályzatot, aminek következtében növekedett jog- és hatáskörűk, jobb lett anyagi és erkölcsi elismerésük. Az oktatási és személyzeti apparátus kiegészült, a gyárakba nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek kerültek, s javult a vállalati és gyári vezetés munkakapcsolata. A megyéből 17-en kezdték meg a nappali és heten a levelező tagozaton a tanulást a Könnyűipari Műszaki Főiskolán. Ujfehértón megindult a szakközépiskolai oktatás, az üzemekben több a szakmásító és ismeretbővítő tanfolyam, és a hallgatók száma. — Néhány gyáregységnél, mint a Magyar Posztó nagykállói gyárában, a HÓDIKÖT tiszalöki és fehérgyarmati telepén a bérek jelentősen elmaradnak a vállalati átlagbérektől. Ez a gond már korábban is arra késztette a megye párt- és tanácsi vezetését, hogy kérje a minisztérium segítségét. Mi változott az utóbbi két évben? — A más területi központú vállalatok megyei egységeinek bérhelyzetével, bérpolitikájával foglalkoztunk. Az az álláspont alakult ki, hogy a tényleges bérkülönbségek csökkentek, s a további fejlesztés alapja elsősorban a teljesítménybérezés szélesebb körű kiterjesztése, a kvalifikált munka arányainak növelése lehet. A példaként említett gyáregységekben ismét megvizsgáltatjuk a helyzetet. — A megye egyes településein — különösen Nyíregyházán — nincs lehetősége az üzemeknek új munkások nagyobb arányú felvételére. Milyen intézkedések vannak a munkaerő-egyensúly kialakítására? A megyei tanács vezetőivel közösen kategorizáltuk a könnyűipari üzemeket a munkaerő-szükséglet differenciált kielégítése érdekében. így vannak olyan üzemek, amelyeknél — a fejlesztésekkel együtt — van lehetőség a létszám bővítésére, másutt a termelékenység fokozása cél, de olyan üzemek is vannak, amelyeknél a távlatokban a visszafejlesztést irányoztuk elő. Ezt a fontossági sorrend szerinti kategorizálást mostani tárgyalásunk alkalmából is áttekintettük — fejezte be nyilatkozatát Bakos Zsigmond államtitkár. Lányi Botond Kiszella búcsúja V oltaképpen egyszerű az élet. Aki tudja mit akar, és milyen eszközökkel érheti el, annak bizonyosan, ha nem álmokat kerget, hanem itt marad ezen a göröngyös földön. Vegyünk egy példát. Élt egy szegény • ember és annak volt egy gyermeke, aki tanulni akart. Legalább egy tisztes mesterséget, de arra sem volt pénzük, hogy tandíjat fizethessenek. Olyan szakmát kellett tehát keresni, ahol nem a tanuló fizet, hanem neki fizetnek. Kisvárda környékén, negyven esztendeje egyetlen ilyen lehetőség volt: a malomba kellett elszegődni kisinasnak. Ha kéAz utolsó nap a forma mellett. sőbb, az emberfia felcseperedett és megnősült, ha gyermekei születtek, hamarosan rájött: amit a malomban kereshet, az több embernek, kevés. Még akkor is, ha tizenöt évet húzott már ott le. Mást nem tehetett, átment a kormos, füstös „Vulkán”-ba, ahol — nehezebb munkával — zsírt is lehetett a kenyérre keresni. így ment oda a molnár, formázó lett belőle, mert nagy, emberi célja volt: három gyerekét akarta tisztességben felnevelni. A továbbiakban csupán dolgoznia kellett. Negyedszázadig egy helyben és kitartóan. Nem is olyan bonyolult az egész. Kiszella András tehát, egyszerű életet élt; 1978. november 30-án csütörtökön pedig még egyszer bement munkahelyére a „Vulkán” vasöntödébe, hogy utoljára dolgozzon. Kiszella András 55 éves csupán, ennyi itt a korhatár. Izmos alsókarja