Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-11 / 266. szám
M BRalaS I agyanrszág XXXV. évfolyam, 266. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1978. november 11., szombat Kádár János fogadta a svájci külügyminisztert Kádár János, az MSZMP KB első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Pierre Aubert, a svájci külügyminisztert. (Kelet-Magyarország telefotó) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt a KB székházában fogadta Pierre Aubert a svájci államszövetség külügyminiszterét. LosoncZi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szintén délelőtt az Országházban fogadta a svájci külügyminisztert. A szívélyes hangulatú találkozókon jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter és Zágor György hazánk berni nagykövete is. Pierrg Aubert délben a Hilton-szállóban magyar és svájci újságírókkal találkozott. A svájci külügyminiszter hangsúlyozta: a szívélyes, baráti légkörben lezajlott tárgyalásokon őszinte, nyílt eszmecserét folytattak Magyar- ország és Svájc kapcsolatairól, a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. Továbbfejlődnek gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolataink Befejeződtek Berlinben a magyar—NDK tárgyalások LÁZÁR GYÖRGY YISSZÁÉRKEZETT BUDÁPESTRE Erleb Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államfője fogadta Lázár György miniszterelnököt, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodott a Német Demokratikus Köztársaságban. (Kelet-Magyarország telefotó) Pénteken a Berlin-Nieder- schönhausenben lezajlott kétnapos magyar—NDK kormányelnöki megbeszélések befejezéseként Lázár György és Willi Stoph közös közleményt fogadott el, majd — a magyar miniszterelnök kísérete, az NDK tárgyaló küldöttségének tagjai és a szakértők jelenlétében — emlékeztetőt írt alá a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés további fejlesztéséről. Lázár Györgyöt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökét pénteken délelőtt az NSZEP KB székházában baráti beszélgetésen fogadta Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke. Erich Honecker és Lázár György a találkozó- során megelégedéssel állapította meg, hogy a két testvérnép, az MSZMP és az NSZEP, a Magyar Népköztársaság és az NDK kormányai közötti baráti kapcsolatok — teljes Szonoda Szunao, Japán külügyminisztere Púja Frigyes külügyminiszter meghíösszhangban — az 1977 márciusában megkötött barátsági, együttműködési és kölcsövására szombaton hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. (MTI) nős segítségnyújtási szerződéssel — sikeresen fejlődnek. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy a most lezajlott magyar—NDK kormányelnöki találkozó, a megbeszéléseken létrejött megállapodások minden területen, hosszú távra szólóan újabb ösztönzést és lendületet adnak a magyar párt- és kormányküldöttség tavalyi berlini látogatásakor (Folytatás a 4. oldalon) Magyarországra érkezik a japán külügyminiszter Á PÉLDÁS VÁROSFEJLESZTÉSÉRT Nyíregyháza Hild-érmet kapott R kitüntetést Sarlós István ünnepi tanácsülésen adta át Sarlós István átadja a Hild János-emlékérmet Bíró Lászlónak. (Elek Emil felvétele) Az ünnepi tanácsülés részt vevői. A Nyíregyházi Városi Tanács pénteken ünnepi' ülést tartott, amelyen részt vett Sarlós István, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Benkei András, a párt Központi Bizottságának tagja, belügyminiszter, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke, dr. Barna Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkára, Sza- bolcs-Szatmár megye és Nyíregyháza több közéleti vezetője, a város társadalmának képviselői. Részt vett az ünnepi tanácsülésen az az öt világhírű külföldi építész, akiket az urbanisztikai világnapon választott tiszteletbeli tagnak a Magyar Urbanisztikai Társaság: dr. Rudolf Wurzer osztrák, Emanuel Hruska csehszlovák, Olít Kininen finn, Erich Kühn nyugatnémet és Nyikolaj IJllasz szovjet professzor. Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára megnyitó beszédében elmondta: a tánács az ünnepi ülésen a város felszabadulásának 34. évfordulójára emlékezik és átveszi a Hild János-emlékérmet, amelyet a gyors ütemű és arányos fejlesztésért adományozott a Magyar Urbanisztikai Társaság a város tanácsának és társadalmának. Bíró László, a Nyíregyházi Városi Tanács elnöke mondott ezután ünnepi beszédet, amelyben elsőként a város felszabadulása és az Októberi Forradalom évfordulóiról emlékezett meg. Beszédének további részében — a Hild-érem odaítélése alkalmából — Nyíregyháza életének nevezetes dátumairól szólt: 1786-ról, amikor Nyíregyháza város lett, 1824ről,, az örökváltsággal összefüggő eseményekről, 1876-ról, amikor megyeszékhely lett. Részletesen beszélt az utóbbi három évtizedről, s kiemelte: Nyíregyháza különösen az elmúlt tizenöt évben tett nagy erőfeszítéseket azért, hogy megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelyet a társadalom joggal támaszt minden nagyvárossal szemben. Nyíregyháza ma felsőfokú központ, ami azt jelenti, hogy a magas szintű kommunális, kereskedelmi, egészségügyi, kulturális-közművelődési ellátás mellett lehetővé kell tenni a felsőfokú tudományos, kulturális élet kibontakozásának feltételeit is. A város feladata — hangsúlyozta a tanácselnök —, hogy nyújtsorj, mind kedvezőbb életfeltételeket és életkörülményeket a szocializmust építő emberek számára. A továbbiakban azokról az eredményekről beszélt, amelyet a központi és megyei párt-, állami szervek együttes segítségével ért el a város: az ipartelepítés nyomán megindult általános fejlődésről. Nyíregyháza lényegében másfél évtized alatt nőtt hatvanezer lakosúból százezer lakosú nagyvárossá. Ilyen nagyléptékű lakosságnövekedés a város minőségi fejlesztése közepette óhatatlanul feszültségeket hozott. Megnőtt a lakásigénylők száma, a kereskedelmi, szolgáltató, közlekedési, oktatási, közművelődési hálózat fejlesztése minden eddiginél nagyobb arányokat igényelt. Példaként említette az újonnan épített városrészeket, a kereskedelmi fejlesztéseket, amelynek (Folytatás a 4. oldalon) . . _ _ V Hasznos tapasztalatcserék, erősödő kapcsolatok Az MSZBT-tagcsoportok munkájáról tanácskoztak megyénkben A Magyar Szovjet Baráti Társaság megyei tagcsoportjainak ügyvezető elnökei, a tagcsoportokat irányító párt- bizottságok, illetve alapszervezetek titkárai, az MSZBT országos elnökségének megyénkben dolgozó tagjai, valamint a járási—városi párt- bizottságok MSZBT tevékenységét segítő munkatársai november 10-én Nyíregyházán tanácskozást tartottak. A megbeszélésen részt vett és felszólalt Koszti Lajos, a Lenin Kohászati Művek igazgatója, az MSZBT országos ügyvezető elnökségének tagja. Az MSZBT országos tanácskozása óta végzett tagcsoporti tevékenységről és a Központi Bizottság ez év július 5-i határozatából fakadó teendőkről dr. Cservenyák László, a megyei pártbizottság osztályvezetője beszélt. Megállapította: — Megyénkben évről évre nő a tagcsoportok száma. Ma már 53 gazdasági egységben, intézményben tevékenykedik tagcsoport. Ez is jelzi, hogy dolgozóink igénye, készsége állandóan fokozódik a magyar—szovjet barátsági munkában az aktív részvétel iránt. Jelentős eredmény, hogy a barátsági munka fo- lyamatossabbá vált. Különösen kiemelkedő volt az elmúlt esztendő, amikor a NOSZF 60. évfordulója egész évet betöltő programot adott megyénk dolgozóinak, a tagcsoportok több tízezeres tagságának. Erősödött a tagcsoportok kapcsolata a Kárpátontúli terület hasonló profilú üzemeivel, intézményeivel. A kölcsönös találkozások, tapasztalatcserék jól segítették és segítik a baráti kapcsolatok erősödését. Ez évben a Kárpátontúli terület SZMBT elnökével megállapodtunk, hogy a kárpátontúli és a szabolcs- szatmári tagcsoportok elnökeinek évenként kölcsönösen néhány napos tapasztalatcserét szervezünk. Ügy véljük, ez további lehetőségeket jelent új testvérkapcsolatok létesítéséhez. Az előadást vita követte.
