Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-16 / 296. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 16. KOMMENTÁR II ceremónia elmarad? r Ú gy tűnik, a remények szétíoszlottak. Decem­ber 17-én, vasárnap, az izraeli—egyiptomi különalku aláírása elmarad. Aki reálisan szemlélte az elmúlt három hónapot, sem­mifajta illúziót nem táplált a külön béke-szerződéssel kapcsolatban. Az izraeli kor­mány ugyanis kezdettől fog­va makacsul ragaszkodott merev elutasító álláspontjá­hoz: egyrészt nem mutatott hajlandóságot a palesztin kérdés ésszerű és mielőbbi megoldására, másrészt a vi­tatott területi problémákban is hajthatatlan maradt. Nem így Szadat. Az egyiptomi ve­zetés többször is enged­ményt tett bizonyos komp­romisszumok irányában, más kérdés, hogy a következetes­ség erényét a Nílus partján újabban ritkán gyakorolják. A washingtoni közvetítő kísérletek is sorra kudarcot vallottak. A bagdadi arab csúcs világosan megmutatta, miként vélekedik az arab világ az egyiptomi—izraeli különalkuról. Washington­ban ott követték el a hely­zetfelmérés alapvető hibáját, hogy túlontúl számítottak az Egyesült Államokkal rokon­szenvező arab olajtermelő államok befolyásának súlyá­ra. Ezzel szemben még Sza- úd-Arábia is a különbéke el­len fellépő határozatot tá­mogatta. Jasszer Arafat a PFSZ ne­vében, nyilatkozatában ismé­telten hangsúlyozta: a térség helyzetének igazságos rende­zése nem érhető el különal- kuk útján. Ebben sommázha­tó — persze nem egységes in­dokok alapján — az arab vi­lág álláspontja. Szadat és Carter — végső fokon — alulmaradt az izraeli „héják­kal” szemben. Ami egyszersmind azt is jelenti, hogy Egyiptom és Iz­rael megállapodása — még ha majd várhatóan előbb- utóbb aláírják is — nem hozza meg a békét. N ovember fordulóján úgy tűnt, hogy „egymás torkának ugrik” Latin- Amerika legjelentősebb ka­tonai diktatúrái közül kettő. Chile és Argentína három jéghideg, viharsöpörte sziget miatt a háború küszöbére ér­kezett. Azután — váratlan fordulattal — mindkét dik­tatúra visszalépett a szaka­dék széléről, s a vitás szige­tek ügye éppen olyan bizony­talan, mint az összecsapás csúcspontján. A két katonai diktatúra összeütközésének konkrét óka a latin-amerikai kontinens legdélibb, a sarkvidék felé nyúló részét, az úgynevezett Tűzföldet keresztülszelő Beagle-csatorna. Pontosab­ban három kis sziget (Picton, Nueva és Lennox), amelyek a csatorna keleti, tehát at­lanti-óceáni kijáratánál fek­szenek. A helyzet megértésé­hez tudni kell, hogy a rend­kívül nehéz időjárási vi­szonyok miatt a Tűzföldet keresztülhasító Beagle-csa­torna nagyfontosságú és vi­szonylag stabil hajózási kap­csolatot biztosít az Atlanti- és a Csendes-óceán között. Történelmileg az Argentína és Chile közötti kapcsolato­kat rendező, csaknem 100 esztendős határszerződés el­vileg leszögezi, hogy Chile egyértelműen csendes-óceá­ni, Argentína pedig atlanti­óceáni hatalom, és egyik or­szág sem lép fel az ellenté­tes irányba mutató területi követeléssel. 1977-ben a régi konfliktus újjáéledt, mégpedig azért, mert a hágai nemzetközi bí­róság a Beagle-csatorna ke­leti kijáratát ellenőrző há­rom szigetet Chilének ítélte. Ez nem változtatott azon, A vietnami külügy­miniszter Japánban A hivatalos látogatáson Ja­pánban tartózkodó Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Szo­cialista Köztársaság kormá­nyának elnökhelyettese és külügyminiszter pénteken megkezdte tárgyalásait part­nerével, Szonoda Szunaoval. A másfél órás első találko­zón Szonoda hangsúlyozta, hogy a szigetország lehetősé­geihez mérten eddig is jó kapcsolatokat igyekezett fenntartani Vietnammal és ezért a háború utáni újjáépí­téshez való hozzájárulásként gazdasági segítséget is nyúj­tott. A vietnami államférfi pén­teken este felkereste Ohira Maszajosi új japán kormány­főt és eszmecserét folytatott vele a kétoldalú kapcsolatok és a kölcsönös bizalom to­vábbi elmélyítéséről. Megtiltották a tüntetéseket Iránban Az iráni katonai kormány kétfrontos harcot indított az egyre mélyülő politikai és gazdasági válság megfékezé­sére. Erre utal az, hogy Gho- lam Reza Azhari tábornok szigorú intézkedéseket jelen­tett be az utcai tüntetések megakadályozására, és az or­szág gazdasági életét mind­inkább megbénító sztrájkok beszüntetésére. A katonai kormány veze­tője utasította a tartományi hatóságokat, hogy akadályoz­zák meg a közrendet veszé­lyeztető utcai megmozduláso­kat. Megfigyelők szerint _az erélyesnek tűnő intézkedés célja az, hogy véget vesse­nek a sah 37 éves uralmát megrázó tüntetéseknek. (Folytatás az 1. oldalról) A Központi Bizottság titká­ra elismeréssel szólt a be­számolóban és a vitában el­hangzott állásfoglalásokról, amelyek — mint mondotta — a népgazdasági követelmé­nyekkel összhangban szorgal­mazzák a dolgozók érdeké­ben a hatékonyabb munkát, s kifejezik a szakszervezetek készségét, hogy sajátos esz­közeikkel előmozdítják a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tének javítását. A szakszer­vezetek támogatása is nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy a párt gazdaságpolitikája a kívánt eredményekkel járjon, s minél nagyobb mértékben megközelítsük az V. ötéves terv eredeti céljait. A foko­zott követelményeknek ép­pen az a feladatuk, hogy a helyes gazdaságpolitika vég­rehajtása során a gyakorlati életben tapasztalt hibákat minden szinten minél előbb kijavítsák: gyorsabban ja­vuljon a termékstruktúra, nagyobb gondot fordítsanak a munka minőségére, haté­konyabbá váljék a gazdálko­dás, ne költsenek egy fillért se arra, ami felesleges, be­csüljék meg mindenütt a jó munkát, s a viszonylag sze­rény bérfejlesztésből azok részesüljenek, akik az átla­gosnál jobban dolgoznak. Mindez ma társadalmi ügy, a magasabb követelmények­ből sehol, semmilyen nyo­másra nem szabad engedni. Hangsúlyozta, hogy lénye­gesen javítani kell a gazda­ságirányítás napi gyakorlati munkáját, beleértve a szer­vezés korszerűsítését, a mun­kaerő-gazdálkodást, a válla­lati bérpolitikában pedig a messzemenő differenciálást. LATIN-AMERIKA Junták haditánca hogy mindkét ország hajói használták a csatornát. A szigetek chilei birtoka vi­szont azt jelentette Argentí­na számára, hogy a két or­szág közötti esetleges krízis esetén Chile lezárhatja a csa­torna atlanti-óceáni kijára­tát. Ezt követően egészen 1978 őszéig tárgyaltak egy­mással a két katonai rezsim vezetői a három sziget ügyé­ről. November 2-án a tárgyalá­sok megszakadtak és ettől kezdve akut háborús veszély­ről lehetett beszélni. Mindkét országban részleges mozgósí­tást rendeltek el. Argentína ipari központjaiban meg­kezdték a polgári védelmi gyakorlatokat és a csaknem 3000 kilométer hosszú chilei határ mentén elsötétítési gyakorlatot kezdtek. Mindkét katonai diktatúra flottaegy­ségeit a vitatott terület kö­zelében koncentrálták. A feszültség csúcspontján váratlanul mindkét katonai diktatúra visszariadt a kon­frontációtól. Hirtelen újabb tárgyalásokba kezdtek, ame­lyekről semmitmondó közle­ményt adtak ki. A nyilatko­zat a két ország „történelmi sorsközösségét” emlegette és kilátásba helyezte a „gazda­sági integrációs törekvések” fokozását. A voltaképpeni vi­táról, amely a két katonai rezsimet a háború küszöbére juttatta, a közlemény egyet­len szót sem beszélt. A váratlanul „felfüggesz­tett” katonai válság ilyetén alakulásának egyik magyará­zata, hogy a kulisszák mö­gött Washington kétségbe­esett erőfeszítéseket tett a stratégiai érdekeit alapvető­en kiszolgáló két rezsim fegyveres összecsapásának megakadályozására. Ennél a külpolitikai oknál azonban lényegesen fonto­sabbak voltak a belpolitikai tényezők. Mindkét katonai diktatúra szerkezetét belső hatalmi harc gyengíti. Argentínában Videla tábornok-elnök legfőbb riválisa Massera tengernagy. A Chile elleni háborúban a santiagói diktátor, Pinochet flottájával szemben számsze­rű és minőségi fölényben lé­vő argentin flotta játszotta volna a döntő szerepet; így a katonai feszültség további élezése automatikusan Mas­sera hatalmi pozícióit erősí­tette volna. Ezt Videla ter­mészetesen meg akarta aka­dályozni. Ezért döntött úgy, hogy legalább ideiglenesen lefékezi a katonai válságot. Hogy ez nem ment harc nél­kül, azt jelzi a külügymi­niszteri poszton bekövetke­zett változás. A fékezési ak­cióval párhuzamosan Videla TELEX RÓMA Pénteken reggel hat óra körül Torinóban, ismeretlen terroristák meggyilkoltak két rendőrt, akik az egyik börtön %lőtt teljesítettek szol­gálatot. A merénylők gép­pisztolysorozattal kaszabol­ták le őket egy gépkocsiból. MOSZKVA A moszkvai Hudozseszt- vennija Lityeratura Ki­adó 50 ezer példányban adott ki gyűjteményes kö­tetet Szabó Magda műve­iből. A most megjelent kötet az írónő három re­gényét tartalmazza: he­lyet kapott benne Az őz, A freskó és a Katalin ut­ca. A fordítók: T. Vorony- kina, J. Guszev és J. Mar- temjanov. MANAGUA Somoza nicaraguai diktá­tor, rendszerének átmentése érdekében — újabb enged­ményekre kényszerült a pol­gári „Ellenzéki Széles Front­tal” folyó tárgyalások során. Nicaraguából érkezett hírek szerint megszüntették az ok­tóber óta érvényben volt rendkívüli állapotot és „ta­nulmányozzák” a rádió és te­levízió feletti cenzúra eltör­lésének lehetőségét. MADRID Tovább tart a bizonytalan­ság abban a tekintetben, hogy Adolfo Suarez minisz­terelnök az alkotmány élet­belépése után kormányának beiktatását fogja-e kérni a parlamenttől, vagy pedig új általános választások kiírá­sát tervezi BELGRAD Belgrádban pénteken befejeződött a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szö­vetség 10. kongresszusa. A kongresszuson 3,5 millió tag képviseletében 1450 küldött vett részt. A péntek délelőtti ple­náris ülésen megválasz­tották a szövetség új ve­zető szerveit. egy tengernagy kezéből a szárazföldi hadsereg képvise­lőjének kezeibe adta a kül­ügyminisztérium kulcsát. Más szóval: elvette a Masse- ra-frakciótól és saját ellen­őrzése alá vonta a külügymi­nisztériumot. Chilében Pinochet rezsim- je hasonlóképpen belső problémák miatt kényszerült visszahúzódásra. Chilében két párhuzamos folyamat zajlik. Az egyik: a társadalom egy­re szélesebb rétegeinek szem­befordulása a militarista ter­roruralommal. Éppen a szi­getválság napjaiban példázta ezt a chilei katolikus egyház és a kormány közötti hev\s összecsapás. Ez megmutatta, hogy a klérus vezető körei is a kurzus belső szorításának enyhítését követelik. Burkol­tabb formában zajlik a ka­tonai juntán belüli hatalmi harc is. 1978 derekán, a szi­getvita tárgyalási szakaszá­ban ez a küzdelem rövid időre nyílt formákat is öl­tött. Ekkor szorította ki Pi­nochet a juntából annak egyik alapító tagját, Leigh tábornokot, a légierő főpa­rancsnokát. L ényegében véve tehát sem Argentínában, sem Chilében nem olyan szilárd a katonai diktatúra belső szerkezete, hogy a jun­tavezérek kockáztatni mer­nék egy nyílt fegyveres ösz- szecsapás teherpróbáját. Vol­taképpen ez az a porit, ahol a két uralkodó junta érdekei azonosak. S ez magyarázza, hogy miért maradt háború nélkül továbbra is megoldat­lan a három stratégiai érté­kű sziget helyzete. (—i —e) Amerikai levelünk Tükör a liftben A mikor a műhelyben tegnap átvettem a kijaví­tott gépkocsimat és immár tíz perce beszélget­tünk a tulajdonossal, csaknem mellékesen meg­említette: * — Tegnap kiraboltak. Délután 6 óra körül egy gépkocsi állt meg a mű­hely előtt, egy fiatalember ugrott ki belőle és pisztol­lyal » kezében felrántotta az irodába vezető ajtót, míg társa az autóból ugyancsak fegyverrel fedezte. A rabló a falhoz állította a tulajdonost és két segédjét, elvette tárcájukat és távozott. A mester nem is annyira 300 dollárját sajnálta, mint inkább az igazolványait és a hitelkártyáit, amelyek után most elég sokat szaladgál­hat, amíg újra megkapja őket. Nem úgy mondta el a történteket, mint akivel rendkívüli dolog történt. In­kább csak bosszús volt, semmint megdöbbent, s nem is tagadta: nagyon félt, hogy a bandita — noha egyik áldozata sem tanúsított ellenállást — lelövi őket. Ismerősömmel valóban nemtörtént semmi rendkí­vüli. Utonállás, rablás — ezek már nem is témák az amerikai sajtóban. Még egy közönséges rablógyilkosság A hivatalos adatok szerint 1977-ben 19 120 gyilkos­ságot és szándékos emberölést követtek el az Egyesült Államokban. Az erőszakos nemi közösülések száma 63 020 volt (pontosabban: ennyi ügyében érkezett fel­jelentés, a valós szám alighanem ennék többszöröse), 404 850 betörésről és 522 510 utonállásró] szereztek tu­domást a hatóságok. Az erőszakos bűncselekmények szintje évek óta lényegében változatlan. Az U. S. Newn and World Report című hetilap sze­rint a 100 000 lakosra jutó erőszakos bűncselekmények száma az Egyesült Államokban jóval magasabb, mint bármelyik más iparilag fejlett országban Ez a mutató tavaly 460 volt. Ez azonban csak átlagszám és nem tük­rözi a „szórást”. A jobbmódúaklakta kertvárosokban ugyanis (ahol nem élnek lumpenelemek, ahol nincsenek, vagy alig vannak kábítószer-élvezők, viszont ahol a befolyó ma­gas helyi adókból jut elegendő pénz a közrendvéde­lemre) sokszor még a 100-at sem éri el egy év alatt a 100 000 lakosra jutó erőszakos bűncselekmények száma. Ugyanakkor New Yorkban és környékén ez a mutató tavaly 1339' Los Angelesben 1004, Baltimore-ban 972, Detroitban 826 volt stb. Ezeket a számokat minden amerikai ismeri. Éppen ezért a New York-i lakos este — egy-két nagyon for­galmas utca kivételével — lehetőleg nem közlekedik gyalog, de földalattin sem (vagy ha mégis, akkor a mo­torkocsiban, amelyben mindig rendőr utazik), menet közben belülről bezárja gépkocsijának valamennyi aj­taját és egyes negyedeket még nappal is elkerül. Ugyan­ezek a szabályok érvényesek a többi nagyvárosra is. S mialatt dühöng az egyének elleni bűnözés, terjed a „nagyban” folyó erőszak is: a különféle terrorcselek­mények. 1974-ben 2044 bombamerényletet követtek el az Egyesült Államokban, 1977-ben már 3177-et. Csupán ezek során több mint 500 embber veszítette életét vagy sebesült meg. És az Egyesült Államokban terjedő erőszakhullám­ba nem is számítják bele például a legutóbbi guyanai tragédiát, amelynek során több mint 900 amerikai ál­lampolgár vesztette életét. Hiszen egyrészt külföldön történt, másrészt ki tudná bizonyítani, hogy az erőszak kö’vetkeztménye volt, és hogy a szektatagok — köztük mintegy 80 csecsemő — nem önkezükkel vetettek véget életüknek. New York, 1978. december. DCahiAtc Síimül A KGST-országok gazdasági eredményei 1977-ben

Next

/
Thumbnails
Contents