Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-23 / 302. szám
1978. december 23. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Országgyűlés után 1. Együtt a holnapért Húsz felszólalás hangzott el a parlamentben az országgyűlés téli ülésszakán a jövő évi költségvetés feletti vitában. Szerteágazó, sokoldalú volt a parlamenti vita, hiszen az egyes ágazatok, a különböző területek mind megannyi sajátossága is szóba került. A hozzászólásokban azonban két elem következetesen ismétlődött, függetlenül attól, hogy miniszter vagy bányász, pártmunkás vagy szövetkezeti elnök beszélt. A takarékos, fegyelmezett gazdálkodás, a hatékonyság, a jobb minőségű termékek gyártásának fontossága ma mindenütt téma. Az országgyűlést alig két héttel előzte meg a Központi Bizottság ülése, a KB-határozat szellemében mindenütt újra átteikintettók a beruházásokkal, a gazdálkodással összefüggő kérdéseket, s a képviselők gyakran hivatkoztak a párthatározatra, hogyan, miként, lehet az abban megfogalmazott feladatokat megvalósítani. Nem újabb összegeket kértek az ország kasszájából, hanem az együtt gondolkodás, a lehetőségek közös keresése jellemezte a parlamenti vitát. Ami ehhez a kedvező alaphangot megadta, az volt, hogy az ötödik ötéves terv első három évére kitűzött feladatokat a legtöbb területen megvalósították. Most a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítására azért szükséges nagyobb gondot fordítani, hogy életkörülményeink alakulásában, az életszínvonaL emelésében elért eddigi eredményeket megszilárdíthassuk és a következő évek fejlődésének feltételeit megalapozzuk. A másik téma, ami szintén kitűnt az expozéból és a felszólalások többségéből is: a jövő évi népgazdasági terv változatlanul előtérbe állítja az embert. Külön előírások foglalkoznak a tervben az életkörülmények javításával, s a jó munkát végzők véleményét, kívánságát erősítették meg, amikor kimondják: a keresetek jobban kapcsolódjanak a teljesítményekhez és azolk fokozására ösztönözzenek. Az országgyűlésiben a pénzügyminiszter részletezte azt az egymillió-háromszázezer embert érintő intézkedést, amely az alacsony nyugdíjak felemelését jelenti. De ugyanitt említhetjük azt is, hogy közvetett úton szintén sokféle módon javítják az életkörülményeket: felemelik a vállalati jóléti «.'S kulturális alap összegét, s a terv megalapozza a lakosság fogyasztásának növekedését, a vásárlóerő és az árualap összhangját, a kiegyensúlyozott áruellátást, s a szolgáltatások javítását. Nagy érdeklődés kísérte az országgyűlési vitában azokat a fejtegetéseket, amelyek a kezdeményező, dinamikus magatartás elismeréséről, még nagyobb támogatásáról szóltak. Többen is hangsúlyozták: a helyi vezetői munka rangját emelni kell, jobban megbecsülni azokat, akik a termelőmunka első vonalában adnak többet, a munka jobb megszervezésével, irányításával. A vitából kiragadott néhány elem is azt tükrözi, hogy emberközpontú volt a népgazdaság jövő évi tervéről folytatott országos eszmecsere. A felszólalók következetesen visszatértek arra, hogy jobban meg kell becsülni, nagyobb tekintélyt kell adni a jó munkát végzőknek, a közösségért cselekvőknek. Jól átgondolt, világos feladataink — amelyek a legutóbbi párt KB-határozatban és a jövő évi állami tervekben megfogalmazódtak — alkalmasak arra, hogy az egyén, az egyes ember a saját ügyének is tekintse a társadalom ügyét, jövő évi és hosszabb távú céljaink megvalósítását. 2. Fejlődő jogunk Hazánkban az elmúlt másfél évtizedben kisebb csökkenések és emelkedések jellemezték a bűnözés alakulását — mondta parlamenti expozéjában dr. Markója Imre igazságügyi miniszter —, de összességében és lényegében nem emelkedett a bűnözés. Kedvező, hogy hazánkban az elkövetett bűncselekmények többsége csekély súlyú. Ez a helyzet a módszeres, következetes bűnüldözés eredménye. Ezzel azonban nem lehetünk elégedettek. Annák érdekében, hogy a bűnözés alakulásában jelentős fordulatot érjünk el. erőteljesen fokozni szükséges a megelőzés és bűnüldözés hatékonyságát, a társadalom összefogását és tevékeny közreműködését a bűnözés elleni küzdelemben. Ennék egyik feltétele, hogy a büntető jogszabályok mindenkor megfeleljenek a társadalmi igényeknek, a bűnözés helyzetének és várható alakulásának. Az új törvény — amelyet az országgyűlés csütörtöki ülésén fogadtak el — alapvető célja, hogy a jelenleginél nagyobb összhangot teremtsen a jelentősen megváltozott társadalmi-gazdasági viszonyok és azok büntetőjogi védelme között. A törvény megalkotói a korábbinál differenciáltabb és egyszerűbb, közérthetőbb szabályozásra törekedtek. Sok olyan új megfogalmazás van a törvényben, amely a közvéleményt közelebbről is érinti. Ezek közé tartozik például, hogy a javító-nevelő munka legrövidebb időtartama három hónap helyett hat hónap, leghosszabb tartama pedig másfél év helyett két év lesz. A pénzbüntetés azonos súlyú cselekményéknél is különböző lesz, az eltérő jövedelmek figyelembevétele alapján. Üj rendelkezés, hogy egyes mellékbüntetések önállóan, főbüntetés nélkül is alkalmazhatók kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabb bűncselekmény esetén — például közlekedési bűncselekményeknél — kizárólag a járművezetéstől történő eltiltást alkalmazza a bíróság. Az új BTK módot ad a jármű- vezetéstől és a foglalkozástól történő végleges eltiltásra is, amely a közvélemény régi kívánsága volt.' Az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat és az új BTK is tükrözi azt a törekvést, hogy a bíróság lehetőleg ne foglalkozzék jelentéktelen ügyekkel. A népgazdaság elleni bűncselekményeknél szűkítik a büntetendő magatartások körét, korszerűsítik a szabályozásokat. Gazdasági cselekmény miatt azt büntetik, aki a rendelkezéseket megszegve visszaélést követ el, és ezzel a népgazdaságban jelentős kárt, vagy hátrányt okoz. Az új Büntető Törvénykönyv az eddigi jogfejlődést összegezi és fejleszti tovább. Marik Sándor Nemcsak a részvétel a fontos Olimpiai termékek Szabolcsból Kői Lászlónak, a BEAG Universil nyíregyházi gyárának igazgatói irodája falán nagyméretű táblázat lóg. Hónapokra van rajta felosztva az 1978-as év. s azon a moszkvai olimpiára szállítandó termékek mennyisége, szállításainak időpontja szerepel. Az első hónapok jócskán üresek, csak az esztendő vége felé sűrűsödnek a feladatokat jelző piros, meg kék vonalak. Ez a táblázat fejezi ki talán a leghívebben a nyíregyházi gyár jelemegi termelési helyzetét. Nem a legbiztatóbb a kép. Eredetileg ugyanis az szerepelt a tervben, hogy az olimpiára készülő termékek gyártását már januárban megkezdik, ez azonban csak májusban történt meg. Pedig az idő sürget, hiszen az utolsó tételeket 1979 végére el kell szállítani. Miért csak májusban? A BEAG-tót a szovjet fél 20 millió rubel értékű híradástechnikai berendezést rendelt. A szabolcsi gyárra ebből 10 millió jutott, s a tervek szerint az idén 2 millió rubel értékű Ifommentátor- rendszert és kommutátorkeretet kellett volna elkészíteniük. Ez azonban nem vált valóra. A becslések szerint mintegy 60 százalékát teljesítik az esztendő végére. A gyár fiatal igazgatója azonban nincs kétségbeesve: — Ha az eredeti tervek szerint, januí.rban kezdjük a munkát, biztos, hogy teljesítettük, sőt talán még túl is teljesítettük volna a tervet. — mondja. — így azonban tulajdonképpen még ez a hatvan százalék is szép teljesítmény. — Miért csak májusban indultak? — Túlságosan egyszerű lenne, ha most azt mondanánk, rajtunk kívül álló okok miatt, — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Imre főmérnök. — Pedig valahol ez az igazság. De vegyük sorjába az okokat. Amikor a BEAG megkapta ezt a feladatot, nem hiszem, hogy ismerték volna a feladat nagyságát, hiszen ilyen termékeket ezelőtt sohasem csinált sem a pesti, sem pedig a nyíregyházi gyár. Ráadásul a minőségnek itt olyannak kell lenni, ami tényleg a maximumot jelenti. Igaz, hogy a tervek már a tárgyalások idejére készek voltak, a megvalósítás közben adódó nehézségekre viszont kevesen számítottak, így mi sem. Szinte képtelenség felsorolni azokat a hazai és külföldi partnervállalatokat, cégeket, amelyekkel meg kellett szervezni az együttműködést, hogy a kommentátorrendszerek, a kommutátorkeretek, a stúdióasztalok időre és kellő minőségben elkészülhessenek. Késtek a dokumentációk A nyíregyházi gyár azon- an — ezzel sajnos nem áll gyedül — már korábban, a agyományosnak számító lektroakusztikai termékek észítése során is gyakran nyag- és alkatrészhiánnyal üzdött. El lehet képzelni, lilyen lehetett akkor a helyit, amikor az olimpiára kémlő berendezéseket elkezdik gyártani, amelyek alkat- íszeinek zömét máshonnan ell beszerezni Ráadásul a udapesti anyagyárban ka- acitási gondok miatt késtek tervek, a dokumentációk, agy pedig azok gyakorlati íegvalósításakor derültek i a hiányosságai, fogyatékosságai. Nem voltak ezek valami súlyos hibák, de ki kellett őket javítani. jobb megoldásokat kellett keresni, s ez igen sok időt vett igénybe. Nehezítette a helyzetet az is, hogy felkészülési idejük a nagy feladatra szinte nem volt, rögtön jött az a bizonyos mélyvíz. Termékek világszínvonalon — Milyen biztosítéka van a gyárnak arra. hogy a következő évben behozzák az idei lemaradást is? — Egyetlen biztosítékunk van, mégpedig a szakember- gárdánk — válaszol ismét az igazgató. Nekünk ezt a feladatot mindenképpen teljesíteni kell, s ezt tudja nálunk mindenki. A nyíregyházi gyár rövid történetében magasan ez a legkomolyabb megbízatás, s ha ezen sikeresen túlleszünk, elmondhatjuk, felnőttekké váltunk. Erőpróba hát ez, méghozzá a javából. Hiszen az a tizenhétféle termék, amely lehetővé teszi, hogy a riporter hangja eljusson a rádióhallgatóhoz, tévénézőhöz, világ- színvonalon áll. A hagyományos termékekkel össze sem lehet hasonlítani őket, hiszen a műszaki színvonal, a minőségi követelmény ég és föld a kettő között. — Csak egyetlen példát hadd említsek a munka bonyolultságára — veszi át a szót a főmérnök. — Egyetlen kommentátorasztalon háromszáz paramétert kell bemérni, s jegyzőkönyvbe rögzíteni. A selejt pedig csak nulla lehet. S mit gondol, az olimpiai termékeket készítőknek hány százaléka szakmunkás? Meg fog lepődni: csak húsz. Nem mondom, hogy most már kapásból megoldanak mindent, de az utóbbi hét-nyolc hónap kiváló iskola volt. Éppen az akkor szerzett tapasztalatuk a legfőbb biztosíték arra, hogy elkészüllek az olimpiai berendezések. Balogh Géza A megye további dinamikus fejlődése attól függ mennyire javul a gazdasági munka színvonala, hogyan tudják hasznosítani az anyagi és szellemi erőforrásokat. Csak a termelékenység növelése, a termék- és termelésszerkezetnek az eddiginél gyorsabb ütemű változtatásával lehet a piaci igényekhez jobban alkalmazkodó termelést megvalósítani — állapította meg a megyei pártbizottság 1977. december 14-i határozata. Ezért kérdezünk meg munkásokat és vezetőket, hogyan lehetne jobban dolgozni, gazdálkodni? I munkakörülmények javítása — Nálunk, a bútoripari és üveges szövetkezetben minden elmondható, csak az nem, hogy a munkakörülmények megfelelőek. A Nyíregyháza. Dózsa Gy. úti telepünkön majdnem 100-an szorongunk, olyannyira szűkén vagyunk, hogy sokszor már egymást zavarjuk a munkában. Szűkösek az öltözők, régi, elavult a zuhanyozó. Legalább hat éve vannak ilyen állapotok itt. — Köztudott, hogy a munkakörülmények nagy hatással vannak a munka intenzitására, akadályai a korszerű gépesítésnek és az sem kétséges, hogy ilyen viszonyok között dolgozni, nem mindig öröm. ■+T— Nincs, elegendő ráki. tárunk, a város más pontjain halmoztuk fel az anyagok egy részét, termékeink készítését lassítja a sok szállítás. De akadálya ez a javítás-szolgáltatásnak is, mert azokat a munkákat, amiket egy nap alatt lehetne elvégezni, az a szétszórtság miatt, sok időt vesz igénybe. — Szerencsére 1980 közepéig megoldódnak gondjaink. A Pazonyi úton. az építőipari szövetkezet volt telephelyén, mintegy 15 SZABÓ ÁRPÁD millió forint ráfordítással már épül a mi szövetkezetünk telephelye is. sőt egyes részlegek, már ott dolgoznak. Itt minden egy helyen lesz: az egyszintes üzemcsarnok. a szociális épület, melyekben az irodák is helyet kapnak, és lesz elegendő raktárunk. — Egészen biztos, hogy a kedvező körülmények segítik majd a jobb munka- szervezést, a hatékonyság növelését: megvalósíthatjuk a szalagszerű termelést. Javulni fog á szolgáltatásaink színvonala is, úgy tervezzük, egy brigád foglalkozik majd állandóan a javításokkal. Most mindig mások csinálják, mert a sok kieső idő miatt, képtelenség mindig ugyanazokra bízni az ilyen irányú munkát. — Üj gépeket is beszerezhetünk. Az elvesztett órák okozta többletköltség, a szállítások miatti önköltség-növekedés ezzel megszűnik. és munkánk lényegesen gazdaságosabb lehet, mint eddig volt. —-Az igaz—‘és éz szarért-' esés körülmény —, hogy a hosszú évek óta tartó mostoha viszonyok miatt jóformán senki sem hagyta ott a szövetkezetei, de az is igaz, hogy a dolgozók alig várják már az új telephelyre való költözést, a munkavégzés korszerű feltételeinek megteremtését. Elmondta: Szabó Árpád szalagvezető, a szövetkezeti bizottság elnöke. Lejegyezte: Speidl Zoltán. □ fenyő ünnepét mi a szeretet és a béke jelével kapcsoljuk össze. Ennek jegyeit, a küzdéssel szentelt karácsonyok sajátos hangulatát Máriapócson és Pócspetriben idős emberek emlékéből állítottuk össze ... — Uradalmi kerékgyártó volt az apám a Gergelyffyak birtokán — sorjázta Pócson a 69 éves Kiss János kerékgyártó. — A mesterséget, meg az emberséget apámtól tanultam. Heten voltunk testvérek. Ha egyéb nem, de szeretet mindig volt a karácsonyfa alatt bőven. Ilyenkor a családi gondok is szuny- nyadtak. Hogy tudtunk örülni a színes papírpa csavart, karácsonyfára akasztott kockacukornak, diónak!, kántá- láskor a jó szívvel adott ku- kucának — madár alakú sült kalácsnak. Eltűntek a községből a kis kuckók, amelyekben nyolcad-, tizedmagával húzták meg magukat a családok. Helyettük százezreket érő lakások épültek. — A két világháború hengerelte ezt a községet is — folytatta. — A második különösen sok bajt zúdított ránk. De túléltük. Túl azt a sok zűrzavart is, amelyeket az emberi tudatlanság hozott ránk. Kiegyenesedtünk. Egye. temmel, érettségivel, szakmával rendelkező embert neveltem a gyerekeimből. A 11 unoka meg még többre viheti. — Sihederkoromban hányszor kántáltam végig a falut? — kérdez vissza Pócspetriben az örökké vígkedélyű Ritli Ignác. — Sokszor, nagyon sokszor. Igaz. nem én voltam az öreg, de ha valahol keve- seltük, amit adtak, akkor én pattantam középre, és már mondtam is: ..Én vagyok a Ritli Ignác, aki szereti a disznókolbászt". Ajándékok — Hát egyszer, meg hogy jártunk? — Nekünk azt tanították. hogy karácsony előtt böjtölni kell. Böjtöltünk is. mert édesanyám savanyú levest, meg bobájkát főzött. Jó éhesen mentünk kántálni. Hol kezdjük? A tisztelendő szentatyánál... Bekopogtunk illedelmesen. Nyílt az ajtó. Láttuk: a pap. a jegyző, a kántor kártyázik. Az asztal meg roskad mindenféle jótól, húsoktól szalonnától. A látványtól rázendítettünk a „Mennyből az angyalra". Az öreg meg táncolt, járta istenigazában. a farával meg lök- döste az asztalt. Pár krajcárral kiszúrva a szemünket, egykettőre kituszkoltak bennün- _ két a lakásból. Azt a mia- tyánkot hallotta volna a tisztelendő úr. ami az ajtón kívül ikacskaringózott ki az öreg száján, meg látta volna, hogy becsapottságunkban hogyan tapostuk szét a betlehemet. Ügy vigyázták karácsonytájt az erdőt, nehogy valamelyik szegény ember akár egy aljfenyőt is hazavigyen. Hogyan álltak a cselédek hideg, csípős hajnalok hajnalán munkára várva az ispáni lakás előtt, és mire megvirradt. 20—30 vedér vizet is felvittek az ispánnénak, hogy felvegyék napszámba, hogy kerüljön karácsonyra egy pár krajcár. Azt is tudta a szegény ember mindig, hogy hol jár a pandúr és a határ másik részében makogott a nyúl. éjjel hullott az alacsonyra galllyazott fácán, sírt az elejtett őz. A csendőrök meg üthették bottal az orvvadászok lábnyomát... — Az asszony nép ügye- sebbje karácsonyra már nemcsak hogy megfonta, de meg' is szőtte az első vég vásznat — idézte a múltat teljes szellemi frissességgel a 80 évét taposó ezermester, KusnJ'ér János. A vászonból aztán maga a gazd- asszony szabta, varrta a férfi-, női gúnyát. Amikor kész volt, befestették, és azon nyomban fel is öltötték. □ lakodalmakat már ne hagyjuk ki — veszi át a szót Ritli Ignác. — Ha a huszas, harmincas években itt valaki egy pár kis vacak választási malacot kapott esküvőjekor. az gazdag ajándék volt. Most meg? Esküdött, az egyik unokám. Nyolc paplan. nem tudom mennyi huzat. meg tömérdek háztartási gép. És erre jött a menyasszonyi tánc. Az ötszázasok nem fértek a tányérba. Hatvanezer forint jött össze. Karácsonyi ajándéknak egy fiatal párnak nem rossz !... Sigér Imre LEHETNE JOBBAN?
