Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-07 / 288. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 7. Napi külpolitikai kommentár Korlátok és lehetőségek □ éhány napja rekordlétszámú amerikai küldöttség érkezett Moszkr vaDa, a két ország gazdasági tanácsának ülésére. Négyszáz amerikai üzletember, nagy és kis cégek képviselői zarándokoltak el a szovjet fővárosba, hogy a kormányközi vegyes bizottság tanácskozása után, a megvalósítható üzletekről tárgyaljanak. A nagyobb figyelem természetesen a bizottság tanácskozására összpontosult. Ez nem véletlen, hiszen Vance külügyminiszter utazását kiyéve, már hosszú ideje nem jártak Moszkvában az amerikai kormány tagjai. Méghozzá egyszerre két tekintélyes miniszter: Michael Blumenthal, a pénzügyek irányítója és Juanita Kreps asz- szony, kereskedelmi miniszter. Nos, a látogatás ténye maga is jó jelnek számít, hiszen korábban már a két nagyhatalom közötti államközi kapcsolatok hosszú távú befagyasztásáról, vagy legalábbis elhidegüléséről beszéltek. A szovjet—amerikai kereskedelmi bizottságnak ez már a hetedik tanácskozása volt, a szám viszont nem jelez előrehaladást a két ország közti forgalomban, sőt 1976 óta az árucsere értéke egymilliárd dollárral csökkent és az Egyesült Államok a második helyről a hatodikra szorult vissza a Szovjetunió tőkés partnereinek sorában. Pedig annak idején nagy reményeket fűztek a két nagy ország közötti gazdasági kapcsolatok fellendüléséhez. Az Egyesült Államok üzleti körei hajlandók lettek volna hozzájárulni a jelentős szibériai nyersanyag-lelőhelyek kiaknázásához, s számos szovjet iparág korszerűsítésében is szívesen vettek volna részt. (A szovjet fél elsősorban .a kompenzációs üzletek létrejöttét szorgalmazta — tehát áruval fizetett volna a leszállított üzemekért.) A nagy lehetőségek azonban nem valósultak meg. Elsősorban azért nem, mert az USA törvényhozása lehetetlenné tette a szovjet—amerikai kereskedelmi egyezmény megvalósulását, s továbbra is fenntartotta a ked- vezetőlen megkülönböztetéseket a Moszkvával való forgalomban. dl |z utóbbi időben Wash■ 11 ington — szintén po■ ■ ■ litikai ürüggyel — megakadályozta több jelentős üzlet létrejöttét, illetve akadályozta a már megrendelt berendezések leszállítását. A minapi moszkvai tárgyaláson a szovjet fél felhívta a figyelmet arra is, hogy a diszkriminációs politika a hitelnyújtás területén szintén gátja az előrehaladásnak. Ugyanakkor a Szovjetunió továbbra is fejleszti kapcsolatait az amerikai cégekkel — jó példa erre az Occidental Petróleummal kötött 250 millió dolláros üzlet. A Moszkvába utazó amerikai üzletemberek nyilván szívesen kereskednének a Szovjetunióval. Világos számukra is, hogy számos munkahelyet létesíthetnének a szovjet megrendelések kielégítésére, s kihasználhatnák üzemeik termelő kapacitását. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése kölcsönös érdek, s egyet lehet érteni Blumenthal amerikai pénzügyminiszterrel abban, hogy az „kedvezően befolyásolhatja a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulását egyéb téren is”. Miklós Gábor Napirenden: a szovjet—amerikai kapcsolatok Brezsnyev fogadta Averell Harrimant A Szovjetunió jó viszonyt, békés együttműködést akar teremteni az Egyesült Államokkal és készen áll arra, hogy — az amerikai fél ha-, sonló készsége esetén, — együttműködjék vele az ilyen jellegű, teljesen egyenjogú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok megteremtésén, amelyek egyaránt hasznosak a két ország népének a nemzetközi enyhülésnek és a békének — jelentette ki Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke azon a beszélgetésen, amelyet Averell Harrimannal folytatott szerdán. Brezsnyev a Kremlben fogadta az ismert -amerikai politikust és közéleti személyiséget, az Egyesült Államok egykori moszkvai nagykövetét. Harriman az amerikai— szovjet kereskedelmi-gazdasági tanács ülésére érkezett a szovjet fővárosba. Az SZKP KB főtitkára a kiadott közlemény szerint nyílt és baráti légkörű beszélgetést folytatott Harrimannal a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak időszerű kérdéseiről. Kijelentette: a Szovjetunió, elvi politikájának megfelelően kívánja a jó viszony megteremtését és rámutatott: az elsőrendű feladat most e téren az, hogy mielőbb fejezzék be a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló megállapodás előkészítését, s azt írják alá. Averell Harriman kijelentette: véleménye szerint a két ország álláspontjában meglelő különbségek ellenére feltétlenül szükség van a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavítására. Az új európai valutaszövetségről Schmidt kancellár kormánynyilatkozata Egy nappal a Közös Piac brüsszeli csúcsértekezletének félsikere után, Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár kormánynyilatkozatot olvasott fel a bonni parlamentben az új európai valuta-' szövetségrőL A nyugatnémet kormányfő, aki hat hónappal ezelőtt az EGK brémai tanácsülésén vázolta először a pénzügyi unió tervét, kénytelen volt elismerni, hogy a Közös Piac székhelyén csak „korlátozott siker” született. A nyugatnémet kormány mindennek ellenére történelmi jelentőségűnek tartja, hogy a valutaszövetség jövőre megkezdi működését. Schmidt szerint a Közös Piac megszületését kimondó római megállapodás óta a nyugat-európai pénzügyi viszonyok nagymértékben romlottak, az akkor természetesnek vett valutastabilitásnak nyoma sem maradt. Különös nyomatékkai hangsúlyozta: a Közös Piacon belül az egyes tagországok gazdasági és pénzügyi helyzete közti nagy eltérést tekinti a nehézségek fő okának. Ennek egyik összetevője szavai szerint az volt, hogy az EGK-n belüli árucsere volumenének gyarapodása elmaradt a világkereskedelem ütemének növekedésétől. TELEX MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szo- jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke szerdán fogadta Michael Blumenthalt, az Egyesült Államok kormányának^ pénzügyminiszterét és Juanita Kreps kereskedelmi minisztert. A két miniszter a szovjet—amerikai ke- réskedelmi bizottság, illetve az amerikai—szovjet gazdasági-kereskedelmi tanács ülésére érkezett a szovjet fővárosba. A megbeszélés során megvitatták . a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak kérdéseit, beleértve a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok helyzetét. A két miniszter átadta Brezsnyevnek Carter amerikai elnök ezzel kapcsolatos üzenetét. GENF Szerdán Hans Hürlimannt választották meg a Svájci Államszövetség szövetségi elnökévé. A 60 éves Hürli- mann, aki eddig szövetségi alelnök és belügyminiszter volt 1979-ben Svájc állam- és kormányfője lesz és egyben megtartja a belügyi tárcát is. A hagyományoknak megfelelően az új szövetségi elnök Willi Ritschard eddigi szövetségi elnököt, egyben közlekedési és energiaügyi minisztert váltja fel elnöki posztján. A svájci alkotmány értelmében a szövetségi elnököt és alelnököt egy évre választja a szövetségi tanács a maga soraiból, mégpedig hagyományosan mindig az előző évi alelnök kerül az elnöki székbe. CARACAS Bár a vasárnap tartott venezuelai választások hivatalos végeredményének közzététele csütörtök előtt nem várható, az előzetes eredmények azt mutatják, hogy Luis Herrera Campins, a keresztényszocialista párt jelöltje a közel 6 millió leadott szavazatból 200 ezerrel többet kapott, mint egyedüli esélyes ellenfele, Luis Pineura Or- daz, a másik legnagyobb politikai pórt, az eddig uralmon lévő demokratikus akció jelöltje. Politikai körökben az a vélemény, hogy a két nagy párt amely a választásokon — együttvéve a szavazatok csaknem 80 százalékát kapta, a venezuelai politikai hierarchiában egyaránt középbal irányzatúnak tekinthető, és helyesli Pérez eddigi elnöknek az ország fő bevételi forrása a kőolajipar államosítására vonatkozó döntését. ANKARA Két rendőr életét vesztette, kilenc másik személy — köztük négy rendőr — pedig megsebesült kedden Izmirben, szélsőbaloldaliak és a biztonsági erők összecsapása következtében. Több mint egy órás tűzharc zajlott 1(? azt követően, hogy a rendőrök rajtaütöttek az illegális szervezet tagjainak egy lakóházban tartott gyűlésén. A rendőrség öt sebesült anarchistát letartóztatott. Az újabb indicidenssel 699-re emelkedett a politikai erőszak idei áldozatainak száma. MOSZKVA A Szovjetunióból kedden egyetlen hordozórakéta segítségével nyolc mesterséges holdat állítottak Föld körüli pályára, Kozmosz—1051 és Kozmosz—1058 közötti sorozatszámmal. ÁZSIAI BIZTONSÁG Veszélyek és korlátok A Mao utáni korszak kínai külpolitikájának kibontakozása új, rendkívül veszélyes elemeket vitt Kelet- és Délkelet-Ázsia stratégiai-politikai helyzetébe. A Szovjetunió már a 60-as években felismerte e veszélyek felbukkanásának lehetőségét. Ezért hangoztatta egy széles körű ázsiai kollektív biztonsági rendszer létrehozásának szükségességét. Kína, amely már abban az időszakban is soviniszta hatalmi politikát folytatott, élesen ellenezte ezt az átfogó rendezési koncepciót. o Mao halála óta bebizonyosodott, hogy a Kínában bekövetkezett belpolitikai változások (amelyek a korábbi ultraradikális szélsőségeket a gazdasági és technológiai fejlődés érdekében akarják lefaragni) nem hoztak pozitív módosulást Peking külpolitikájában. Sőt: azt lehet mondani, hogy e külpolitika veszélyessége a Mao halálát követő korszakban annyiban fokozódott, hogy megszabadult a korábbi, álideológiai kötöttségektől és jóval aktívabbá vált. Ez az aktivitás az indokínai félszigeten teremtette meg a legközvetlenebb új veszélyzónát. A kínai törekvések lényege az, hogy Peking a maga hatalmi érdekeinek szemszögéből nézve az indokínai félszigetet egy történelmileg kialakítandó kínai befolyási övezet részének tekinti. A pekingi vezetés már a vietnami nép Washington ellen vívott felszabadító háborújának idején számolt azzal, hogy e háború befejeztével Vietnam a későbbi kínai hatalmi törekvések gátjává válik. Ez magyarázta a kínai politika ellentmondásos akcióit Vietnammal szemben a felszabadító háború idején — például a területén áthaladó szovjet gazdasági és katonai segítség lassítását, vagy akadályozását. Végül: ezzel indokolható, hogy Peking akadályozta, illetve ellenezte a vietnami szabadságharc gyors, és teljes győzelemhez vezető végső szakaszának kibontakozását. Amikor a teljes győzelem e törekvések ellenére is elérkezett, Peking szemében nyomban az egységes szocialista Vietnam vált a délkelet-ázsiai aknamunka fő célpontjává. Ennek leglátványosabb — bár csak egyik — megnyilvánulása a kínai befolyás alatt álló kambodzsai vezetés Vietnam-ellenes politikai és fegyveres provokációinak támogatása. Ezzel természetesen összefügg az a rendkívül feszült és időnként katonai súrlódásokat is okozó helyzet, amelyet a kínai politika teremtett a vietnami—kínai határ mentén. e Ez volt tulajdonképpen az „előjátéka” annak, hogy Vietnam — miután a KGST teljes jogú tagja lett — novemberben barátsági és együttműködési szerződést írt alá a Szovjetunióval. E szerződés semmiképpen sem tekinthető „új katonai paktumnak”, mint ezt a pekingi és washingtoni propaganda jellegzetes egyetértéssel hangsúlyozza. A széles körű együttműködést előirányzó megállapodás védelmi vonatkozású konzultációt csak olyan esetekben irányoz elő, ha a felek egyike „támadásnak, vagy támadás veszélyének” van kitéve. Az természetesen nyilvánvaló, hogy a szerződéses kapcsolat megerősíti az újjáépítés nehézségeivel küzdő egységes szocialista Vietnam helyzetét a délkelet-ázsiai befolyási övezet létesítésére törekvő kínai politikával szemben. A Peking megnövekedett aktivitása által teremtett veszélyzónák közül ez a legközvetlenebb — de nem az egyetlen. A másik, kontinentális értelemben is rendkívül kártékony akció a japán—kínai szerződés megkötése volt. Peking habozás nélkül szövetségre lépett azzal a Japánnal, amely Washington legfőbb ázsiai szövetségese, s egyben a földrész ténylegesen és mégin- kább potenciálisan elsőrendűnek minősíthető technológiai-katonai tőkés nagyhatalma. Ez a megállapodás bizonyítja, hogy az úgynevezett „három világ” pekingi elmélete nem egyéb, ideológiai manipulációnál. Hiszen a japán—kínai szerződéssel Peking a két, általa „szuperhatalomnak” nevezett ország egyikével, az Egyesült Államokkal is együttműködik. Márpedig a „három világ” elmélete azt hirdeti, hogy Kína szemben áll az úgynevezett „szuperhatalmakkal”. o Peking akciói teljesen új helyzetet teremtettek Ázsiában. Ebben az új helyzetben különleges nyomás nehezedik a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) öt tagországára. Ezek: Indonézia, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Malaysia és Szingapúr. Nem véletlen, hogy november második felében a kínai külpolitika gyakorlati vezetője, Teng Hsziao-ping sorra járta az ASEAN-országokat. Az eddigi jelek azt mutatják, hogy stratégiai szempontból ez az út nem volt sikeres. Az ASEAN-orszá- gok láthatóan — és érthetően — vonakodtak mindenféle Peking iránti politikai kötelezettség vállalásától. Különösen érezhető ez a vonakodás, ha összehasonlítjuk Pham Van Dong vietnami miniszterelnök kőrútjával. Ez (még a Teng-utazást megelőzően) eredményesen fűzte szorosabbra a gazdasági és politikai kapcsolatokat Vietnam és az ASEAN-országok között. Az ASEAN- tagállamok különböző típusú kormányzati rendszerekben élő tőkés országok. Stratégiai szempontból azonban nyilvánvaló érdekük, hogy ne a délkelet-ázsiai hatalmi felsőbbségének zónáját szervező Pekinghez, hanem a maguk függetlenségi törekvéseinek esélyeit is növelő, független szocialista Vietnamhoz közeledjenek. Kormányellenes megmozdulások Iránban Újabb halálos áldozatokat követeltek az összecsapások Legkevesebb 19 halálos áldozatot követeltek Irán különböző városaiban az utóbbi napokban a moharrem muzulmán vallási ünnep kezdetére megélénkült kormányellenes megmozdulások. Az iráni olajipari munkások harmadik napja tartó sztrájkja következtében szerdára Irán átlagosan napi 6 millió barreles olajtermelése a felére csökkent — közölte szerdán az iráni nemzeti olaj- társaság szóvivője. Az iparágban egyre inkább elterjedő munkabeszüntetési hullám miatt a Perzsa-öböl partján működő öt iráni—amerikai közös vállalat közül kettőt be kellett zárni. ★ A teheráni hatóságok szerdán szabadon bocsátották Karim Szandzsabit, az ellenzéki nemzeti front főtitkárát. Szandzsabit — aki már vissza is tért otthonába — november 11-én tartóztatták le alkotmányellenes cselekmények vádjával, de az ellene felhozott vádakat nem tudták bizonyítani. Fegyveres katonák a bazárnegyedben. (Kelet-Magyaror- szág telefotó)
