Kelet-Magyarország, 1978. december (35. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-13 / 293. szám
1978. december 13. KELUT-MAGYARORSZÁG 7 olvasóink leveleiből Postabontás Bedolgozás E gy távoli kisközségből érkezett panaszosunk, aki immár több mint három éve testi és szellemi fogyatékos gyermekét ápolja, gondozza. Eljött szerkesztőségünkbe, hogy gondját megossza velünk, segítséget, tanácsot kérjen. Mint említette, míg gyermek- gondozási segélyt kapott, a család kevésbé szűkölködött az anyagiakban. A három év azonban lejárt, megszűnt a segély, beteg gyermekét viszont továbbra is otthon kell ápolnia, intézeti elhelyezésével nem tudnának megbarátkozni. A fiatalasszony most ugyan táppénzen van, mint megtudtuk, nem gyermeke miatt, hanem saját idegkimerültsége az oka. Ha rendbejön, újra munkába kell állnia, vagy ha nem, csupán az apa keresetéből kell megélniük. Persze ha egy éven belül nem gyógyul meg, rokkantsági nyugdíjba kell helyezni. Nyugdíjat viszont csak akkor kap, ha a korától függően legalább 10 év munkaviszonya van és munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, másként kifejezve, ha rokkantsági foka a 67 százalékot eléri. Mi azért bízunk — hiszen fiatalasszonyról lévén szó, — hogy panaszosunk felépül, és az orvos munkaképesnek nyilvánítja. De mit tud tenni ezután? Általában otthon maradnak az ilyen anyák — amint ezt panaszosunk is teszi —, s megpróbálnak csak az apa fizetéséből élni. A beteg gyermekre külön állami támogatás nem jár, illetve csak családi pótlék, egy gyerekre is. (Több gyermeknél ennek nincs jelentősége, mert a családi pótlék akkor is jár, ha mindegyik gyermek egészséges.) Van még egy másik lehetőség is: nevelési segélyt kérhetnek, ha a család jövedelme — a családi pótlékot is beleértve — nem éri el a rendeletben személyenként meghatározott minimális összeget. Ezeknek az asszonyoknak a bedolgozói munkakör volna a legmegfelelőbb. Anyagi terheik is ezáltal némiképp csökkennének, és e munka révén társadalmi hasznossági érzetük is megvolna. Amikor az anyagi körülmények miatt nincs más megoldás, a családok végül is — bármennyire ragaszkodnának gyermekükhöz — az intézeti elhelyezését kérik. Ehh'ez viszont tudni kell, hogy egy-cgy intézeti hely komoly összegbe kerül az államnak, hiszen a szülő csak kis töredékét köteles megtéríteni. Ezért kevés is a hely! Gazdaságosabb lenne tehát az anyák otthoni foglalkoztatása, ily módon keresethez juttatni őket. Soltész Ágnes JAVÍTHATATLAN... — Jár a karórád? — Természetesen, a javítóba . . . addig viszont ezt használom ... Olyan körülmények között dolgozom, hogy esetenként egyetlen „társam” a karórám. Ha nincs velem, azt sem tudom, mikor van ebédidő, vagy a munkaidőnek vége — írja levelében Antal Sándor Vásárosnamény, III., Pöltenberg utca 77. szám alatti lakos. Ezért olyan sérelmes nekem, hogy á márciusban vásárolt karórámat a vásárosnaményi ipari szövetkezet kilenc hónapja nem tudja megjavítani. Mindösz- sze két hétig volt nálam az óra. A jótállási papírja szinte már rongyos, annyit volt kézben, de az óra cseréje eddig szóba sem került. Pedig kértem már. Szabad az emberek türelmével így játszani? CSOMAG MINDENKINEK Sok örömöt, meglepetést hozott az a kedves kis ünnepség, amelyet december 6- án a 9. sz. általános iskola 2/d. osztály kisdobosainak a TESZÖV szocialista brigádja rendezett. Télapójuk minden kispajtásnak csomagot hozott, s egy-egy kedves, találó figyelmeztetést, vagy dicséretet. Nem ez volt az első alkalom, hogy a brigád örömöt szerzett az apróságoknak. Már több alkalommal is jelentős segítséget kapott a brigádtól a 2/d. osztály — olvastuk a szülők által írt levélben. „KISZOLGÁLÁS” November 25-én este, fél kilenc táján vacsorázni tértem be a nyíregyházi Halászcsárdába. Egyik üres — de üvegekkel megrakott — asztalhoz ültem le, s mintegy félóráig vártam türelemmel. Senki sem kérdezte meg, mit akarok? Nekem kellett megszólítanom az egyik pincért, hogy nem céltalanul tévedtem ide, hanem vacsorázni szeretnék. Erre annyit megtett értem a pincér, hogy az üres üvegeket elvitte előlem, s egy szalvétát lengetve lesöpörte, illetve rám söpörte az asztalról a morzsát, a pernyét. Ezután pedig — a vacsora helyett — sértő szavakat kaptam, amit nem tűrve, távoztam az étteremből. Úgy tűnik, ezen a helyen még mindig azt tartják, hogy a vendég van őértük — panaszolja levelében F. G.-né nyíregyházi olvasónk. GÁZPALACK Nem az elégedetlenség -.zól belőlünk, hiszen nincs okunk rá, kövesutat és autóbuszt kaptunk, mindannyiunk örömére — olvashattuk e sorokat a Kétérközből kapott többaláírásos levélben. Most viszont egyetlen gondunk, hogy a gázszolgáltató vállalat kocsija újabban elkerül bennünket. Ami azt jelenti, hogy ha gázpalackot akarunk cserélni — a legközelebbi cseretelepig — 9 kilométert kell Nagyhalászig, vagy Ti~ szatelekig megtennünk. De nem is kényelmi szempont diktálja elsősorban panaszunkat, hanem az, hogy megtörténik: mire a telepre érünk, elfogy a gázpalack, mert példáid Tiszateleken csak 25 palackot tartanak. Jó lenne tehát, ha a gázpalackot szállító kocsiról cserélhetnénk át üres palackjainkat. FŰRÉSZ HELYETT FEJSZÉVEL Az útszéli gyümölcsfákat sok esetben egy kalap alá veszik a többi gyomfával. Szomorú példája ennek a Nyíregyházáról Nyírtura felé vezető négyes út mentén sorakozó cseresznye- és meggyfák sorsa, amelyeket éppen a napokban szedett „rendbe” egy útfenntartó brigád. Levágták ugyanis az út felé hajló ágakat. De hogyan? Baltával és jókora, helyenként húsz—harminc centi- méteres csonkok meghagyásával. A csúfosan megcsonkított fák azóta szinte vád- lóan merednek az utasokra. Nem tudom, kinek az ötlete volt, ki adott fűrész helyett fejszét az emberek kezébe, s egyáltalán miért kellett de- rékbavágni a jobb sorsra érdemes fák ágait? Mert ezek a sebek — ma már a laikus is tudja —, bizony évek múlva sem gyógyulnak be, s előbb-utóbb a fák kipusztulásához vezetnek. Vagy talán éppen ez a cél? De hát akkor miért nem mindjárt tövestől — írja T. Á. PULTNÁL Pontosan nem tudjuk a nevét, de nevezhetnénk nyugodtan mindenki Marika nénijének, Nyíregyházán, a Kossuth téri ABC-áruház kenyérosztályán dolgozó eladónőt — emberségéért. Mindenkihez van egy kedves szava, figyelmes. Jólesik az embernek, ha egy fárasztó munkanap után hozzá megy vásárolni, mert ő az, aki az esti vásárlási csúcsforgalomban is megőrzi nyugalmát, kedvességét, egyszóval emberközelbe tud kerülni másokkal — írja Királyhalmi Jánosné és munkatársai Nyíregyházáról. GYALOGÁTKELŐ Nyíregyháza egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja a Bethlen Gábor és a Bercsényi utca találkozásában van. Csúcsforgalom idején, bizony gépkocsivezető legyen a talpán, aki itt eligazodik, s minden baj, szabálytalanság elkövetése nélkül át tud haladni. De vonatkozik ez a gyalogosokra is. Noha van itt kijelölt gyalogátkelőhely, az „élelmes” gépkocsivezetők azonban azt is elfoglalják. Az- áthaladásra tartósan ott várakoznak még az autóbuszok is. Bár közismert dolog, hogy a KRESZ előírásai ezt tiltják, így hát rendet kellene teremteni, vagyis tartsák meg a gépkocsivezetők a szabályokat. Jelenleg ugyanis itt a gyalogosok csak cikcakkban tudnak közlekedni, ami nem kis balesetveszélyt jelent — teszi szóvá B. K. nyíregyházi olvasónk. Szerkesztői üzenetek Dóka Györgyné nyír- madai, Horváth Ferencné mátészalkai, Bihari Dániel nagyari, Oláh András fejércsei lakosoknak levélben válaszoltunk. Suba László paposi. Liptai Ambrus nyíregyházi, Szakos Józsefné nyíregyházi. Szatmári Lászlóné nyíregyházi, Csorba CsabK nyíregyházi Kató Sándorné nyírcsászári, Ferenczi Gyuláné kisvárdai, Jónás Lászlóné győrteleki, Hegedűs Mihály orosi, Németh Gyula kölesei, Gyüre Károly fényeslitkei, Bélteczki Jánosné nyírteleki, Székely Gyuláné szamosbecsi, Galambos József besztereci, özv. Ladányi Károlyné vasmegyeri, id. Baksa Sándor nagydobosi, Szilágyi Bálintné ibrányi lakosok ügyében az illetékesek segítségét kértük. Filep Sándor fülesdi olvasónkat tájékoztattuk, hogy a Minisztertanács 6/1976. (III. 31.) MT. számú rendelete értelmében honvédelmi hozzájárulás fizetése alól az mentesülhet, aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette; aki testi fogyatékossága mellett kereső foglalkozásra képes, de keresete nem haladja meg a sorkatonai szolgálatot teljesítők hozzátartozóit megillető családi segély irányadó összegét (1100 Ft). E feltételek valamelyikének fennállása esetén a mentesítést az egészségi állapotot igazoló hivatalos okmányok egyidejű benyújtásával az állandó lakhely szerinti tanács szakigazgatási szervétől kell kérni. Tóth József győrteleki lakosnak a budapesti Állami Biztosító VI. kerületi Igazgatósága postán elküldte az elveszett CSÉB tagsági könyv helyett kiállított új tagkönyvét. Szmutkó Ferenc nyír- bélteki olvasónkat és társait értesítettük, hogy a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat Nyírbél- tek és Penészlek községekben, az egyéni gazdák által termelt kállói fajtájú dohányok átvételét — a nyírbátori dohánybeváltó üzemük közreműködésével — december 12-én megkezdi. Ebben az évben a két községből mintegy ezer mázsa dohányt fognak felvásárolni. Tóth Ferencné fehér- gyarmati lakos panaszát a termelőszövetkezet orvosolta, szabadságának jóváírása megtörtént. özv. Balogh Istvánné leveleki olvasónk által kért szalmát a leveleki Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet lakására kiszállította. Áz illetékes válaszol Márpedig a gyalogátkelőhelyet Ide festik !... (Kiss Ernő rajzai) NYILVÁNOS A Debreceni Postaigazgatóság válaszai: A Kelet-Magyarország október 27-i számában „Nyilvános” címmel megjelent cikkel kapcsolatosan közöljük, hogy az utcai nyilvános távbeszélő-állomások takarítását a posta rendszeresen és folyamatosan végzi és alkalomszerűen, váratlan ellenőrzésekkel figyelemmel tartja a takarítási rend megtartását és vizsgálja a fülkék tisztaságát. A cikkben is szóvá tett hiányosságok megszüntetése iránt intézkedtünk, de kérjük a nyilvános állomások igénybevevőinek is szíves közreműködését a tisztaság megóvása érdekében. A nyíregyházi városi telefonkönyv előállítására várhatóan 1980. év végén kerül sor, addig a telefonkönyvre várakozók szíves, megértő türelmét kérjük. ELVESZETT — MEGTÉRÍTIK „Elveszett ajándék” címmel a november 22-i számukban közölték, hogy Maczali Istvánné borbányai lakos által feladott csomag a postán elveszett. Közöljük, hogy a csomag ügyében a posta tudakozvány alapján vizsgálatot folytatott. Megállapítottuk, hogy a küldemény a postai kezelés közben elkallódott, ezért a Nyíregyháza 1. sz. megyei postahivatal útján intézkedtünk a panaszos anyagi kártérítése iránt. fl kiskorúak láthatásáról K. Sándor nyíregyházi lakos feleségétől a közelmúltban vált el. Előtte megegyeztek a kétéves lányuk és nyolcéves fiúk láthatásában. Ezzel összefüggően abban is, hogy a két gyermeket nem választják el egymástól és az anya gondozásában maradnak. Az apa azonban nem gyakorolhatja a láthatási jogát, mert volt felesége sorozatosan meghiúsítja azt. K. Sándornak joga van gyermekei láthatásához. A láthatás jogának gyakorlása kötelessége is. Mulasztottak azonban, hogy a láthatásra vonatkozó egyezségüket nem hagyatták jóvá a gyámhatósággal. Ez azonban pótolható. Ha nem történt volna még a gyámhatóság részéről intézkedés, vagy ha a láthatás kérdésében még jogerős bírósági ítélet nincs, esetleg a bíróság nem hagyott jóvá a láthatásra vonatkozó egyezséget, akkor kérnie kell a gyámhatóságot, hogy határozatilag döntsön a láthatásról. Ugyanis a gyámügyi rendelet szerint a gyámhatóság bármelyik szülő kérelmére szabályozhatja a kiskorúval történő érintkezés formáját, a láthatást. A láthatásnak van rendszeres és rendkívüli formája. A rendszeres láthatás az általános. A láthatásra is vonatkozó gyámügyi rendelet a láthatás rendszeres időtartamát havonta általában 48 órában, a gyermek hároméves koráig általában 8 órában határozza meg. A rendszeres érintkezés mellett lehetőség van a rendkívüli (időszakos) láthatásra is. Erre egyrészt akkor kerül sor, ha a rendszeres láthatásra nincs lehetőség. (Például nagy távolság van a szülők között; az egyik szülő külföldön van stb.) Lehetőség van azonban a rendszeres érintkezés mellett is. Amennyiben a szülők ebben megállapodni nem tudnák, úgy ezt is gyámhatóság engedélyezi. Ennek is meghatározott célja van: a láthatási jogot gyakorló szülő és a gyermek közötti harmonikus kapcsolat, a gyermeknek a másik szülő irányában is erősödő vonzalma érdekében. így lehetőség van a szülőknek arra, hogy például 2—4 hétre elvigye nyaralni a gyermeket. Ennek tartama egy évben általában egy hónapnál hosszabb nem lehet. A láthatás jogával élő szülőnek azonban megfelelő magatartást kell tanúsítani, és azzal visszaélnie nem szabad. Ha az érintkezés jogával élő szülő erkölcstelen életmódot folytat, a gyermek egészséges testi, szellemi és erkölcsi fejlődését egyébként veszélyezteti, vagy a másik szülő elleni gyűlöletre nevel, akkor a gyámhatóság a figyelmeztetést követően a láthatás idejét és alkalmait korlátozhatja, súlyosabb esetben pedig felfüggesztheti, vagy meg is vonhatja. K. Sándor pedig, ha volt felesége a gyámhatósági határozat után továbbra is meghiúsítja a láthatást, akkor jelentse azt a gyámhatóságnak. A gyámhatóság először figyelmeztetéssel, majd pénzbírsággal fogja kényszeríteni őt a láthatás biztosítására. Ha a megtagadás ismétlődik, akkor pedig a bíróságon eljárást indíthat a kiskorú gyermekek elhelyezésének megváltoztatása iránt. A bíróság ilyen esetben elmarasztalóan értékeli a láthatást akadályozó szülő magatartását. Rossz „erkölcsi bizonyítvány” ugyanis az ilyen szülői önzőség. Azt igazolja, hogy a gondozást ellátó szülő alkalmatlan a nevelésre. Amennyiben pedig a szülők között annyira elmérgesedett a helyzet, hogy az már veszélyezteti a gyermek fejlődését, a gyámhatóság állami gondozásba veheti a gyermeket, értelmetlen vitájuk „szenvedő tárgyát”, Dr. Toronicza Gyula a fiatalkorúak ügyésze íí1: 91 BT í: gjff $: B ; m ■ lilii!
