Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-22 / 301. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1978. december 22. RENDELETMAGYARÁZAT Kinek jár nyugdíjemelés ? 1979. január 1-től — a rendszeres évi nyugdíj-kiegé­szítésen túl — felemelik az alacsony összegű nyugdíjakat, a nyugdíjak és járadékok al­só határát — erről hozott ha- határozatot a Minisztertanács, a SZOT pedig kidolgozta az emelés végrehajtásának rész­letes szabályait. Különböző mértékű eme­lés azoknak jár, akiknek a nyugdíját 1959. január 1-e előtt állapították meg. az 1959. január 1. és 1970. december 31. között meg­állapított nyugdíjak kö­zül pedig azokat emelik, amelyeknek a havi ösz- szege nem éri el az 1800 forintot. A munkás-alkalmazotti (ipari szövetkezeti), 1954. ok­tóber 1-e előtti jogszabályok alapján megállapított saját jogú öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdí­jakat havi 400 forinttal, az évenkénti rendszeres emelés­sel együtt legalább havi 470 forinttal emelik, tekintet nél­kül a nyugdíjösszeg nagysá­gára. Azok pedig, akiknek a nyugdíját 1954. október 1-e és 1958. december 31-e közöt­ti jogszabályok szerint álla­pították meg — ugyancsak a jelenlegi összegtől függetle­nül — havi 300 forinttal, az évenkénti rendszeres emelés­sel együtt legalább havi 370 forinttal többet kapnak. Az 1959. január 1-e és 1970. de­cember 31-e között megál­lapított nyugdíjak közül azo­kat emelik, amelyek nem érik el az 1800 forintot. Ezek a nyugdíjasok havonta 100 forinttal kapnak többet, de a felemelt összeg nem lehet magasabb 1800 forintnál. Eh­hez jár még a havi 70 forint rendszeres emelési összeg. Az a nyugdíjas tehát, akinek a járandósága jelenleg a ha­vi 1700 forintot nem haladja meg, összesen havi 170 forint emelést kap. A megállapítás időpontjá­tól függetlenül havi 100 fo­rinttal — a havi 70 forint rendszeres emeléssel együtt havi 170 forinttal — emel­kednek a nyugdíjak legkisebb összegei. Ennek megfelelően a minimális nyugdíjak a kö­vetkezők: öregségi nyugdíj: havi 1310 forint; rokkantsági nyugdíj a III. rokkantsági csoportban havi 1310; a II. csoportban 1340; az I. rok­kantsági csoportban pedig ha­vi 1370 forint. A baleseti rok­kantsági nyugdíj a III. rok­kantsági csoportban havi 1350, a II. csoportban 1400, az első csoportban pedig havi 1450 forint. összegre való tekintet nél­kül havi 100 forinttal, illet­ve a rendszeres emelés­sel együtt 170 forinttal emelkednek az 1959. ja­nuár 1-e előtt megállapí­tott özvegyi, szülői nyug­díjak és árvaellátások, továbbá az e jogszabályok alapján megállapított öregsé­gi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjban ré­szesült nyugdíjas 1958. de­cember 31-ét követő elhalá­lozása esetén járó özvegyi, szülői nyugdíjak és árvael­látások. Havi 80 forinttal, legfel­jebb azonban 1800 forintra emelkednek az 1959. január 1-től érvényben volt jogsza­bályok alapján az 1971 előtt megállapított, 1800 forintnál kisebb özvegyi, szülői nyug­díjak és árvaellátások. Az így felemelt összeghez itt is jár a rendszeres 70 forintos eme­lés. 100 forinttal emelkednek — a megállapítás időpontjától függetlenül — a hozzátarto­zói nyugellátások legkisebb összegei, s ehhe? is jár to­vábbi 70 forint. Ennek meg­felelően a legkisebb össze­gek a következők: az özvegyi, a szülői nyugdíj és a szülőt­len árvát megillető árvaellá­tás havi 1110 forint, az ár­vaellátás havi 910 forint. A mezőgazdasági, szövet­kezeti saját jogú öregségi és rokkantsági nyugdíjak közül azokat, amelyeket 1967. ja­nuár 1-e előtt állapítottak meg, havi 300, a rendszeres emeléssel együtt tehát lega­lább havi 370 forinttal eme­lik; 100 forinttal nőnek azok a mezőgazdasági, szövetkeze­ti öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdí­jak, amelyeket 1967. január 1. és 1970. december 31. kö­zött állapítottak meg és nem érik el az 1800 forintot. Az így felemelt ellátás nem lép­heti túl az 1800 forintot, de a további havi 70 forint itt is jár. A mezőgazdasági, szö­vetkezeti nyugdíjasok legkisebb nyugdíjai is 100 forinttal, illetve a rendszeres emeléssel együtt 170 forinttal nő­nek. így a legalacsonyabb öregsé­gi nyugdíj havi 1210, a rok­kantsági nyugdíj a III. cso­portban havi 1210, a második csoportban 1240, az első cso­portban pedig 1270 forint lesz. Az öregségi és a rok­kantsági nyugdíjak legkisebb összege azonos a munkás-al­kalmazotti legkisebb összeg­gel, ha a mezőgazdasági, szövetkezeti tag, illetve volt szövetkezeti tag a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (pél­dául az öregségi nyugdíjhoz legalább 10 évet) munkás­ként, vagy alkalmazottként szerezte meg. A jogszabály intézke­dik a mezőgazdasági, szö­vetkezeti tagok hozzátar­tozóinak nyugellátásáról, a mezőgazdasági, szövet­kezeti járadék, a kisipari, magánkereskedői nyugel­látás, a hadigondozási el­látások és a rendszeres (nyugdíj jellegű) szociá­lis segélyek emeléséről is. Intézkedik arról is, hogy havi 100 forinttal — a rendszeres emeléssel együtt 170 forinttal — növelni kell azt az ösz- szeghatárt, ameddig a saját jogú nyugdíj és az- özvegyi nyugdíj együttesen folyósít­ható. Ennek megfelelően 1979. január 1-től a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együtte­sen havi 1600 forintig folyó­sítható. Eddig ez az összeg­határ havi 1430 forint volt. Az emeléseket az illetékes szervek hivatalból hajtják végre, azt külön kérni nem kell. Januárban a szokásos időpontban már a magasabb nyugdíjakat kézbesítik az érintetteknek, mégpedig a rendszeres 2 százalékos, de legalább havi 70 forint eme­léssel együtt. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság a közelmúltban hozott ítéletet egy súlyos bűnügy­ben. Varga Attila, Palicz Jó­zsef, Szilágyi György és Andrásdi György már több­ször álltak a bíróság előtt különböző bűncselekmények elkövetése miatt, sőt Varga és Palicz rablásért is volt börtönben. A négy vádlott 1978. júni­us 24-én este 23 óra körül Nyíregyházán az állomás környékén csavargóit. Arra vezetett az útja C. Jánosnak is, aki a munkahelyéről igyekezett hazafelé. Amikor a vádlottak meglátták a sér­tettet, elhatározták, hogy le­ütik és elveszik a pénzét. Először Andrásdi György szólította fel C. Jánost, hogy adja oda a pénzét. A sértett közölte, hogy nincs nála semmi. Erre Andrásdi úgy A kálmánházi Rákóczi Tsz-ben Kiss Júlia az istállókban lefejt tehéntej minőségét és mennyiségét vizsgálja. (Cs. Cs.) készíti a nyírterv Iskolák, üzemek tervei Sok új létesítmény doku­mentációja készül jelenleg is a tervezőasztalon a NYIR- TERV-nél. A tervek egy ré­sze még az idén a kivitele­zőkhöz kerül. Nyíregyháza számára első­sorban lakások terveit készí­tik; újabb kiskörútszakasz előkészítése van soron, a Kos­suth utcára is újabb lakások kerülnek, s január közepéig elkészül a Korányi Frigyes utca Jósaváros mögötti részé­nek beépítési terve. A megyeszékhely számára üzemek, iskolák tervei is szükségesek. Január 31. a ha­tárideje az Üvegipari Művek nyíregyházi gyára tanul­mánytervének, s az első üzem kiviteli terve is még az idén elkészül. A város tervezett új gyára a Déli ipartelepen kap helyet. Hozzáláttak a Sza­bolcs Cipőgyár új csarnoká­nak terveihez is. Tanulmány- tervet készítenek a leendő bútoráruháznak; a Nyírfa Aruház melletti rész (a gyógyszertárközpont helye) beépítési lehetőségeit vizsgál­ják. Gyorsított ütemben ké­szül az újabb húsztantermes jósavárosi általános iskola beruházási programja. A már meglevő 9-es iskola terveinek felhasználásával kívánják megvalósítani, s azt tervezik, hogy beruházó, tervező, ki­vitelező szocialista szerződést köt az iskola két éven belüli felépítésének érdekében. Iskolák, iskolabővítések másutt is lesznek. Cégénydá- nyád, Kocsord, Tiszabercel egyaránt négytantermes, Kis- várda újabb 8 tantermes is­kola építését tervezi, a terv­dokumentációk egy része már kész. A mándoki 400 adagos konyha és 200 fős étterem építése is a kisdiákoknak jó hír; az új létesítmény ugyan­is az iskola kiegészítéseként épül. Településrendezési tervek is készülnek az irodánál: a közeli napokban kapja kéz­hez a megrendelő Máriapócs és Nyírkárász rendezési ter­vét valamint Petneháza „he­lyi építési előírását”, amely rendezési tervek készítéséig hasonló funkciót tölt be. Fagyos dohánybeváltás A csípős hidegben még az arcát is legszívesebben eltakarná az ember, ha le­hetne. A napkori Kossuth Tsz udvarán kisebb-na- gyobb csoportokban vára­koznak az emberek — köztük jó néhány asszony is —, hogy átadják az össze­csomózott egy-két mázsa do­hányt. A legtöbben már reggel ideálltak, hogy mi­előbb végezzenek. De aki délfelé jött, az is alaposan átfázott a csontig hatoló hidegben. Fél kettő körül abbahagyták az átvételt is. Majd folytatják — hangzott a válasz. Az egyetlen fűt­hető helyiséget — igaz, ki­csiny iroda — gondosan bezárták. így aztán az átadásra vá­ró dohány mellett toporog­tak az emberek az udvaron. Még nézni is rossz volt, hogy a fűtött helyiség csukva, a fázóknak csak a folytonos mozgás adhatott némi „meleget”. Ha nem is fért volna be mindenki a kicsiny „pecuba”, de fel­váltva melegedhettek volna benne. Vagy az sem lett volna rossz megoldás, ha mindenkit meghatározott időben hívnak be, hogy ne menjen rá legtöbbjüknek egy napja. így bizonyára emberségesebb lett volna a dohányátvevés... (t. k.) megütötte, hogy C. János a földre esett. Ekkor vala­mennyien a földön fekvő magatehetetlen emberre ve­tették magukat, ütötték, ver­ték, rúgták, ahol érték. Var­ga Attila még az arcába is belerúgott. A sértett ennek ellenére igyekezett felállni, de Szilágyi György ököllel úgy álion vágta, hogy ismét visszaesett. C. Jánosnál volt egy táska, ami a bántalmazás alatt ki­esett a kezéből. Szilágyi György kutatta át a táskát és végül megtalált benne 52 forint 60 fillért. A vádlottak az összevert és védekezésre képtelen sértettnek a 270 fo­rint értékű karóráját is le­vették és a „zsákmánnyal” elmenekültek. A rendőrség a vádlottakat még aznap éjjel elfogta. A Nyíregyházi Járásbírcv­ság a vádlottakat visszaeső­ként elkövetett rablás bűn­tettében mondta ki bűnösnek és ezért Varga Attilát 5 év 2 hónap, Palicz Józsefet 5 év 6 hónap, Szilágyi Györ­gyöt 3 év, Andrásdi Györ­gyöt ungyancsak 3 évi sza­badságvesztésre ítélte. Vala- mennyiüket hosszabb időre eltiltották a közügyek gya­korlásától is. Az ítélet ellen a vádlottak enyhítésért fellebbeztek. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság azonban a vádlottak előéletére, a rendkívül dur­va elkövetési módra és a cselekmény nagyfokú társa­dalomra veszélyességére fi­gyelemmel az első fokú bíró- ság ítéletét helybenhagyta, így a kiszabott szabadság- vesztés jogerős. Dr. Márián Zoltán ügyész. Gyermekjátékok karácsonyra Ha színes az építőkocka MIT A1ÁNL A PSZICHOLÓGUS - MIT KÍNÁL A KERESKEDŐ? Kerekes Imréné dr., a Bes­senyei György Tanárképző Főiskola pszichológia tanszé­kének docense: — A karácsonyi ajándék kiválasztásánál jó, ha nem az anyagi szempont dönt. A legapróbb tárgy is kedvesebb a gyereknek, ha a szülők együtt játszanak velük, meg­mutatják a használat módját, nemcsak beküldik a gyereket a kisszobába „játszani”. — A családot összefogó kö­zös játék harmonikus kap­csolatot teremt a szülők és a gyerekek között. Az ajándé­kok közt a másfél-kétévesek­nek az úgynevezett funkciós játékok közül vehetünk vala­milyet. Ebben a korban a ki­csik a ritmikus mozgást, az egyformán ismétlődő, egysze­rű játékelemeket kedvelik. A szabályos mozdulatok ismét­lése leköti az érdeklődésüket. Ha színes építőkockát válasz­tunk, ez fejleszti színérzékü­ket, kézügyességüket. — A 4—6 éves óvodás ko­rúak szívesen vesznek részt olyan játékban, ahol szabá­lyokhoz kell alkalmazkodni­uk. így kialakul bennük a szabálytudat. A gyerek meg­tanul veszíteni is, így ponto­sabban be tud illeszkedni tár­sai közösségébe. Barkaszi Istvánné boltve­zető, iparcikk-kiskereskedel­mi vállalat 12-es játékboltja, Nyíregyháza: — Már novembertől jóval nagyobb választékot kínál­tunk gyermekjátékokból, mint tavaly. Másfél éves kortól a 10—12 évesig szíve­sen választják a Lego épí­tő különböző fajtáit. Már a 2—3 éves gyerek szívesen utánozza a felnőttek tevé­kenységét, s így örülnek a takarítófelszerelésnek, a konyhai mini gáztűzhely­nek, az orvosi táskának, a fiúk a kis szerszámkészletnek. A házépítő társasjáték az óvodás korúaknak a legizgal­masabb elfoglaltságok egyike. A 4—6 éveseknek és szinte a felnőttekig minden életkor­ban haszonnal forgathatják a Polikresz társasjáték 3 fajtá­ját. A gyalogosokra vonatko­zó szabályokon kívül a közúti közlekedésben használatos táblákat, valamint a gépjár­művezetői vizsga tesztkérdé­seit is tanulmányozhatják — játékos formában. — Az általános iskolások­nak bizonyára nagyon tetszik majd az Optikai építő. Mik­roszkópot, nagyítót, látcsövet, diavetítőt lehet összeállítani a mellékelt alkatrészekből. A hálózatról üzemeltethető dia­vetítőkből az idén is keve­sebb van, kapható viszont a hasonló célt szolgáló elemes diavetítő. Kisebbeknek és na­gyobbaknak egyaránt ízléses díszítő elem a kisszobáb'an a szőnyegkutya és a szőnyeg­jegesmedve. A játékon kívül a szőnyeget, a padlót is védi az esetlegesen bepiszkoló szí­nes ceruzáktól, festékektől. T. K. Megrakott polcokról választanak a vásárlók, a nyíregyházi játékboltban... E rnőké Don Quijote-i,. — hajlott, szikár, búsképű, zsebredugott kezű — alakját mindenki ismerte. Sú­lyos fejét folyton lógva hordja. Barátai nincsenek, a lányok nem érdeklik: mindössze ennyi, amit főiskolai csoporttársai tudnak róla. Nem csoda hát, bombaként hatott a hír: Ernőké vő­legény. Már a karikagyűrűjét is látták! Tornaóra előtt — balesetvédelmi meggondolásból? — lehúzta ujjáról, s zse­bébe tette. Ám visszahúzni elfelejtette. — Nahát! Micsoda nagyfranc ez az Ernő! — röhög­tek óra után a fiúk, amint a forró zuhanytól gőzölögve át­baktattak a büfébe. Megitták a kávét; a hír járta a maga útját. — Gratulálni kellene! — így a figyelmesebbek. — Hadd lássa, hogy észrevettük, tudunk róla! — Affenét! Ha magától nem mondja, minek? —hang­zott az ellenérv. , A gratulálni vágyók többen voltak. Öraegészig volt még öt perc, megkeresték Ernőkét. — Ernőké! — pattant elő a legcserfesebb lány. — Igazán örülünk, hogy nősülsz! Ehhez szeretnénk szívből gratulálni! Ernőké felemelte fejét, s csodálkozva bámult a lány arcába: — Én? Nősülök? — Ö, te! — kapta meg a lány a két karját. — Ne tagadd, láttuk a gyűrűt! Ernőké önkéntelenül gyűrűs ujja felé nyúlt, s rácso­dálkozott: nincs meg a gyűrűje. Egy pillanat. Aztán vil­lámgyors mozdulattal a zsebébe. Mire kihúzta kezét, egy­más mellé szorított ujjai egyikén már rajta volt a kicsit bő „bizonyíték”: fölfelé fordult fekete köve tompán vi­gyorgott. Csendes Csaba Öt és fél év rablásért

Next

/
Thumbnails
Contents