Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-20 / 299. szám

1978. december 20. KELET-MAGYARORSZÁG 7 POSTABONTÁS Szalag T. J. nyíregyházi lakos le­velének még egyik szeptem­beri számunkban adtunk he­lyet. Bennünket is felhábo­rított ugyanis, hogy egy ap­róságnak mondható hiány­cikk miatt több tízezret érő gépek állnak. Pontosabban arról volt szó a levélben, hogy a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Fő­iskolai Tangazdaság két Hunor 129 típusú számoló­gépet vásárolt, s ezekhez mindössze két papírszalagot kaptak. Azóta pedig hiába járják Nyíregyháza és a fő­város üzleteit, nem kapnak pótszalagot. Levélírónk jogos felhábo­rodása hatására a szalagok nyomába eredtünk. Először a PIÉRT vállalat debreceni kirendeltségét kerestük meg. Innen azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Hunor gé­pekhez való szalagot a Nyomtatványellátó Vállalat hozza forgalomba. Végre egy konkrétum! A vállalat azon­ban óvatos volt, mert azt is közölte, hogy ha netán a vá­sárló itt sem járna sikerrel, úgy jobb, ha egyenesen a pesterzsébeti papírgyárat ke­resi meg. És még egy bizta­tó dolgot közöltek: 1979-től lehetséges, hogy a PIÉRT is forgalmazni fogja ezt a cik­ket. Irtunk a gyárnak. Nem hiába, mert megtudtuk, való­ban ők készítik a számoló­géphez való papírtekercset, és hogy a PIÉRT-en keresz­tül jut el a vásárlókhoz. A gyárigazgató levélben arról is tájékoztatott bennünket, hogy 1977 áprilisától dolgoz­nak eme korszerű gépekkel, s ezek kapacitása jelenleg sincs kihasználva, hiányzik a megrendelés. A papírgyár igazgatója — nyilván a gyár érdekében is — felhívta ész­revételünkre a PIÉRT buda­pesti központjának a figyel­mét, így a fenti tényekkel együtt már az innen kapott válaszról is hírt adhatunk. Ezzel sem lettünk azonban okosabbak, inkább most már kételkedőbbek. A válaszban ugyanis az áll, hogy sem a Hunor gépek, sem pedig azok tartozékainak árusítá­sával nem foglalkoznak. A PIÉRT-központ javasolja, hogy a vásárló forduljon közvetlenül a gépet gyártó céghez. Itt aztán a kör végleg be­zárul, és még mindig nem tudjuk, miként juthatnak a Hunor 129 számológép tulaj­donosai pótszalaghoz. Egy biztos, az illetékesek véle­ménye : mindenki járjon maga utána. Az már kevés­bé érdekli a nagykereskedel­mi vállalatot, hogy az árut keresik, hiánya miatt tízez­reket érő gépek állnak, s az ipar csak a megrendelésü­ket várja, mert azok nincse­nek kihasználva. Érthetet­len ez a közöny, mi több, nemtörődömség, érdektelen­ség. Talán kár is kérdezni — hiszen a fentiekben már benne foglaltatik a válasz is — vajon elég aktív-e bel­ső piackutatásunk? Tanul­mányozzák-e a vásárlók igé­nyét? Azok eljutnak-e az iparhoz? Egy biztos, ha igeik ebből a vásárlóknak és a kereskedelemnek egyaránt haszna van. A fenti példa esetében piackutatásra sincs szükség. Hiszen nyilvánvaló, hogy az üzletekben árusí­tott gépekhez kell »ennie al­katrésznek, tartozéknak. Soltész Ágnes NEM JÖN ... — Ennyire azért nem vol­tunk rosszak, hogy a Télapó még ma sem jön ... Nyíregyházán az Északi al­központ ABC-áruházának aj­taján még december első napjaiban is felirat kecseg­tette a vásárlókat, miszerint: 150 forinton felüli édesség vásárlása esetén — kívánsá­gára — a Télapó házhoz viszi a csomagot. Én is feliratkoz­tam — olvastuk Szenczi Já- nosné Nyíregyháza, Ungvár sétány 35. VIII. 32. szám alatti lakos levelében. Az üzletvezető felírta címünket, s közölte, hogy december 6- án 18 órára várjuk a Télapó érkezését. Gyanús volt szá­momra, hogy ugyanakkor az általam összeállított csoma­got hazavittem, de kéte­lyeim hamar eloszlottak. Bíz­tam az ígéretben, hogy ettől függetlenül eljön a Télapó, de hiába. Nem érkezett meg hozzánk, így a gyerekeknek beígért élmény elmaradt. Ügy látszik, az ABC-áruház csak jó üzleti fogásnak szán­ta Ígéretét. ELÖNTÖTT UDVAROK Mátészalkán a Mónus utca tartós esőzés alkalmával ten­gerré változik. A víz ilyen­kor elönti a házak udvarát, a kerteket, s napok, hetek tel­nek el, míg a víz beszivárog a földbe. A gépkocsik ilyen­kor összecsapkodják a házak falát, s nem kímélik a gya­logosokat, köztük a gyerme­keket sem. Tudjuk a megol­dást hozó vízrendezéshez sok pénz kell, s bizonyára en­nél fontosabb megoldásra vá­ró gondja is van a városnak. Megértjük. Utcánkban azon­ban már az is jelentős vál­tozást hozna, ha a vízelveze­tő árkok mindig rendben len­nének. Ehhez kérnénk a ta­nács segítségét. Jelenleg ugyanis sokan szemét- és sa­laktárolásra használják az árkot, s nem gondolnak ar­ra, hogy ezzel maguknak is ártanak — írja levelében Szilágyi Bertalanná, Máté­szalka Mónus I. utca 33. szám alatti lakos. BÚTOR ÜVEG NÉLKÜL 1978. október 26-án Kis­várdán — a 403. számú bolt­ban egy szobabútort vásárol­tunk, több mint húszezer fo­rintért. Amikor kifizettük, s már a kocsira is felpakoltuk, akkor közölte a boltvezető, hogy sajnos hozzávaló üve­gük csak két nap múlva lesz, menjünk érte. Azóta két hó­nap telt el, az üveget nem kaptuk meg, noha többször is kértük. Sőt azt is, hogy cseréljék ki a bútort, akár egy másik típusra. Erre sem voltak hajlandók az üzletben, s ma már ott tartunk, hogy alig állnak velünk gzóba. Egyik alkalommal már ki is küldtek az üzletből, mond­ván: ne vonjuk ej az eladó figyelmét, ne zavarjuk a vá­sárlók nyugalmát Érdekes, a mi nyugalmunkkal senki sem törődik, hogy tudniillik több mint húszezret érő bútorunk ma is hiányos, és nem tud­juk, mi lesz a sorsa. Bízunk benne, hogy a boltvezetőnél illetékesebbek segítenek majd eldönteni ezt — pana­szolja levelében Simon Ist­ván Záhony, Dózsa György utca 6. szám alatti lakos. JÉGPÁLYÁT, KICSIKNEK! Cikkünk nyomán Nyíregy­házán megnyílt a jégpálya. Az idei megoldás azonban korántsem látszik tökéletes­nek. Az eddigi években ugyanis külön pálya volt a nagyoknak és külön a ki­csiknek. Most csak egy van. Itt rohangálnak a nagyobbak, edzenek a felnőttek és a mű- korcsolyázók (mert elvétve ilyenek is vannak). De hol korcsolyázzanak a kezdők, ne­tán a háromévesek? A na­gyobbaktól, a rutinosabbak­tól félnek, nem mernek a pályára menni. Helyük sincs a nagyobbaktól. Sok a bale­setveszély! Mivel hat tenisz­pályát vettek az idén igény­be erre a célra, kérjük az illetékeseket, hogy egyet be­lőle áldozzanak a kicsinyek­nek, e terület legyen kizáró­lag az övék — javasolja An- talóczi Tiborné, Nyíregyháza Árpád utca 12. szám alatti lakos. NYÜLÁTVÉTEL A Mátészalkai ÁFÉSZ nyúltenyésztő szakcsoport tagjai már előre félnek at­tól a naptól, amikor a nyúl átvételéről értesítik őket — írja Zsoldos Barnabás tudó­sítónk. Az utóbbi időkben rendszeresen késve érkezik a HUNNIACOOP szállító jár­műve. A tenyésztők a meg­adott időre az átvevőhelyre szállítják az állatokat, de ott­hagyni nem tudják, mert az ÁFÉSZ ilyen helyiséggel nem rendelkezik, így a több órás késések esetén a szak­csoport tagjai, különösen téli időben sokat fagyoskodnak, így volt ez december 11-én is, amikor a gépkocsi 11,30 he­lyett 16,15-kor érkezett. A szakcsoport tagjai javasol­ják, hogy az ÁFÉSZ vegye át az állatokat, egy erre kijelölt helyen. AJÁNDÉK Nagy meglepetés érte a mándoki egészségügyi gyer­mekotthon kis lakóit és dol­gozóit, amikor a fehérgyar­mati Szamos menti Ruhaipa­ri Szövetkezet dolgozóitól a közelmúltban, mintegy 31 800 forint értékű ajándékot kap­tak. Az ajándékozás a Mi­kulás- és karácsonyi ünnepek alkalmából történt. A szövet­kezet és az intézet kapcsolata közel egyéves, máris rendkí­vül sok örömet hozott az in­tézet neveltjeinek. Ezúttal is köszönjük gyermekeink ne­vében az ajándékot és a sző vetkezet valamennyi dolgozó­jának további munkasikere- két és jó egészséget kívá­nunk — írja levelében Pil- csák Mihályné intézetvezető. KÁBEL Szerkesztői üzenetek Nagy Zsigmondi nemesbor- zovai, ifi. Bulyáki Ferencné győrteleki, Mezősi Levente vásárosnaményi, Tar István jándi, Virág József szamos- újlaki és Mester József nyír­egyházi olvasóinknak levél­ben válaszoltunk. Poór József nyíregyházi, Miklovicz András szabolcs- bákai, Takács Lajos nyír- bélteki, Mester József nyír­egyházi, Tóth Jánosné nyír- mihálydi, Tóth Gáborné nyír­egyházi, Hupczik Lászlóné ramocsaházi, Oszlánszki Já­nosné nyíregyházi, Palóczi Istvánná nyírmihálydi, Ko­vács Antal mezőladányi és Telek Jánosné tiszalöki, vala­mint a Nyíregyházáról har­minc aláírással érkezett levél ügyében az illetékesek segít­ségét kértük. Szabó Sándorné nyírparasz- nyai, Kiss Antalné nagycser- keszi lakosok kedves köszönő sorait megkaptuk, örülünk, hogy segíthettünk. Tamás József né leveleki ol­vasónkat a községi tanács ér­tesítette, hogy a községben mintegy ötven építési telek van, ezek közül bármelyik az OTP útján, azonnal meg­szerezhető. Hronyecz Mihály nyíregy­házi olvasónkat a megyéi ta­nács munkaügyi osztálya tá­jékoztatta, hogy a korked­vezményes szolgálati idő szá­mításánál a társadalombiz­tosításról szóló 1975. évi II. törvény és a végrehajtására vonatkozó minisztertanácsi rendelet és a SZOT-szabály­zat előírásait kell alkalmaz­ni. A minisztertanácsi rende­let 1. számú melléklete pon­tosan felsorolja a korkedvez­ményre jogosító munkakörö­ket. A törvény 40. § 2. bekez­dése alapján „a meghatáro­zott korhatárhoz képest (fér­fiaknál 60., nőknél 55. életév betöltése) kétévi korkedvez­ményben részesül: az a fér­fi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább 8 éven át kor- kedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, to­vábbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomás­nál nagyobb nyomású lég­térben dolgozott. A korked­vezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett min­den újabb öt, nőnél négy év, illetve az egy légköri nyo­másnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. Szatmári Lászlóné nyíregy­házi lakost értesítettük, hogy a Nyíregyházi Cipőipari Szö­vetkezet alapszabálya értel­mében: „a tag által befize­tett részjegy összegét a gaz­dálkodás eredményétől füg­gően a tagsági viszony meg­szűnésének mérlegzáró köz­gyűlése után 60 napon belül kell kifizetni”, így levél­írónk előreláthatólag a jö­vő év márciusában vagy áp­rilisában kapja meg — a szövetkezet eredményétől függően — a részjegy össze­gét. titokza­Titokzatos háromágú ká­bel mered az égnek — immár hosszú idő óta — a Béke-szál­ló és a Mártírok terei iroda­ház épületének Rákóczi ut­cai találkozásában. Mintegy félméteres csőből lóg ki a három drót, melyek ugyan szigeteltek. Nem lehet vi­szont tudni, ugyan kinek tá­mad kedve — virtusból, kí­váncsiságból — megbolygat­ni. Nem kellene megvárni ezt, mert komoly baleset le­het belőle, — teszi szóvá S. M. nyíregyházi olvasónk. GELKA-PANASZ 1974 január elsején áta­lánydíjas szerződést kötöt­tem a nyíregyházi Gelka- szervizzel. Azóta szorgalma­san fizetem a vállalt összeget. Favorit televízióm van, amely március 7. óta, tehát immár kilenc hónapja a szervizben van. Én változatlanul eleget teszek kötelezettségemnek, noha kis nyugdíjból élek. A Gelkától viszont a várt szol­gáltatást nem kapom meg. Ugyanis a szerződés egyik pontja szerint: ha a készülé­ket egy bizonyos időn belül nem tudják megjavítani, cse­rekészüléket kellene adniuk. Én kértem, de közölték ve­lem, hogy nincs annyi köl­csönözhető készülékük, amennyire igény volna. Kér­deztem — de ezúttal már a Gelka-központtól: a szerző­désben miért vállalnak olyan kötelezettséget, amit nem tudnak teljesíteni? — olvas­tuk Gergely Árpádné, Nyír­egyháza, Acél utca 3 szám alatti lakos levelében. Az átszervezésről Zsámbéki János olvasónk vállalatánál — ahogy ezt olvasónk írja — 1979. január hó 1-től komoly átszervezés . lesz és ennek eredményeképpen a vállalat egyes dolgo­zóinak más munkakört akarnak felajánlani, de olyan dol­gozók is lesznek, akiket elbocsátanak. Az érintettek nem tartják igazságosnak, még méltányosnak sem a várható bánásmódot, bár konkrétan még nem tudják, hogy kiről van szó és olyan hangok is vannak a vállalaton belül, hogy az egész átszervezésre semmiféle indok nincs, a vál­lalat vezetősége csupán ürügyként akarja felhasználni az átszervezést arra a célra, hogy egyes dolgozóitól megsza­baduljon. Olvasónknak ezzel kapcsolatosan a kérdése az, hogy átszervezés címén törvényesen fel lehet-e mondani, ha nem mondanak fel a dolgozónak, köteles-e az új munka­kört elfogadni, vita és panasz esetén kérhetik-e a döntő- bizottságot; illetve a munkaügyi bíróságot, hogy az át­szervezés jogosságát vizsgálja felül, nincs-e visszaélés emögött, vagyis az a helyzet, amit fentebb írtunk, hogy az átszervezés indokolatlan és szükségtelen. A kérdések sorrendjében válaszolva, átszervezés cí­mén a felmondás lehetséges, bár ilyen esetben a vállala­tok nem csak felmondanak, vagy nem elsősorban felmon­danak, hanem akár vállalaton belül, akár más vállalatnál igyekeznek megfelelő munkakört biztosítani, hogy a dol­gozókat az átszervezésből ne érje hátrány. A felajánlott munkakört nem köteles a dolgozó elfogadni, de ez eset­ben neki kell felmondani és gondoskodni magának másik megfelelő állásról. Ami az átszervezés jogosságát vagy helyességét illeti, az igazságügyi szervek ezt nem vitathatják. Más kérdés azt vizsgálni, hogy a felmondásul felhozott ok lehetővé teszi-e a felmondást és egészen más dolog a felhozott ok valódiságának a vizsgálata. Az átszervezéseket rendszerint azért hajtják végre, hogy a vállalat termelése hatékonyabb legyen, a munka­erőt az addiginál célszerűbben és jobban használják ki, ezek az -intézkedések pedig a célszerű foglalkoztatással a magasabb termelékenységre irányuló központi, gazdasági, társadalmi és politikai célok érdekében történnek. Az ilyen intézkedések végrehajtása mindenekelőtt a vállalat vezetőségének a feladata, és miután a vállalat vezetősé­gének is meg van a maga felsőbb hatósága, rendszerint a felsőbb hatósággal történt egyeztetés, jóváhagyás vagy esetleg kifejezett utasításra történik az átszervezés. Tény, hogy az átszervezés nem járhat azzal, hogy bár­kit megfosszanak a munkához való jogától, ezért is igyek­szik a vállalat saját keretem belül biztosítani új munkát, vagy más vállalatnál biztosítani megfelelő munkakört, de az ésszerűsítést, átszervezési feladatokat végre kell haj­tani. Miután az átszervezés mindenekelőtt gazdasági fel­adat, gazdasági okok teszik azt indokolttá, vagy indoko­latlanná, nyilvánvaló, hogy nem lehet bíróságnak felada­ta a döntés helyességének vagy helytelenségének vizsgá­lata. Erre a bíróságnak nincs illetékessége, de megfelelő szakértelme sem. Elképzelhetőnek tartjuk, hogy egy vállalatnál indo­kolatlanul hajtanak végre átszervezést és ennek következ­tében megszűnnek bizonyos munkakörök, de ha ezt a vállalat dolgozóinak egy része sérelmezi, ez esetben nem munkaügyi vitát kell kezdeményezni, hanem a szakszer­vezethez fordulni, avagy a vállalat felettes hatóságához, mert itt van mód és lehetőség a vállalat vezetősége által a gazdasági ügyekben hozott döntés felülvizsgálatára. A munkaügyi bíróság az ilyen címen történt felmondás ese­tében csak azt vizsgálhatja, hogy a felhozott indok elég- séges-e a munkaviszony megszüntetéséhez, de azt, hogy az indok, ..vagyis az átszervezés gazdaságilag szükséges-e, vagy sem, nem vizsgálhatja felül. Dr. Juhász Barnabás IpBií Bír & fft H h Hl :•:*>:* Hím Hl Hl H lVlV«%WaV«V>V*VaVaVaV*Vi%WaWaWaVa4AWa*A'AWAWLVaVaW>*«WavA*>*.*AW.V>'AsAV.V.VA'.*AI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents