Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-29 / 305. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 29. A környezetvédelem: önvédelem Beszélgetés dr. Gonda György államtitkárral, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökével Egy éve, hogy a kormány — két intézmény összevoná­sával létrehozta az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatalt. Célja, hogy felmérje mindazokat a kör­nyezeti ártalmakat, melyek együtt jártak a gyors társa­dalmi és gazdasági átalaku­lással, az ipar és a mezőgaz­daság nagyüzemi fejlődésével, az urbanizációval —, továb­bá meghatározza a környezet és a természeti értékek vé­delmére a jelenlegi és a tá­volabbi feladatokat. Minder­ről dr. Gonda György állam­titkárral, az OKTH elnöké­vel folytatott beszélgetést munkatársunk. — Egy fiatal intézmény belső életéről, szervezeti felépítéséről a kezdeti idő­szakban még nehéz képet alkotni, mert ezt a perió­dust az alakulás, a formáló­dás jellemzi... — Valóban, a hivatal most teremti meg azokat a szerve­zeti és személyi feltételeket, melyek lehetővé teszik, hogy az intézmény elősegítse az 1976-ban életbe lépett kör­nyezetvédelmi törvény vég­rehajtását. 400 ezer hektárnyi értékes területen — az ország területének 4 százalékán — gondoskodunk természeti ér­tékeink védelméről. Nemze­ti parkjaink — a Kiskunság, a Hortobágy, a Bükk-hegység — a tudományos kutatást és az idegenforgalmat egyaránt szolgálják. Ide sorolható a 103 természetvédelmi terület, a 25 tájvédelmi körzet és a megyék arborétumai, parkjai. — Az OKTH mit tekint alapvető környezetvédelmi feladatnak, melyek a leg­kritikusabb területek az or­szágban? — A talaj, a termőföld vé­delme, a vizek és a levegő tisztaságának megóvása az a három alapvető terület, amellyel alaposan kell fog­lalkozni. Hazánk egyik leg­fontosabb termelőeszköze a talaj, becslések szerint a nemzeti vagyon egyötödét ké­pezi. A földvédelem kapcso­lódik a vizek jó minőségének megőrzéséhez. Ismeretes, hogy a mezőgazdasági termelés kemizálása, a koncentrált ál­lattartás nagymértékben fo­kozza a folyók, a tavak, vagyis az élővizek szennye­zettségét. De okként említhe­tő még, az ipar fejlődése, a lakosság életkörülményeinek változása is, melyek a hulla­dékok és a szennyvizek mennyiségének növekedését idézték elő. Országosan na­ponta másfél millió köbméter szennyvíz kerül minden tisz­títás nélkül a befogadókba. Épp ezért sürgető, hogy a VI. ötéves tervben fontos helyre kerüljön a szennyvizek kezelésének kérdése és a műszaki megoldásokban is előbbre kell lépni. Az elkö­vetkező tíz évben a lakossá­gi ivóvíz-szolgáltatás meg­kétszereződik, s ezzel párhu­zamosan megnő a szennyvíz­kibocsátás. Nem beszélve az ipar és a mezőgazdaság víz­igényéről. Mindez elképzel­hetetlen szennyvíztisztító te­lepek építése nélkül. — Rengeteg a tennivaló a levegő tisztaságának meg­óvásáért is. A levegő minő­ségének állapota az ország iparilag fejlett területein — Miskolcon, Tatabanyán, Du­naújvárosban, a budapesti agglomeráció térségében stb. — meglehetősen súlyos. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a levegő szennye­zettsége a vizek szennyező­dését is fokozza. A közleke­dés, az energiaipar, a vasko­hászat, az építőipar, a vegy­ipar, a kommunális fűtés kén-dioxid-, szén-monoxid- és porszennyezése káros ha­tással van levegőnk állapo­tára. Történtek intézkedések, s ma már csak védelmi be­rendezésekkel épülhetnek fel az új létesítmények. Magá- .nak az iparnak kell azonban árra törekednie, hogy környe­zetkímélő, hulladékszegény technológiákat alkalmazzon, illetve a hulladékokat újra felhasználja. — Hol tart ma Magyaror­szágon a környezetvédelem, az OKTH hatáskörénél fog­va, hogyan segíti meggátol­ni a környezeti ártalmak továbbterjedését, fokozódá­sát? — Ha a nemzetközi minő­sítést nézzük, valahol a kö­zepes szintre helyezhető ha­zánk környezeti állapota. A közvetlen cél, a szintentartás. A VI. ötéves tervben ez ko­moly terheket ró a népgaz­daságra, s pénzeszközeinkkel ésszerűen kell bánni, hogy a környezet védelmét szolgáló beruházásoknál a legjobb megoldásokat válasszuk. A hivatal hatáskörébe tartozik a jelentősebb beruházások véleményezése, s mi élünk ezzel a jogkörrel. Részt vál­lalunk a tudományos kuta­tások szervezésében, a szak­emberek képzésében. A hiva­tal áttekinti, koordinálja az ország, a megyék környezet- védelmi tevékenységét. 500 millió forint összegű környe­zetvédelmi alappal rendelke­zünk. A környezetvédelem azonban nemcsak a pénzen, az újabb beruházásokon mú­lik, hanem az emberi maga­tartáson is. — Várható-e változás az országos környezetvédelmi rendszerben, különösen a a hivatal és a megyék kö­zötti kapcsolat szorosabbra fűzésében? — Nagyon fontosnak ér­zem a testületi munkát, azt, hogy a tanácsok működésé­ben mind nagyobb helyet kapjon a környezetvédelem. A megyei tanácsok építési, közlekedési, vízügyi, mező- gazdasági, egészségügyi és más osztályai között megosz­tódnak a környezetvédelmi feladatok. Feltétlen szükséges lenne e munka összehangolá­sa. A legközelebbi tanácsvá­lasztások idején szeretnénk, ha létrehoznák a környezet- védelmi bizottságokat, me­lyek helyet kapnának a leg­fontosabb tanácsi bizottságok között, örvendetes, hogy a tanácsüléseken egyre gyak­rabban tűzik napirendre a megye környezetvédelmi helyzetét. Ez is garancia ar­ra, hogy erősödik az ügy fontosságának felismerése. Nyúltenyésztés Jövedelmező szakcsoport Mátészalkán Egyre többen foglalkoznak nyúltenyésztéssel a Máté­szalka és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet nyúltenyésztő szakcsoportjában. 1974—75- ben szervezték — a méhész után — másodikként ezt a szakcsoportot. Mind többen kapcsolódnak be a nyúlte- nyésztésbe, az idén már 1250 mázsa élő nyulat adtak át a Baromfiipari Országos Vál­lalatnak. A háztáji és kise­gítő gazdaságban nevelt több mint 40 ezer tapsifüles vi­szonylag kevés fizikai mun­kával és anyagi ráfordítással jelentős hasznot hozott a ter­melőknek. így a következő években a nyúltenyésztő szakcsoport tevékenységét tovább akarják szélesíteni. Meglopta a baleset áldozatát Március 31-én este súlyos vasúti szerencsétlenség tör­tént a demecseri vasútállo­máson. A vágányok között találták Ny. Lászlót, akinek lábait a vonat levágta. Ebben az időben a közelben tartóz­kodott Fekete Lajos demecse­ri lakos. A baleset helyszínén Feke­te felajánlotta segítségét az állomás szolgálatvezetőjének, hogy megtudják, ki az, aki balesetet szenvedett. Fekete a vágányok között fekvő em­berhez ment és kivette an­nak személyi igazolványát. Amikor a szolgálatvezető a mentőknek és a rendőrségnek telefonált, észrevette, hogy Fekete sokáig nézegeti az igazolványt, és azt is látta, hogy valamit kivett belőle. Fekete a nyomozás során elismerte, hogy a sérült em­ber igazolványából ezer fo­rintot ellopott és elvette kar­óráját is. Azzal védekezett, hogy ittas állapotban tette, de nagyon megbánta, és hajlan­dó a kárt viszafizetni. A bűn­jelként lefoglalt karórát az eljárás során visszaadták a sértettnek. A bíróság az ítélet kiszabá­sánál figyelembe vette, hogy Fekete egy elhárításra képte­len állapotban lévő szeren­csétlenül járt embert lo­pott meg, ezért őt 1 évi sza­badságvesztésre ítélte, egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, s kötelezte, hogy kényszerelvonó kezelés­nek vesse alá magát. Az íté­let jogerős. (m. f.) Hadárgyűrű kerestetik Egy nyíregyházi mada­rász a napokban egy ma­dárgyűrűt talált. A vélet­len juttatta kezébe a szá­mokkal ellátott, lemezcsík­ból hajlított gyűrűt, melyet egy varjú viselt. A lelőtt állatról kiderült, hogy a németországi Radolfzellből jutott el Nyíregyházáig. Gyakran előfordult, hogy hosszú nányódás után kap­ják csak meg a madarászok, ha egyáltalán eljut hozzá­juk, a madárgyűrűt. Pedig ezek jelentősége igen nagy. A szakember fontos tudo­mányos következtetéseket tud levonni belőlük, a ván­dorlások útvonalat lehet ezek segítségével nyomon követni. A nyíregyházi madártani munkacsoport most kérés­sel fordul mindenkihez, hogy amennyiben ilyen gyű­rűt, vagy gyűrűvel ellátott bármilyen madarat talál­nak, juttassák azt el a munkacsoportnak. Címünk: Nyíregyháza, Kert utca 20. Az önzetlen segítségnyúj­tással komoly támogatást nyújthatunk az ornitológu­soknak, ezért érdemes a ké­rést teljesíteni mindazok­nak, akik' figyelő szemmel észreveszik a megjelölt ma­darakat. példány TÜZOLTÓKÉSZÜLÉKEK. Az ELZETT berettyóújfalui gyá­rában gyártják a kézi tűzoltókészülékeket. Az idén tizen­két különböző fajtából 180 000 darabot állítottak elő. Az év végéig a tűzoltókészülék-üzem két-három százalékkal telje­síti túl éves tervét. (MTI Fotó) Gyengélkedő famatuzsálem Platánjuhar-, tulipánfa Új erdők nemes fafajtákból A távlati fejlesztési terv szerint az ezredfordulóra mintegy nyolcvankétezer hektár erdeje lesz Szabolcs- Szatmár megyének. Jelentő­sen változik a fafajták ará­nya, a jelenleg ötven száza­lékot képviselő akác lecsök­ken harmincöt százalékra., s nő a tölgy, a nemes nyár, és a fenyő területe. Ez azonban nem úgy történik csak, hogy növelik az akác kitermelésé­nek ütemét, hanem a telepí­tések során több nemes fát ültetnek majd el. A nyolcvanas évek köze­pétől érdekes összefogásnak is tanúi lehetünk majd. Ahogy az illetékes erdőren­dezési felügyelőségtől meg­tudtuk, tervbe vették, hogy a hazánkban megtalálható öt- vennégyfajta akácból kivá­lasztják azokat, amelyek a méhészek igényeinek a leg­jobban megfelelnek, s azok­kal pótolják majd a kivágott erdőrészeket. Ezzel valóra válhat a méhészek álma, szét­húzódik az akácvirágzás ide­je, s több viráport, nektárt gyűjthetnek a méhek. A megyében az idén 967 hektár új erdőt telepítettek, ezzel hatvanegyezer hektár­ra nőtt Szabolcs-Szatmár er­Krúdy-est Sóstón Krúdyra emlékeztek teg­nap este Nyíregyházán, a Krúdy-szállóban. Kiállítás nyílt a szálló nagytermében, ahol a Nyírség írójához fűző­dő emlékeket mutatják be. Az este hat órakor kezdődött emlékesten dr. Katona Béla, a tanárképző főiskola tanára emlékezett meg a nagy író­ról, majd szemelvények kö­vetkeztek Krúdy műveiből. Az emlékestet speciális Krú- dy-ételekből összeállított va­csora zárta. dőterülete. A termelőszövet­kezetek 699, az állami gazda­ságok 229, míg az erdőgazda­ság harminckilenc hektárral járult hozzá s növekedéshez. A telepítések az előzetes program szerint történtek, a felújítások azonban néhány helyen akadoztak. Az /erdő- gazdaságok 371 hektáron, míg a termelőszövetkezetek 312 hektáron pótolták a koráb­ban kivágott erdőrészeket. Az előbbiek teljesítették a terveket, a téeszek azonban mintegy ötven hektárral el­maradtak ettől. Ebben köz­rejátszott a kedvezőtlen idő­járás is, a legnagyobb aka­dály azonban a csemetehiány volt. Az erdőfelújítások, és -tele­pítések során főleg akácot, tölgyet, nemes nyárt és fe­nyőt ültettek el a gazdasá­gok. Az erdőgazdaságok szak­emberei, és a megyei termé­szetvédelmi bizottság tagjai az idén is többször megvisz- gálták a szabolcs-szatmári famatuzsálemek egészségi ál­lapotát, s megállapították, hogy a cégénydányádi pla­tán, a szatmárcsékei mezei juhar, a kocsordi tulipánfák jó egészségnek örvendenek. A megye legidősebb fája, a szabolcsbákai öreg hárs, — amelynek korát a szakembe­rek majd félezer esztendősre taksálják — viszont beteges­kedett az idén, megritkult a lombozata. A szakemberek azonban reménykednek, hogy csak átmeneti gyengélkedés­ről van szó. (b. g.) A város utcáit rót- tam karácsony és újév között. Min­den csendes volt, kihalt, néma. A hatalmas iroda­ház kilencszázkét szobá­jában is olyan nagy volt a csönd, hogy a pecsét só­hajtása is kihallatszott. Minden állt. A két ünnep közötti időszak édeni bé­kéje honolt mindenütt, a munkára még gondolni sem akart senki. De most! Nocsak! Dol­gozik vlalaki. Tempója dü­hödt. Gyors, mint a gép. úgy épít. Odalépek. Rám­néz, ö is csodálkozik. — Építek. Igaz, nincsen lemaradás a háznál, de úgy érzem, szent köteles­ségem a munka. Mert aki lazít, nem halad. Hat előtt öt perccel érkeztem reg­gel, este ötig dolgozom. Minden percet kidolgo­zok. — Hatékonyság, minő­ség, önköltség — magya­rázza a dolgozó, s fél kéz­zel meghúzza a palackot, miközben a másikkal ör- döngős gyorsasággal rak­ja a téglát. Egy asszony tűnik fel. — A feleségem. Érdekli a munkám. Ez így az iga­zi. A család tudja értékel­ni a családfő tekintélyét. Ez a mi életformánk! Arcán csöpög a veríték. Közben mosolyog, széles vigyorral. A fal nő, a munka halad. A koppanás a pihenő városban fur­csán hat, de most értem meg, mi is a munka mu­zsikája. — Minőség! Mi­nőség! Kiált fel a dolgozó időnként, mér, néz, ellen­őriz, takarékoskodik. Ha­lad. Boldogul. — A mi kis házunk — mondja aztán. — Ponto­sabban: az enyém. Szer­ződést kötöttem magam­mal, hogy március 15-re felépül. Csak nem csapom be magam? — morfondí­roz tovább. — Ezért is vállaltam a lehetetlent, s jöttem ki a két ünnep kö­zött is. Hja, kérem, az ön­tudat ... Szeretném még így is, hogy ezt az embert vitrin­be tegyük. Kiáltok, társa­kat keresek, hogy elvi­gyük a múzeumba. Ordí­tásomra se jelentkezik senki. Majd egy elhaló hang, valahonnan a mély­ből: várjon ünnep utánig! Csak nem képzeli, hogy ma megmozdulunk? (bürget) SZOMBATIG PÓTLÉKMENTES Újdonság a biztosítónál A jogszabály szerint a gépjárműfelelősség-biztosí- tás évi díját a gépkocsi-tulaj­donosok két részletben, január 1-től és július 1-től, a motor- kerékpárosok január 1. és december 31. között egy ösz- szegben fizethetik be pótlék- mentesen. A határidő most lejár, a jövő évi díj pedig esedékessé válik. NYUGODTABB UTAZÁS 150 mentesítő vonat a hót végén A MÁV az újabb ünnepi hét végére is gondosan felké­szült. Szilveszterre és újévre 143 mentesítő vonat indítá­sát tervezik, 50-nel többet, mint tavaly. A fővárosi pá­lyaudvarokról pénteken in­dul az első 24 mentesítő sze­relvény, szombaton pedig to-- vábbi 34 vonatot állítanak forgalomba a szokásosnál több utas elszállítására. Miután várhatóan többen jönnek vissza, mint ameny­nyien szilveszter előtt vidék­re utaztak, hétfőn 46, kedden 20 mentesítő vonat közleke­dik. Elsősorban az iskolások zavartalan visszaszállítására még 3-án, szerdán is indíta­nak 11 mentesítő szerelvényt. A jövő évi befizetésekhez a postautalványok az ÁB fiókjaiban, az ÁFOR benzin- kútjainál vagy az autóklub irodáiban szerezhetők be. Üjdonság, hogy január 1-től a CASCO-val is rendelkező ügyfeleknek — mivel róluk név- és lakcím szerinti nyil­vántartást is vezet a biztosí­tó — kivétel nélkül postáz­zák a felelősségbiztosítás be­fizetéséhez szükséges csekke­ket is. Az Állami Biztosító felhív­ja a figyelmet elsősorban a postautalvány pontos kitöl­tésére, főleg a gépjármű for­galmi rendszámának feltün­tetésére, s külön a díjigazoló lap lebélyegeztetésére. A gépjárműfelelősség-biz- tosítás évi díja egyébként jö­vőre sem változik. Az autó­sok 460, a motorosok 100 fo­rintot fizetnek. A rokkantak adómentes gépjárműveire nem kell felelősségbiztosítási díjat fizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents