Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-08 / 289. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 8. Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1978. december 6-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) valamint az egyéb állati termékek termelése és felvásárlása. A takarmánygazdálkodás és -felhasználás színvonala még nem kielégítő, a termelési költségek az indokoltnál nagyobbak. — A közlekedési vállalatok — kisebb fennakadásokkal — kielégítették az áruszállítási igényeket. A személyszállítás a tervezettnek megfelelően fejlődik. b) A beruházások volumene a tervezett csökkenéssel szemben mintegy 4 százalékkal emelkedik. A túlteljesítés az idén is a vállalati, szövetkezeti beruházásoknál következik be. A nagyberuházások megvalósítása nem éri el a tervezettet. A munka szervezettsége nem javul a kívánt mértékben, sok esetben indokolatlanul túllépik a költség-előirányzatokat, a kivitelezés ideje gyakran elhúzódik. c) A foglalkoztatottak száma a nem termelő ágazatokban, a kereskedelemben és a közlekedésben nő, az iparban és az építőiparban lényegében változatlan, a mezőgazdaságban csökken. d) A lakosság reálbére és reáljövedelme a tervezettnél valamelyest nagyobb mértékben emelkedik. Az egy lakosra jutó nominál- jövedelem országos átlagban a tervezett 7— 7.4 százalékkal szemben várhatóan 8—8,5 százalékkal, az egy keresőre jutó nominál- kereset ,a tervezett 7 százalékkal szemben a <- munkásoknál és alkalmazottaknál 8—8,5 százalékkal, a tsz-dolgozóknál 8,5—9 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal az előirányzott 4 százalék helyett mintegy 4,6 százalékkal emelkedik. Az egy főre jutó reáljövedelem várhatóan 3,2—3,5 százalékkal nő. A munkásság és a parasztság reálkeresete a terv céljainak megfelelően, csaknem azonos ütemben, több mint 3 százalékkal emelkedik. A reálbérek növekedésében szerepük van a központi bérpolitikai intézkedéseknek. Jelentősen fokozódik a lakosság pénzmegtakarítása. A lakosság egy főre jutó fogyasztása 3— 3.5 százalékkal, a tervezett mértékben növekszik. Az áruellátás színvonala megfelelő. — Az életkörülményeket javítja, hogy a tervezettnél 3 ezerrel több, mintegy 93 ezer lakás épül fel; 1240 kórházi ágy, 1-9 ezer óvoda, 4 ezer bölcsődei hely, több mint 900 általános iskolai osztályterem létesül. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi és szociális ellátása. e) Hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai tovább bővülnek. Erősödik együttműködésünk a KGST ■ tagországokkal, elsősorban a Szovjetunióval, fejlődnek termelési kapcsolataink, szélesedik a szakosítás. Rubel elszámolású külkereskedelmi forgalmunk lényegében a tervezettnek megfelelően alakul. A kedvezőtlen tőkés piaci feltételek, a diszkriminációs és protekcionista intézkedések közrejátszanak abban, hogy a nem rubel elszámolású kivitel a tervezettnél kisebb mértékben emelkedik, miközben a behozatal gyorsabban növekszik. f) A pénzügyi intézkedések eredményeként növekedett a társadalmi tiszta jövedelemnek az állami költségvetésbe központosított hányada; ennek ellenére a vállalatok részesedése meghaladja az V. ötéves tervben számítottat. A közgazdasági szabályzók 1978-ban sem segítették eléggé a népgazdasági tervben meghatározott több kiemelkedő fontosságú feladat megvalósítását, az egyensúly javítását, a gazdasági fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állítását, a felhalmozási folyamatok tervszerű alakulását. A szabályzók egyik gyengesége, hogy a nem kielégítően gazdálkodó szervezetek az indokoltnál nagyobb központi támogatást kapnak; ezáltal a jól és a kevésbé jól dolgozó vállalatok jövedelmei túlzottan kiegyenlítődnek. A Központi Bizottság megállapította: a termelés mennyiségi feladatainak az éves tervekhez közelálló teljesítése nem járt együtt a gazdasági egyensúly javulásával, a hatékonyság gyors emelkedésével, a termelési szerkezet szükséges változásával. A fejlődést befolyásoló külső gazdasági körülmények kedvezőtlenebbek az V. ötéves tervben feltételezettnél: a külkereskedelmi cserearányok rosszabbak lettek, a tőkés piacokon az értékesítés nehezebbé vált. Még erős a mennyiségi szemlélet, a gazdaságosság szempontjai nemegyszer háttérbe szorulnak. Gazdaság- politikai és gazdaságirányítási gyakorlatunk lassan igazodik a változó helyzet követelményeihez. © A XI. kongresszuson jóváhagyott, az V. ötéves tervben megfogalmazott és a Központi Bizottság ez évi áprilisi határozatában megerősített gazdaságpolitikai fő irányvonal következetes végrehajtása most megköveteli, hogy az irányításban és a mindennapi gyakorlati munkában elsőbbséget adjunk a gazdasági egyensúly kérdéseinek. A Központi Bizottság hangsúlyozta: a további munka kulcskérdése, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők fokozottabb előtérbe állításával biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. Ennek kell alárendelni a gazdasági növekedés ütemét és a belföldi felhasználást. Ez az útja annak, hogy az anyagi termelésben és a népünk életkörülményeinek alakulásában, életszínvonalának emelésében elért eddigi vívmányainkat megszilárdítsuk és a jövőbeni fejlődés feltételeit megalapozzuk. A Központi Bizottság ezzel összhangban határozta meg a termeléssel, az értékesítéssel, a termelő alapok fejlesztésével, az életszínvonal-politikával kapcsolatos célokat, és az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatait az alábbiak szerint fogadta el: A tervezett növekedés 1979. évi előirányzatai Nemzeti jövedelem 3—4 százalék Ipari termelés 4 százalék Országos építési-szerelési teljesítmény 1 százalék Mezőgazdasági termékek termelése 3—3,5 százalék A szocialista szektor beruházásai összesen 204—206 milliárd forint Egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem 7 százalék Egy keresőre jutó nominálbér országos átlagban 6 százalék Fogyasztói árszínvonal 4,7—4,9 százalék Egy lakosra jutó reáljövedelem 2 százalék Egy munkás és alkalmazott keresőre jutó reálbér 1 százalék Egy termelőszövetkezeti dolgozóra jutó reálkereset l,0-í(5százalék A lakosság fogyasztása 2,5—3,0 százalék Az összes lakásépítés 90 ezer ebből állami lakás 31 ezer Az állami költségvetés bevétele legalább 8,4 százalék , kiadása legfeljebb 6,1 százalék A nemzeti jövedelem növelése a termelési és exportszerkezet átalakításának meggyorsításával, a gazdaságos termelés fokozásával valósítható meg. a) A termelés ott növekedjék gyorsabban, ahol egyértelműen az egyensúly javítását eredményezi, máshol mérséklődjék. A követelményeknek eleget tevő vállalatok és szövetkezetek termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. — Az ipari termelés növelését erőteljes szelekció mellett kell biztosítani. Az iparvállalatok és szövetkezetek a keresletnek megfelelően növeljék a belföldi értékesítést, tervszerűen fokozzák a szocialista kivitelt, és bővítsék a nem rubel elszámolású gazdaságos exportot. Ezért gyorsítsák meg a műszaki fejlesztést, a technológia és a gyártmányok korszerűsítését, javítsák a termékek minőségét. A gazdaságtalan cikkek termelésének megszüntetésével felszabaduló kapacitásokon — ahol ez lehetséges — szervezzék meg a gazdaságosan előállítható, főleg importot helyettesítő termékek, alkatrészek, részegységek gyártását; más esetekben csoportosítsák át a munkaerőt a hatékony tevékenységekre. — Az építőipari vállalatok kapacitásaikat döntően arra használják fel, hogy gyorsuljon a folyamatban lévő beruházások megvalósítása. Ütemesebb legyen a lakásépítés, a felújítás és karbantartás, különösen Budapesten. A munkaszervezés javításával, a munkafegyelem erősítésével tartsák a termelékenység növekedésének eddigi ütemét. — A mezőgazdasági üzemek a népgazdasági célokkal összhangban fejlesszék mind a növénytermesztést, mind az állattenyésztést. A gabonatermelést úgy kell fejleszteni, hogy a belföldi szükségletek kielégítésén túl mód nyíljék az 1978. évinél több kivitelre. Növelni kell a kukorica vetésterületét az erre alkalmas földeken. Emelni kell az állattenyésztés színvonalát, javítani a minőséget, s növelni a hozamot. A mezőgazdasági üzemek a munkaerő, az anyagi eszközök — épületek, gépek műtrágya, növényvédő szerek, takarmányok — észszerűbb és takarékosabb felhasználásával érjék el, hogy a termelés a ráfordításoknál gyorsabban nőjön. A termékek felvásárlásának körültekintőbb megszervezésével, a tároló és feldolgozó kapacitások bővítésével is segíteni, ösztönözni kell a nagyüzemeket, a háztáji és kisegítő gazdaságokat termelésük fokozására. A mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelben javítani szükséges az értékesebb, a gazdaságosan feldolgozott termékek arányát. — A vasúti és a közúti közlekedésben jobb szervezéssel, a szállítók és a szállíttatók szorosabb együttműködésével javítani kell a gazdaságosságot, a kapacitások ésszerű kihasználását. b) A lakosság életszínvonala csak gazdasági lehetőségeinkkel és eredményeinkkel összhangban emelkedhet. Országos átlagban az egy főre jutó reáljövedelem 2 százalékkal, a munkások és alkalmazottak egy főre jutó reálbére 1 százalékkal, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete 1—1,5 százalékkal, a lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal lehet több az ideinél. Az egy lakosra jutó nomináljövedelem 7 százalékkal, a munkás-alkalmazotti átlagkeresetek 6 százalékkal növekedhetnek. A keresetek jobban kapcsolódjanak a teljesítményekhez és azok fokozására ösztönözzenek. 1979. január 1-től a rendszeres évi nyugdíj-kiegészítésen túl fel kell emelni az 1971 előtti alacsony nyugdíjakat és az 1971 után megállapított minimális nyugdíjakat, járadékokat. Ez 1 millió 300 ezer embert érint. Emelni kell a szociális segélyek összegét. A vállalati jóléti és kulturális alap biztosított összegét keresőnként 850 forintról 900 forintra kell növelni. A terv alapozza meg a lakosság fogyasztásának növekedését, a vásárlóerő és az árualap összhangját, a kiegyensúlyozott áruellátást, a szolgáltatásoknak a lehetőség szerinti javítását. Ennek érdekében a kormányzati szervek, a termelő és a kereskedelmi vállalatok tegyenek megfelelő intézkedéseket. A terv 4,7—4,9 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelkedést irányozhat elő. Az illetékes hatóságok az árak alakulását szigorúan ellenőrizzék. A lakosság életkörülményeit a jövő évben 90 ezer lakás, ezen belül 31 ezer állami lakás felépítésével tovább kell javítani. A kórházi ágyak száma 1400-zal, a bölcsődei helyeké 4200-zal, az óvodai helyeké 18—19 ezerrel bővüljön. Az általános iskolai tantermek számát 900-zal szükséges növelni. c) A beruházások volumene az ideihez képest 1—2 százalékkal emelkedhet. Beruházásokra 204—206 milliárd forint fordítható. Üj állami nagyberuházás nem kezdhető meg, a rendelkezésre álló erőforrásokat a megkezdett beruházások tervszerű megvalósítására kell összpontosítani. A célcsoportos és egyéb állami beruházási előirányzatokat mérsékelni szükséges az V. ötéves tervben 1979-re számítotthoz képest. A vállalati beruházások állami támogatásának összege nem emelkedhet. A vállalatok és a szövetkezetek eszközeiket és erőfeszítéseikét elsősorban a folyamatban levő beruházások befejezésére koncentrálják. A hitelezés szigorításával, a készletgazdálkodás ésszerűsítésével, a szükségletekhez jobban igazodó termeléssel lényegesen lassítani kell a készletek növekedését. d) Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztését a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetébe tartozó többi tagállammal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, a vállalt kötelezettségek kölcsönös teljesítésére, az áruforgalom bővítésére alapozzuk. Továbbra is törekszünk a szocialista gazdasági integráció elmélyítésére, a termelés szakosítására, a kooperáció gyorsabb kibontakoztatására. A fejlődő országokkal kialakult gazdasági együttműködésünket a jövőben is gyors ütemben szélesítjük. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján tovább bővítjük külkereskedelmi forgalmunkat és fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat. A külkereskedelmi tevékenységben nagyobb figyelmet kell fordítani a kivitel ösz- szetételének, jövedelmezőségének javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra a beszerzés és az értékesítés jó ütemezésére, a termelő- és a külkereskedelmi vállalatok együttműködésének erősítésére. e) A gazdasági szabályozókat úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek a gazdasági és pénzügyi egyensúly javítására, a hatékonyság gyorsabb növelésére, a takarékosságra, a tartalékok feltárására és hasznosítására, segítsék elő a felhalmozási folyamatok tervszerű alakulását. A vállalati jövedelmek a gazdasági eredményekkel, a keresetek a teljesítményekkel kerüljenek jobban összhangba. © Az 1979. évi népgazdasági terv eredményes megvalósítása nagy követelményeket támaszt az irányítás és a végrehajtás minden szintjén. — A központi állami szervek a népgazdasági terv végrehajtásához szükséges gazdaságirányítási, szervezési, szabályozási és egyéb intézkedéseket idejében és folyamatosan tegyék meg. Feladataikat a népgazdasági célokkal összhangban határozzák meg, és ennek megfelelően segítsék a gyakorlati munkát. A termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítésével, nagyobb szervezettséggel, javuló költség- és pénzgazdálkodással, a munkaerő, az anyagok és az energia ésszerűen takarékos felhasználásával biztosítsák gazdaságpolitikai céljaink elérését. A nagyobb követelményekből kiindulva támogassák az új iránt fogékony, a feladatok megoldására felelősséggel vállalkozó vezetőket. Legyenek kezdeményezői a magasabb teljesítményekre, a minőségi munkára ösztönző keresetdifferenciálásnak. — A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a népgazdasági tervhez igazodva a magasabb követelmények alapján készítsék el terveiket: rugalmasan alkalmazkodjanak a gazdálkodás változó feltételeihez, az értékesítési lehetőségekhez. Az egyéni és a csoportérdekeket a népgazdasági érdekkel összhangban képviseljék. A tervek ütemes végrehajtása megköveteli a vállalatok közti jobb együttműködést, a kooperációs és szerződéses kötelezettségek pontos és megfelelő minőségű teljesítését. — A központi és a területi pártszervek, a pártszervezetek gazdaságszervező, ellenőrző és felvilágosító tevékenységükben abból induljanak ki, hogy most a legfontosabb a gazdasági irányítás, a végrehajtás, a gyakorlati munka javítása. Az ország érdeke megköveteli, hogy minden termelőegységben gazdaságos munka folyjék. Segítsék elő, hogy azok a gazdálkodó szervezetek fejlődjenek gyorsabban, amelyek hatékonyan, jövedelmezően dolgoznak. Hassanak oda, hogy szűnjön meg a káros egyenlősdi és a jobb munka nagyobb anyagi és erkölcsi elismerésben részesüljön. Mindehhez elengedhetetlen a feladatok helyes értelmezésén alapuló egységes szemlélet és cselekvés, a párt tagjainak példamutatása a végrehajtásban. A szakszervezetekben, a tömegszervezetekben tevékenykedő kommunisták politikai felvilágosító és meggyőző munkával mozgósítsák a dolgozókat az 1979-es népgazdasági terv teljesítésére. A Kommunista Ifjúsági Szövetség sorakoztassa fel tagságát, az ifjúságot közös céljaink megvalósítására. — A szocialista munkaverseny 1979. évi céljai között kerüljön előtérbe a gazdaságosság fokozása, a termékszerkezet korszerűsítése, a jól értékesíthető termékek kivitelének növelése, a szállítási szerződések pontos betartása, a kooperációs fegyelem erősítése, az észszerű anyag- és energiatakarékosság, a jobb munkaszervezés, a beruházások szervezettségének javítása. A kollektívák, szocialista brigádok vállalásai irányuljanak a gazdálkodás minőségi követelményeinek teljesítésére. — Az agitáció és a propaganda, a sajtó, a rádió, a televízió segítse elő, hogy a dolgozók értsék és cselekvőén támogassák gazdaságpolitikai törekvéseinket. Kapjon nagyobb teret a jó kezdeményezések ismertetése, az eredményes munka hiteles ábrázolása. ★ ★ ★ A fejlődésnek most olyan szakaszában vagyunk, amikor az anyagi termelésben és népünk életkörülményeinek, életszínvonalának javításában elért eddigi vívr^Snyaink megszilárdítása és a jövőbeni további fejlődés feltételeinek jó megalapozása a döntő feladat. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1979. évi népgazdasági terv megfelel a helyzet követelményeinek és lehetőségeinknek, reálisan tűzi ki a feladatokat, és valóra váltása jól szolgálja távlati céljainkat, hazánk szocialista fejlődését. A terv teljesítéséhez megvan valamennyi feltételünk, de a feladatok mindenkitől minden poszton és területen az eddiginél nagyobb erőfeszítést igényelnek. A hazánk boldogulásáért érzett személyes felelősség jusson kifejezésre a fegyelmezettebb, jobb, eredményesebb munkában. Erőink jobb mozgósításával, pártunk és a tömegek összefogásával feladatainkat megoldjuk, céljainkat elérjük. A Központi Bizottság ebből kiindulva felhívja a párttagságot, a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, a dolgozó magyar népet az öntudatos helytállásra, az 1979. évi népgazdasági terv teljesítésére. III. A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját hazánkban a dolgozók széleskörűen és méltóan megünnepelték. A Központi Bizottság ezúton fejezi ki köszönetét azokért az üdvözletekért és jókívánságokért, amelyeket a munkásmozgalom régi harcosaitól, munkahelyi kollektíváktól, szocialista brigádtagoktól, társadalmi és tömegszervezetektől, úttörő- csapatoktól, társadalmunk legszélesebb köreitől, párttagoktól és pártonkívüliektől kapott az évfordulón. „ A magyar marxista—leninista forradalmi párt megalakulásának 60. évfordulójáról a testvérpártok, a haladó emberek határainkon túl is megemlékeztek és számos üdvözletét intéztek hozzánk. Ezek a megemlékezések és üdvözletek a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának, népünk helytállásának szólnak, és barátságot, forradalmi szolidaritást fejeznek ki a szocialista Magyar- ország iránt. A Központi Bizottság köszönetét mond a testvérpártoknak, barátainknak az internacionalista megemlékezésekért. Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának ülése Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának december 4—7. között Berlinben tartott ülése. Az ülés munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, az egyesített fegyveres erők főparancsno- jelenlegi helyzetével, tevé- ka és törzsfőnöke. A honvé- kenységével kapcsolatos idő- _• szerű kérdéseket és megfelelj1™ miniszteri bizottság lő határozatokat hozott. ülésén Heinz Hoffmann had- ülést a kölcsönös egyetér- seregtábornok, az NDK nem- tés baráti légköre jellemezte, zetvédelmi minisztere elnö- Czinege Lajos hadseregtá- költ. bornok, honvédelmi miniszter A bizottság megtárgyalta csütörtökön délután hazaér- az egyesített fegyveres erők kezett.