mint egy harmincévesé, de az arca barázdákkal telt, többet mutat, mint amennyi öt és fél évtized után jár. — Mindig azok közé tartoztam — mondja az üzemvezetői irodában, ahová a zaj megszelidülve érkezik —, akiknek nem kellett példakép. Mindig tudtam, mi a kötelességem. Ehhez pedig az 20 EZER ADIDAS T «■ rr Jovore gyártják Tiszalökön Á HÓDIKÖT tiszalöki gyárában a jövő év első negyedében 20 ezer darab Adidas tréningöltönyt készítenek. Az üzemben megkezdték a sportruhák gyártását. Képünkön Kiss Gábor- né gyártásközi ellenőr vizsgálja a terméket. NÖVÉNYVÉDELEM — KÖRNYEZETVÉDELEM Okos méregkeverök Nemrég a Magyar Agrártudományi Egyesület a növényvédelemről és annak a környezetvédelemmel való kapcsolatáról tartott tudományos ülést. Ezen mondta dr. Nagy Bálint, a MÉM növényvédelmi főosztályvezetője: rossz növényvédős az, aki azt is elpusztítja, amit nem kell. A természet egyensúlyának megvédése közügy. Csend van most a tiszalöki Szabadság Tsz méregraktára körül. A hetvenkétféle növényvédőszerből alig maradt valami, azt is gondosan elzárták. Az építőket várják, hogy a tél folyamán korszerűsítsék ezt a fontos helyiséget. Sürgős a munka, hisz a KÖJÁLL toxikológusa, Gutay István tiszadobi gyógyszerész legutóbbi szemléje során elő is írta a jegyzőkönyvben: olajlábazat kell ide, s olyan padló, amit könnyű felmosni. Tudomány a javából A méreg felhasználásának irányítója Sári Ferenc üzemmérnök. Ha az ember hallgatja, akkor kezd belelátni a növényvédelem vegy-, vagy ha úgy tetszik méregkonyhájába. — A peszticidek az embert és értékeit károsító állati és növényi szervezetek elleni védekezésre használt anyagok — kezdi. Van ezek között gomba- és rovarölő, bakteriocid, puhatestűek ellen használt, a rágcsálókat írtó, gyomirtó és egyéb. A felhasználásuk is sokféle. Van: permetező, porozó, ködösítő, füstölő, gázosító, bekeverő, szemcsés, kenőcsös. Mint látható, nem egyszerű dolog ezekkel bánni. Szövetkezetünkben van két szakmunkás és úgy 16 betanított, akik jó pár éve foglalkoznak a növényvédelemmel. Akárki nem csinálhatja. Tudomány ez a javából. Különösen izgalmassá válik a növényvédelem ebben a közös gazdaságban, ha rágondolunk: a Tisza öleli körbe földjüket, található a szomszédságban arborétum, üdülőterület. Még elszórt tanyák is tarkítják a tájat. Vagyis nem elég tudni, hogy mikor mit és mivel kell kezelni, a környezetre is ügyel a növényvédős. Közhírré tétetik! Minden vegyszerezés előtt széles körben ismertetik, hol mikor és mivel fognak dolgozni. Az értesítést megkapja a körzeti orvos, a tanács, a vadásztársaság, esetenként a növényvédelmi felügyelő, a toxikológus, a környék valamennyi méhésze. — A tsz értesítése alapján a hangosbemondón, hirdetményen közöljük a vegyszerezést — mondja Szabó János, a községi tanács titkára. Ez két-három nappal az esemény előtt történik. Még arra is felhívjuk a figyelmet, hol ne legeltessenek, mire kell ügyelni. Együttműködésünk zavartalan, évente egyszer ellenőrizzük a méregraktárt is. Eddig szerencsére semmilyen gondunk nem volt. — Én is időben megkapom az értesítést — tájékoztat dr. Balogh Ilona körzeti orvos. Tudom, milyen hatóanyagot használnak, így az ellenszerekkel fel tudok készülni. — Még mindig az emberi oldalnál maradva — folytatja Sári Ferenc —, lényeges, hogy akik dolgoznak, betartsák a szabályokat. Viseljék a védőöltözetet, s ne igyanak. Elmondjuk ezt minden esetben, néha bizony, eredmény nélkül. Aztán jön a példa, ami meggyőz. Tudott, hogy nyolc óráig a permetezés után nem szabad szeszt fogyasztani. Volt, aki megivott két korsó sört. Rosszul volt. Bizony sokan megijedtek. Szárazföldön — levegőben A környezet tanulmányozása megadta a haditervet. A Tisza mentén 200 méteres sávon tilos a vegyszerezés. A vizet óvni kell. Ott sem szabad mérget kiszórni, ahol várhatóan feljön a víz, hiszen visszavonulásjkor magával viheti a vegyszert. Ügyelni kell, hogy az értékes növény- és állatvilággal rendelkező területen se történjen fertőzés. — Ha földi géppel dolgozunk, akkor könnyebb magyarázza a növényvédős mérnök. Itt könnyebb ügyelni a határokra. A gond akkor kezdődik, amikor repülővel dolgozunk. A szél köny- nyen elsodorhatja a vegyszert. Volt is egy ilyen esetünk. Kisfástanya kertjei szenvedtek kárt, ez a szövetkezetnek 30 ezer forintjába került. Pedig ott vagyunk egész nap, s nagy felelősséggel ügyelünk. Minden óvatosság ellenére is törvényszerű ma még, hogy sok hasznos rovar is áldozatul esik. Megtörténik, hogy madarak is pusztulnak. Vajon veszélybe kerül a Tisza is? — Nem. Eddig egyetlen eset sem volt, amikor a vízbe került volna méreg. Olyannyira vigyázunk, hogy a szigeten lévő gyümölcsösbe se csónakon szállítjuk a vegyszert, hanem inkább körbe- autózunk Tokaj felé. Tudatában vagyunk annak, hogy egy ilyen szennyezés jóvátehetetlen. Elégedett a toxikológus, Gutay István, jó a tanács véleménye, nem jelez gondot a vízügy, nem panaszkodik a körzeti orvos, sőt mi több, a természetvédők is nyugodtak Tiszalökön. — Meggyőződésem — mondja Sári Ferenc —, hogy a különböző hatóanyagú növényvédő szerek válogatásával csökkenthető a természetes életközösségre gyakorolt egyoldalú hatás. A szelektív készítmények mellett ez is hozzájárul a biológiai egyensúly megóvásához. Bürget Lajos kellett, hogy legyen egy tervem. Az én tervem, a családom volt... — Évek óta nem szívok — hárítja el a kínált cigarettát —, van itt mit szívni; a port... — Lehet ezt az öntödét szeretni? — Az ember azt a helyet szereti, ahol álmait megvalósíthatja. Ha az öntöde ablakán kikiáltok, otthon meghallják. A házat én építettem. Van két lányom, egy fiam, kenyér van a kezükben. A feleségem sosem dolgozott. — Pénzt könnyebb munkával is lehetett volna találni... Folytatja a mondatot, felel a kimondatlan kérdésre. — Itt, mindig a legnagyobb emberséggel viseltettek velem. Dolgozni mindig tudtam, senki sem nézhetett el a fejem felett. Igaz, nem csupán jó viseletével szolgált rá erre. — Nyolcszor lettem kiváló dolgozó... van, aki sosem lesz az. — Nemcsak a búcsúzás szépít meg mindent? Ennél a kérdésnél kibukik szeméből a könny. — A feleségem sem akarja elhinni, hogy elmegyek. Azt mondja: „Nem tudói te onnan megválni.” K iszella András, aki most a sapkáját morzsolgat- ja gyötrő munkát végzett. Nem könnyű eldönteni: sok-e vagy kevés az az ötezer forint, amit negyven év munka, ebből huszonöt év formázás után, bérként kap? — Hatéves voltam, amikor apám meghalt. Négyen voltunk testvérek. Én, tudj’ isten, azt a szegény világot magamban hoztam. Hogy többre haladhassak, pontosan ennyi kellett. Ha életének ez, és nem több a tanulsága és az eredménye: akkor okosan él, nem hiába él. A küzdés nem cél, de nincs cél, amiért ne kellene küzdeni. Speidl Zoltán
