Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-09 / 264. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1978. november 9. BÓDÉK HELYETT ÉPÜLT Raktárház Kisvárdán A kisvárdai vasútállomás mellett álnak még a fából és furnérlemezből készült építmények, amelyekben nem is oly rég, élelmiszereket tá­roltak. Korszerűtlen, elavult raktárak voltak ezek. Arról nem is beszélve, hogy az alapterületük mindössze 1500 négyzetméter volt, és 98 he­lyiségből álltak. A Hajdú— Szabolcs megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedel­mi Vállalat kisvárdai új rak­Nagykállóban a Skorpió Á Vox Humana ifjúsági parlamenten Novemberben is érdekes eseményekkel várja a láto­gatókat a nagykállói műve­lődési központ. A hónap ed­dig eltelt részében például rendeztek népes közönségű KISZ-esküvct. melyen a mű­velődési központ Krúdy szín­padának két tagja kötött há­zasságot, ünnepi bált no­vember 5-én, és itt tartották a helyi ÁFÉSZ fiataljainak ifjúsági parlamentjét, me­lyen a Krúdy színpad műsort adott. (A társulat 9-én Nyír­egyházán, az Építők KISZ- klubjában mutatkozik be.) November 11-én délután Nagykállóban rendezik a járás ifjúsági klubjainak ve­télkedőjét: a „Szabolcsi if­júság" vetélkedősorozat já­rási döntőjét. Másnap ötórai teára várják a táncolni vágyó fiatalokat: a miskolci EDDA együttes játszik. 13-án a archív filmklubban egy Godárd-fiímet vetítenek, 17- én pedig a közkedvelt Skor­pió együttes koncertjén szó­rakozhatnak jól a résztvevők. Ugyancsak a művelődési központhoz tartozik a Vox Humana irodalmi színpad — ők a posztógyár ifjúsági par­lamentjén mutatnak be mű­sort. A fogászati hónap alkal­mából vetélkedőt rendeznek november 21-én, másnap pedig hasonló témában óvo­dások versengenek. 25-én — mivel e név viselői sokan vannak — Katalin-bált ren­deznek. 26-án a Népszínház gyermekelőadására várják a kicsiket, akárcsak 29-én. A hónap utolsó napján a „Neo- ton család” koncertje zárja a programot. tárházát 1974-ben kezdték építeni. Nagy szükség volt erre. A kisvárdai járáson kívül el­látják a vásárosnaményi já­rást és a nyíregyházi egy ré­szét. Hetvenhat község, száz- ötvenezer ember tartozik a vonzáskörzetébe. Évente öt- százmillió forintos forgalmat bonyolítanak le ebben a tér­ségben. A FÜSZÉRT kisvár­dai raktárában jelenleg negy­venmillió forint értékű áru van. Az épületeket folyama­tosan adta át a kivitelező, a Nagyhalászi Fa- és Fémipari Szövetkezet. Az elsőt egy év­vel ezelőtt, az utolsót a na­pokban. összesen hatezer négyzetméteren tárolhatnak korszerű körülmények között élelmiszert Kisvárdán, s a teljes beruházás húszmillió forintba került. Az anyagmozgatást szovjet rakodógépekkel végzik. A raktárak alkalmasak kis- és nagykonténeres szállításra, rakodásra is. A boltokba ti­zenkét gépkocsival szállítják az árut. Javultak a munka- körülmények is, valamint a parkosításról sem feledkeztek meg. Kétszáz tő rózsát és fát ültettek, s sportpálya Is kap­csolódik a létesítményhez. Tartályládák félautomatán Termelőszövetkezetek és állami gazdaságok megrendelésé­re készít mezőgazdasági tartály ládákat a TISZAFA tisza- löki telepe. Képünkön az új félautomata tűző gépsoron ké­szülnek a ládaelemek, (Cs. Cs.) Ittas volt a munkavédelmi megbízott Reggel: szonda Csökkent 1977-hez viszo­nyítva az üzemi balesetek száma a megyei termelőszö­vetkezetekben. Míg tavaly hat halálos és kilenc csonku­lásos baleset történt az év első kilenc hónapjában, ad­dig 1978-ban a halálos és csonkulásos balesetek száma ennek a fele. Kedvezően alakul a táppénzes napok száma is. Egy évvel ezelőtt 1481 balesetre 35 ezer 431 munkanap esett ki a terme­lésből, most 1318 balesetre 34 ezer 594 táppénzes mun­kanapot fizettek ki. A mezőgazdaságban elő­forduló balesetek nagy ré­szét a nem megfelelő műsza­ki állapotú gépek okozzák. Ha jó a gép, akkor a vezető­je „keresi” a bajt. Ilyen eset történt október közepén Fé- nyeslitkén is. D. J. gépszere­lő napraforgót kombájno- zott. A nedves szem ürítése közben megakadt a magtar­tályban, s a kombájnos bele- állt a tartályba, hogy saját súlyánál fogva indítsa meg az ürítést. A gép közben mű­ködött és a szemhordó csiga elkapta az egyik lábát, amit térd felett amputálni kellett. Figyelmetlenség okozott bal­esetet a fehérgyarmati járás­ban. A gépkocsivezető veze­tés közben elaludt, s arra ébredt, hogy járműve kere­kei az útpadkán haladnak. Mire korrigálta volna a hely­zetet, fának ütközött és az egyik rakodómunkás a hely­színen meghalt, a másik sú­lyosan megsérült. Egy faipari üzemben gyalulás közben érte baleset a dolgozót. A karját amputálni kellett. A gépek elégtelen műszaki állapota, az emberi felelőt­lenség gyakori veszélyforrást teremt. Nemegyszer közle­kednek traktorok, teherautók a közúton hibás fék-, vagy kormányszerkezettel. Az ille­tékesek tovább szigorítják a termelőszövetkezeti vezetők munkavédelmi felelősségét. A mátészalkai járás egyik termelőszövetkezetének munkavédelmi megbízottját azért váltották le, mert egy ellenőrzéskor kiderült, hogy ittas. Mivel ez nem az első eset volt, alacsonyabb mun­kakörbe helyezték. Több he­lyen bevezették a reggeli szondázást. Az eredmény: ug­rásszerűen' csökkent a helyi üzemi balesetek száma. A méhteleki termelőszövetke­zetben azért szüntették meg a kavicskitermelést és a lá­dagyártást, mert balesetve­szélyes volt. Követendő pél­da. Fokozott és rendszeres el­lenőrzéssel nagyon sok bal­eset megelőzhető, s ha ez még párosul a megfelelő oktatás­sal is, a jövőben nagyon ke­vés üzemi balesettel kell számolnunk (sípos). Szombattól újabb terelőút a „négyesen“ Néhány napja, hogy a nyír­egyházi vasúti felüljáró épí­tése miatt a KPM Közúti Igazgatósága lezárta a 4-es fő közlekedési út egy szaka­szát, s ezzel jelentősen meg­növekedett a terelőútnak ki­jelölt Tünde. Csályi Ferenc, Vöröshausereg, illetve a Vá­ci Mihály és a Zója út for­galma. A héten elkészül egy újabb terelőút, a Nyugati út. s ez minden bizonnyal meg- ' könnyíti a közlekedést. A Nyugati utat 11-én, szomba­ton nulla órától adják át a forgalomnak. Ezután a Deb­recen felől érkezőknek a Tünde utcán, a Káliói úton. a Csályi Ferenc úton és a Vöröshadsereg útján célsze­rű megközelíteni a városköz­pontot, a centrumból Debre­cen felé igyekvőknek pedig a 4-es útról a Móricz Zsigmond —Simái, majd a Nyugati út­ról célszerű ráhajtani ismét a 4-es útra. Bár táblák jelzik, mégsem árt felhívni a gépjárműveze­tők figyelmét, hogy a Nyu­gati út átadásával megvál­tozik a 4-es út és a Tünde, illetve Nyugati út kereszte­ződésének forgalmi rendje: a 4-es utat alárendelik a Tün­de—Nyugati útnak, hiszen a 4-es úton Debrecen felől ér­kezők ha egyenes irányba zás természetesen a 4-es út haladnának, zsákutcába jut- megnyitásáig marad érvény- nának. A forgalmirend-válto- ben. 18 millió üveg konzerv Tömeges méretű zöldség- és bogyósgyümölcs-szüret volt az idén Dél-Kirgiziában, ahol a konzervgyárak nyom­ban elkezdték a feldolgozást. A Dél-Kirgiziában működő élelmiszeripari üzemek je­lentősen bővítették a termék- választékot. A csemege kate­góriában dzsemeket, lekvárt, kompótféléket, sózott, mari- nírozott élelmiszereket és sokféle gyümölcslevet készí­tettek. A tervek szerint csu­pán ez a körzet több mint 18 millió üveg konzervet küld az üzletekbe. Alaposan kitágította egy klubfoglalkozás tartalmi és térbeli kereteit a múlt pén­teki Fiatalok órája adása, a Vendégségben Nyíregyhá­zán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola klub­jában. A kitágítás persze némileg a kötetlenebb, köz­vetlenebb „klubszerűség” rovására ment ugyan (csak zárójeles, de talán jellemző például: a megszokottan, fesztelenül könnyed mű­sorvezetőt. az egész adásban az egyik legfiatalosabb len­dületű Antal Imrét meg sem kísérelte senki sem visszategezni...), azonban így minden bizonnyal tel­jesebb képet nyerhettek a nézők a főiskolai ifjúság mindennapjairól különös­képpen az itteni sokszínű kulturális életről. A főiskolai Re-shaw együttes hangulatkeltő ze­nés rigmusai után a műsort kezdte „elmerevíteni” a munkakezdő diplomások kötelező pályázati elhelyez­kedéséről folytatott beszél­getés, mely kissé hosszúra nyúlt, s mégis kevés újra tudott rámutatni a kétség­telenül fontos témában. (De mit is lehetett mondani az egy résztvevőre jutó hozzá­szólási idő alatt azonkívül, hogyan alkalmazták az is­mert rendelkezést az adott esetekben? Legfeljebb any- nyit, hogy a „kiskapuk” ad­ta lehetőségekkel gyakorta élnek a pályára először lé­pők — és alkalmazóik is ...) Nem volt szerencsés a be­szélgetők színpadiasán frontális sorbaültetési rendje sem. Azonban csak­hamar felforrósodott a han­gulatunk a képernyő előtt — és a hálás reagálásokból jól érzékelhetően a nyilvá­nos felvétel közönségéé is — elsősorban a vokális és hangszeres zenei produkci­ók hallatán. A Fehér Ölti. vezényelte ^iskolai ének­kar magas művészi színvo­nalú bemutatkozása nem először történt a televízió­ban sem. Most is csak a hi­vatásosokra alkalmazható mércével volt mérhető. Ugyancsak teljes elismerés­sel kell szólni a Ki mit tud­ón feltűnt Nagy Róbert zon­gorajátékáról és természete­sen a „külső erősítésként” szereplő Kaláka együttes­ről. Ezek a percek voltak a legtartalmasabbak a Fiata­lok órájában. Ám az amatőr számok­nak, teljesítményeknek is megvan a maguk bája, jó íze. sőt, helyileg ezek igazán sajátosak. Nos, ilyenekben sem volt hiány. Például a főiskolai néptáncosokra jól- esően emlékezhetünk visz- sza. A legemlékezetesebb és legsikerültebb a főiskolai önparódia volt, a Tanítani diáklap Butítani címmel meghonosított különkiadá­sa... Áradó jókedv, fiatalos szókimondás (egészen a még itt-ott felbukkanó jegyzet­olvasó tanártípus kifigurá­zásáig), teljes feloldódás, a kameraláz sikeres leküzdése jellemezte ezt az ügyes, he­lyenként igen szellemes ösz- szeállítást, mely leginkább hozta bensőségesebb „néző- közeibe” a főiskolai fiatalo­kat. Mindezt összevéve. a megújult Fiatalok órájának hasznára vált ez a vendég­ség: a kimozdulás a stúdió falai közül nemcsak életsze­rűbbé tette a műsort, ha­nem tartalmilag is gazda­gabbá. Ráadásul a műsor­számok produkálását a ven­déglátók vállalják. A vál­lalást most a Ressen vei György Tanárképző Főisko­la ifjúsága becsülettel, iö színvonalon teliesítette. Mindnyájunk örömére. Merkovszky Pál Elerhetetlen cél manap­ság a lakás fiatal házasok­nak? Semmiképpen nem az. legfeljebb várni kell rá, meg kell dolgozni érte. gyűjteni, lemondani. Igaz, sokszor évekig eltart, míg saját lakásban élhetnek, valódi otthont teremthetnek maguknak, gyermekeiknek. Vannak házasságok, sajnos, amelyek ebben a várako­zásban, lemondásban tönk­remennek. Ilyen-olyan okok miatt. Pedig nem akarnak sokat, csak egy lakást, egy átlagosat. Nem nagy csoda hát, ha a „Ház-asság" című riport házaspárja is elvált, tíz év múltán, nem sokkal a ház elkészülte előtt, ök azonban nem átlaglakást akartak, hanem házat, annak sem akármilyet, több szobásat, a főváros egyik villanegye­dében. Anyagi alapok nél­kül, saját munkaerejükre, fizetésükre és a szülők se­gítségére támaszkodva. Tíz évig bírták, a cél előtt rop­pantak össze. Elváltak. Ere­jüket meghaladó célt tűztek maguk elé. Tíz évig minden szabad idejüket és pénzü­ket, minden energiájukat felemésztette a nagy ház építése. Mint Hegyi Imre riport­jaiból kiderült: a szerelmet, a szeretetet is megölte ez az erőn felüli vállalkozás, amelyet az otthonteremtés vágya szült, de amelyből nem született jó a későbbiek folyamán, mert a jövedelem­hez képest irreálissá dagadt igények a lakást (mint esz­közt, az otthonteremtés, a családi élet, a boldogság egyik eszközét) egyetlen és végső céllá változtatták. Márpedig ha egy házaspár életében az anyagiak átla­gon felüli mértékben való előteremtése az egyetlen cél, akkor nem élnek való­jában, egymással nem. csak az anyagi javakkal él­nek együtt, életük elsiváro- dik, nem lesz emberhez méltó mondanivalójuk egy­másnak, a tárgyak uralkod­nak el rajtuk. Hegyi Imre tapintatosan, de konok kö­vetkezetességgel kérdezett, nem kerülte meg a kénye­sebb kérdéseket sem, de többször éppen hallgatásá­val bírta őszinte szóra a vá­laszolókat. S ezek a vála­szok a figyelmes hallgató számára önmagukban hord­ták az ítéletet is, a tettek minősítését. Seregi István Pénzbüntetés magánlaksértésért Úri Sándor balkányi lakos túlzott italozásának köszön­hette, hogy bíróság elé ke­rült. Ez év július 14-én a dél­előtti órákban ittas állapot­ban jelent meg szomszédjá­nak udvarán. A hívatlan lá­togató gyanússá vált, mivel egyenesen a tyúkól felé tar­tott. A háziasszony megkér­dezte. hogy mit akar a tyú­koktól, Úri pedig azt vála­szolta, hogy hazaviszi a saját tyúkjait. J. Ferencné a tyúkól elé állt és közölte, hogy itt nincs más jószág, csak az övé, azt pedig nem hagyja elvinni. Úri ekkor megfenyegette szomszédasz- szonyát. majd megfogta az asszonyt és ellökte az óltól. Úri ezek után bebújt a tyúk­ólba, majd szitkozódva üres kézzel eltávozott. Úri erőszakoskodásának nyoma maradt. ugyanis J. Ferencné 8 napon belül gyó­gyuló sérülést szenvedett a jobb lábán. A bíróság Úri Sándort — mivel többszöri felszólításra sem hagyta el szomszédja udvarát — bű­nösnek mondta ki erőszakkal és fenyegetéssel elkövetett magánlaksértés bűntetté­ben, amiért jogerősen 4 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. A bíróság kötelezte ítéle­tében, hogy elvonókezelésnek vesse alá magát. (m. f.) A HTTP MELLETT

Next

/
Thumbnails
Contents