Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-09 / 290. szám

MA Repülőteret, autópályát építenek (2. oldal) Diáktanács és kék jelvény (3. oldal) Cselekvési program Ülést tartott a KISZ KB Jövftmájusra összehívják az országos KISZ-értekezletet JOBB TETŐSZIGETELÉS, MEGTAKARÍTOTT IMPORTANYAG Hasznos újítások az építőknél A z MSZMP Központi Bi­zottsága a minap meg­vitatta és jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveit. Az ülésről kiadott közlemény számba veszi gaz­dasági építőmunkánk 1978. évi eredményeit, részletesen elemzi tapasztalatait, majd felvázolja a jövő év helyze­tünkből adódó feladatait. Minden más célt és tenniva­lót megelőzve az egyensúlyi helyzet javítása kerül az 1979. év és az azt követő esz­tendők feladatainak közép­pontjába. Ennek rendelik alá a termelés, a felhalmozás és a fogyasztás növekedését. Az ipari, a mezőgazdasági termelés, a nemzeti jövede­lem, az ötéves terv előirány­zatainak megfelelően növe­kedett, az ország és állampol­gárai érzékelhetően gyara­podtak az utóbbi három esz­tendőben. A népgazdaság egyensúlyi helyzete azonban nem javult, hanem romlott, a külföldi adósság növekedése fokozódott. Előrehaladásunk e gondjai több összetevő kö­vetkezményei. Az egyensúlyi helyzet rom­lásában vitathatatlan szere­pet játszik, hogy a külgazda­sági feltételek számunkra kedvezőtlenebbül alakultak a legutóbbi években, mint ami­vel reálisan számolni lehe­tett. A döntő okot azonban munkánk fogyatékosságaiban találjuk meg. A termelés nö­vekedése nem járt együtt a gazdaságfejlesztés minőségi követelményeinek kielégí­tésével: a külgazdasági egyensúly javításával, a ha­tékonyság előirányzott foko­zásával, a termelési szerkezet szükséges ütemű és irányú átalakításával. A lehetségesnél és a szük­ségesnél szerényebb gazdasá­gi teljesítmények ellenére a tervezettnél gyorsabban nö­vekedett a nemzeti jövede­lem belső felhasználása. To­vább nyújtózkodtunk, mint ameddig a takaró ér. Több új értéket használtunk fel, mint amennyit termeltünk. Tegyük mindjárt hozzá: nem a la­kosság fogyasztása volt túl­zott, hanem a felhalmozás haladta meg erőinket. (Min­denekelőtt a vállalatok beru­házása és készletnövelése.) A Központi Bizottság olyan változtatásokat határozott el a gazdaságirányításban, a sza­bályozásban, a gazdaságpoli­tika végrehajtásának vala­mennyi szintjén, amelyek le­hetővé teszik a népgazdaság felzárkózását a növekvő kül­ső és belső követelmények­hez, s az egyensúlyi viszo­nyok tartós javulását ered- nyezik. így a nemzeti jövede­lem — azon belül az ipari termelés — növekedési üteme mérséklődik 1979-ben. A mennyiségi növekedés lefé­kezésével a feladatok nem csökkennek, hanem növeked­nek, mivel a minőségi köve­telményekre, a hatékonyság fokozására, az egyensúly ja­vítására tevődik át a hang­súly. A népgazdaság fejlődése csak így lehet törésmentes és hosszú távon kiegyensúlyo­zott, a következő években szükséges gazdasági növeke­dés megalapozott. A termelés bővülésének lefékezése tehát nem cél, hanem eszköz. Le­hetővé teszi a behozatal mér­séklését, a gazdaságos kivitel növelését a nem szocialista külkereskedelmi forgalom­ban. Ahol a termelés stagnál, vagy csökken, ott esetenként munkaerő és kapacitás sza­badulhat fel (főleg a gép- és könnyűiparban) és meggyor­síthatja a hatékonyan dolgo­zó üzemek, vállalatok fejlődé­sét, bővítheti a nem szocialis­ta importból származó alkat­részek, termékek kiváltását, hazai gyártását, javíthatja az áruellátást. Végeredményben a mérsékelt ipari termelésnö­vekedés akkor éri el célját, ha elősegíti a termelési szer­kezet fejlesztését, hozzájárul a versenyképes, a nem szo­cialista piacokon is előnyö­sen értékesíthető áruk ter­melésének dinamikus növe­léséhez, a nem gazdaságos tevékenység visszaszorításá­hoz. A növekvő hatékonysági követelményeknek döntően a gazdasági szabályozás szigo­rításával szereznek érvényt. Erősítik a szabályozás egyön­tetűségét, normatív jellegét (általános érvényességét), csökkentik illetve megszünte­tik az állami támogatásokat, kivételezéseket. Központi tá­mogatásra, segítségnyújtásra csak kivételes esetben és szi­gorú feltételekhez kötötten, a tartós megoldásra garanciát nyújtó program alapján ke­rülhet sor. Két szélsőséges nézet kí­sért. Az egyik: várható a ne­hézségek, a kedvezőtlen hely­zet, az esetleges társadalmi, politikai feszültségek eltúlzá- sa, olykor bénító pesszimista hangulat keltése. A másik véglet: a felada­tok lebecsülése, az illúziókel­tés, vagy a kivárás, az idő­nyerésre spekuláló magatar­tás. Jelenleg ez a nagyobb veszély. A szélsőségektől mentes kö­zös gondolkodás, az egységes cselekvés most különösen fontos. A nem gazdaságos te­vékenységek visszafejlesztése akkor lesz igazán sikeres, ha ezek nem igénylik üzemek, gyárak felszámolását, a dol­gozó kollektívák elmaraszta­ló minősítését. N épünk, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt ve­zetésével olyan szilárd társadalmi, politikai alapot, műszak-gazdasági bázist te­remtett, amelyre nehéz hely­zetben is bizton építhetünk. Az a fontos, hogy jól éljünk a lehetőségekkel. Az MSZMP Központi Bizottsága irányel­veiben programot ad szá­munkra az értelmes és érté­ket alkotó gazdasági cselek­véshez. A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bizottsága pénteken ülést tar­tott. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Jakab Sán­dor, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság osztályve­zetője. Deák Gábor titkár előter­jesztésében a Központi Bi­zottság megvitatta az orszá­gos KISZ-értekezlet összehí­vására és az előkészítéssel Pénteken a Parlament vadásztermében összeült az MSZBT országos elnöksége. Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság elnökének meg­nyitó szavai után Rácz Pál külügyi államtitkár tartott időszerű külpolitikai kérdé­sekről tájékoztatót. Ezután Regős Gábor, az MSZBT titkára értékelte az utóbbi nyolc esztendőben Pénteken ülést tartott a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa elnöksége. Az elnökség december 22-ére összehívta a 125 tagú orszá­gos tanács teljes ülését és javasolja, hogy az vitassa meg a mezőgazdasági szövet­kapcsolatos fő kérdésekre vo­natkozó javaslatot. Úgy hatá­rozott, hogy — az ifjúsági szövetség szervezeti szabály­zata alapján — 1979. máju­sára hívja össze a KISZ or­szágos értekezletét. A Központi Bizottság vé­gül úgy döntött, hogy 1978. december 29-én kibővített ünnepi ülésen emlékezik meg a magyar kommunista ifjú­sági mozgalom létrejöttének 60. évfordulójáról. végzett munkát, s szólt a to­vábbi feladatokról. Kiemel­te: 1971 áprilisa — a Lenin Kohászati Művek felhívása óta csaknem 1500 ipari és mezőgazdasági üzem, iskola és egyéb intézmény vált az MSZBT kollektív tagjává. A szervezeti változtatás bevált; a baráti társaság, támaszkod­va tagcsoportjaira, széles, eleven tömegmozgalomként tevékenykedik a két nép ba­rátságának elmélyítésén. kezetek idei tevékenységének tapasztalatait, a jövő eszten­dő főbb feladatait, valamint a szövetkezetekben dolgozók egyéni és kollektív érdekvé­delme továbbfejlesztésének tennivalóit. Megyénk- három építőipari vállalatánál októberben ki­emelt feladatként foglalkoz­tak az újítómozgalommal. A munka eredményes volt,. a dolgozók sok jó és megvaló­sítható ötlettel jelentkeztek. Az elmúlt két hónapban szá­mos újítást bevezettek, több újítási javaslat kidolgozása, vagy elbírálása most van fo­lyamatban. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói októberben hat elfogadható újítási javaslatot nyújtottak be. A további ötletekhez, a gondolkodó munkavégzéshez segítséget adnak a műszaki könyvek. A szervezők ugyanis műszaki könyvnapokat ren­deztek és a könyvek árusítá­sa is sikerrel járt. A műszaki filmeket nagy létszámú kö­zönség előtt vetítették. Az egyik újítás éppen a téli munkákat segíti elő. A vállalat betonkeverő telepén az ügyes szerkezet automati­kusan és egyenletesen ada­golja a vegyszert, biztosabb a fagymentesség, javult a be­ton minősége. Az előkalkulá- lások szerint az újító nem kevesebb mint nyolcezer fo­rint eszmei díjat kap a közel­jövőben. A tmk-műhely dol­gozói a P 603-as kotrógéphez tengelykapcsolót készítettek. Ezzel külföldi alkatrészek beszerzését tették fölösleges­sé. A négyfős kollektíva munkája révén a vállalat ha­vonta mintegy 32 ezer forin­tot tud megtakarítani. Ugyancsak a tmk-műhely három dolgozója kísérletezte ki a Tátra autódaruk fékpo­fáinak szabályozását. Ez az újítás külföldi hiánycikket pótol. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Válla­Befejeződött a magyar—ju­goszláv vasúti állandó mun­kabizottság három napos ta­nácskozása Debrecenben. Többek közt elhatározták, hogy gyorsítják a vasútfor- galmat hazánk és Jugoszlá­via között. 1980 közepére el­készül a Budapest—Belgrád vasútvonal villamosítása, 1980 végére pedig újabb két közös határállomást alakíta­nak ki Murakeresztúron és Szabadkán, hogy a vonatokat a határátkelésnél csak egy állomáson kelljen vizsgálni. latnál idén először alkalmaz­nak független újítási előadót. Az újítási feladatokat vala­mennyi munkahelyre eljut­tatták, így minden dolgozó megismerkedhetett azokkal. A vállalatnál októbert a mű­szaki tájékoztatási és szakok­tatási hónapnak nyilvánítot­ták. A vállalat történetében ekkor rendeztek először újí­tási kiállítást. A vándorkiál­lításon grafikonok, makettek, fotók és táblázatok ismertet­ték az újítási mozgalom ered­ményeit és feladatait. A kiál­lítást hatszázan tekintették meg. Műszaki könyvnapat rendeztek a vállalat központ­jában, valamint a Tünde ut­cai és a záhonyi munkahe­lyen. A filmvetítést is nagy érdeklődés kísérte. A KEMÉV magasépítő részlegénél a szigetelő tető- szerkezetet tették tökélete­sebbé. Ez az újítás import­anyagot takarít meg és vár­ható haszna mintegy másfél millió forint. A mélyépítő részleg újítása a vákumos ta- lajvízszint-süllyesztést teszi fölöslegessé, az új süllyeszté­si módszer olcsóbb és gyor­sabb is. Az egyik kollektíva gördülő állványt szerkesztett, ez gyorsítja az átállásokat, ennek az újításnak is másfél millió forint a várható hasz­na. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Építő és Szerelő Válla­latnál októberben szintén propagálták az újítási moz­galmat, számos javaslat az elmúlt napokban érkezett a vállalat főmérnökéhez. A tmk-s brigád felajánlotta, hogy folyamatosan gondot fordítanak az újításokra, ál­landóan keresik a lehetőségét az észszerűbb és könnyebb munkának. Tovább korszerűsítik a ha­tárállomásokon végzett műn­két. Felkészültek a déligyü- mölcs-szállítmányok továb­bítására, és gyorsabban köz­lekedtetik ezentúl a személy- gépkocsikat szállító vonato­kat is. A legutóbbi, 1978 jú­niusi ülés óta átdolgozták a határátlépés rendszerét Kele- bián és Szabadkán. Ezáltal a Magyarországról Jugoszlá­viába irányuló megnöveke­dett teherforgalomban a ko­rábbi napi 9—10 vonat he­lyett 13—15-öt tud fogadni déli szomszédunk. Almaléüzem Vaján A NYÍRKERT társulás és a Nyíregyházi Konzervgyár közös beruházásában 113 millió forintos költséggel új almaléüzemet építenek Vaján. A kivitelezési munkát rövid határidő alatt a konzervgyár tmk-szakemberei végzik. Az üzemet nagy teljesít­ményű svájci présgéppel szerelték fel, amely próbaüzemelésére december 19-én kerül sor. A két darab késes daráló üzembe heryezése segíti az almafeldolgozás első ütemét. Ferenczi Sándor, Kopcala József, Vasas János az utolsó szerelési munkálatokat végzik a présgépen. Elek Emil felvételei flz MSZBT széles, eleven tömegmozgalomként tevékenykedik Az országos elnökség állásfoglalása Napirenden a termelő- szövetkezetek idei munkája December 22-re összehívták a TOT ülését BefejeződStt a magyar—jugoszláv vasúti munkabizottság tanácskozása K. J. liilEü!3B3 WagyarorszáH XXXV. évfolyam, 290. szám ARA: 80 FILLCR 1978. december 9., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents