Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-03 / 285. szám

Munka­fegyelem S okak számára talán szigorúnak tűnik az eljárás, amit a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyárában al­kalmaznak, azonban már elöljáróban sem lehét mást mondhatni: jó lenne, ha sokan követnék ezt a pél­dát. A MOM-ban ugyanis komolyan veszik a mun­kafegyelmet, az ellene vé­tőkkel szemben keményen lépnek feL Egy nap iga­zolatlan hiányzás után fe­gyelmit adnak, és aki még egy alkalommal ok és in­dok nélkül marad távol munkahelyétől, azt elbo- csájtják. Elég tehát két­szer többet inhi a kelle­ténél ahhoz, hogy az alko­holosán munkába igyekvő a gyár kapuján kívül ta­lálhassa magát. A MOM mátészalkai gyárának igazgatója így indokolta az intézkedése­ket „Nálunk az átlagélet­kor nagyon alacsony, mindössze 25 év. Ebből az következik, hogy akik itt megtalálják a helyü­ket, nyugdíjba menetelig még 30—35 évet dolgoz­hatnak a gyárban. Nem lehet tehát mindegy, ho­gyan fognak itt dolgozni, milyen emberekkel fogjuk ellátni az egyre sokasodó feladatokat.” Igaz. az indoklásban előkelő helyet kapott az alacsony korátlag és erre könnyű lenne azt monda­ni, hogy nem midennütt ilyen fiatal a gárda. De — feltehetően — nem csak erről van szó, akkor sem, ha az igazgató erről nem beszélt. Mert egészen biztos: a vezetői előrelá­tás, a drákóinak tűnő szi­gorral hozott intézkedések miatti morgolódás eltűrése nem korátlaghoz, nem helyhez kötött dolog, má­sutt is alkalmazható. Fül­sértő ugyanis néha az a hivatkozás, ami a mun­kaerőhiányra apellálva huny szemet nyilvánvaló fegyelemsértések felett, ami nem csak az egyedi eseteket tűri meg hanem a folyamatosan elkövetett renitenskedéseket is csu­kott szemmel kíséri. Az ilyen vezető vagy hami­san elképzelt népszerű­ségét félti, vagy képtelen felmérni a rendbontás el­tűrésének demoralizáló hatását. P edig igazán nem új a megállapítás: a fegyelmezetlen­ségek büntetlensége egész lavinát indíthat meg el­terjesztheti a „ha neki is szabad, szabad nekem is” felfogást, melynek hatása a közösségek szétzüllésé- ben, a munka minőségé­nek, mennyiségének csök­kenésében lesz jól lemér­hető. A példa tehát adott: Mátészalkán átugrottak azon az árnyékon, ami­nek átlépését másutt meg sem kísérelik. S. Z. Befejezte munkáját a IX. magyar békekongresszus A szombati vitában felszólalt Benke Valéria Megválasztották a békemozgalom vezető szerveit Szombaton az Országos Béketanács beszámolójának vitájával, hozzászólásokkal folytatta munkáját az Or­szágház Kongresszusi termé­ben a IX. magyar békekong- res&zus. Az elnökségben fog­laltak helyet: Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai; Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, valamint politikai, tár­sadalmi és kulturális életünk más, ismert személyiségei, a termelőmunka élenjáróinak képviselői. Timmer József, a SZOT titkára, az Országos Béketa­nács tagi» a magyar szak­szervezetek több, mint négy­millió szervezett dolgozó ne­vében köszöntötte a tanács­kozást, Somlyó György Kossuth- díjas költő saját, a kongresz- szusra írott versét mondta el, amelyet a két nagy író: Jókai Mór és Victor Hugó emlékének ajánlott. Ezután Puskás Sándor ta­nár, Vas megyei küldött szó­lalt fel, majd Benke Valéria emelkedett szólásra. Tisztelt békekongresszus! Kedves Barátaink! A beszámolók és a fölszó- lalások, amelyeket eddig hallottunk — okkal és joggal idézik fel az öt év fejlemé­nyei mellett a nemzetközi és a magyar békemozgalom 30 évét. Amikor fölszólalásomban én is csatlakozom a beszá­moló és az eddigi felszólalá­sok megállapításaihoz, a ma­gyar békemozgalom munká­jának egészében véve pozitív mérlegéhez, pártunk Közpon­ti Bizottságának köszöntésé­vel együtt azt a kívánságot is tolmácsolom: folytassák a magyar békemozgalom részt­vevői munkájukat az eddi­giek szellemében, de idősza­kunk követelményeinek meg­felelő sokoldalúsággal — mondotta, majd a békemoz­galom sikereire emlékezte­tett, aztán így folytatta: A békemozgalom most ked­vezőbb talajon dolgozhat —, kedvezőbb lehetőségei nyíl­nak arra, hogy a közvéle­ményre hasson. E közvéle­mény nyomásával kell kény­(Folytatás a 4. oldalon) Elutazott hazánkból Szíria elnöke Á tárgyalásokról közös közleményt adtak ki Szombaton elutazott Buda­pestről Hafez Al-Asszad, az Arab Űjjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke, aki Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak és Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívásá­ra hivatalos, baráti látoga­tást tett hazánkban. A Ferihegyi repülőtéren Kádár János, Losonczi Pál és más magyar közéleti vezetők búcsúztatták. A közös közlemény többek között hangsúlyozta, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt és az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának kap­csolatai jól szolgálják a ma­gyar és a szíriai nép barát­ságának ügyét, a társadalmi haladásért, valamint az im­perializmus és kiszolgálói el­len vívott közös harc érde­keit. A felek megállapították, hogy a két ország gyümöl­csöző együttműködésének to­vábbi elmélyítésére kedvező­ek a lehetőségek. A felek egyetértettek ab­ban, hogy az enyhülés folya­mata létfontosságú a világ valamennyi állama számára. A felek megállapították, hogy a Camp David-i meg­állapodások a nemzetközi jog megsértésével jöttek lét­re, s ellentétesek a közel- keleti válság rendezéséről szóló ENSZ-határozatokkal. Hafez Al-Asszad köszöne­tét fejezte ki azért a ven- dégszeretért, amelyben őt. feleségét és kíséretét része­sítették. Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkárát és Losonczi Pált, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­két hivatalos baráti látoga­tásra hívta meg a Szíriai Arab Köztársaságba. A meghívást köszönettel elfo­gadták. Ma hazánkba érkezik Mengisztu Haile Mariam Losonczi Pálnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívá­sára ma hivatalos baráti lá­togatásra hazánkba érkezik Mengisztu Haile Mariam al­ezredes, a szocialista Etiópia ideiglenes katonai kormány­zótanácsának elnöke, állam- és kormányfő. Vasas üzemekből jelentjük Kelendő a radiátor Nyírbátorban fő profil lesz a radiálfúró A kisvárdai öntöde és a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori gyára hajrá nél­kül, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár mátészalkai gyára kis hajrával eléri mindazt, amit ebben az évben meg­valósítani szándékoztak. Az Öntödei Vállalat kisvár­dai gyára a jelek szerint mennyiségi tervét és árbevé­teli tervét is 101 százalékra teljesíti és örvendetes, hogy új gyártmányaik: a jelentős anyagmegtakarítással készü­lő radiátorok, valamint az importot kiváltó satuk min­gépgyár nyírbátori gyárában. A múlt évi 102 millió forin­tos termeléssel szemben a tervük erre az esztendőre 118 millió forintot irányoz elő, ami az eddigi eredmé­nyek i szerint teljesülni fog. Még figyelemre méltóbb az eredményük, ha az anyag­mentes termelést vesszük alapul, hiszen ez tizenhét szá­zalékkal több, mint a tava­lyi­Az idei esztendő egyik leg­fontosabb újdonsága, hogy a nyírbátori gyárban december den bizonnyal tetszést arat­nak a piacon. Ebben az év­ben még csak a prototípus készült el a radiátorokból, azonban jövőre mintegy 40 ezer négyzetmétert készítenek belőlük. Az 1978-ban újdon­ságnak számító automata- mosógép-ellensúlyból 25 ezer párat gyártanak, 1979-es ter­vük viszont 50 ezer pár lesz. Uj típusú satuikkal nem csak devizát takarítanak meg a népgazdaságnak, de fo­rintban is olcsóbbak lesznek, mint eddig voltak. Ezt anyag­megtakarításnak, az ésszerű súlycsökkentésnek köszönhe­tik. Csak példaképpen: az eddig osztrák importból be­szerzett 80-as satu 770 forint­ba került, a hasonlóan jó kisvárdai gyártmány ára csupán 500 forint körül lesz. Ez a különbség a többi mé­retre is vonatkozik. A népgazdaság mintegy 80 millió forintnyi satut igé­nyel, ebből 13 milliónyit jö­vőre már Kisvárdán állítanak elő. Úgy tervezik, hogy né­hány éven belül az ország összes ilyen igényét kielégít­hetik majd. Jelentős sikert ígér az idei esztendő a Csepeli Szerszám­Az ISG mátészalkai gyárá­ban Kovács Zoltán RN 36-os típusú revolvereszterga se­gítségével sárgaréz univám szelepet készít. közepén megkezdik az RF— 31 típusú radiálfúrógépek részösszeszerelését, — ami fokozatosan a nyírségi gyár fő profilja lesz majd. A kö­vetkező év második negye­dében már a teljes összesze­relést itt végzik, s a nyírbá­tori fúrógépek eljutnak szin­te a világ minden tájékára. Jelenleg a gyár termékei közül a legfontosabbak a kü­lönböző szerszámgép-alkat­részek, amelyekből közel öt­venmillió forint értéket ál­lítanak elő. Ezt követik áz egyéb forgácsolási munkák negyvennyolcmillió forinttal, valamint a különböző acél- szerkezetek gyártása, ame­lyek huszonkétmillió forintot hoznak. A múlt évekhez ké­pest különösen szembetűnő a gépalkatrészek mennyisé­gének fokozatos növekedése. Tavaly 131 ezer, az idén 180 ezer, míg jövőre 286 ezer normaórának megfelelő idő­ben gyártottak, illetve ter­veznek alkatrészt gyártani. A múlt évi 175 millió fo­rintos termelésével szemben 275,5 milliót tűzött ki célul az ISG mátészalkai gyáregy­sége. A legnagyob munkát az öntöttvas szelepek adják, ebből 95 millió forint érté­kűt kell előállítaniuk. Az acélszelepek, valamint az ammóniaszelepek együttesen csaknem nyolcvankilencmil­lió forintot jelentenek, me­lyeket a gőznyomáscsökken­tők követnek, több mint 40 millió forinttal. A következő évek egyik legfontosabb termékéből, az univám visszacsapó szelepből tizenkétmillió forint értékűt állítanak elő, teljes egészében nyugatnémet exportra, jövőre azonban ez a szám már het­venötmillióra emelkedik. Április 4-én avatják az új gyártócsarnokot, ahol az uni- vámokat gyártják majd. Az éves tervet egyébként időará­nyosan teljesítették, a hátra­lévő napokban még mintegy húsz—huszonkétmillió forin­tot kel termelniük, hogy tel­jesítsék az idei tervet. ÚEelel'l i magyartirsz&i XXXV. évfolyam, 285. szám ÁRA: 1 FORINT 1978. december 3., vasárnap | MA „Ez az én házam!" (2. oldal) Á Nagy Atya földjén (3. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents