Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-08 / 289. szám

MA Sajtónapi ünnepség Bőráru Záhonyból Nyíregyházán (2. oldal) (5. oldal) A lakó joga, Á rádió és televízió kötelessége jövő heti műsora (2. oldal) (7. oldal) KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1978. december 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1978. december 6-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titká­rai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Bizottság gaz­daságpolitikai osztályának, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának he­lyettes vezetői és a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, dr. Orbán László elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az idő­szerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Havasi Ferenc élvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1978. évi népgazdasági terv teljesítéséről szóló jelentést, s az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. I. O A Központi Bizottság megtárgyalta a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének 1978. november 22—23-i moszkvai üléséről szóló jelentést, és teljes mértékben jóváhagyta a magyar kül­döttség tevékenységét. A Központi Bizottság nagyra értékeli és támogatja a Politikai Tanácskozó Testület állásfoglalásait, amelyek kifejezik a Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista országoknak — köztük hazánknak — az európai béke és biztonság megszilárdításáért, a nemzetközi enyhülés további elmélyítéséért folytatott következetes és konstruktív politi­káját. Ez a politika megfelel a magyar nép, a szocialista közösség, s minden nép érde­keinek, méltán élvezi a haladó, békeszerető erők támogatását. Ezeknek az erőknek az összefogása, együttes fellépése képes meg­akadályozni az imperialista, reakciós körök törekvését, hogy visszafordítsák az enyhülés folyamatát. A Központi Bizottság kifejezte egyetérté­sét a Politikai Tanácskozó Testületnek a nemzetközi helyzetről adott értékelésével. Megállapította, hogy az 1976. novemberi bu­karesti ülés óta Európában további kedvező változások mentek végbe. Földrészünkön rendszeressé váltak a helsinki értekezleten részt vett államok vezetőinek találkozói, ki­egyensúlyozottabbak lettek a különböző tár­sadalmi rendszerű országok kapcsolatai. Ez elősegíti az egyenjogú, a kölcsönösen elő­nyös nemzetközi együttműködést, a népek közötti bizalom légkörének erősítését; bizp- nyítja, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet záróokmányában rögzí­tett hosszú távú program helyesen határozza meg a földrész biztonsága érdekében szük­séges intézkedéseket. A Magyar Népköztár­saság következetesen munkálkodik e prog­ram valóra váltásán. A Központi Bizottság ismételten rámuta­tott, hogy a békét és biztonságot, az enyhü­lést, a népek függetlenségét, gazdasági és társadalmi fejlődését fenyegető legnagyobb veszély a fegyverkezési hajsza folytatása, ütemének és méreteinek növekedése. Ebből kiindulva a Magyar Népköztársaság a Var­sói Szerződés többi tagországával egyetem­ben arra törekszik, hogy a fegyverkezési haj­sza lefékezéséről, a leszerelés előmozdításá­ról folyó tárgyalásokon fordulat jöjjön létre. Síkraszáll azért, hogy tárgyalások kezdőd­jenek mindenfajta nukleáris fegyver gyártá­sának betiltásáról és a meglévő készletek fo­kozatos csökkentéséről, egészen teljes felszá­molásukig. Szorgalmazza a nukleáris fegyve­rek alkalmazásának végleges betiltását és azt, hogy minden állam mondjon le az erő alkalmazásáról az államközi kapcsolatokban. A világ sorsának alakulása szempontjából alapvető fontosságú, hogy mielőbb aláírják a második szovjet—amerikai megállapodást a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról. Ez elősegíti, hogy áttérjenek olyan új egyez­mények kidolgozására a fegyverzetek csök­kentéséről, amelyekhez a többi nukleáris ha­talom is csatlakozhat. A Magyar Népköztársaság határozott ál­láspontja, hogy a közép-európai haderők és fegyverzet csökkentéséről folyó bécsi tárgya­lások előrehaladását jól szolgálják a szccia lista országok 1978. június 8-án beterjesztett javaslatai, amelyek a kölcsönös biztonság el­véből kiindulva az egyensúlyt a fegyveres erők és fegyverzetek alacsonyabb szintjén kíván­ják biztosítani. A bizalom légkörének >erősí­tését célozza az 1978. november 30-án felújí­tott és kiegészített korábbi javaslatuk, amely­ben a részt vevő országok fegyveres erői lét­számának befagyasztását indítványozták a tárgyalások időszakára. Az előrelépéshez az szükséges, hogy a NATO érintett tagállamai a kezdeményezésekre konstruktív választ adjanak. A Központi Bizottság, pártunk, kormá­nyunk, népünk