Kelet-Magyarország, 1978. november (35. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-06 / 263. szám

1978. november 6. o A V. I. Lenin nevét viselő magyar- szovjet barátságkertben már több éve dolgozom. Ez az én munkásaka­démiám, melyet a magyar kollégákkal váll­vetve jártam végig. Nagyon sok olyan közös kísérletet hajtunk végre, melyek során a szovjet és magyar kertészek legjobb ered­ményeit igyekszünk a gyakorlatban alkal­mazni. Büszkék vagyunk munkánkra, mert úgy érezzük, hogy elvtársainkkal közösen se­gítjük elő a szovjet és magyar nép együtt­működésének további erősödését. ... Mindezt Derce ni Bélától, a szovjet- magyar határ mentén elterülő 267 hektáros barátságkert Lenin-renddel kitüntetett ker­tészeti brigádvezetőjétől hallottuk. Ez a — Lenin születésének 90. évfordulója tisztele­tére — több mint tizenhét évvel ezelőtt ala­pított kertgazdaság a szovjet és magyar ker- szek kiváló tapasztalatainak sajátos labora­tóriumává vált. A kárpátaljai mezőgazdasági kísérleti állomás, valamint a Nyírmadai Állami Gaz­daság és a „Barátság” Termelőszövetkezet közös erőfeszítése, együttműködése jelentős eredményekre vezetett. Az élenjáró fásítási technológia:, a magas fokú gépesítés és agrotechnika alkalmazása lehetővé teszi minden hektár maximális ki­használását. Még a kedvezőtlen időjárás el­lenére is (erős tavaszi fagyok) a testvér­kertészek gyakorlata és tapasztalata lehető­vé tette jó minőségű körtéből holdanként 280, almából pedig átlag 220 mázsa megter­melését. A barátságkert csak egyike az ukrán kárpátaljai megye és a magyar Szabolcs- Szatmár megye közötti, gyümölcsözően fej­lődő együttműködésről tanúskodó példák so­kaságának. Hasonlóan eredményes a tesvér- megyék együttműködése a népgazdaság más ágazataiban, a tudomány és a kultúra terén is. Vegyük például a vasutasok együttmű­ködését. Magyarország külkereskedelmi forgal­mának több mint egyharmadát a Szovjet­unióval bonyolítja le. A - teheráruforgalom túlnyomó része a Kárpátalján keresztül ve­zető útvonalakon zajlik. Csop határállomás. A vasutasok azonban sohasem használják a „határ” kifejezést az országaink között szimbolikusan húzódó ha­tárvonalra. Ennek mély értelme van, hiszen a határok ma már nem elválasztanak ben­nünket, — ellenkezőleg: összekötnek. Nagy jelentőségűek és igen hasznosak a párt-, tanácsi, szakszervezeti és ifjúkom­munista vezetők közötti rendszeres tapasz­talatcserék. A Nyíregyházáról Uzsgorodra érkező magyar barátaink a munkáskollektí­vák körében végzett ideológiai munka for­máiról és módszereiről, az iparvállalatoknál minőségi és erkölcsi kritériumok alapján megszervezett anyagi ösztönzés rendszeré­ről érdeklődnek. Sokéves jó kapcsolat fűzi össze az Uzs- gorodi Állami Egyetem és a nyíregyházi ta­nárképző főiskola tudósait, tanárait és hall­gatóit. A két tanintézet között gyakori az előadók cseréje, aspiranturát szerveznek köl­csönösen a minél gazdagabb tudományos anyagok összegyűjtéséhez, közös pedagógiai és kutatási munkákat szerveznek. A meg­felelő tanszékek rendszeresen kicserélik tan­terveiket, kutatási terveiket, megküldik egymásnak a rendelkezésükre álló legújabb tudományos információkat és kiadványokat. Gyakran kerül sor diákcsoportok cseréjére, monográfiák és tanulmánykötetek együttes kiadására, közös tudományos konferenciák szervezésére. ... A testvérmegyék anyagi és szellemi gazdagságát növelő kölcsönös tapasztalat- cserékről szólva a meggyőző példák sokasá­gát lehetne említeni. Teljes sikerrel járt az orosz, ukrán, és szovjet szerzők műveinek magyar nyelven történő megjelentetése. Ezen a téren már 20 éves múltra tekinthet vissza az uzsgorodi „Kárpáti” és a magyar „Kos­suth”, „Európa”, „Móra Ferenc” és „Mag­vető” könyvkiadók közös tevékenysége, melynek eredménye 260 kiadvány, megkö­zelítőleg 10 milliós példányszámban. égül néhány példa a máról! Uzsgorod központjában épülő szállodakomp­lexum; az Orenburg és a Szovjet­unió nyugati határa között épülő gázveze­ték, kompresszorállomás és a köré épülő egész kis ipari város. Huszt városának egyik kerületét a helybeliek tréfásan „kis Magyar- országnak” nevezték el, mivel tavalyelőtt a gázvezeték-óriás magyar építői költöztek ide. A vendégek és a házigazdák kapcsola­ta szívélyes. Példájuk nagyszerű illusztrációja inter­nacionalista eszméket valló népeink baráti kapcsolatainak. Beregszászon minden évben hatalmas tömeg vesz részt a népek barátsága finnepén (Tóth László felv.) Lenin levele a magyar dolgozókhoz Hőstettek dokumentumai az ungvári múzeumban A KÁRPÁT-UKRAJNAI TÁJMÚZEUMOT igen sokan keresik fel. A látogatók zö­mét mindenekelőtt azok az eredeti felhívások, lapok, rendeletek érdeklik, amelyek emlékeztetnek az 1919-es ma­gyarországi és kárpát-ukraj­nai forradalom viharos nap­jaira, amelyeket a „Szovjet- Orosz Köztársasággal szoros és teljes katonai és politikai egységben” hirdettek ki. Ez a proletár internacionaliz­mus, az osztálybarátság tö­kéletes megnyilvánulása volt. Sokan és hosszasan néze­getik a Nagy Október vezé­rének, Vlagyimir Iljics Le­ninnek üdvözlő táviratát (szövege fotókópián látható), melyet a Magyar Tanácsköz­társaság vezetőihez az 1919. márciusi proletárforradalom győzelme alkalmából küldött. Egy fénykép a forradalom vezérét, Vlagyimir Iljics Le­nint ábrázolja a Magyar Ta­nácsköztársaság egyik veze­tőjével, Szamuely Tiborral. Ugyanitt van Lenin elvtárs 1919. május 27-én kelt leve­lének fotókópiája, melyet a proletárforradalom győzel­me alkalmából intézett a ma­gyar dolgozókhoz. Vonzzák az érdeklődőket azok a kiállított felhívások is, amelyeket Szovjet-Oroszor- szág kormánya intézett a ma­gyarországi hadifogolytábo­rok orosz lakóihoz, felszólít­va őket, hogy lépjenek be a Magyar Vörös Hadseregbe. Az orosz hadifoglyok eleget tettek ennek a felhívásnak. Belőlük 1919. májusában in­ternacionalista brigádot ala­kítottak. A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN az orosz—ukrán— magyar barátság igen nagy­szerű példái valósultak meg a fasizmus ellen vívott har­cokban. A föld alatti párt­munkában és a partizánegy­ségekben az oroszokkal, uk­ránokkal vállat vállhoz vet­ve harcoltak magyarok, szlo­vákok, csehek, románok. Az irsavai, a vinográdovói (nagyszőlősi), beregovói terü­leteken közösen tevékeny­kedtek Úszta Gyula magyar „Borkanyuk" együttes Az Ungvári Bútorgyár Borkanyuk nevét viselő öntevékeny művészeti csoportja nagy népszerűségnek örvend mind a me­gyében, mind pedig annak határain túl. A'csoport tagjai kö­zött ott találjuk a gyár élenjáró munkásait, technikumit, mérnökeit, közöttük Ormos Máriát, Nagyezsda Levickaját, Nagyezsda Maruskát és Havasi Irinát. (Fotó: Tóth László) Beregszászi bútorgyártók Kombinát a „ligetben” A Zakarpátlesz Egyesülés egyik legnagyobb üzeme a Beregszászi Bútorkombinát. 1700 munkás, technikus, mér­nök szorgoskodik az üzem­ben. Tízmillió-kétszázezer rubel értékű árut állítanak elő évente. A kombinát üze­meiben igen jó körülmények között dolgoznak az embe­rek. A bútorgyártókat szol­gálják a modern szociális és kommunális létesítmények, az üzemi orvosi rendelők. Mindenütt érződik, hogy a kombinát nem hiába viseli a magasfokú munkakultúra megvalósítását tanúsító ki­tüntetést. Koncentrálás a minőségre A bútorgyártók azt tartják, hogy a jó munka- és pihené­si feltételek javítják a dol­gozók pszichikai—fizikai ál­lapotát. Ez pedig pozitívan hat termelési tevékenységük­re. A termelés ilyen nagyfokú koncentrálása a dolgozóktól fokozott mértékű figyelmet, pontosságot, gyors reagálást igényel. Ilyen termelési kö­rülmények között mentesíte­ni kell őket minden zavaró, figyelmet elvonó tényezőtől. Meg kell teremteni számuk­ra az alkotó munka körül­ményeit, a tökéletes munká­ra koncentrálást, a nyugal­mat. Ahhoz, hogy a kombinát­ban megteremtsék a munka­végzés magas fokú kulturált­ságát, a gazdasági, párt-, szakszervezet és a Komszo- mol, valamint a munkások képviselőinek bevonásával bizottságot hoztak létre. Ez a bizottság rendszeresen vizsgálja, ellenőrzi a terme­lőüzemek, munkahelyek munkakultúráját. Munkavédelem évben a kombinátban nem volt komoly üzemi baleset. Érzékelhető módon megja­vult az utóbbi években a bú­torgyáriak orvosi ellátása. Az 1976—77-es években a külön­féle vizsgálatok 13 nőkre ár­talmas munkahelyet talál­tak. Ezért ott nőket tovább nem foglalkoztatnak. 17 munkahelyről pedig a mun­ka nehézségi foka miatt til­tották el a nőket. Zajos gépek nélkül Az üzemekben és a mű­helyekben állandóan ellen­őrzik, hogy a munkások is­merik-e és megtartják-e az óvó rendszabályokat. Figye­lemmel kísérik a munkahe­lyek védő- és óvóeszközei­nek, berendezéseinek állapo­tát. Gondjuk van rá, hogy a dolgozóknál meglegyenek és használják is az egyéni vé­dő- és óvófelszereléseket, ru­hákat. Gondoskodnak a vé­dőitalról. Ellenőrzik azt is, hogy a dolgozók ismerik-e, tudják-e használni, kezelni az óvó- és védőeszközöket, berendezéseket, tudnak-e el­sősegélyt nyújtani. Nagy fi­gyelmet fordítanak a mun­kaegészségügy állandó fej­lesztésére. A munkakultúra magas fokú fejlettségéből kö­vetkezett, hogy az elmúlt 15 A kombinát udvara ma már szinte ligethez hasonlít. A dolgozók ennek ellenére folytatják a facsemeték, díszcserjék ültetését. Az egyes csarnokban meg­oldották a hulladék automa­tikus elszállítását. Elkezdték a levegőcserélő porelszívók rekonstrukcióját. Kiiktatták a zajos gépeket, berendezése­ket. A kombinát újítói, éssze- rűsítői újabbnál-újabb kor­szerűsítéseket végeznek, amelyek hatékonyabbá, könnyebbé teszik a kézi munkát. Valamennyi bútor­gyártónak arra irányul a te­vékenysége, hogy még to­vább emeljék szeretett gyá­ruk munkakultúráját. A. Perevoznyikov és Iván Priscsepa orosz par­tizánjai. A szovjet felderítők egyik deszant egységét, melyben ukrán és magyar harcosok vettek részt, Pataki Ferenc irányította. A Szovjetunió hősei: A. Tkanykó és I. V. Ruszin partizáncsoportjai­ban kárpát-ukrán partizá­nokkal együtt több nemzet fiai küzdöttek. Az utóbbi időben egyre több látogató veszi körül azokat a tablókat, grafiká­kat, fényképeket, amelyek a terület utóbbi években elért munkasikereiről szólnak. Ezek egyik része a mezőgaz­daságban elért jelentős si­kerekről beszél. Arról, amit 1958. februárjában a szovjet haza a Lenin-rend kitünte­téssel ismert el. Ezzel egy sorban a tárlókban ott áll­nak a dokumentumok, a me­zőgazdaságban dolgozók sze­mélyes kitüntetései, amelyet Kárpát-Ukrajna dolgozói kaptak. Sokan megnézik a Szocialista Munka Hőse ki­tüntetéseket, amelyeket a magyar J. Benedek, az ukrán A. Ladányi, M. Alecsko, J. Pitra, a bolgár Pencso Pen- csev és mások kaptak. Ezek mellett a munkáért kapott sok más kitüntetés, oklevél hirdeti a munka emberének megbecsülését. KÁRPÁT-UKRAJNA DOL­GOZÓINAK internaciona­lista kapcsolatait külön he­lyiségben kiállított dokumen­tumok szemléltetik. Az in­ternacionalista együttműkö­dés, barátság fő ütőerét olyan nagy jelentőségű munkák jelzik, mint a „Druzsba gáz­olajvezeték, a „Szojuz” gáz­vezeték, a „Mír” gázvezeték, amelyek létrehozásán kár­pát-ukrán, magyar és más szocialista országok dolgozói, mérnökei közös erőfeszítés­sel dolgoztak. V. Szmozsányik, a Kárpát-Ukrajnai Tájmúzeum igazgatója Pisztráng a patakban A Hegyközi Erdőkombinát kollektívái egyre nagyobb fi­gyelmet fordítanak a hegyi patakok pisztrángosítására. A Csornaja-patak forrásánál új pisztrángtelepet létesítet­tek, ahol évente átlag egy­millió-kétszázezer kishalat nevelnek. V. Sz. Tomas hal­biológus és munkatársai, I V. Galatiboj és A. N. Szubo- toj ebben az esztendőben ter­ven felül százharmincezer folyami pisztrángot telepítet­tek a hegyi patakokba. A következő évben hatszázezer­rel akarnak többet nevelni. Ezt az oldalt testvérlapunk, a Szovjetunió Kárpátontúll terü­letén megjelentő Zakarpatszka Pravda munkatársai állították össze a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalam évfordulója alkalmából. Barátságunk példái TTpoAcmapi eetx ttp/itu, cOnaSmeenl n P%m KM ÜNNEPI MELLÉKLET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents