Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-02 / 284. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. december 2. Kommentár ígéretes bejelentés Fontos hírt továbbítottak a hírügynökségek Kabulból: az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Ta­nácsa újólag megerősítette a földről szóló dekrétumot. A határozat egyike volt azok­nak az első intézkedések­nek, amelyeket az idén ápri­lisban hatalomra került új afgán vezetés tudatott a vi­lággal. E dekrétum a földre­form elveit rögzíti és intéz­kedik annak gyakorlati megvalósításáról. Hogy most ezt az intézkedést újólag megerősítették, annak oka a forradalmi változás kezdete óta eltelt néhány hónap ese­ményeiben rejlik. Am a népi hatalomnak az elmúlt hónapokban nem volt könnyű dolga. Mindazok az erők, amelyek gazdasági, társadalmi kiváltságokat él­veztek Daud rendszerében, ha lassan is, mozgolódni kezdtek, az ország egyes vi­dékein fegyveres bandák ga­rázdálkodtak. fi kabuli ve­zetés számára a legkénye­sebb problémát a hatalmas befolyású mohamedán egy­házhoz való viszony jelen­tette és nyilván jelenti a jövőben is. Bár a reformok egyelőre nem érintették, s a vezetés szavai szerint nem is kívánják érinteni a moha­medán egyházat, egyes je­lentések tudni vélték, hogy fanatikus muzulmán papok is ott voltak a népi hatalom ellen szervezkedők között. Nem kétséges, az új rend­szer dolgát nehezítette, hogy az áprilisi forradalmat elin­dító erők között is törésvo­nalak mutatkoztak. Ám a je­lekből ítélve ezen sikerült túljutni, legalábbis egyelőre. E politikai és hatalmi prob­lémák mellett mindenkor fi­gyelembe kell venni, hogy Afganisztán a világ egvjk legelmaradottabb országa, ahol sokkal inkább lehetett beszélni törzsi-feudális vi­szonyokról, mint kapitalista körülményekről. Ezért tar­totta az új rendszer a leg­szükségesebb intézkedésnek a földreformot. Tanácskozik a IX. magyar békekongresszus (Folytatás az 1. oldalról) felnövekvő ifjú nemzedék, amely már ma is e jövendő­re készül, életének, munká­jának alapvető tartalmát ez jelenti. A világbéke biztosí­tásában éppen ezért a társa­dalom valamennyi korosztá­lya közül az ifjúság a legér- dekeltebb. A magyar békemozgalom­ban az utóbbi öt esztendő alatt jelentősen növekedett a tudomány, az irodalom és a művészetek képviselőinek tevékenysége. Helytállásuk annak az egészséges szemlé­letnek a megerősítéséhez is ozzájárult, hogy hazánk- an a szellemi alkotó mun­kával párosult cselekvő köz­életi tevékenységnek — a bé­ke érdekében kifejtett tö­megpolitikai munkában is — érzékelhető hatása van — hangsúlyozta az OBT főtit­kára. — A békekongresszusunk­ra az a feladat hárul, hogy kidolgozza a mozgalom prog­ramját. Arra törekszünk, hogy a legkisebb települések­től a nagyvárosokig, a ter­melőüzemektől az intézmé­nyekig, a dolgozók minél na­gyobb számban kapcsolódja­nak be cselekvőén a béke­mozgalom feladatainak meg­valósításába. Feladataink nem könnyűek és nem keve­sek. Megvalósításukhoz kéri jük a kongresszus, az egész' magyar békemozgalom tá­mogatását, mindazokét, akik tenni, cselekedni akarnak a békéért, mindannyiunk szebb holnapjáért — mondotta be­fejezésül Sebestyén Nándor- né. Nagy tapssal fogadott sza­vai után megkezdődött a vi­ta, az első felszólaló Margó- csy Józsefi Szabolcs-Szat- már megyei küldött, a nyír­egyházi tanárképző főiskola főigazgatója volt. A küldött javasolta, hogy az iskolai ok­tatásban, a tankönyvekben a békés építőmunka eredmé­nyeinek bemutatására na­gyobb terjedelmet szentel­jenek az eddigieknél. A felszólalók között volt Fischer Mihályné, Bács me­gyei küldött. Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke. Polgár Sándorné Szolnok megyei küldött, Szentes Tamás, az OBT tag­ja, egyetemi tanár,” P. Ko­vács Tibor Baranya megyei küldött, a Mecseki Szénbá­nyák dolgozója. Timkó Imre görög katoli­kus megyéspüspök (Nyíregy­háza) aki azt fejtegette, hogy a katolikus keresztények kezdettől fogva és szívesen csatlakoztak az országos, az európai és a világ békeszer­vezetek kezdeményezéseihez. Azokkal maradtak meg mind­végig szolidáris együttműkö­désben, akik következetesen vallották és vallják, hogy a béke ügye csak a békés együttélés és a kölcsönös, építő együttműködés útján valósulhat meg. Ezért mun­kálkodnak együtt megalaku­lása óta a Hazafias Népfront­tal, a magyar békemozga­lommal. Dudás Aurél mozdonyve­zető, Borsod megyei küldött. Dr. Szentistványi Gyuláné, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára. Ezután a kongresszusi kül­döttek nagy tapsa közepette Romesh Chandra, a Béke-vi- lágtanács elnöke lépett a mikrofonhoz. — Éppen 25 éve annak, hogy először Budapestre lá­togattam — mondotta. — Emlékezetes az akkori láto­gatás azért is, mert életem­ben először vehettem részt a BVT ülésén. Visszaemlékezve az elmúlt időszak kiemelke­dő eseményeire, ki kell jelen­tenem: a magyar mozgalom a béke-világmozgalom első soraiban harcol, s világszerte megbecsülést szerzett ha­zájának. Romesh Chandra nyomaté­kosan aláhúzta a fegyverke­zési hajsza, a neutronfegy­ver gyártása elleni küzdelem (Folytatás az 1. oldalról) Pénteken délután az MSZMP Központi Bizottsága székházában befejeződtek a magyar—szíriai hivatalos tár­gyalások. A megbeszéléseken a tárgyaló csoportok Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak és Hafez Al-Asszadnak, az Arab Újjászületés Szocia­lista Pártja főtitkárának, a jelentőségét. Rámutatott: vi­lágszerte mindinkább nyil­vánvaló, hogy az imperializ­mus ellen és a nemzetek fel­szabadításáért, a haladásért folytatott harcban a Szovjet­unió halad az első sorban. A BVT elnöke a béke-világ­mozgalom és a Szovjetunió közötti szoros barátság jegyé­ben üdvözölte a szovjet de­legáció vezetőjét. A BVT elnöke azzal fe­jezte be beszédét, hogy a Bé- ke-világtanács és hívei to­vábbra is korunk legfonto­sabb feladatának tartják az enyhülésért, a fegyverkezés ellen folytatott harcot. Meg­menteni és jó irányba meg­változtatni a világot! Ezért küzd a nemzetközi békemoz­galom minden résztvevője — mondotta végezetül Romesh Chandra és a kongresszus minden küldöttének további sikereket kívánt a szocialista Magyarország építésében, a béke védelmében. Utána Tóthné Fodor Judit Heves megyei küldött, Szabó István, a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöke, Boldizsár Iván író, az Országos Béketanács alelnö- ke, Taglieber Ferencné, Nóg- rád megyei küldött, D. Káldy Zoltán evangélikus püspök, Horváth Imre Pest megyei küldött, Varga Imre Kos- suth-díjas szobrászművész, Kovács Jenő, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára, Fülöp Mihály Somogy me­gyei küldött, Bostai Károly- né, a Hazafias Népfront bu­dapesti bizottságának titká­ra, Kiss Zsigmondné, Fejér megyei küldött, Berényi Dé­nes Hajdú-Bihar megyei kül­dött és Kürti László miskol­ci református püspök szólalt fel. A békekongresszus ma folytatja munkáját. Szíriai Arab Köztársaság el­nökének vezetésével áttekin­tették a pártok közötti együttműködés kérdéseit, megvizsgálták a két ország kapcsolatainak alakulását, további fejlesztésének lehető­ségeit. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseiről, különös tekintet­tel a közel-keleti helyzet leg­utóbbi fejleményeire. Magyar államférfiak távirata a laoszi nemzeti ünnep alkalmából Laosz nemzeti ünnepe al­kalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke, Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke és Apró Antal, a Magyar Népköztársaság országgyű­lésének elnöke távirat­ban köszöntötte Kaysone Phomvihanet, a Laoszi For­radalmi Néppárt Központi Bizottságának főtitkárát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét és Szufanuvongot, a Laoszi Népi Demokratikus Köz­társaság elnökét, a legfel­sőbb népi gyűlés elnökét. A távirat szövege a következő: „Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, Minisztertaná­csa, országgyűlése és az egész magyar nép nevében, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásának harmadik évfordulója alkal­mából forró, elvtársi üdvöz­letünket küldjük önöknek és önökön keresztül a Laoszi Forradalmi Néppárt Köz­ponti Bizottságának, a Lao­szi Népi Demokratikus Köz­társaság kormányának, a legfelsőbb népi gyűlésnek és a testvéri laoszi népnek. Pártunk és népünk őszinte elismeréssel és tisztelettel te­kint a laoszi népnek mar­xista—leninista élcsapata, a Laoszi Forradalmi Néppárt vezetésével, a társadalom forradalmi átalakításában, a népi hatalom megszilárdítá­sában elért eredményeire. Nagyra értékeljük és tá­mogatjuk a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság in­ternacionalista tevékenysé­gét, amely a testvéri szocia­lista országokhoz fűződő kapcsolatok fejlesztésére, az indokínai térség békéjének és országai függetlenségé­nek, szuverenitásának meg­védésére, népei imperialista­ellenes összefogásának erősí­tésére irányul. Örömünkre szolgál, hogy pártjaink, országaink és né­peink együttműködése évről évre erősödik. Jól fejlődnek baráti kapcsolataink, melyek bővítését és további elmélyí­tését szolgálják megállapo­dásaink és azok végrehajtá­sa. Pártjainknak és népeink­nek a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internacio­nalizmus eszméin alapuló testvéri barátsága és együtt­működése a szocialista orszá­gok erejének növekedését, a béke és biztonság megszilár­dítását szolgálja az egész vi­lágon. A magyar kommunis­ták és a magyar nép, mint mindig, a jövőben is szolida­ritást vállal a laoszi nép igazságos harcával és támo­gatja a békés országépítő munkáját. Nemzeti ünnepükön kí­vánjuk önöknek és a testvéri laoszi népnek, hogy érjenek el újabb kiemelkedő sikere­ket a társadalom szocialista átalakításában, országuk bé­kéjéért és biztonságáért foly­tatott áldozatos harcukban.” ★ A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa, az Országos Béketanács, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­sága és a Magyar Nők Or­szágos Tanácsa az évfordu­ló alkalmából táviratban köszöntötte laoszi testvér­szervezetét. Zászló teliholddal Laosznak még ma is sokszor gondot okoz a teher­szállítás. A nehezen járható vidéken jó szolgálatot tesz­nek az elefántok. H árom esztendeje, 1975. december 2-án kiáltot­ták ki a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasá­got, a laoszi nép történelmé­ben először lett országának valódi gazdája, vehette ke­zébe a hatalmat. Kétezer esztendős történelme folyto­nos küzdelem volt az állami önállóságért, a függetlensé­gért. Az imperializmus és a gyarmatosítók ellen évtize­deken át folytatott nehéz, áldozatos harc végül is meg­hozta a győzelmet: a nem­zeti demokratikus forrada­lom felszámolta az idejét­múlt monarchikus rendszert. A királyság elefántos lobo­gója helyére új zászló került, a megújulást jelképező teli­holddal. Sokáig „Délkelet-Ázsia szí­vébe mártott tőrnek” nevez­ték az országot, mert straté­giai helyzete az Egyesült Ál­lamok indokínai agressziójá­nak egyik hídfőállásává tet­te. De ez ma már történe­lem. A testvéri Laosz népe marxista—leninista pártja, a Laoszi Forradalmi Nép­párt köré tömörülve diadalt aratott a neokolonialisták és a honi reakció fölött, s im­már három esztendeje dol­gozhat felszabadult légkör­ben hazája újjáépítésén. Eközben hihetetlenül súlyos gyarmati örökséggel, gazda­sági elmaradottsággal kell szembenéznie. A termelőesz­közök korszerűtlenek. az analfabéták száma magas, az oktatás és a tudományos­műszaki ismeretek színvona­la alacsony. Laosz népe még­is bizakodó, mert tudja: a párt irányvonala helyes, megfelel az egész nép óha­jának. Az ország gazdag, ha feltáratlan kincseit, a mű­velhető, de még meg nem művelt földterület nagyságát tekintjük. A szorgalmas lao­szi nép tudja azt is, hogy mindenkor számíthat a test­véri szocialista országok er­kölcsi és anyagi támogatásá­ra. Most az elsődleges cél a mezőgazdasági termelés fej­lesztése, megfelelő mennyi­ségű élelmiszer biztosítása. Igaz, súlyos gondot okoz, hogy a tavalyi pusztító szá­razság után az idén árvíz sújtotta Laoszt, s megsemmi­sítette a termés 40 százalé­kát. Az ország dolgozói azon­ban mindent elkövetnek a lakosság alapvető szükségle­teinek kielégítésére. Emel­lett nagy erővel dolgoznak az általános iskolai rendszer kiszélesítésén, a szakmun­kásképzésen is. Az első .ered­mények máris mutatkoznak: egyetlen esztendő alatt több, mint 600 ezer ember tanult meg írni és olvasni. Határo­zottan visszaverik az ellen­ség minden olyan próbálko­zását, amely az országban élő nemzetiségek megosztá­sára irányul. A három és fél milliós lakosság 68 etnikai csoporthoz tartozik. A meg­osztási kísérletek hosszú évekre nyúlnak vissza, s cél­juk az, hogy megbontsák az ország belső rendjét, szem­beállítsák Laoszt és a szom­szédos országokat. A fiatal köztársaság kül­politikáját a marxiz­mus—leninizmushoz, a proletár internacionalizmus­hoz való hűség jellemzi. Egyre erősödnek baráti kap­csolatai a Szovjetunióval és Az ország gazdaságában egyre fontosabb szerepet játszik az ipar is. Képünkön: dohánygyári munkásnő. más szocialista országokkal, Erőteljesen fejlődik a baráti mindenekelőtt a Vietnami viszony Laosz és az el nem Szocialista Köztársasággal, kötelezett országok között is. A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltá­sa óta gyors ütemben balad a mezőgazdaság újjászer­vezése. Képünkön: rizsaratási munkák Xieng Khoang tartományban.

Next

/
Thumbnails
Contents