Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-16 / 296. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 16. KOMMENTÁR II ceremónia elmarad? r Ú gy tűnik, a remények szétíoszlottak. December 17-én, vasárnap, az izraeli—egyiptomi különalku aláírása elmarad. Aki reálisan szemlélte az elmúlt három hónapot, semmifajta illúziót nem táplált a külön béke-szerződéssel kapcsolatban. Az izraeli kormány ugyanis kezdettől fogva makacsul ragaszkodott merev elutasító álláspontjához: egyrészt nem mutatott hajlandóságot a palesztin kérdés ésszerű és mielőbbi megoldására, másrészt a vitatott területi problémákban is hajthatatlan maradt. Nem így Szadat. Az egyiptomi vezetés többször is engedményt tett bizonyos kompromisszumok irányában, más kérdés, hogy a következetesség erényét a Nílus partján újabban ritkán gyakorolják. A washingtoni közvetítő kísérletek is sorra kudarcot vallottak. A bagdadi arab csúcs világosan megmutatta, miként vélekedik az arab világ az egyiptomi—izraeli különalkuról. Washingtonban ott követték el a helyzetfelmérés alapvető hibáját, hogy túlontúl számítottak az Egyesült Államokkal rokonszenvező arab olajtermelő államok befolyásának súlyára. Ezzel szemben még Sza- úd-Arábia is a különbéke ellen fellépő határozatot támogatta. Jasszer Arafat a PFSZ nevében, nyilatkozatában ismételten hangsúlyozta: a térség helyzetének igazságos rendezése nem érhető el különal- kuk útján. Ebben sommázható — persze nem egységes indokok alapján — az arab világ álláspontja. Szadat és Carter — végső fokon — alulmaradt az izraeli „héjákkal” szemben. Ami egyszersmind azt is jelenti, hogy Egyiptom és Izrael megállapodása — még ha majd várhatóan előbb- utóbb aláírják is — nem hozza meg a békét. N ovember fordulóján úgy tűnt, hogy „egymás torkának ugrik” Latin- Amerika legjelentősebb katonai diktatúrái közül kettő. Chile és Argentína három jéghideg, viharsöpörte sziget miatt a háború küszöbére érkezett. Azután — váratlan fordulattal — mindkét diktatúra visszalépett a szakadék széléről, s a vitás szigetek ügye éppen olyan bizonytalan, mint az összecsapás csúcspontján. A két katonai diktatúra összeütközésének konkrét óka a latin-amerikai kontinens legdélibb, a sarkvidék felé nyúló részét, az úgynevezett Tűzföldet keresztülszelő Beagle-csatorna. Pontosabban három kis sziget (Picton, Nueva és Lennox), amelyek a csatorna keleti, tehát atlanti-óceáni kijáratánál fekszenek. A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy a rendkívül nehéz időjárási viszonyok miatt a Tűzföldet keresztülhasító Beagle-csatorna nagyfontosságú és viszonylag stabil hajózási kapcsolatot biztosít az Atlanti- és a Csendes-óceán között. Történelmileg az Argentína és Chile közötti kapcsolatokat rendező, csaknem 100 esztendős határszerződés elvileg leszögezi, hogy Chile egyértelműen csendes-óceáni, Argentína pedig atlantióceáni hatalom, és egyik ország sem lép fel az ellentétes irányba mutató területi követeléssel. 1977-ben a régi konfliktus újjáéledt, mégpedig azért, mert a hágai nemzetközi bíróság a Beagle-csatorna keleti kijáratát ellenőrző három szigetet Chilének ítélte. Ez nem változtatott azon, A vietnami külügyminiszter Japánban A hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának elnökhelyettese és külügyminiszter pénteken megkezdte tárgyalásait partnerével, Szonoda Szunaoval. A másfél órás első találkozón Szonoda hangsúlyozta, hogy a szigetország lehetőségeihez mérten eddig is jó kapcsolatokat igyekezett fenntartani Vietnammal és ezért a háború utáni újjáépítéshez való hozzájárulásként gazdasági segítséget is nyújtott. A vietnami államférfi pénteken este felkereste Ohira Maszajosi új japán kormányfőt és eszmecserét folytatott vele a kétoldalú kapcsolatok és a kölcsönös bizalom további elmélyítéséről. Megtiltották a tüntetéseket Iránban Az iráni katonai kormány kétfrontos harcot indított az egyre mélyülő politikai és gazdasági válság megfékezésére. Erre utal az, hogy Gho- lam Reza Azhari tábornok szigorú intézkedéseket jelentett be az utcai tüntetések megakadályozására, és az ország gazdasági életét mindinkább megbénító sztrájkok beszüntetésére. A katonai kormány vezetője utasította a tartományi hatóságokat, hogy akadályozzák meg a közrendet veszélyeztető utcai megmozdulásokat. Megfigyelők szerint _az erélyesnek tűnő intézkedés célja az, hogy véget vessenek a sah 37 éves uralmát megrázó tüntetéseknek. (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság titkára elismeréssel szólt a beszámolóban és a vitában elhangzott állásfoglalásokról, amelyek — mint mondotta — a népgazdasági követelményekkel összhangban szorgalmazzák a dolgozók érdekében a hatékonyabb munkát, s kifejezik a szakszervezetek készségét, hogy sajátos eszközeikkel előmozdítják a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. A szakszervezetek támogatása is nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy a párt gazdaságpolitikája a kívánt eredményekkel járjon, s minél nagyobb mértékben megközelítsük az V. ötéves terv eredeti céljait. A fokozott követelményeknek éppen az a feladatuk, hogy a helyes gazdaságpolitika végrehajtása során a gyakorlati életben tapasztalt hibákat minden szinten minél előbb kijavítsák: gyorsabban javuljon a termékstruktúra, nagyobb gondot fordítsanak a munka minőségére, hatékonyabbá váljék a gazdálkodás, ne költsenek egy fillért se arra, ami felesleges, becsüljék meg mindenütt a jó munkát, s a viszonylag szerény bérfejlesztésből azok részesüljenek, akik az átlagosnál jobban dolgoznak. Mindez ma társadalmi ügy, a magasabb követelményekből sehol, semmilyen nyomásra nem szabad engedni. Hangsúlyozta, hogy lényegesen javítani kell a gazdaságirányítás napi gyakorlati munkáját, beleértve a szervezés korszerűsítését, a munkaerő-gazdálkodást, a vállalati bérpolitikában pedig a messzemenő differenciálást. LATIN-AMERIKA Junták haditánca hogy mindkét ország hajói használták a csatornát. A szigetek chilei birtoka viszont azt jelentette Argentína számára, hogy a két ország közötti esetleges krízis esetén Chile lezárhatja a csatorna atlanti-óceáni kijáratát. Ezt követően egészen 1978 őszéig tárgyaltak egymással a két katonai rezsim vezetői a három sziget ügyéről. November 2-án a tárgyalások megszakadtak és ettől kezdve akut háborús veszélyről lehetett beszélni. Mindkét országban részleges mozgósítást rendeltek el. Argentína ipari központjaiban megkezdték a polgári védelmi gyakorlatokat és a csaknem 3000 kilométer hosszú chilei határ mentén elsötétítési gyakorlatot kezdtek. Mindkét katonai diktatúra flottaegységeit a vitatott terület közelében koncentrálták. A feszültség csúcspontján váratlanul mindkét katonai diktatúra visszariadt a konfrontációtól. Hirtelen újabb tárgyalásokba kezdtek, amelyekről semmitmondó közleményt adtak ki. A nyilatkozat a két ország „történelmi sorsközösségét” emlegette és kilátásba helyezte a „gazdasági integrációs törekvések” fokozását. A voltaképpeni vitáról, amely a két katonai rezsimet a háború küszöbére juttatta, a közlemény egyetlen szót sem beszélt. A váratlanul „felfüggesztett” katonai válság ilyetén alakulásának egyik magyarázata, hogy a kulisszák mögött Washington kétségbeesett erőfeszítéseket tett a stratégiai érdekeit alapvetően kiszolgáló két rezsim fegyveres összecsapásának megakadályozására. Ennél a külpolitikai oknál azonban lényegesen fontosabbak voltak a belpolitikai tényezők. Mindkét katonai diktatúra szerkezetét belső hatalmi harc gyengíti. Argentínában Videla tábornok-elnök legfőbb riválisa Massera tengernagy. A Chile elleni háborúban a santiagói diktátor, Pinochet flottájával szemben számszerű és minőségi fölényben lévő argentin flotta játszotta volna a döntő szerepet; így a katonai feszültség további élezése automatikusan Massera hatalmi pozícióit erősítette volna. Ezt Videla természetesen meg akarta akadályozni. Ezért döntött úgy, hogy legalább ideiglenesen lefékezi a katonai válságot. Hogy ez nem ment harc nélkül, azt jelzi a külügyminiszteri poszton bekövetkezett változás. A fékezési akcióval párhuzamosan Videla TELEX RÓMA Pénteken reggel hat óra körül Torinóban, ismeretlen terroristák meggyilkoltak két rendőrt, akik az egyik börtön %lőtt teljesítettek szolgálatot. A merénylők géppisztolysorozattal kaszabolták le őket egy gépkocsiból. MOSZKVA A moszkvai Hudozseszt- vennija Lityeratura Kiadó 50 ezer példányban adott ki gyűjteményes kötetet Szabó Magda műveiből. A most megjelent kötet az írónő három regényét tartalmazza: helyet kapott benne Az őz, A freskó és a Katalin utca. A fordítók: T. Vorony- kina, J. Guszev és J. Mar- temjanov. MANAGUA Somoza nicaraguai diktátor, rendszerének átmentése érdekében — újabb engedményekre kényszerült a polgári „Ellenzéki Széles Fronttal” folyó tárgyalások során. Nicaraguából érkezett hírek szerint megszüntették az október óta érvényben volt rendkívüli állapotot és „tanulmányozzák” a rádió és televízió feletti cenzúra eltörlésének lehetőségét. MADRID Tovább tart a bizonytalanság abban a tekintetben, hogy Adolfo Suarez miniszterelnök az alkotmány életbelépése után kormányának beiktatását fogja-e kérni a parlamenttől, vagy pedig új általános választások kiírását tervezi BELGRAD Belgrádban pénteken befejeződött a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség 10. kongresszusa. A kongresszuson 3,5 millió tag képviseletében 1450 küldött vett részt. A péntek délelőtti plenáris ülésen megválasztották a szövetség új vezető szerveit. egy tengernagy kezéből a szárazföldi hadsereg képviselőjének kezeibe adta a külügyminisztérium kulcsát. Más szóval: elvette a Masse- ra-frakciótól és saját ellenőrzése alá vonta a külügyminisztériumot. Chilében Pinochet rezsim- je hasonlóképpen belső problémák miatt kényszerült visszahúzódásra. Chilében két párhuzamos folyamat zajlik. Az egyik: a társadalom egyre szélesebb rétegeinek szembefordulása a militarista terroruralommal. Éppen a szigetválság napjaiban példázta ezt a chilei katolikus egyház és a kormány közötti hev\s összecsapás. Ez megmutatta, hogy a klérus vezető körei is a kurzus belső szorításának enyhítését követelik. Burkoltabb formában zajlik a katonai juntán belüli hatalmi harc is. 1978 derekán, a szigetvita tárgyalási szakaszában ez a küzdelem rövid időre nyílt formákat is öltött. Ekkor szorította ki Pinochet a juntából annak egyik alapító tagját, Leigh tábornokot, a légierő főparancsnokát. L ényegében véve tehát sem Argentínában, sem Chilében nem olyan szilárd a katonai diktatúra belső szerkezete, hogy a juntavezérek kockáztatni mernék egy nyílt fegyveres ösz- szecsapás teherpróbáját. Voltaképpen ez az a porit, ahol a két uralkodó junta érdekei azonosak. S ez magyarázza, hogy miért maradt háború nélkül továbbra is megoldatlan a három stratégiai értékű sziget helyzete. (—i —e) Amerikai levelünk Tükör a liftben A mikor a műhelyben tegnap átvettem a kijavított gépkocsimat és immár tíz perce beszélgettünk a tulajdonossal, csaknem mellékesen megemlítette: * — Tegnap kiraboltak. Délután 6 óra körül egy gépkocsi állt meg a műhely előtt, egy fiatalember ugrott ki belőle és pisztollyal » kezében felrántotta az irodába vezető ajtót, míg társa az autóból ugyancsak fegyverrel fedezte. A rabló a falhoz állította a tulajdonost és két segédjét, elvette tárcájukat és távozott. A mester nem is annyira 300 dollárját sajnálta, mint inkább az igazolványait és a hitelkártyáit, amelyek után most elég sokat szaladgálhat, amíg újra megkapja őket. Nem úgy mondta el a történteket, mint akivel rendkívüli dolog történt. Inkább csak bosszús volt, semmint megdöbbent, s nem is tagadta: nagyon félt, hogy a bandita — noha egyik áldozata sem tanúsított ellenállást — lelövi őket. Ismerősömmel valóban nemtörtént semmi rendkívüli. Utonállás, rablás — ezek már nem is témák az amerikai sajtóban. Még egy közönséges rablógyilkosság A hivatalos adatok szerint 1977-ben 19 120 gyilkosságot és szándékos emberölést követtek el az Egyesült Államokban. Az erőszakos nemi közösülések száma 63 020 volt (pontosabban: ennyi ügyében érkezett feljelentés, a valós szám alighanem ennék többszöröse), 404 850 betörésről és 522 510 utonállásró] szereztek tudomást a hatóságok. Az erőszakos bűncselekmények szintje évek óta lényegében változatlan. Az U. S. Newn and World Report című hetilap szerint a 100 000 lakosra jutó erőszakos bűncselekmények száma az Egyesült Államokban jóval magasabb, mint bármelyik más iparilag fejlett országban Ez a mutató tavaly 460 volt. Ez azonban csak átlagszám és nem tükrözi a „szórást”. A jobbmódúaklakta kertvárosokban ugyanis (ahol nem élnek lumpenelemek, ahol nincsenek, vagy alig vannak kábítószer-élvezők, viszont ahol a befolyó magas helyi adókból jut elegendő pénz a közrendvédelemre) sokszor még a 100-at sem éri el egy év alatt a 100 000 lakosra jutó erőszakos bűncselekmények száma. Ugyanakkor New Yorkban és környékén ez a mutató tavaly 1339' Los Angelesben 1004, Baltimore-ban 972, Detroitban 826 volt stb. Ezeket a számokat minden amerikai ismeri. Éppen ezért a New York-i lakos este — egy-két nagyon forgalmas utca kivételével — lehetőleg nem közlekedik gyalog, de földalattin sem (vagy ha mégis, akkor a motorkocsiban, amelyben mindig rendőr utazik), menet közben belülről bezárja gépkocsijának valamennyi ajtaját és egyes negyedeket még nappal is elkerül. Ugyanezek a szabályok érvényesek a többi nagyvárosra is. S mialatt dühöng az egyének elleni bűnözés, terjed a „nagyban” folyó erőszak is: a különféle terrorcselekmények. 1974-ben 2044 bombamerényletet követtek el az Egyesült Államokban, 1977-ben már 3177-et. Csupán ezek során több mint 500 embber veszítette életét vagy sebesült meg. És az Egyesült Államokban terjedő erőszakhullámba nem is számítják bele például a legutóbbi guyanai tragédiát, amelynek során több mint 900 amerikai állampolgár vesztette életét. Hiszen egyrészt külföldön történt, másrészt ki tudná bizonyítani, hogy az erőszak kö’vetkeztménye volt, és hogy a szektatagok — köztük mintegy 80 csecsemő — nem önkezükkel vetettek véget életüknek. New York, 1978. december. DCahiAtc Síimül A KGST-országok gazdasági eredményei 1977-ben
