Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-03 / 285. szám

riSIAILIAIDMCITlTlHICIN Szabad szombat a családban A dolgozók szabad szom­batjával megegyezően az általános iskolás diákok is szünnapot kapnak kéthe­tenként. Hadd nyugtassuk meg rögtön a szülőket, akik el­térő munkarendben dolgoz­nak, hogy a napközi ezen a kéthetenkénti szünnapon is működik, ebédet is kapnak a bentlévő kisdiákok. Való­jában már korábban is ízelítőt kaptak az új mun­karendből azok a szülők, akiknek gyermeke iskola­otthonos volt az alsó tago­zat 1. és 2. osztályában. A velük kapcsolatos tapaszta­latból tudjuk, hogy sok csa­ládnál hiába volt otthon az anya és az apa is, mégis beküldték a gyereket a napközibe a szabad szom­baton is. Jó lenne, ha a kétheten­kénti kettős pihenőnap a kikapcsolódást, a családi együttlétet, az egészséges testmozgást, a közös kultu- rálódást szolgálná. Sok he­lyütt viszont csak ekkor tudják elvégezni a nagyta­karítást, nagymosást vagy egyéb ház körüli munkát, mert hét közben erre egy­szerűen nincs idő. Akkor is jobb, ha velünk vannak a gyerekek. Az iskolás már nem hátramozdító, lábat- lankodó, már hasznos fela­datokkal tudjuk megbízni. Port törölhet a bútorokról, tisztíthatja, porolhatja a szőnyegeket. Segít a bevá­sárlásban. Felmoshatja a ; konyhát, míg mi a ruhát szedjük ki a mosógépből. Ezernyi feladatból választ­hatjuk ki a nekivalót. Fi­gyeljük csak meg, milyen lelkesen és lelkiismeretesen végzi. S közben még egy­két szót is válthatunk, mód nyílik apróbb dolgaink megbeszélésére is. S ha va­lamit elront vagy nem megfelelően csinál, ne tá­madjunk rá, hogy elvegyük a kedvét a további munká­tól. Inkább igazítsunk egy kicsit utána, anélkül, hogy szóvá tennénk. A kettős pihenőnap jó alkalom ar­ra, hogy sokrétű, színes programot szervezzünk. El- tölthetjük ezt az időt ott­hon is hasznosan. Gyerme­künknek az is élmény, ha szüleivel, testvéreivel sak­kozik, malmozik vagy egyéb társasjátékot űz. A tévé is jó szórakozás lehet, ha nem kell némán ülnie csemeténknek, néha egy- egy megjegyzést is tehet, s utána is meghallgatjuk vé­leményét, válaszolunk kér­déseire. Mehetünk vendégségbe is, meghívhatunk mi is isme­rősöket, rokonokat. Ilyen­kor ne kényszeresük rá a gyerekekre a szolid üldö- gélést, hagyjuk őket egy­mással játszani szabadon. S ha nincs testvére fiúnknak, lányi aknak, engedjük meg okvetlenül, hogy barátaival is találkozhasson, együtt lehessen ebben a két nap­ban. Nagyon kínos számá­ra a csak felnőtt társaság Ha módunk van utazni, ki­rándulni, az ilyen együttlét nemcsak testileg üdít fel, de közelebb is hozza egy­máshoz a családtagokat. Könnyebben szót értünk utána gyermekünkkel. Ha egy-egy ismeretlen helyet keresünk fel, ne csak erdő, házak, tó maradjon az em­lékezetben meg, próbáljuk meg a tájegységhez kötni, egy kis történelmet is be­lopni gyermekünk élmé­nyei közé. Színház, mozi, hangverseny, cirkusz, tár­lat, múzeum látogatásra kí­vánhatnánk-e jobb időt, mint a szombat délután, este. A fokozatosság a leg­fontosabb követelmény itt. Kár lenne először egy Wagner-operához vagy az absztrakt festők tárlatára elvinni csemeténket, mikor neki még a János vitéz és a realista művészet való. Vegyük észre, amikor elfá­radt a múzeumlátogatás­ban, amikor nem figyel szavainkra, a tárlatvezető történeteire. Hisz az álta­lános iskolások nagy részé­nek túl hosszú egy egész kiállítás megtekintése, in­kább többször menjünk el, részletekben nézzük meg. A mozielőadásnál is fi­gyeljünk rá, hogy ne vi­gyük el feliratos filmhez, a gyorsan változó szöveget nem tudják olvasni, nem értik meg az összefüggése­ket, élvezet helyett kimerí­ti őket a film. S végül, ha valami nem érdekli a gvereket. Unja, nem megfelelően viselke­dik, ne legyünk türelmetle­nek. dühösek, hisz ezzel még inkább megutáltatjuk vele, ami elsőre még szo­katlan volt neki. •Ä. L. Az evés élvezete Korunkban az ételkészítés új utakat keres, vendéglátóhelyeken és háztartásokban egyaránt. Un­juk az egyhangú, jellegtelen éte­leket, melyek vajmi kevés örö­met, élvezetet okoznak fogyasz­tóiknak. Keresünk valami újat, érdekeset, változatosat. Nem vé­letlen az, hogy a megjelenő sza­kácskönyvek szinte napok alatt vevőre találnak és a háztartá­sokban újra divat lett a főzőcs­ke. A nemzetközi kapcsolatok­kal rendelkező gasztronómiai társaságok is foglalkoznak az ételkészítés megreformálásával, gyorsításával és változatosabbá tételével. Részben úgy, hogy újat alkotnak, új ízösszetételekkel le­pik meg vendégeiket, részben pedig a régit új formában frissí­tik fel. Mert a régi Is ,,új”, ha már elfélejtették... A szakácsvilág egyik leghíre­sebb gasztronómiai társasága, a párizsi Confrerie de la Chaine des Batusseurs, melynek majd­nem minden európai országban van szakmai klubja, de vannak ilyen klubjai más kontinense­ken is. Minden negyedévben ta­lálkoznak a klubok kiküldöttei valamelyik országban, ahol a helyi szervezet egyik tagja be­mutatja művészetét: új ételeket, Fogvesztő félelem Az Egészségügyi Világszervezet szerint a fogszuvasodás a legel­terjedtebb betegség. Szűrővizs­gálatok tanúsága szerint a fel­nőtt lakosság 95 százalékának, a 6—18 évesek 85 százalékának szu­vas a foga, s már az óvodások 40 százalékának is. Fogaink kétharmadát fogszu­vasodás, egyharmadát fogágybe- tegség és következményei miatt veszítjük el. Az utóbbi években figyelemreméltóan emelkedik a felderített szájüregi daganatos megbetegedések száma is. A fogszuvasodás és a fogágy- betegségek megelőzhetők, illetve arányuk csökkenthető, ha meg­hallgatjuk orvosaink tanácsait, s természetesen igyekszünk azokat betartani. Ezek a tanácsok álta­lában a következők: 4 — fogyasszunk rágós ételeket, kényszerítve fogainkat a ki­adós rágásra; — étkezések után mindig mos­sunk fogat; — kevés édességet együnk; — rendszeresen ellenőriztes­sük fogainkat fogorvossal. Egészségügyi kormányzatunk is foglalkozik a fogbetegségek szervezett megelőzésével. Évek óta forgalomba kerültek külön­böző fluortartalmú fogkrémek. Az elkövetkező időben az ún. ELMEX-program keretében flu­ortartalmú zselék, paszták kerül­nek majd forgalomba, melyeket az NDK-ban gyártanak. Ezek a fluortartalmú készítmények — várhatóan — számottevően csök­kentik majd a fogszuvasodás arányát. Természetesen mind­ezek mellett az előbb felsorolt tanácsok betartása igen fontos fogaink épségének megóvása ér­dekében. Dr. Bakó Attila megyei stomatológus főorvos Szép kéz Kezünk szépsége nem abban rejlik, hogy körmünket a legdi­vatosabb színű körömlakkal fest­jük be és kezünket extra hidra­táló krémmel kenjük. Az ujjak szépsége, finomsága és kezünk ügyessége az alábbiakban ismer­tetett ujjtornával fokozható. Fon­tos, hogy e gyakorlatokat leg­alább 5—6-szor végezzük napon­ta, de rendszeresen mindennap tornáztassuk kezünket. 1. ) Zárjuk össze bal kezünk három középső ujját. Húzzuk át jobb kezünk mutató- és gyűrűs ujja között az ujjak felső részé­től (körmöktől) kiindulva az ujjak töve felé. Majd a középső és gyűrűs és a gyűrűs és kisujj között. Ismételjük meg a gya­korlatot a másik kéz ujjaival is. 2. ) Ujjak nyújtása. Nyújtsuk mindkét kezünk ujjait, majd görbítsük be egyszerre mind a tíz Ujjúnkat. Azután egyenként nyújtsuk ki az ujjakat mindkét kezünkön egyszerre. Először ne­hezen fog menni, s talán még egy kis fájdalmat is érzünk, de szebbé és nyújtottabbá teszi Uj­júnkat, ha ezt a gyakorlatot is rendszeresen végezzük. 3. ) ízületek lazítása. Tegyük kezünket az asztal szélére. Ujja­inkat egyenként nyújtsuk ki az asztal lapjának legszélén, úgy, hogy egyszerre csak egy-egy ujj legyen felül. Utána minden egyes Ujjúnkat behajlítva (gör­bítve) nyomjuk az asztal lapjá­nak széléhez egymás után. új ételkészítési eljárásokat. Min­dig 120 meghívott jelenik meg, ezek közül legalább 100 szakács, a többiek szakemberek, hivata­los meghívottak. A feltálalásra kerülő ételeket a központi meg­bízott szakszerűen elbírálja, majd vita után állapítják meg az egyes ételek újszerűségét, izha- tásait, ízharmóniáját, értékét. Az NSZK-beli Goslarban, eb­ben a régi városban egy 12. szá­zadi királyi kastély fogadóter­mében volt az idén ilyen szak­mai összejövetel. Korabeli búto­rok között és korhű öltözékben szolgálták fel a menülapon sze­replő fogásokat. A vacsorán az első fogás füs­tölt pisztráng volt rákfarokkal, citromos krémmel, valamint töl­tött zsemlével, melyhez házi ké­szítésű sört kínáltak. Ezt csiga­krémleves követte, majd meleg előételként borjúhússal töltött vajas tésztát kaptak a vendégek, mártással. Az ételek izét jól egé­szítette ki a jégbehűtött meggy- zúzalék. A főétel vadsertés-szűzérmék volt pirított mandulával. A vad­húshoz zöld borssal és fokhagy­mával Ízesített mártást tálaltak, mig köretként melegen meghá­mozott, felül enyhén behasított burgonyát adtak, a hasítékot tejföllel ízesítették, ezenkívül vegye0 párolt gombát E fogás­hoz új, még nem érett Beaujo- lais-bort kínáltak (enyhén sa- vanykás, kissé csípős íze volt). Ezután friss gomolyatúró kö­vetkezett — friss zöld fügével. Érdekes ízpárositás, mely igen finom és harmonikus ízű. Almatorta — vaníliahabbal, majd feketekávé zárta a menüt, amelyhez még mézlikőr és vad- körtepálinka is tartozott. Ezután a menü készítője a vendégeknek egy-egy fehér agyagpipát aján­dékozott és ehhez saját keveré­sű, finom, konyakkal ízesített dohányt adott. R. J. 4.) Befejezésül és az ujjak pi­hentetése céljából masszírozzuk meg az ujjakat. Minden egyes ujjunk oldalát az ellenkező kéz hüvelyk- és mutatóujja között masszírozzuk a körmöktől kiin­dulva az ujj töve irányába. Min­dig felülről lefelé masszírozzuk az ujjakat, sohasem szabad el­lenkező irányba. „íVlellbartyagyulladás” jeligére: Az egyre javuló egészségügyi alap- és szakellátásunknak is tulaj­donítható, hogy egyre ritkábban találkozunk a 20—3C évvel ez­előtt még gyakoribbnak mondha­tó mellhártyagyulladásos meg­betegedésekkel. A mellhártyák betegségei az esetek többségében gyulladásos formában jelentkeznek. Ilyen értelemben mellhártyagyulladás- ról beszélünk, ha a mellhártya- lemezek érdessé válnak, vagy a közöttük levő századmilliméter- nyi részben folyadék szaporodik fel. Az előbbi esetben „száraz”, az utóbbiban „izzadmányos” mellhártyagyulladásról szólunk. A száraz mellhártyagyulladás tünetei rendkívül jellemzők. A hőemelkedéses, vagy lázas be­teg, aki előzőleg borzongásra, hidegrázásra panaszkodott, fáj­dalmat érez a hátában, oldalá­ban. A fájdalom éles, szúró jel­legű, lényeges jel, hogy jól kö­rülírt, aránylag kis területen je­lentkezik, s légvételre kifejezet­ten erősödik. Kezdetben csak mély lélegzéskor, sóhajtáskor, köhögéskor észleli a beteg, ké­sőbb minden légzéskor, éppen ezért a beteg szinte nem mer lé­legzetet venni. Rövid, szapora légvételek miatt a tüdőkbe a szükségesnél lényegesen keve­sebb levegő jut, romlik a vér oxigénellátottsága. Következ­mény: a beteg fullad, ajkai, kör­mei kékes-lilákká, szederjesekké válnak. A kínzó fájdalmat már kezdet­ben, otthon csillapítanunk kell fájdalomcsillapító, egyben gyul­ladáscsökkentő gyógyszerek­kel; ilyenek általában minden házi patikában megtalálhatók, nevezetesen: Kalmopyrin, Isto- pyrin, Algopyrin, Demalgon stb. Az „izzadmányos” mellhártya­gyulladás kialakulhat lappangva, az előbb említett feltűnő, figyel­meztető jelek nélkül is. Az ese­tek más részében azonban a „száraz” gyulladás alakul át „izzadmányossá”. Ennek kiala. kulásakor a fájdalom megszű­nik, mert az addig egymáshoz dörzsölődő érdes mellhártyale- mezek a folyadék felszaporodá­sa következtében elválnak egy­mástól, most már a folyadékban mozognak légvételkor. A mellhártyagyulladás több­féle betegség velejárója lehet. De minden formájának megvan­nak az orvos által aránylag könnyen felismerhető klinikai tünetei, ezért valamennyi eset­ben — lehetőleg a betegség kez­detén — forduljunk kezelőorvo­sunkhoz. Az alapbetegség meg­állapítása, hatásos kezelése, gyógyítása intézeti szakorvos feladata, a mellhártyagyulladá­sos beteg ezért minden esetben gyógyintézeti kezelést igényel. Virágmintas kordbársonyból, vagy flanellből elkészíthető rövid derekú, testhez simuló, fazonnal ellátott mellény. Az egyszínű posztó, illetve gyapjúszövet szoknyát a mellény anyagával díszítették. Ez a forma klasszikus, zakószerű blé­zerekhez is illik, természetesen egyszínű anyagból. A követ­kező, sportos karakterű, posztó, gyapjúszövet, illetve bot alapanyagú mellényt tűzéssel díszített széles derék- és váll­pánt, karöltő és öv jellemzi. Szoknyához és nadrághoz egy­aránt viselhető. Vastag gyapjúszövetből készült, egyszerű vonalú, nyak­ban keskeny pánttal megköthető, csípőn alul végződő mel­lény. Egyetlen dísze és érdekessége a tűzéssel hangsúlyo­zott széles vállrész. A mellette látható könnyű, lágy esésű jerseyből varrott, vállán ráncolt, bújtatott övvel megköthető mellénykét könnyű, dúsan redőzött jersey és zsorzsett dél­utáni ruhákhoz javasoljuk, de vastagabb anyagból készítve Sportosabb öltözékekhez is megfelel. S. Mátrai Éva Szőlős desszert Hozzávalók 4 személy ré­szére: 3 tojás sárgája, 10 dkg porcukor, 2 dl édes bor, 2 levél zselatin, 10 dkg fehér szőlő, tojásfehérje, szőlősze­mek bevonásához, porcukor. A tojássárgáját a porcukor­ral együtt egy lábosban igen gyenge láng fölött kézi hab­verővel habosra keverjük. A bért lassan belecsepegtetjük, és addig keverjük, míg a massza megdúzzad és a lá­bosban feljön. A beáztatott és kinyomott zselatint gyenge lángon fel­olvasztjuk. Szintén cseppen- ként a masszához keverjük. Majd a tűzről levéve tovább verjük, amíg még langyos. 4 desszertes pohárba tölt­jük és hűtőszekrénybe tesz- szük lehűlni. A szőlőszeme­ket jól megmossuk és először tojásfehérjébe, majd cukor­ba forgatjuk. A hab tetejére tesszük a poharakba díszí­tésként. Elkészítési ideje: 35 perc. Kalóriaértéke adagonként körülbelül 200. KM VASÁRNAPI MELLÉKLET J.8-78. december 3. o

Next

/
Thumbnails
Contents