teljes mértékben támogatja a Varsói Szerződés tagállamainak kezdeménye­zéseit a nemzetközi enyhülés, a leszerelés előmozdítása érdekében. A Varsói Szerződés szervezetébe tömörült szocialista országok békepolitikájának és védelmi erejének meg­határozó szerepe van abban, hogy Európában szilárd alapokon nyugszik a béke, és világ­méretekben tért hódít az enyhülés. A Köz­ponti Bizottság hangsúlyozta, hogy a NATO- tagállamok fokozott ütemű fegyverkezése mi­att szükség van a szocialista közösség védel­mi erejének megfelelő színvonalon tartására, folyamatos tökéletesítésére. A Magyar Nép- köztársaság — országunk és a szocialista kö­zösség biztonsága, békéje érdekében — a jö­vőben is maradéktalanul teljesíti szövetsé- gesi kötelezettségeit, tevékenyen részt vesz a külpolitika összehangolásában és az egyez­tetett törekvések megvalósításában. © A szocialista közösség országaival fennálló sokoldalú kapcsolatainkat, együttműködésünket ' erősítették Lázár György elvtársnak, a Minisztertanács elnöké­nek tárgyalásai a Szovjetunióban és a Német Demokratikus Köztársaságban, valamint a Lengyel Népköztársaság miniszterelnökének látogatása hazánkban. Az 1977. évi legfelső szintű magyar—ro­mán találkozón született megállapodások végrehajtásának előmozdítását szolgálták pártunk küldöttségének bukaresti megbeszé­lései. A Központi Bizottság megállapította: további kölcsönös erőfeszítések lehetségesek és szükségesek a magyar—román kapcsola­tok népeink érdekeinek megfelelő fejleszté­séhez. © A Központi Bizottság ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköz- társaság alapvetően érdekelt a különböző társadalmi rendszerű országok közötti széles körű és sokoldalú kapcsolatok fejlesztésében, a békés egymás mellett élés politikájának megvalósításában. Kádár János elvtársnak a Francia Köz­társaságban tett látogatása jól szolgálta Ma­gyarország és Franciaország együttműködé­sének bővítését, a “kölcsönös megértést, az or­szágaink, népeink közti jó viszony erősítését, és hozzájárult az európai biztonság megszi­lárdításához, a nemzetközi enyhülés ügyéhez. Hazánk kész arra, hogy a találkozó szelle­mében, s annak eredményei alapján fejlesz- sze a kölcsönösen előnyös magyar—francia kapcsolatokat politikai, gazdasági és kulturá­lis területen. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztését és a békés egymás mellett élés politikáját segí­tette elő a Dán Királyság-miniszterelnökének magyarországi látogatása. Az országgyűlés képviselőinek találkozói a görög, a jugoszláv, a norvég, az olasz és a portugál parlament küldöttségeivel, valamint a magyar—svájci' és a magyar—japán külügyminiszteri tár­gyalások. Az Amerikai Egyesült Államok szenátusának küldöttségével Budapesten folytatott megbeszélések hozzájárultak egy­más álláspontjának jobb megismeréséhez és a két ország kapcsolatainak előmozdításához. O A Központi Bizottság megerősítette a magyar kommunisták, a magyar nép szolidaritását azokkal a haladó erőkkel, me­lyek az imperialista agresszióval és beavat­kozási kísérletekkel szemben hazájuk füg­getlenségének megszilárdításáért, területi sérthetetlenségének megvédéséért, gazdasági önállóságának megerősítéséért, a nemzeti társadalmi felemelkedésért küzdenek. Hafez Al-Asszadnak, az Arab Újjászüle­tés Szocialista Pártja főtitkárának, a Szíriái Arab Köztársaság elnökének hazánkban tett hivatalos, baráti látogatása jelentősen hozzá­járult országaink kapcsolatainak sokoldalú fejlesztéséhez. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy a Szíriái Arab Köztársaság az arab világ imperialistaellenes erőivel együtt küzd az igazságos közel-keleti béke megte­remtéséért, fellép a haladó arab államok egységének megszilárdításáért, az arab né­pek jogos ügyét támogató szocialista orszá­gokkal való együttműködés elmélyítéséért. A magyar nép változatlanul szolidáris az izra­eli agresszió következményeinek felszámo­lásáért, a közel-keleti igazságos és tartós rendezésért harcoló arab népekkel. Mengisztu Hailé Mariam alezredesnek, a szocialista Etiópia Ideiglenes Katonai Kor­mányzó Tanácsa elnökének, állam- és kor­mányfőnek magyarországi hivatalos, baráti látogatása előmozdította együttműködésünk és barátságunk erősítését. Ä tárgyalásokon ismételten kinyilvánítottuk: a Magyar Nép- köztársaság, a magyar nép szolidáris a fej­lődés szocialista útját választó Etiópiával, és azzal a küzdelemmel, amelyet az etióp nép folytat országa egységének, függetlenségé­nek, forradalmi vívmányainak megvédésé­ért. O A Központi Bizottság méltatta azok­nak a megbeszéléseknek a fontosságát, amelyeket pártunk vezetői a testvérpártok és más haladó, demokratikus erők képviselőivel folytattak. A szocialista országok testvérpártjainak pártszervezéssel foglalkozó KB-titkárai ok­tóber végén Budapesten hasznos és eredmé­nyes tanácskozást folytattak a szocializmus politikai rendszere fejlődésének kérdéseiről. Pártunk képviselői részt vettek az auszt­rál és az NSZK-beli testvérpárt, a Guineái Demokrata Párt, a Madagaszkárt Független­ségi Kongresszus Pártja kongresszusán. Kádár János elvtárs találkozója Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt főtitkárával megerősítette a két testvérpárt internacionalista együttműködését és szoli­daritását. Pártunk Központi Bizottsága első titkárának eszmecseréje Francois Mitter- rand-nal, a Francia Szocialista Párt vezető­jével hozzájárult a két párt közti jobb meg­értéshez az enyhülés, az európai béke és együttműködés közös érdekű kérdéseiben. Fontos megbeszélésekre került sor a pa­raguayi, a spanyol, a svájci, a svéd, az új-* zélandi testvérpártok vezetőivel. Hazánkban fogadtuk Joshua Nkomot, a Zimbabwei Af­rikai Népi Unió (ZAPU) elnökét, a hazafias front társelnökét. . A látogatások, a megbeszélések hozzájá­rultak az álláspontok alaposabb megismeré­séhez, kétoldalú kapcsolataink fejlesztésé­hez, valamint kölcsönös szolidaritásunk meg­erősítéséhez. II. A Központi Bizottság áttekintette az or­szág gazdasági helyzetét, megtárgyalta az idei népgazdasági terv végrehajtásának ed­digi tapasztalatait, s jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveit. O A Központi Bizottság megállapította: az ipar, az építőipar és a mezőgazda­ság termelése, a munka termelékenysége — várhatóan — a népgazdasági terv előirány­zata szerint, a nemzeti jövedelem a terve­zettet megközelítően nő. Gyarapodtak és kor­szerűsödtek a népgazdaság termelő alapjai. Olyan jelentős beruházások fejeződtek be, mint a szegedi kőolaj- és földgázipari léte­sítmények, az Ózdi Kohászati Művek acél­gyártó üzeme, a Dunaújvárosi Hullámpapír­gyár, a zalaegerszegi hűtőház. Megkezdte termelését a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc- gyára, a Tiszai Vegyi Kombinát polipropilén üzeme és a gyulai húskombinát. Az életszínvonal emelkedése némileg meghaladja a tervezettet, a lakosság életkö­rülményei javulnak. Ugyanakkor az intenzív gazdasági fejlő­dés minőségi és hatékonysági követelményei még nem érvényesülnek megfelelően, a ter­melés szerkezete, a gazdálkodás színvonala még nem alkalmazkodik kellően a megvál­tozott és magasabb követelményekhez, a nép­gazdaság egyensúlyi helyzete az előirányzott­nál kedvezőtlenebbül alakul. Az 1978. évi népgazdasági terv teljesítésé­ről, a gazdasági fejlődés fő vonásairól az ed­digi adatok alapján megállapítható: a) A nemzeti jövedelem az előirányzott 5 százalékkal szemben 4—4,5 százalékkal nő. A belföldi felhasználás viszont a tervezett 2 százalékkal szemben 6—7 százalékkal halad­ja meg a múlt évit. A felhalmozás — a be­ruházások és a készletek — növekedése lé­nyegesen nagyobb a tervezettnél. A lakossá­gi fogyasztás az előirányzathoz közelálló. — Az ipari termelés előreláthatóan az előirányzott 5,5—6 százalékkal bővül. Az ipari ágazatok — az élelmiszeripar és a ko­hászat kivételével — a számítottnak megfe­lelően, vagy azt meghaladóan növelik terme­lésüket. A mennyiségi fejlődés azonban több területen nincs összhangban a gazdálkodás minőségi követelményeivel. Lassú az előre­haladás a termelés szerkezetének, szervezett­ségének javításában, a munkaerő, az anya­gok és az energia takarékosabb felhasználá­sában. Az anyagi ráfordítások a termelésnél nagyobb ütemben nőttek. — Az építőipar termelése várhatóan a tervezett mértékben 4,5—5 százalékkal nő. A nagyberuházásokat és a lakásokat kivitele­ző vállalatok teljesítménye az átlagosnál gyorsabban emelkedik, de több fontos léte­sítmény és a fővárosi lakások építésében el­maradás van. — A mezőgazdaság a tervnek megfele­lően, csaknem 3 százalékkal termel többet, mint tavaly. A növénytermesztés megközelí­ti a számítottat, az állattenyésztés annál va­lamelyest gyorsabban fejlődik. Az előirány­zottnál több kenyérgabona termett, búzából hektáronként országos átlagban 42,8 mázsát, kukoricából 51 mázsát takarítottak be. Ku­koricából az össztermés — bár a hozamok nagyobbak a számítottnál — a kisebb vetés- terület miatt kevesebb a tervezettnél. Bur­gonyából és cukorrépából az előirányzottnál valamelyest több, gyümölcsből és zöldségből kevesebb a termés. Az állatállomány növe­kedett. Jelentősen emelkedett a hús, a tej. (Folytatás a 4. oldalon) U£e|e'S I Haayarország I XXXV. évfolyam, 289. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. december 8., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents