Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-07 / 288. szám

1978. december 7. KELET-MAGYARORSZÁG 7 A Magyar Tudományos Akadémia Akusztikai Kutató Intézetében rendszeresen végeznek kísérleteket akusztikai berendezésekkel. A kísérletek többségét a gyártó cégek felkérésére — a termékek minő­ségének javítása érdekében — végzik. A vizsgálatokhoz úgyneve­zett „zengő” és „süket” szobák állnak rendelkezésre. (MTI fotó — Balaton József felvétele — KS) Távoli égitestek vallatása A Vénusz bolygót övező vastag felhőréteg meggátolja az embert abban, hogy teleszkópok segítsé­gével megvizsgálja ennek az égi­testnek a felszínét. Az emberi találékonyság azonban megtalál­ta azt a módszert, amellyel át- láthatatunk ezen a felhőrétegen is. A radart a második világhábo­rú alatt fejlesztették ki. Működé­se a mikrohullámú elektromág­neses sugarak visszaverődésének az észlelésén alapul. A rádiólo­kátornak is nevezett berendezés erősen irányított sugárnyalábot bocsát ki, majd a céltárgyról visszaverődő sugarakat újra fel­fogja. Az elektromágneses hullá­mok terjedési sebességének az ismeretében a célpontnak a be­rendezéstől való távolsága igen nagy pontossággal meghatároz­ható. A radar első csillagászati alkal­mazása során a földi légkörben felizzó meteorok keltette ioni­zált nyomokat mérték be, s ezál­tal a meteorok felizzásának és kihamvadásának magasságát, va­lamint a meteorok sebességét si­került pontosan meghatározni. A Holdról az első radarvisszhangot magyar kutatóknak sikerült fel­fogni. Azóta a Vénuszon kívül a Napot, a Merkúrt, a Marsot és a Jupitert vizsgálták, sőt újadban a Szaturnusz gyűrűrendszeréről si­került radarvisszhangot kapni. Képünkön: a Szovjetunióban az elektronikus fülek jól kiépí­tett rendszere áll a csillagászat szolgálatában. (Fotó: APN — KS) A kezdeti vizsgálatok óta a Föld számos országában mered­nek az égre „elektronikus fü­lek”, amelyek által felfogott je­lekből kép alakul ki a távoli égi­testek felszínéről, hegyeiről, völ­gyeiről. Aranyat oldó baktérium Szovjet mikrobiológusok megfigyelték, hogy vannak mikroorganizmusok, amelyek , életműködésük során az ara­nyat tartalmazó ércből kiold­ják a színaranyat. Ez azért meglepő, mert az arany sem savakban, sem lúgokban nem oldódik, egyedül a királyvíz, a tömény sósav és a salét­romsav keveréke oldja. E mikroszervezet különle­ges képességét az alábbiak szerint vizsgálták. Két vízzel telt tartály egyikébe aranyat oldó baktériumokat tettek, a másikba nem. Ezután mind­két tartályba finom arany­port szórtak. A baktériumok nélküli tartály vízébe az egy hónapig tartó kísérlet alatt nem került oldott arany, el­lenben a baktériumokat tar­talmazó vízben a fémarany oldódott. Kiderült, hogy az aranyol­dás folyamata mindenekelőtt a baktérium fajától, másrészt attól a táplálékközegtől függ. amelyben a baktériumok te­nyésznek. Ha a vízbe kony­hasót és különféle nitrogén- tartalmú anyagokat tesznek, a baktériumok aranyoldó te­vékenysége a háromszorosára is növekedhet. Hogy a baktériumok ho­gyan, milyen vegyi anyaga­ikkal oldják fel az aranyat, nem tudjuk. Eddig csak any- nyit sikerült megállapítani, hogy az aranyat oldó bakté­riumok környezetében jóval több szabad aminosav (sze­rin, glicin, hisztidin, aszpara- ginsav) fordul elő, mint az aranyat nem oldókéban. A kutatók ultraibolya be- sugárzással és vegyi anyagok­kal olyan baktériumváltoza­tokat hoztak létre, amelyek húsz nap alatt literenként 5—35 milligrammnyi szín­aranyat oldottak ki az arany­ércből. Szövetség a faggyal A nagy betongátakat különálló blokkokból építik fel. Közöttük az építkezés idején réseket hagy­nak. Amikor a gát eléri a teljes magasságot, a vízgyűjtőt még nem lehet megtölteni, először el kell tüntetni a blokkok közötti réseket, vízhatlanná és hézag­mentessé kell tenni a gátat. célból rendszerint cementoldatot nyomnak a résekbe. Ez a munka bonyolult és sokáig tart. Hogy a „varrat” vízhatlan legyen, szi­gorúan meghatározott Összetételű cementoldatot kell használni, olyant, hogy a beton térfogata a megszilárdulás után ne csökken­jen. Mindez különösen bonyolult­tá válik, ha a tömítést télen kell végezni. Szovjet kutatók felfi­gyeltek arra az érdekes törvény- szerűségre, hogy a kifagyasztott nedves beton térfogata megnő. Valósággal „megduzzad”, és az­után úgy is marad. Ez az átala­kulás mínusz 5 C-foknál megy végbe, és csak olyan betonnál, amelynek víztartalma 6 száza­léknál nagyobb. A betonkeverék pórusaiban megfagyó vízrészecs­kék kitágulnak és eltávolítják egymástól a betonszemcséket. A hidrotechnikusok elhatározták, hogy hasznosítják ezt a jelensé­get. Ha télen a gátblokkok közöt­ti réseket nedves betonnal töltik ki, akkor az kitágulva megbíz­hatóan fog tömíteni. A közönsé­ges cementálást így az építmény kifagyasztása váltja fel. A fagy a beton ellenségéből annak se­gítőtársává válik. De mi törté­nik a gáttal, ha a fagyasztott be­ton megolvad? A kísérletek sze­rint tartósabb lesz, ugyanis olva­dáskor bekövetkezik a beton „öngyógyítása”. Ennek lényege az, hogy még a leggondosabb összekeverésnél sem lép reakció* ba a víz minden egyes betonré­szecskével. A fagyasztásnál a be­tonban mikrohasadékok kelet­keznek. Ezek nem befolyásolják az építmény szilárdságát, de új, „friss” betonszemcséket hoznak napvilágra. Olvadáskor a hasadé- kokat megtöltik az utóreakció termékei, így a duzzasztott be­ton szilárdsága növekszik. Képünkön: a Szovjetunió leg­északibb vízierőműve. (Fo*/>: APN—KS) Ultrahangos csontfűrész AUTÓ-MOTOR A magdeburgi klinikán el­ső ízben operáltak beteget Fényszórók, ködlámpák ultrahangra működő csontfű­résszel. Dr. Henning Grass­hof ezzel az új készülékkel csuklóplasztikai műtétet vég­Látni és látszani — a közleke­désnek ezzel a fontos alapsza­bályával ma már egyre többen vannak tisztában. A szürkület beálltakor bekapcsolják autójuk világítását — nem várva, hivat­kozva a közvilágítás „jelzésére”. A kiegészítő lámpák — táv­fényszórók, ködlámpák, ködfény­szórók és a hátsó ködlámpák — jelentőségéről ezekben a ködös, őszi napokban talán nem is kell különleges érveket hangoztatni. Aki sokat és hosszan utazik az éjszakai országutakon, annak bi­zony elkel a távfényszóró> s a tejszerű, vastag ködben — or­szágutakon, városokban egyaránt — a ködlámpa is kell . . . Amiben a legdrágább a legjobb A távolsági fényszórók jellem­zője: igen erős fényforrás, kis szögben kisugárzott fénysugár. Versenyükben az NSZK-gyártmá- nyú, nálunk 670 forintért kapha­tó „Hella” lámpáké az elsőség. Fénytechnikai és műszaki, de gyakorlati tulajdonságaik alapján is ezek érdemelték ki a legked­vezőbb értékelést (tetszőleges ál­líthatóság; tartozékuk a mű­anyag lámpavédő, illetve a szi­getelő huzat — ugyancsak a lámpa védelme érdekében). A 605 forintért kapható „Ray- dyot” angol gyártmány. Fényere­je jóval kisebb, s ez — részben — annak a következménye, hogy a fényforrás nem halogén izzó. Va­lamennyi tulajdonságát figyelem­be véve azonban minősége az át­lagosnál jobb. Az olasz gyártmányú „Diem” lámpák minősége — átlagos. Eh­hez képest viszont 655 forintos áruk látszik némiképpen ma­gasnak. , Eltérő követelmények A ködlámpáknak nem az a feladatuk, hogy messzire vilá­gítsanak, hanem, hogy a gépko­csi előtti útszakaszt minél na­gyobb felületen, minél jobban megvilágítsák. A ködlámpák ál­tal kibocsátott fénynyaláb követ­kezésképpen széles, lapos, ke­resztmetszete nyújtott téglalap. A ködlámpák egy része fehér, más részük sárga színű fényt bo- csájt ki. Ez utóbbi ködben elő­nyösebb — a NAGYÍTÓ is eze­ket tekintette jobbnak. A ködlámpák között is a „Hel­la” vezeti a rangsort, nemcsak az ára egyezik a távfényszóróéval, de lényegében szerkezete is. Az eltérés az üveg mintázatában van. Az NDK-gyártmányú „Fék” ködlámpák fehér, illetve kad- miumsárga színt kibocsátó vál­tozatban is forgalomba kerülnek. A sárga fényszínű lámpáknak — jóllehet gyengébb a fényük — a minőségük jobb. Ez azért is figyelemre méltó, mert fele any- nyiba se kerülnek, mint általá­ban az itt szereplő ködlámpák. A rangsor a holland „Auto maxi”-val folytatódik (ez a leg- komplettebben árusított lámpa­készlet), az olasz „Siem” lám­pával (a „Diem” távfényszóró ködváltozata, melynek melegedé­se kedvezőtlen, a lámpa széle és közepe között üzem közben nagy a hőmérséklet-különbség) és a lengyel ,,Zelmot”-tal zárul. Az utóbbitól 494 forintos ára alap­ján többet várna a vásárló . . . A hátsó ködlámpák az emlí­tett alapelv második részét való­sítják meg. Az NDK-beli „Fék” lámpának nemcsak a minősége jó, — nem­hiába említjük elsőként —, de 135 forintos ára alapján is meg­érdemli a kiemelést. Kivitele egyszerű, fényhasznosítása a legkedvezőbb az összes hátsó ködlámpa között. ...És látszani Akinek viszont a ködlámpa mellett egy tolatólámpára is szüksége van, az az olasz gyárt­mányú „Nuova bella” készletet választva jár jól: 262 forintért jó minőségű ködlámpára is és to­latólámpára is szert tesz. Ugyan­annyit nyújt — valamivel gyen­gébb minőségben — a „japán” (?) lámpaként árult, tolatólámpával egybeépített ködlámpa, ám 412 forintért! (Mellette szól viszont, hogy egyetlen fúrással felszerel­hető mindkét lámpa.) A rallye-versenyek elterjedése óta az autók „fellámpázásának” divatjával is úton-útfélen talál­kozhatunk. Sokszor azért útfé­len, azaz útszélen, mert a gép­kocsi elektromos rendszere nem bírta el a kiegészítő lámpák okozta többletterhelést. Pedig e gyakran hasznos kiegészítő fény­források felszerelésekor erre is gondolni keli, vagy kellett vol­na .. . Sz. I. zett. A beteg tökéletesen gyó­gyultan hagyta el a klinikát. A már jól vizsgázott eszköz mellett más ultrahangos mű­szerek konstruálásáról, ki­próbálásáról is érkezett hír az NDK-ból, így többek kö­zött ultrahang-vezérlésű szi­kéről. ­___________ Fogászat a táskában Ezután nem lesz ritkaság, hogy a fogorvos keresi fel páciensét, nem pedig meg­fordítva. Az NDK-ban „Mini­praxis” néven — tartalmával együtt mindössze két kilo- ramm súlyú — fogorvosi tás­kát állítottak össze, amelyben megtalálható minden, a fog­orvosi munkához szükséges műszer, gyógyszer. Az érde­kes újdonság egyike annak az 50 orvosi találmánynak, ami­vel az NDK felhívja magára a szakmai világ figyelmét. A bor erjesztése és tárolása A szőlő fejlődése, érése szem­pontjából az 1978-as év időjárá­sa rendkívül kedvezőtlenül ala­kult. A szőlőnövény a vegetá­ciós időszakban biológiailag szükséges hőösszeget nem kap­ta meg, mintegy 200 napfényes óra hiányzott az optimális be- éréshez. A beérés késleltette a szüret megkezdését. Míg normális év­járatokban Szabolcs-Szatmár megyében a szüret szeptember 15-től október 15-ig tart, úgy ebben az évben rendhagyó mó­don a szüret október 16-tól no- . vember 20-ig tartott. Sajnos a késői szüret sem javította a minőséget, így a szőlő cukor­foka a több éves átlag alatt ma­radt (13—14 cukorfok). A természet által kialakított kényszerhelyzet miatt a szőlő- termelők különböző „javító el­járásokkal” (répáimkor, méz stb.) megemelték a must cu­korfokát. Az esetek többségé­ben szakszerűtlenül vagy túl­zott adagokkal végezték el a minőségjavítást, amely olyan problémákat idézett elő, hogy az erjedés nehezen indult, von­tatottan zajlott, vagy egyálta­lán meg sem indult. Ilyen és hasonló jellegű prob­lémával a borász szakember naponta találkozik, ezért nem érdektelen néhány szakmai ta­náccsal szolgálni ebben a téma­körben. A must erjedését élesztőgom­bák végzik, amelynek folya­mán a must cukortartalma leg­nagyobbrészt alkohollá és szén­dioxiddá alakul. A must átala­kulása borrá rendkívül bonyo­lult biokémiai folyamat, mely­nek főszereplője a borélesztő­gomba és az élesztő enzimrend­szere. Az erjedést végző élesztő- gombák a szőlőbogyóval kerül­nek a mustba és kedvező fizi­kai-kémiai feltételek között azonnal megindítják az erje­dést. A fizikai tényezők között leg­fontosabb az optimális külső és belső hőmérséklet biztosítása. Az erjedés sebessége nagymér­tékben függvénye a hőmérsék­letnek. Az optimális hőmérsék­let 22—27 Celsius-fok között van. Ennél magasabb hőmér­séklet akadályozza az élesztők működését és hibás erjedést (tejsavas, ecetes) is előidézhet. Ha a hőmérséklet az optimum­nál alacsonyabb, az erjedés vontatott lesz, esetleg le is áll. A gyakorlatban ezekkel a problémákkal találkozunk leg­inkább. A 6—8 Celsius-fok hő­mérsékletű helyiség (garázs, fáskamra) nem alkalmas must­erjesztésre. Természeti viszonyok között november hónapban már nem tudjuk biztosítani az erjedés­hez szükséges 22 Celsius-fokot, ezért mesterségesen, fűtéssel kell azt megoldanunk mindad­dig, míg a must teljesen ki nem erjed. A helytelen, szakszerűtlen cu­koríokjavítás is okoz erjedési problémákat. A túladagolt cu­koroldat ozmózisos szívóerőt fejt ki, melynek következtében az étesztősejtek kiszáradnak, nem képesek szaporodni, az er­jedés vontatott lesz. A 23 cu­korfok feletti must alföldi vi­szonyok között nem képes tel­jesen kierjedni, ilyenkor a bor édesen marad. Tehát nem cél­szerű a szőlőfajtára jellemző cukorfokot mesterségesen túl­emelni, mert az jelentős több­letköltséggel jár, ugyanakkor a bor élvezeti értéke csökken. A must erjedését kedvezőtle­nül befolyásolhatják a különbö­ző kémiai tényezők. A magas kénessavtartalom erősen gátol­ja az élesztők működését, ezért vigyázni kell a túladagolással. Csak rothadt szőlőből származó mustot szabad kénezni, hekto­literenként 10—20 gramm . bor­kénnel. Ha a must- optimális fizikai, kémiai feltételek között sem indul erjedésnek, nincs más hátra, mint a fajélesztővel tör­ténő beoltás. A faj élesztő (csomagonként kb. 25,— Ft) megrendelhető: Országos Szőlészeti és Borásza­ti Kutató Intézet, 1022 Budapest, II., Herman Ottó út 15. sz. Az egészséges must optimális körülmények között 5—6 nap alatt teljesen kierjed. A zajos erjedés befejezésével el kell vé­gezni a hordók feltöltését. Ez­zel védekezünk a korai virágo- sodás és ecetesedés ellen. Az elpusztult borélesztők és egyéb szerves anyagok az erje­dés befejezése után 4—5 napra borseprő formájában leüleped­nek a hordó aljára. Az első fejtés idejét az erje­dés lefolyása, a tisztulás mér­téke, a bor egészségi állapota határozza meg. Fontos szabály, hogy az új bo­rokat minél előbb fejtsük le a seprőről. Ha késlekedünk a fejtéssel, kockáztatjuk a bor minőségét, ugyanis a borseprő szerves anyagai bomlásnak in­dulnak. A második fejtést az első fej­tés után általában 1—2 hónap múlva végezzük el. A fejtések száma függ a bor minőségétől és tárolási idejétől. Az egysze­rű borokat általában kétszer- háromszor fejtjük, a nehéz, testes borokat négyszer-ötször. Fontos szabály, hogy egyszerű borok esetében a boroshordó­kat vagy a nagyobb üvegballo­nokat mindig feltöltve és be­dugva tároljuk. A teljesen kierjedt egészséges bor hideg helyen is tárolható, de a bor érése, fejlődése las­súbb lesz, mint az egyenletes pincei hőmérsékletnél. A bo­rospincében ne tároljunk erős illatot és szagot árasztó anya­gokat (burgonya, zöldségfélék, gázolaj, növényvédő szer stb.), mert a bor átveszi ezeket a kellemetlen szagokat. Szinyei Bertalan, borgazdasága kombinát Szerződéskötés kistermelőkkel Nehéz előre megjósolni, hogy a következő évben milyen ter­mékek lesznek keresettek a piacon, azonban néhány általá­nos tendencia ennek ellenére is megfigyelhető. Ismeretes dolog, hogy az elmúlt években bur­gonyából, káposztából, petrezse­lyemből és sárgarépából a meg­termelt mennyiség meghaladta a szükségletet. Ennek figye­lembevételével a kereskedelmi szervek ezekre a termékekre csak korlátozott mennyiségben kötnek szerződést. Ugyanakkor nincs megfelelő kínálat a primőr zöldségfélék­ből, de különösen vonatkozik ez a paprikára és a paradicsomra. E termékekre a kereskedelem korlátlan mennyiségben köt szerződést. A primőr zöldség­féléket a kistermelők általában a helyi ellátásra termelik. Ilyen esetben elengedhetetlen az áru ütemezése, szakaszos termesztése. Különösen retek és saláta esetében fordul elő a &yakor 1 atban, hogy viszonylag rövid idő alatt van nagy kíná­lat, amely meghaladja a keres­letet és az ezt megelőző idő­szakban, illetve utána pedig áruhiány keletkezik. A fogyasztói igények az el­múlt években jelentősen növe­kedtek. Ma már a piacon csak a jó minőségű, tetszetős áru ér­tékesíthető megfelelő áron. Eb­ből a tényezőből kiindulva ar­ra kell törekedni, hogy minő­ségi árut termeljünk. A szerződéskötéseket a fo­gyasztási szövetkezetek már megkezdték a kistermelőkkel. A szerződésben kell rögzíteni mindkét fél jogait és köteles­ségeit, a szerződéssel járó ked­vezményeket, illetve előnyöket, a szerződésnek mindenfélekép­pen tartalmaznia kell az adott áru garantált felvásárlási árát. Ettől az ártól a termelő keve­sebbet nem kaphat. Többet vi­szont igen, abban az esetben, ha az áru iránti kereslet nagy és magasabb áron ösztönözni kívánják a felvásárlást. A szer­ződésnek tartalmaznia kell az áru minőségi követelményeit, az áru fajtáját, az átvétel mód­ját, az átvétel idejét, a gön­gyölegbiztosítást. Vitás ügyek­ben az eljárás módját. A szerződéses termelés mind­két fél számára előnyös, mert értékesítési biztonságot jelent a termelő részére, ugyanakkor a kereskedelem tervszerűen vé­gezheti munkáját. Karádi István Lézer a meteorológiában A Szovjetunióban a felhő­ket lézerszondák segítségével kutatják; a szondák lehetővé teszik az atmoszféra — kü­lönösen a felhőrétegek — gyors vizsgálatát, az egyes rétegek erejének, összetételé­nek és páratartalmának meg­határozását. Emellett meg tudják állapítani az atmosz­féra porral és gázzal való szennyezettségének fokát is. amit az ipari üzemek műkö­dése okoz. Mínusx 196 fokon MélyhűtStt vér A vérkonzerveket eddig hat hónapig tudták eltartani. NDK-tudósok most olyan mélyhűtési-raktározási eljá­rást dolgoztak ki, amelyben a vörös vérsejtek folyékony nitrogén segítségével mínusz 196 fokon gyakorlatilag bár­meddig eltarthatok. Az így tárolt vér évekig tartó raktá­rozás után is olyan minőségű, mint a friss vér. ŰJD0NSá60K, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK rí *4 • F h * fi* * i \ f\ \ 'é ■ í i i \ 2!) W ,i i * í isí |!11 íM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents